Heves Megyei Hírlap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-15 / 140. szám

1990. szeptember 15., szombat ______Hírlap_______________________________3. „ Egész Heves arról beszél, hogy az Erzsi szült, és nincs meg a gyerek...” Babasirató Illusztráció: Gál Gábor (Folytatás az 1. oldalról) — Kezdjük a végéről: a gyere­ket egyelőre nem találtuk meg. Amit találtunk, az néhány véres vattadarab a fürdőszobai szeme­tesben. — Ehhez képest Hanák Er­zsébet és az élettársa, Bognár Sándor kissé eltúlzottnak találja azt a felhajtást, amit a rendőrség a házuk környékén csinált... — Nézze, augusztus 5-én volt egy hivatalos bejelentés a kór­házból, hogy „szülés volt”... Mi az orvos véleményét elfogadva „emberölés alapos gyanúja mi­att” kezdtük meg a vizsgálatot, mert ilyen esetben ez már a me­gyei rendőr-főkapitányság ha­táskörébe tartozik. Kint járt He­vesen egy szemlebizottság, ame­lyet 3 nyomozó és egy bűnügyi technikus, valamint a megyei fő­ügyészség egy képviselője alko­tott, — bizonyára bekapcsolód­tak a hevesiek is...de nem hin­ném, hogy egy tucat ember volt ott, talán csak ha a bámészkodó­kat is hozzászámítják. A szip- pantóskocsi körül tényleg akadt némi huza-vona: először csak ki­sebb teljesítményű gépet tud­tunk szerezni Hevesen, de a kol­légáim referálása alapján nem zárult megnyugtatóan a derítő kitisztítása. Éppen ezért más­nap, hétfőn Gyöngyösről kértek kölcsön egy nagyobb teljesítmé­nyű kocsit...de igazán nem zak­latásnak szántuk az újbóli vizsgá­latot. — Az is szabályos, hogy haj­nali három órakor, végül is egy műtét után néhány órával hall­gatják ki az asszonyt? — Emberölés gyanúja ese­tén nem várhatunk, azonnal in­tézkednünk kell. Egyébként megkérdeztük Hanák Erzsébe­tet, hogy vállalja-e a kihallgatást, és ő igennel felelt. — Megvannak a megfelelő eszközeik arra, hogy megtalálja­nak egy elrejtett, halott csecse­mőt? — Az biztos, hogy a halas­tavat nem tudjuk lecsapolni — mondja dr. Orosz Gyula. — Hiá­nyoznak speciális eszközök, vegyszerek, sőt, még nyomrave­zető kutyák is a teljes feltárás­hoz. Tanúk segítségét sem vehet­jük igénybe: ilyen cselekedetek­hez az ember általában nem hívja át a szomszédját. Mindenesetre a vizsgálatot nem zártuk le... Az is érdekes, hogy az orvosi szakvé­lemények szerint a hölgy a vasár­napi rosszullétét megelőzően, 48 órával korábban szülhetett, te­hát pénteken. Hanák Erzsébet viszont ragaszkodik ahhoz az ál­lításához, hogy csütörtökön vé- rezgetett egy kicsit, és vasárnap lett sokkal rosszabbul. Pénteken ő több órán át egyedül volt ott­hon a két gyerekkel, a félje eluta­zott. A gyerekeket viszont nem engedték kihallgatni... ehhez jo­guk van. A félreértések elkerülése ér­dekében hozzá kell tennem, hogy eddig mindent szabályo­san, törvényesen csináltunk, semmiféle rendőri túlkapásról nincs szó, ezt egy ügyészségi vizsgálat is megerősítette. Végszó — ítélkezés nélkül Találkoztam egy asszonnyal, akinek elhittem a mondatait. Ta­lálkoztam egy férfival, aki meg­győzött a felháborodásáról. Ta­lálkoztam pletykákkal, amik közszájon forognak. Találkoz­tam tényekkel, amik megingat­ták az asszony mondatait. Találkoztam egy üggyel. És nem tudom, hol az igazság. (Vége) Doros Judit Egy termékeny történetíró: Kandra Kabos Rehabilitálta Aha Sámuelt gatói közül többek között meg­1843. április 29-én született Felsőbányán. Elemi iskoláit szü­lőhelyén és Szatmáron végezte. Egri gimnáziumi tanulmányok után 1858-tól a helybeli teológi­án tanult. 1869. júliusában szen­telték áldozópappá. Ezt követő­en Szihalmon, Kistályán káplán, majd Verpeléten segédlelkész volt. 1877-ben Helyőbábára ne­vezték ki lelkipásztornak. Innen a következő évben Nyírlugosra került. Már ezekben az években elkötelezte magát a történelem kutatásával. Nem véletlen, hogy 1878-ban Trefort Ágost kultusz- miniszter a Műemlékek Orszá­gos Bizottságának kültagjává ne­vezte ki. Még ebben az évben a Tiszafüredi Régészeti Társulat tiszteletbeli tagjává választották. 1881-ben lemondott állásá­ról, Egerbe jött, ahol karkáplán lett. 1886-tól új szakasz kezdő­dött életében, az egri főkáptalan levéltárosa lett. Levéltárosként akadálytalanul élhetett a tudo­mánynak. Rendkívül termékeny törté­netíró volt. Tanulmányai, közle­ményei főként az Archeológiái Közlönyben, a Századokban, a Történelmi Tárban, a Turulban, az Egri Egyházmegyei Közlöny­ben, az Eger és Vidékében, a Borsodban jelentek meg. Legfőbb műve, amely nevét országszerte ismertté tette, a Magyar Mithológia, amely Eger­ben jelent meg 1897-ben. A ki­adáshoz szükséges összeget tisz­telői gyűjtötték össze. Ezért a szerző a munka előszavában kü­lön köszönetét mondott. Támo­említette Szily Kálmánnak, a Magyar T udományos Akadémia főtitkárának, Kapácsy Dezső helybeli költőnek és Kolacs- kovszky János egri iskolaigazga­tónak a nevét. Említett művében a magyarság ősvallása rekonst­rukciójára tett kísérletet. Megál­lapításaival nagy vitákat váltott ki. Fontos történelmi munkája az Aba Samu magyar király című műve is (Bp. 1891). Aba Sámu­elt (1041-44) a korabeli króni­kások vérszopó zsarnoknak áb­rázolták. Kandra Kabos a tragi­kus sorsú király rehabüitására vállalkozott. A munka megjele­nése után Kolacskovszky János, a Heves megyei Általános Taní­tóegyesületben mozgalmat kez­deményezett azért, hogy az ele­mi iskolai olvasókönyvekben a királyról egy külön olvasmányt iktassanak be, amely az igazság­nak megfelelően ábrázolja az uralkodót. Kandra fontosabb történelmi munkái voltak még: A sárvári fő- esperesség (Bp.1884), Szabolcs vármegye alakulása (Bp.1885), Az egri főegyház Szent János könyve (Eger, 1894), Az ezer­éves Károlyiak (Bp. 1894), Bene vára a Mátrában (1894), Á ma­gyar ősvallás több isten hívése (Eger, 1894), a Váradi Regest- rum(Éger, 1897). Sokat írt az ál­tala 1885-ben indított: Adatok az egri egyházmegye történeté­hez című kiadványsorozatba is. írói tehetséggel megáldott ember volt. Franciából lefordí­totta magyarra a Fabiola nővére ABA SAMU KIRÁLY. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT IS90. Sri 9eesentfez l-íltcn taitctt (tavi ü fásén KKDII.VASTA KANDRA KABOS. M BUDAPEST. EÁTH MÓR. ItBl. című munkát (Bp. 1870) és a népszerű Lurdi lelki manna című imádságos könyvet (Eger, 1890). Több elbeszélését közöl­te a Katholikus Néplap. 1905. június 1-jén hunyt el. Földi maradványait a Kisäsz- szony temetőben hántolták el. Sírkövére a következő szöveget vésették tisztelői: Szeretted az Istent, Szeretted a hazát, Krisztus papja voltál És igaz hű barát. Szellemed fáklya volt: Világító fáklya, A szíved meg tűzhely: Szegények tanyája. Születtél, dolgoztál, Rangot sosem kértél, Örökké élni fogsz, Mert másokért éltél. A neves történetíró emlékét utca hirdeti Egerben. Szecskó Károly A kampány félidejében Párthírek A Független Kisgazdapárt északkelet-magyarországi szer­vezetei szeptember 16-án, vasár­nap választási nagygyűlést tarta­nak Debrecenben, a művelődési ház előtti téren. Élőadók: Cseh Sándor országos alelnök, Oláh Sándor, dr. Zsíros Géza és dr. Ómolnár Miklós országgyűlési képviselő. Heves megyében pe­dig szombaton este 7 órakor Gyöngyössolymoson tartanak választási gyűlést a kisgazdák. Az SZDSZ felsőtárkányiszer­vezete találkozót szervez ma reg­gel 7 órakor polgármesterjelölt­jükkel, Tóth Lászlóval. Szeptember 17-én, hétfőn, az MDF egri szervezete a Széche­nyi űt 16. szám előtt az informá­ciós pavilonnál várja a választó­polgárokat. Itt találkozhatnak Várkonyi Györggyel, a válasz­tási koalíció (MDF, KDNP és az FKgP) polgármesterjelöltjé­vel, aki az 1-es számú választó- kerületből indul, illetve dr. Ge­nerál Verával, a koalíció 2-es számú választókerületi jelöltjével. (Folytatás az 1. oldalról) — Az iméntiek miatt is adódik az újabb kérdés: hány kifogással kellett foglalkoznia a területi vá­lasztási bizottságnak? — Az imént elmondott péter- vásári volt az egyik eset, a másik pedig az, hogy egy társközség el­öljárójának a polgármesteri je­löltségért indulását kifogásolták. Arra hivatkozva, hogy ajelenleg nála meglévő információk birto­kában nem megengedhető előnyt élvez másokkal szemben. Felhívtuk az illető figyelmét, hogy tartsa magát a valamennyi jeloítre érvényes szabályokhoz, egyebet nem tehettünk, hiszen neki is joga van indulni az önkor­mányzati választásokon. — Ha már itt tartunk: van-e arról adatuk, hogy a mégfunkci- óban lévő tanácselnökök közül hányán akarták jelöltetni magu­kat? — Erről közvetlen informá­cióink az eddig feldolgozott ada­tok alapján nincsenek. Ismerete­im szerint körülbelül az 50 száza­lék indul az önkormányzati vá­lasztásokon. Érdekesség, hogy a tízet is meghaladja azon vb-tit­károk száma, akik polgármester­nek jelöltetik magukat. — Különleges választási koa­lícióról érkezett-e információ? — Különlegesről nem, de el­mondok egy-két példát: Verpe­léten a jelenlegi feldolgozott adatok szerint a 31 helyre tizen­egy esetben az FKgP, az MDF és a KDNP indít közös jelöltet. Szilvásváradon 21 független és egy demokrata fórumos jelölt van. Mátraszentimrén kizárólag függetlenek indulnak. Ez mutat­ja, hogy a pártok nem egyformán szerveződtek a községekben. Az előírások értelmében szeptember 17-én kell lezárni a jelöltek listáját. A területi válasz­tási bizottságon szombaton és vasárnap ügyeletet tartanak, hogy az esetleges jelzéseket fo­gadják a jelölések érvényességé­nek megállapításával kapcsolat­ban. (Lapunk szerdai számában — a területi választási bizottság munkája nyomán — kpzzétesz- szük a megye városaiban indult képviselőjelöltek, valamint a községek polgármester jelöltjei­nek névsorát) Sz.Z. Kedves Olvasó! Reméljük, hogy az elmúlt időszak alatt örömmel tapasztalta kedvenc megyei napilapja, a Heves Me­gyei Hírlap megújulását. A lap kiadója és szerkesztősége azon fáradozik, hogy minél közelebb kerül­jön az olvasókhoz, s megismerje a lappal kapcsolatos véleményüket és elvárásaikat. Ezért, amennyiben a lap jövője szempontjából fontosnak tartja saját véleményét, kérjük, töltse ki az alábbi kérdőívet és postai úton juttassa vissza a kiadó címére (Eger, Beloiannisz u. 3.) 1990. szeptember 27-ig. A kérdőív kitöltésének megkönnyítése érdekében több esetben válaszlehetőségeket soroltunk fel. Ezeknél csak az a dolga, hogy az ön véleményével egyezőt, egy vagy több választípust aláhúzzon. A megadott válaszoktól eltérő véleményét a kipontozott helyre írja be. A válaszokat bizalmasan kezeljük, s csak összesítve használjuk fel. A kérdőív kitöltői között 40 darab 500 forint értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki. Munkánkhoz nyújtott értékes segítségét előre is köszönjük! Az AS-B Heves Megyei Hírlap megyei kiadója és szerkesztősége KÉRDŐÍV 1. Hogyan vásárolja meg a megyei lapot? igen — nem — előfizetője Ha igen, melyek ezek? Kérjük, válassza ki az Ön — újságstandon naponta veszi — újságstandon hetente többször veszi — újságstandon hetente egyszer veszi — újságstandon ritkábban veszi — egyéb, éspedig ................................................ 2. Amennyiben újságstandon vásárolja a napila­pot, előfordult-e, hogy nem kapta meg? — igen, nagyon gyakran — igen, elvétve (ritkán) — nem, mindig meg tudta venni 3. Mely újságcikkek érdeklik Önt? Kérjük azokat a típusokat jelölje be, amelyeket majdnem minden alkalommal elolvas! — napi külpolitikai jellegű cikkek — napi országos belpolitikai jellegű cikkek — országos gazdasági eseményekről szóló cik­kek — helyi, megyei gazdasági eseményekről szóló cikkek — helyi, megyei társadalmi eseményekről szóló cikkek — kulturális, irodalmi jellegű cikkek — sportjellegű cikkek — olvasók írták, ill. válaszok az olvasói kérdé­sekre (vitafórum) — mezőgazdasági (kiskertművelésről, állattar­tásról stb.) jellegű cikkek — reklám, hirdetés — apróhirdetés — műsorismertető (mozi, tv, rádió) 4. Véleménye szerint milyen arányban foglalkoz­zon a megyei újság országos és helyi események ismertetésével? — az országos események ismertetése legyen többségben — egyforma arányban legyenek országos és helyi hírek — a helyi, megyei események feldolgozása le­gyen többségben — egyéb vélemény .............................................. s zámára legfontosabb ötöt, s alahuzassal jelölje! — tartalmasabbak a cikkek — rövidebbek a cikkek — hosszabbak a cikkek — figyelemfelhívóbbak, frappánsabbak a címek — kedvező, hogy több oldalon jelenik meg — kellemes ajándék a Tv-Extra melléklet — figyelemfelhívóbbak a reklámok megjelené­se, kivitele — a cikkek nyelvezete egyszerűbb, olvashatóbb — a fotók élesebbek — színesebb — több a reklám, hirdetés — nagyobbak a betűk — egyéb, éspedig ................................................ 6. Véleménye szerint milyen negatív változás ta­pasztalható a napilapban? Kérjük, szabadon fogal­mazza meg véleményét! 7. Véleménye szerint hogyan kellene javítani az újság színvonalát? Hogyan lehetne közelebb kerülni a megye lakos­ságához? 8. Milyen más napilapot szokott rendszeresen ol­vasni? 5. Véleménye szerint tapasztalható-e pozitív változás a napilapban? A válaszoló neve: .................................................................................... Lakóhelye: ................................................................................................ Foglalkozása: ........................................................................................... Életkora: — 19 év 20 — 29 év 30 - 39 év 40 - 49 év 50 — Köszönjük válaszait!

Next

/
Thumbnails
Contents