Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-10 / 110. szám
Hírlap 1990. augusztus 10., péntek A világ közvéleménye elutasítja Kuvait iraki annektálását (Folytatás az 1. oldalról) Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Szerdán este megérkeztek a szaúd-arábiai Dahran légitámaszpontra az amerikai 82. légi- deszant hadosztály katonái és több F-15-ös harci gép. Közben az amerikai Fort Bragg-ból újabb, katonákat szállító chartergépek és hadfelszerelést szállító katonai gépek indultak a sivatagi királyságba. A Pentagon közlése szerint az amerikai csapatokat vegyvédelmi felszereléssel is elláttak arra az esetre, ha Irak egy esetleges Szaúd-Arábia elleni katonai akció során vegyi fegyvereket is bevetne. Colin Powell tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Washingtonban kijelentette, hogy a Szaúd-Arábiába küldött mintegy öt ezres amerikai csapatkontingens „képes Irakot elrettenteni” egy esetleges támadástól. Szaddám Húszéin iraki elnök szerdán este Alaa Húszéin Ali ezredest, a korábbi „ideiglenes kuvaiti kormány” vezetőjét nevezte ki az annektált Kuvait miniszterelnökévé, aki egyben Irak miniszterelnök-helyettese is. Az Egyesült Államok szerdán este elutasította Kuvait iraki annektálását. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő az iraki akció törvényesítésére tett gyenge kísérletnek nevezte Húszéin akcióját. Husszein jordániai király hangsúlyozta, hogy továbbra is az emírt tekinti Kuvait törvényes vezetőjének. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán nem hivatalos konzultációt tartott az öböl menti helyzetről. Amerikai és közel-keleti diplomaták szerint elképzelhető, hogy Szaddám Húszéin iraki államfő leváltotta, vagy akár ki is végeztette Tárik Azizt, az ország külügyminiszterét. A diplomaták szerint Aziz nem értett egyet a Kuvait elleni invázióval. Az plemzők azzal indokolják feltételezésüket, hogy a korábban tevékeny Aziz a Kuvait elleni támadás kezdete óta teljesen eltűnt ' a nyilvánosság elől, s neve azon a iistán sem szerepel, amelyet azok az iraki politikusok írtak alá, akik helyeselték Kuvait leroha- nását. Éhségsztrájk Vi son tán (Folytatás az 1. oldalról) szervezetek támogatásával 10 naposra tervezett éhségsztrájkot kezdett a visontai tanács előtti parkolóban. Az „Aláásva és el- dózerolva” valamint „Kié a magánterület?” transzparensek alatt kérdeztük őket arról, miért folyamodtak e végső eszközhöz? — Készült ugyan újabb támfalterv — mondta Tóth Zoltán — de ez a föld állékonyságának megóvását garantálja és nem a lakásét. Most már egyenesen életveszélyes az a ház, amelyben lakunk, a hatalmas repedések miatt. Jártunk mi a kormánypárt gyöngyösi képviselőjénél, Po- korny úrnál is, ő először azt ígérte, „fasírt” lesz a visontai tanácsból, aztán mégis megváltozott a véleménye, azt mondta nekünk, együk meg, amit főztünk. Végül a másik képviselő, Komenczi Bertalan segített, a Belügyminisztériumhoz juttatott el egy kérvényt — amely egyenlőre visszhangtalan maradt. A múlt hét végén aztán elszedték a kerítés alól a földet. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ekkor döntöttünk az éhségsztrájk mellett. Kitartunk, amíg bírunk, remélem, nem eredmény nélkül. Ha mégis, Tóth Zoltán és Valiskó Béla az éhségsztrájk első napján (Fotó: Gál Gábor) akkor az következik, hogy kifekszünk az útra a buldózerek elé... * A panaszokra májusban Molnár Nándor, a községi tanács VB-titkára válaszolt. Neki a tanácsnál fennálló munkaviszonya időközben megszűnt, ezért most Ambrus József névéi, a tanács szakigazgatási szervének helyettes vezetőjével beszélgettünk, aki elmondta, hogy a két sztrájkolón kívül az abban az utcában lakók közül mindenkivel sikerült megegyezni. A kerítés amúgy sem kerül beljebb — a panaszosok háza előtt szűkebb lesz az út —, a támfalterv megfelelő, annak alapján az épületek is biztonságban lennének, úgyhogy 6 nem érti, az éhségsztráj kólók mit akarnak elérni akciójukkal. (rénes) Világkiállítás Gyöngyösön nem lesz borverseny „Most már 95,5 % az esélye annak, hogy 1995-ben lesz Bécs- ben és Budapesten világkiállítás!”- jelentette ki tegnap délelőtt diadalittasan dr. Sándor Judit, a világkiállítás országos szervező bizottságának a tagja azon a találkozón, amelyet Egerben, a megyei tanácson tartottak. Szeptember elején kerül a kormány elé az ügy, s utána már csak az Országgyűlés jóváhagyása kell, s indulhat a munka. Ennek ellenére már most is folyik a szervezés, kétfajta csomagtervet is kidolgoztak a szakemberek. Az egyik — erinek költsége százmilliárd forint alatt van — csak Budapest fejlesztését veszi célba, illetve a két főváros közötti folyosó alapos korszerűsítését. Á másik megvalósulásakor az egész ország nyerne, s dr. Sándor Judit szerint mindenképpen ezért kell harcolni, hiszen az EXPO „nemzeti ügy”. Ehhez 210-350 milliárd forintra van szükség, de máris kopogtatnak nagy világcégek, banktársaságok. A vidék bekapcsolására azért is szükség van — hangsúlyozta a vendég — mert a főváros ebbe a teherbe beleroppanna, és nőne az ellentét Budapest és Magyarország egyéb területei között. így most gyűjtik az elképzeléseket, s amelyeket ők a központban életképesnek találnak, azt továbbítják a beruházni szándékozókhoz, s kezdődhet a finanszírozás. Érdekes dolgokat mesélt ezután Habis László, aki tagja egy osztrák — magyar vegyesbizottságnak, amelyik a régiós programok koordinálására hivatott. Elmondta, hogy Ausztria szinte minden vidékének van már katalógusa a leendő rendezvényekről, sőt több információs központot is kialakítottak már a világkiállításhoz kapcsolódóan. Ezzel szemben egyelőre Magyarországon még olyan normális út sincsen, amelyen egyáltalán meg lehetne közelíteni a különböző vidékeket. Miskolczi László, a megyei kereskedelmi osztály vezetője nehezményezte, hogy a szervezés fővároscentrikus, nincs folyamatos kapcsolat a központtal, dr. Sándor Judit erre elpanaszolta, hogy a nap huszonnégy órából áll, s temérdek a teendő. De ha írnak egy levelet Baráth Etele kormánybiztosnak, úgy ő minden bizonnyal változtam fog ezen az áldatlan állapoton. Kijelentette még, hogy Gyöngyös hiába pályázott egy nemzetközi borversenyre, azt máshol tartják' meg, ott, ahol jobbak a feltételek. Á beszélgetés közben azonban kiviláglott, hogy a szervezők, még sem a gyöngyösi, sem a más városokban meglévő adottságokat, elképzeléseket nem ismerik ezen a téren, de ez dr. Sándor Judit válaszait hallgatva nem volt meglepő, hiszen úgy tűnt, hogy másról sincs sok fogalma a központnak. Az egyik hozzászóló ezt úgy kommentálta, hogy visszaköszönni látja azt a régi felfogást, amikor először születik a döntés, s csak utána tűnődnek el a megvalósítás módján. (kova) Hiteles nyugati orientáció „Külpolitikánk alapelve a nemzet érdeke” Interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel Antall József volt az osztályfőnöke a gimnáziumban, később pedig feleségül vette a jelenlegi magyar miniszterelnök unoka- hugát. Ám, hogy csupán ezért >tevezték volna ki hazánk külügyminiszterének, azt tagadta a szekszárdi orvosklub legutóbbi vendége, Jeszenszky Géza. Reméljük, ezen adalékok közreadásával nem rontjuk tovább a sajtó renoméját: ez azért is sajnálatos lenne, mert a külügyminiszter úr — ahogyan az kiderült a rendezvény folyamán — nem túl elégedett az újságírókkal, akiknek egy része szerinte az ellenzékhez csatlakozott. Természetesen nemcsak a sajtó került terítékre, hanem külpolitikánk számos fontos kérdése is. Jeszenszky Géza mindenesetre készséggel adott interjút, s elsőként az iránt érdeklődtünk, hogy könnyű, avagy nehéz örökséget vett át elődjétől, Horn Gyulától, aki sikerágazattá fejlesztette a külügyet. — Személy szerint nagyon örülök annak, hogy az általam átvett Külügyminisztériumban nem kellett olyan mély változtatást, váltást eszközölni, mint például a Belügyminisztériumban — válaszolt Jeszenszky Géza. — Az is tény, hogy az előző kormány politikája az elmúlt másfél-két évben nagy mértékben közeledett a formálódó ellenzék kívánságaihoz, felfogásához. Tehát elvégzett egy sor olyan feladatot, amelyet a volt szocialista országoknak most kell megoldaniuk. — Az új kormány külügyminisztere miben látja a továbbfejlődés lehetőségét? — Nem kívánok arra a közhelyre hivatkozni, hogy nincs olyan dolog, amit ne lehetne jobban csinálni. Az új kormány — amely kizárólag olyan személyekből áll, akiknek semmi közük nem volt a kommunista rendszerhez — sokkal hitelesebben képviselhet egy nyugati orientációt. Még akkor is, ha Horn Gyulával kapcsolatban nagy ro- konszenv mutatkozott meg a német kérdésben tanúsított lépései miatt. Ám egészében ez az első szabadon választott kormány, amelynek miniszterével azért másképp tárgyalnak a politikai tényezők. — Az ön által említett nyugati orientáció a két Németország küszöbön álló egyesítése után nem jelent majd egyfajta egyoldalú csatlakozást ehhez az országhoz? Azaz a korábbi kizárólagos szovjet érdekszféra után hazánk német érdekszférává válik? — Ez egyáltalán nem képzelhető el. Aki figyeli a magyar külpolitikát, akár csak az újságokon keresztül is, ezt nem gondolhatja komolyan. Ugyanakkor Németországot természetszerűleg fontos tényezőnek tekintjük, jelentős szerepe van a magyar gazdasági átalakulás terén. Ám külpolitikánk alapelve a nemzet érdeke, amit nem szűklátókörűén, hanem harmonikus kapcsolatrendszerkeretében kell értelmezni. Ez kizárja azt, hogy egy ponthoz kössük hazánkat. Az Euró- pa-oríentáció nem azt jelenti, hogy Európa egyenlő Németországgal. Igyekszünk mindenkivel jó kapcsolatokat kialakítani, s ez a törekvésünk úgy érzem visszhangra is talált. — Talán egy kivételével. Már Horn Gyula is megjegyezte annak idején, hogy Románia ilyen szempontból kezelhetetlen. A tavaly decemberi változásokat követően ismét szertefoszlottak a reményeink. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? — Románia esetében is nagyon világosak a kívánalmaink. Alapfeltételnek tartjuk a demokratikus jogok biztosítását, kiemelten a kisebbségi jogok megadását. Sajnos, nem látom azt, hogy mindezt Románia tiszta szívvel vállalná. Mégis, úgy vélem, hogy Románia ezekkel az igényekkel nem fog olyan mértékben szembeállni, mint tette azt a Ceausescu-diktatúra idején. A mai román vezetés nem engedheti meg magának, hogy teljességgel, figyelmen kívül hagyja más országok, nemzetközi szervezetek véleményét. — A romániai magyarság helyzete javult ugyan valamelyest, de még messze nem irigylésre méltó. Külügyminiszter úr szerint a többi volt szocialista országban is bekövetkezett néhány olyan változás, amely kedvező a magyarságra? — Ez kétségtelen, hiszen a magyarságnak mindenütt vannak pártjaik, törvényes képviselőik, akik megfogalmazzák a célokat, törekvéseket. Ez már önmagában egy óriási változás. Olyan emberek jutnak szóhoz, akiket korábban megakadályoztak a beszédben. A magyarság helyzetét összességében az befolyásolja, hogy az érintett országok mennyire állnak közel vagy mennyire maradnak el az európai államoktól. — Az iraki-kuvaiti konfliktus következtében egyebek mellett öt magyar állampolgár is eltűnt. Vannak hatásos eszközök a magyar külügyminisztérium kezében ilyen esetekben ? — Á helyi képviselet természetesen keresi az eltűnt magyarokat, de az eszközök korlátozottak, hiszen hadiállapot van Kuvaitban. Ezen túlmenően a magyar kormány megtette a lépéseket a közel kétszáz magyar állampolgár evakuálására. A kimenekítés érdekében már tárgyaltunk az illetékes iraki személyekkel. Hogy mi lesz, azt nehéz megjósolni, mert a katonai helyzetre való tekintettel az iraki fél konkrét határidőt nem vállalt. Az ügyet napirenden tartjuk, mert nem mondunk le egyetlen magyar állampolgárról sem. Szeri Árpád A vállalkozók és a bankok (Folytatás az 1. oldalról) munkra jelentős veszteség. Elsősorban ilyen esetek miatt a bizalmatlanság az újdonsült vállalkozók iránt. Herman István: — A fentiekre reagálva meg kell jegyeznem, hogy a szélhámosság nem egyenlő a tisztességes vállalkozással. Sajnos az az újrakezdési kölcsön esetében is számos visszaélés történt, azaz egy jó rendelkezést rosszul hajtottak végre. A pénz nem odakerült, ahová kellett volna. A „vállalkozásbarát” kifejezés egyébként ebben az országban teljesen hiteltelen, hiszen az adózási szisztéma, a jelenlegi bankrendszer nem támogatja a vállalkozókat. A munkahelyteremtő beruházások nem élveznek preferenciát az adózásban, a pénzintézeteknek pedig szerényebb kamatlábakkal, hosz- szabb lejáratra, közvetlenül kellene hitelezniük. Ezt azonban nem tehetik meg, mivel a bankok is ki vannak szolgáltatva a jelenleg monopol helyzetben lévő jegybankoknak. Ezért hiába mutogat egymásra a bank és a vállalkozó. Mindkettőnek meg van kötve a keze, azaz mindkét fél kényszerpályán mozog. Ezen csak megfelelő banki kostrukció kilalakításával lehet segíteni. Rugyai Attila: — A teljességhez az is hozzátartozik, hogy a veszteséges ipari és mezőgazda- sági üzemek továbbra is támogatást élveznek. Példaként említhetném azokat a hatalmas összegeket is, amelyeket például a bezárt bányák állagmegóvására fordítanak. A vállalkozó ezzel szemben rendkívül nehezen jut hitelhez, s ráadásul nagyon szigorú feltételekkel (magas kamat, rövid határidő). Másrészt teret kellene adni a külföldi bankok megjelenésének, hogy megszűnjék a monopolhelyzet. Enélkül nem alakulhat ki valódi verseny a hazai pénzpiacon. Magyarországon egyelőre tiltják a külföldi bankok beáramlását, így fordulhat elő, hogy az itthoni bankok túlnyomórészt azzal vannak elfoglalva, hogy a jegybankot kibocsátó monopol intézetek kegyeiért versenyeznek, nem pedig az ügyfél, a vállalkozó érdekében. Herman István: — Tovább rontja a helyzetet, hogy a pénzügyi fegyelem kritikán aluli a gazdaság minden területén. A vállalatok, üzemek tetemes adósságaikat egymásra hárítják, azaz akarva-akaratlanul egymás hitelezőivé válnak. Ezen a káoszon csak a kormány határozott fellépésével lehet változtatni. Véleményem szerint ez a téma előbbrevaló lett volna a címerkérdésnél. Petrusz János: — Összegzésképpen elmondható, hogy mindannyian egy rossz pénzpolitika áldozatai vagyunk. Számos tisztázatlan jogi kérdés is akadályozza az előrejutást. Változás csak akkor várható, ha megszületik az új jegybanktörvény, s ha a banki adatfeldolgozásban is bekövetkezik végre a rendszerváltás. A politikai törvények meghozatala után a Parlamentnek elsőrendű feladata a gazdasággal kapcsolatos szabályok és törvények meghozatala, amelyek remélhetőleg nem változnak havonta, mint az elmúlt időszakban. A kormánynak biztonságot kell szavatolnia a vállalkozóknak, azaz garantálnia kell, hogy nem lesz többé államosítás. Végül, de nem utolsó sorban meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek között az elvonások mértéke elviselhetővé válik, hogy a profit a termelőnél maradhasson. Barta Katalin Megtermett a kenyerünk, de a gondok maradtak (Folytatás az 1. oldalról) miután attól tartanak, hogy a termények szabadpiaci ára az esztendő hátralévő részében jelentősen emelkedik majd. A betakarítást követő járulékos munkákat megfelelően végzik megyeszer- te. Bár nem kielégítő mértékben, de jelentősen kevesebb a tarló- és a szalmaégetés. Mégis előfordul indokolatlanul, hogy a magánvállalkozók és a termelőszövetkezetek között vita van a szalmaértékesítésben, noha szalma van bőségesen. Kétségtelen, az idei aratáson túl vagyunk, de az eredmények szerényebbek. így is biztosítják kenyerünket. Nagyobb gondot éreznek viszont megyeszerte arra vonatkozóan, hogy mi lesz az őszi vetésekkel, hiszen bizonytalanságok miatt a nagyüzemek a szükséges fémzárolt magvak egyharmadát vásárolták eddig. Emellett jóval kevesebb műtrágyát tudnak kiszórni, mint korábban. 1991-re tehát a szakembereknek világosan látszik, hogy nem csupán az időjárás szélsőségei miatt lehet majd gyengébb a termés, hanem a kialakult körülmények miatt is. Ami pedig a többi növényt illeti, a mintegy három hétig tartó folyamatos forróság alaposan megviselte valamennyit. Legfőképpen a húszezer hektárnyi kukoricát. Háromezer hektár területen intenzív körülmények között öntözve termelik ezt a fontos növényt, amely biztatóbb eredményekkel kecsegtet, mint azokon a területeken, ahol ezt nem tudják megoldani. Sajnos, azonban gyakori már most napjainkban is, hogy több üzemben silózni kényszerültek. Jelentős károsodást szenvedtek a szépen fejlett és egészséges napraforgótáblák is a rendkívüli szárazság miatt. A cukorrépára viszont a mostani esőzés jótékonyan hat, és még sokat segíthet rajta. Heves megye egyik legfontosabb kultúrnövénye a szőlő, amely az utóbbi két hétben nem fejlődött érdemben. Sőt, egyes fajtáknál a lombozat elfonnyadt, és itt-ott a kiszáradás jelei is mutatkoznak. Ez a jelenlegi helyzet egyre alacsonyabb átlagtermést és sajnos szerényebb minőséget is jelez. A szőlő ebben az évben nagy gond, mert a jó termésnek pillanatnyilag sem a felvásárlási fedezete, sem a megfelelő értékesítés háttere nincs meg. Rendkívül fontosnak tartják, hogy az ágazati kormányzat a szőlősgazdáknak eme néhány héten belül bekövetkező nagy gondját a szükséges és ma még nem elkésett elképzelésekkel enyhítse! Mentusz Károly Pétre Roman nyilatkozata A román kormányfő az újságírókat hibáztatta Petre Roman szerint jól halad a demokratizálódás Romániában. A román kormányfő azt állította a Der Standard című osztrák lapnak adott nyilatkozatában, hogy a román választások tisztességesek voltak, a létrejött demokratikus intézmények jól működnek, a parlamenti ellenzék szabadon, félelem nélkül tevékenykedik. Roman miniszterelnök kijelentette: hazájában a parlamenten kívüli ellenzék fenyegeti a demokráciát. Ezek az erők „nem hajlandók a párbeszédre, és erőszakosan lépnek fel a demokratikus intézmények ellen”. Petre Roman szerint különösen nagy veszélyben voltak a demokratikus intézmények június közepén, amikor „az erőszakra bujtogató” diák, Marian Munteanu vezetésével „az alvilág támadt a demokratikus rend ellen”. A román kormányfő az újságírókat hibáztatta azért, hogy kedvezőtlen kép alakult ki a nemzetközi közvéleményben a romániai folyamatokról.
