Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-10 / 110. szám
1990. augusztus 10., péntek Hírlap 5. Nincs az emberiségnek még egy olyan találmánya, beleértve a ma és a jövő elektronikus csodáit, amely a világnézetét olyan döntő módon változtatta volna meg, mint a csiszolt kis üvegdarabka: a lencse. Megnyílt előttünk a végtelen világegyetem, a kozmosz, és felfedeztünk egy addig teljesen ismeretlen világot, a parányokét. Mai összeállításunk a mikroszkóp történetét mutatja be érdeklődő olvasóinknak. A mikroszkóppal felfedezett új világ Története a távoli ókorba, Egyiptomba, Föníciába vezet — Akiknek nyitott könyv lett a csillagos ég — Két egymás mellé helyezett lencsén keresztül kezdte nézegetni a világot Az üveggel kezdődött A mikroszkóppal felfedezet új világ csodáiról szerzett ismeretek rohamosan és akadálytalanul terjedtek. 1665-ben Micrograp- hia című könyvében Robert Hooke, az Angol Királyi Társaság titkára írta le mikroszkópos kutatásainak eredményeit. Neki köszönhetjük a sejt, a cellula elnevezést, bár ő nem a mai értelemben ismert sejtekre alkalmazta ezt, hanem a parafa borotvával készített vékony metszetében látott parányi kamrácskákra. A mikroszkóppal és az egyszerű nagyítólencsével való szórakozás divat lett. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy a kis holland városkában, Delftben letelepedett posztó- és paszomány- kereskedő, későbbi városi hivatalnok, Antoni van Leeuwenho- eknak mi adta az ötletet az egyetlen lencséből álló úgynevezett egyszerű mikroszkóp felfedezéséhez. Lehet, hogy az akkor divatos úgynevezett bolhanéző üvegek. Eszköze egyszerű, és bárki által elkészíthető szerkezet volt, a lencse kivételével. Tény viszont, hogy az összetett mikroszkóp után fél évszázaddal elkészült Leeuwenhoek- mikroszkópok minőségét csak az 1830 után kialakított mikroszkópok kezdték felülmúlni. A legjobbak ugyan 270-szeresen nagyítottak, és feloldásuk 1,4 mikrométer volt. Az említett holland tudós leleményessége kimeríthetetlen volt az általa vizsgált száz- és százféle anyagvizsgálathoz való előkészítésében, az úgynevezett preparálásban. Amikor például felfedezte a kis angolnák farkában papilárisokat, és a bennük keringő vérsejteket, ehhez olyan kémcsövet készített, amelybe fejjel lefelé helyezte el a kishalat. Így az átlátszó farokúszót nyilván sok vesződés után élesre tudta beállítani, őt tekinthetjük tulajdonképpen a bakteriológia „atyjának”, 6 látott és vizsgált először egy- és többsejtű élőlényeket, agyat, ideget, izmot, csontot, keringő vért. Felismerte a halak, a madarak és az ember vörös vérsejtjei közötti különbséget. Vizsgálta továbbá a kristályokat, a fémek törésfelületét. Leeuwenhoek felfedezéseinek hatására számos nyugati országban elterjedt a mikroszko- pizálás. A 18. század közepétől a napfénymikroszkópok megjelenésével beköszöntött a már valóban tudományos felfedezések korszaka. A petróleum, később a gázlámpák végre a napfényszűkös időben, sőt este is lehetőséget nyújtottak a kutatásokra. Az elektromos fényt először 1845- ben használták a mikroszkóp fényforrásaként. Bármilyen találmány történetét kutatjuk, azt tapasztaljuk, hogy ahhoz előzőleg valami mást is fel kellett találni. Sőt, még ehhez is korábbi tapasztalatokra volt szükség. így alakult ez a két édestestvérnél: a távcsőnél és a mikroszkópnál. Előbb az üveget, és annak tulajdonságait, például csiszolhatóságát kellett megismerni. Az üveg története pedig a távoli ókorba, Egyiptomba, Föníciába és más közel-keleti országokba, népekhez vezet. A rómaiak feltalálták az üvegfúvást, és az akkor ismert egész világot el tudták látni szebbnél szebb csiszolt- és festett üvegáruval. Optikai üveglencséket azonban a 13. század elejéig sehol sem A mikroszkóp tökéletesedésével párhuzamosan a fizikusok már írták a tudománytörténet talán legizgalmasabb lapjait: a fénytanét. A 19. század elején a fénnyel kapcsolatos legtöbb probléma tisztázódott. 1829-ben elkészült az első polarizációs mikroszkóp, amely ma is nélkülözhetetlen kutató- és mérőműszer az anyag molekuláris szerkezetének vizsgálatához. 1844- ben elkészült az első vízimmerzi- ós távlencse, amely sok segítséismertek és gyártottak. Az üveglencsés szemüveg felfedezésére csak Roger Bacon az 1214-1294 között élt angliai tudós, szerzetes felismeréseinek elterjedése után került sor. Sajátos dolog, hogy a 13. század elejétől a 17. század elejéig senkinek sem jutott eszébe, hogy a szemüveglencséket másra is lehet használni. Hogy miért éppen Hollandiában történt 1608-ban, hogy a middelburgi szemüvegkészítők egyike, bizonyos Lippershely két egymás elé helyezett lencsén keresztül kezdte nézegetni a világot, azt már soha sem tudjuk meg. De bizonyos, így és itt született az úgynevezett holland távcső, amelyről szinte egyidőben get nyújtott Robert Koch bakte- rológiai kutatásaiban. A század utolsó harmadára pedig elsősorban Ernst Abbe számításai alapján készült objektívjei, magvilágító szerkezete, és nem utolsósorban képkeletkezési elmélete révén kialakult az úgynevezett alapmikroszkóp. Ezek módosításával a különböző céloknak megfelelő típusok készültek. így például 1900-tól ismert a fényvizsgáló, 1902-től az ultramikroszkóp, 1904 az ultraibolya szerzett tudomást Galilei és Kepler, akiknek 1609-től nyitott könyv lett a csillagos ég. De nem csupán ez történt ezekben az években. Ugyancsak Middelburgban élt egy másik szemüvegkészítő, Hans Jansen. Ő és a fia, Zachariás feltehetően szintén távcsövet akartak összeállítani, mint abban az időben mások is. Valahogy másként helyezték el az egymásbaillő csövekben a lencséket, és felfedezték az összetett mikroszkópot. Erre ugyan Galilei is rájött, és el is nevezte megalascopnak, de őt csak a Hold és a csillagok érdekelték. A távcső és a mikroszkóp tehát édestestvérek, csak a lencséik egymás közötti távolságában és méreteikben különböznek. mikroszkóp születési éve. Korszaknyitó volt a fáziskontraszt eljárás felfedezése 1934-ben. Ezzel a baktériumok, sejtek élő állapotban, festés nélkül jól láthatók és fényképezhetők. A röntgen, az ultrahang és a lézermikroszkópok már napjaink szülöttei. A felsoroltakon kívül pedig se szeri, se száma a különböző fotó-, film- és mérőmikroszkópoknak. A tévé pedig valamennyinél rendkívül megköny- nyíti a mérés, a kutatás és az oktatás munkáját. Az elektron rabszolgája lett az emberiségnek Az optikai tudományokkal és iparral párhuzamosan az elektro- fizika is rohamosan fejlődött. A rángó békacomb, a dörzselekt- romosság hatására égnekálló haj, a hatalmasat durrogó szikrák cirkuszi mutatványai után az elektron rövidesen rabszolgája lett az emberiségnek. Az elektro- mikroszkópra már 1927-ben szabadalmat kértek, de csak most az utóbbi évtizedekben lett nélkülözhetetlen műszer. Ez utóbbi műszer ugyanolyan optikai elvek alapján működik, mintegy vetítésre, vagy fényképezésre beállított fénymikroszkóp. Az elektronsugarak összegyűjtésére vagy szétszórására viszont nem üvegből készült lencséket, hanem erős elektromos, illetve elektromágneses erőtereket használnak. Míg a fénymikroszkóp esetében nem érdemes 500, vagy legfeljebb ezerszeres nagyításnál erősebben dolgozni, az említett elektromikroszkópokkal minden további nélkül elérhető a százezerszeres nagyítás. Ilyennel egy porszem éppen csak beférne a Népstadionba! A mikrokozmosz titkainak kutatását szolgáló optikai eszközök bizonyára a jövőben is fejlődnek, tökéletesednek. Ennek legfőbb célja az élőanyag károsodásnélküli, nagy nagyítással és feloldással történő vizsgálata. Szép eredményeket hozott már egy másik elemi részecskével, a protonnal működő mikroszkóp is. Más eljárással egyes anyagok molekuláiban az atomok elrendeződését is le lehet fényképezni. Összeállította: Mentusz Károly A röntgen, az ultrahang és a lézer — Napjaink szülöttei a kutatásban és az oktatásban A tudománytörténet talán legizgalmasabb lapjai Jacques a görög tengerparton töltötte gyerekkorát. Már ekkor szokatlanul hosszú ideig volt képes lélegzés nélkül víz alatt tartózkodni. Csak egy agresszív olasz fiú, Enzo volt az ellenfele... Húsz év múlva Enzo a szabadmerülés világbajnoka, Jacques kutatóintézetek számára dolgozik. Újra találkoznak, s megkezdődik tengeralatti kalandjuk, versenyük, életre-halálra... A gyönyörű tengeri világot bemutató történetet vasárnap és hétfőn mutatja be a Prizma mozi. Valóságon alapul az a nagyhatású alkotás, amelynek elkészítésében a francia film nagyjai vettek részt. A Női ügy főszereplője Isabelle Huppert, rendezője pedig Claude Chabrol... Marie segít a szomszédasszonyának, hogy az megszabaduljon nem kívánt terhességétől. Vállalkozása annyira sikeres, hogy az lesz lassanként kenyérkereső tevékenysége. Ezután egyre bátrabb, és prostituáltaknak ad ki szobákat, hogy enyhítsen családja gondjain. Váratlanul azonban letartóztatják... A filmet pénteken 5 és 7 órakor mutatja be a Prizma mozi. Kíráld ’89 (Fotó: Jakab László) Az elmúlt évben Királdon, az Országos Vasas-Bányász Képzőművészeti Alkotótábor ismét összegyűjtötte a szakmák művészetre érzékeny dolgozóit: ebből az értékes tábor-anyagból kapott az Ifjúsági Ház kisgalériája egy kellemes mustrát. A rajzok, az akvarellek, a tájképek, a grafikák, a kisplasztikák bemutatnak néhány egyéniséget, azokat az érzelmi indításokat, amelyek megmozdítják az alkotás folyamatát. Abban van valami egészen természetes, hogy a vasasok és a bányászok az erdők, a hegyek, a kitárulkozó tájak szépségét, megúnhatatlan szín- és vonalvariánsait örökítik meg. A völgyet, ahogy mély öbölként fogadja be érkezőjét, mert nem kell nagy fantázia elképzelni azt az örömöt, amikor a napfény, a harso- góan egészséges levegő, a kifeszítetten és keményen kéklő nyári égbolt leragyogja a kánikulát és boldogságot a városból-bányából, a négy fal és a föld mélyéből kiszabaduló emberre. Ez a tartalom látszik bujkálni Zsombolyai Márta Gömörszől- lős című munkáján. Juhász Rita drámaibb töltést ad ábrázolásának: ő a vihart akarta megfogni formáival, abban a látványban, amely képes bennünk felidézni az iramló történéseket, amikor az elemeket érezzük felbolydul- ni. Néhány tábor-résztvevőben több is fészkel, mint csak a természet iránti rajongás. Pazár Éva Kő és fa emlékmű grafikája elgondolkodtat. Beleláttatja a szélfútta sziklába és a rajta ácsingózó, keserves sorsú szikár fába azt a gondolatot, ami végül is alkotássá érett. Mert meglátni egy alakzatot, ahogyan a természet, ez a nyugtalanító teremtési folyamat létrehozta, de a látványt úgy „letisztítani”, valaminek az elmondójává tenni, mint ahogyan ezt a grafikus tette, már alkotás; beszédes bizonyítéka annak, hogy a szépség, a költészet bennünk van, csak hagyjuk előtörni formáit, színeit, hangzatait, harmóniáit. Programbörze Kiállítások, tárlatok: Az Országos Műemléki Felügyelőség fotókiállítását e hét végén még láthatják az Egri Tanárképző Főiskola első emeleti aulájában. — Magyar tájak hímzései címmel láthatnak egy érdekes tárlatot a mezőkövesdi művelődési központban. — Heves megyei díszítőművészek vonultatják fel munkáikat Egerben a Megyei Művelődési Központ Kisga- lériájában. — Sarkadi Péter grafikusművész tárlatának az Egri Ifjúsági Ház adott otthont. — A Vitkovics-házban, Egerben a Széchenyi-u 55.szám alatt naponta délelőtt 10 órától délután 4 óráig látható Vrtkovics Mihály költő emlékszobája, valamint Nagy B.István Munkácsy-dijas festőművész kiállítása. — Mindezek mellett figyelmükbe ajánljuk megyénk neves múzeumait, kiálh'tóhelyeit; így például Gyöngyösön a Mátra Múzeumot, Hevesen a Sakkmúzeumot, Noszvajon a gazdaházat, Szilvásváradon a lovastörténeti kiállítást, Párádon Asztalos Joachim magángyűjteményét, a kocsimúzeumot és a palócházat, Kisná- nán a várat, Feldebrőn a híres templomot, Bélapátfalván pedig az apátságot. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk: A herceg menyasszonya című színes szinkronizált mesefilmet vetíti az Egri Ifjúsági Ház Prizma matinéja szombat délelőtt fél tizenegykor. A történet főszereplője nem más, mint Peter Falk, akit annak idején Colombo hadnagyként ismerhettek meg a tévénézők. — Diszkó várja a fiatalokat vasárnap este 7 órától a füzesabonyi városi művelődési központban. Túrák — hűvösben Legyen bármilyen kánikula is a flaszteren, az erdőben mindig hűvös van, ez megcáfolhatatlan tény. Érdemes tehát a hét végén az árnyékot adó lombok közelében sétálgatni, és ehhez ajánlunk is két túraútvonalat. A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya a „Kohász kéktúra” teljesítői részére kínálja az LJjmassa Őskohó — Garadna-völgy — Szentlélek túristaház — Mária-forrás — Mályinka — Dédestapolcsány útvonalon a 15 kilométeres gyaJjP loglást. Találkozás vasárnap reggel háromnegyed 7-kor az egri autóbusz-pályaudvaron, a tiira- vezető Franczia István lesz. Ugyanezen a napon Felsőtár- kány — Lökbérc — Fekete-len — Kissom-forrás — Nádasbérc — Barát-völgy érintésével egy keményebb, 20 kilométeres kirándulás várja az érdeklődőket, akik tehát vasárnap reggel fél 9-kor az egri dr. Nagy János utcai autóbusz-megállóban találkozhatnak Jakab Lajos túra vezetővel. Két furcsa ember — a mozivásznon
