Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-06 / 106. szám
f } Hírlap, 1990. augusztus 6., hétfő SPORT 5Marlboro-kupa Egerben Újpesti Dózsa lett a Még el sem kezdődtek a mérkőzések, máris ment a találgatás, hogy pályára lépnek-e az Eger SE színeiben a világhírű szovjet, válogatott labdarűgők: Gennagyij Litovcsenko és Andrej Zigmaniovicsí A feltételezésre az adott okot, hogy a Nemzeti (nép)Sport augusztus 2-i, csütörtöki számában megjelent, hogy az előbb említettek átigazolásáról az ESE labdarúgó szakosztályának két vezetőjével, dr.Sike Józseffel és dr. Seres Gáborral lehet tárgy alni. Az információ már eleve sántított, hiszen ők a röplabdaszakosztály munkáját irányítják. Igaz viszont, hogy Gyalai Imre, a Goszkomszport protokoll osztályának sportmenedzsere megbízta dr. Siket és dr. Serest, hogy' működjenek közre szovjet labdarúgók, így Litovcsenko és Zigmantovics eladásában. Akik tehát szenzációt reméltek, csalódniuk kellett: Litovcsenko és Zigmantovics nem tart Egerbe. Piros-kék mezbe bújt a Dinamo Kijev két focistája, Karatajev és Koleszov. Elsősorban az előbbi tüsténkedett az Ú. Dózsa elleni 90 perc során, az első játékrészben karmestere volt az egrieknek. Remekül indított, s az összjátékban is jeleskedett. A második félidőre viszont elfáradt, csakúgy, mint Koleszov. Mindkettőjüknek vízválasztó volt a Marlboro- kupa: a két találkozó alapján dönti el Bánkuti Lászlóvezetőedző, igényt tart-e valamelyikükre. csula (Skarechky), Dinya, (Simon). A döntő előtt az egri Kenguruk rock’n roll csoportja tartott bemutatót. Ez inkább a csehszlovák első ligás együttest villa- nyozta fel, mindjárt a találkozó kezdetén két helyzetet elhibáztak. Negyedóra elteltével Szuke- nyik tört be több jó csel után a 16-oson belülre, de közeli lövését Brockhauser védte, majd a kipattanó labdát Jancsula közelről az égbe lőtte. A 24. percben szerezték meg az újpestiek a vezetést. Szlezák továbbított Oroszkihoz, aki 14 méterről ballal a bal felső sarokba helyezett, 1-0. A félidő befejezése előtt nem sokkal Zsivótzky és Kaspar kakaskodott, mindkettőjüket kiállította a játékvezető. Egy perccel a pihenő előtt Dinya fejese csattant a felső lécen. A második játékrész elején Eszenyi növelhette volna az előnyt. Ezután a dunaszerdahelyiek percei következtek. Előbb Fábri hibázott, de kisvártatva újabb lehetőség nyílott előtte, s a hálóba talált, 1-1. Negyed órával a mérkőzés végét jelző sípszó előtt Eszenyi robogott el a bal oldalon, s bal lábas 11 méteres lövése a bal alsó sarokban kötött ki, 2-1. Mind később kiderült, ez a gól egyben a torna végeredményét is eldöntötte. A szakvezetők szavazatai alapján különdijat kapott: Brockhauser (Ú. Dózsa) kapus, Varga (Ú. Dózsa), hátvéd, Pavlik (Dunaszerdahely) középpályás és Dinya (Dunaszerdahely) csatár. Füstbe ment terv A két nap kérdése volt, vajon melyik szovjet labdarúgó folytatja pályafutását az Eger SE- ben. Már-már úgy festett, hogy Karatajev játékára számíthat majd Bánkuti László. A végső egyezség mégsem jött létre. A szovjet menedzser írd és mondd 50 ezer dollárban határozta meg a szőke középpályás árát, s a tarifából egyetlen centet sem engedett. Ennyi pénzért egy válogatott szintű focistát is keríthetett volna a klub. Nem beszélve arról, hogy a moszkvai, előzetes megbeszélések alapján a felek abban állapodtak meg, hogy a dollár helyett forint is jó lesz. így derűit égből villámcsapásként érte az egri sportvezetőket a tény. Mellesleg megjegyzendő, hogy ennyi pénze a klubnak ösz- szesen nem volt az átigazolásokra. Szöveg: Molnár Zsolt Fotók: Szántó György Visszalépett a Recsk Sokáig beszédtéma volt, hogy a recski labdarúgók indulnak-e az NB III. Mátra-csoportjában. Felvetődött az is, hogy esetleg fúzióra lépnek a Siroki Vasassal. Tegnap kaptuk a hírt a megyei labdarúgó-szövetség főtitkárától, Várkonyi Ferenctől, hogy a recskiek visszalépnek az NB Ilias szerepléstől. Az amatőr liga határozata értelmében ilyen esetben a megyei bajnokság második helyezettjét, a bélapátfal- viakat illeti a továbblépés joga. A megyei bajnokság sorsolása csupán annyiban változik, hogy a bélkőaljaiak helyére a recskiek kerülnek. TOTÓ A totó 31. játékhetének nyertes tipposzlopa a következő: A DAC játékosai nemcsak a légi csatákban múlták felül ellenfelüket. (Fotó: Molnár Zsolt) Bajnoktól a bajnokhoz A z Egri Dohánygyár és a Philip Morris támogatását élvező tornára rekke- nő hőségben került sor. A szabályok szerint a szombati két vesztes a harmadikért, a győztesek pedig az első helyért mérkőzhettek. íme a 4x90 perc krónikája: Dunaszerdahelyi AC—FC Olimpia Szatmárnémeti 6-0 (2-0) Eger, 200 néző. V.: Huták. DAC: Vahala (Jurcsik) — Kapkó, Kaspar, Skarecki, Fieber (Mikus) — Pavlik, Simon, Sou- kenik, Lieskovsky i Valach, Dinya (Szaban). Olimpia: Kormos — Borhi- dán, Csík, Orosz, Prodan (Pur) — Bozse (Dobre), Téger, Pista, Paul — Pintye, Ilea (Ziman). A románok csupán húsz percen keresztül voltak méltó ellenfelei riválisuknak. Először Dinya talált Kormos kapujába. Nem sokkal később egyenlítési alkalmat szalasztott el a román együttes. Ezzel el is lőtték puskaporukat, helyzetet sem tudtak teremteni a Dunaszerdahely kapuja előtt. Mindinkább kidomborodott az osztálykülönbség a küzdőfelek között. A második félidőben edzőmérkőzés rangjára süllyedt az összecsapás. A macska-egér harcban még négy gól született. Ilyen arányban is megérdemelten nyertek Dinyáék. Gólszerzők: Dinya 2, Radvá- ni 2, Kaspar, Valach. „Csépi” elbúcsúzott Bár a Dózsa elleni meccs csupán az egyik állomása volt az ESE felkészülésének, mégis akadt olyan, akinek ez volt a végső állomás pályafutása során. „Csépi” utoljára melegített együtt társaival, s igyekezett gólt szerezni a hazai publikum örömére. Már kis legényként megismerkedett a labdarúgás abc-s könyvével, nyolc éves korában alig lehetett elválasztani a bőrgolyótól. Később végigjárta a szamárlétrát, de tehetségére korán felfigyeltek a szakemberek. Ezt bizonyítja, hogy ötven alkalommal volt tagja a magyar ifjúsági válogatottnak. Szerepelt az 1976-ban, az UEFA tornán ezüst érmet szerzett gárdában is. Számítottak rá az utánpótlás-korúak nemzeti tizenegyében is, hússzor kapott lehetőséget. Tizenhét esztendősen érte meg azt, ami minden ifjú labdarúgó álma: bemutatkozott az NB I-ben. Ezt követően száznyolcvankétszer lépett pályára élvonalbeli mérkőzéseken. Nyolc évvel ezelőtt került Egerbe, ahol „messiásként” várták jövetelét. Nem okozott csalódást sem a vezetőknek, sem a szurkolóknak, egyik napról a másikra csapata vezér- egyénisége lett. Remekül irányított, labdáinak „szeme” volt. Szabadrúgásai előtt kétségbeesetten állítottak sorfalat a kapusok. Egyszóval méltó kézbe került a karmesteri pálca, mígnem néhány évvel ezelőtt súlyos sérülést szenvedett. Öt alkalommal feküdt a műtőasztalra, de a térde minduntalan megmakacsolta magát. Tehetetlennek bizonyultak az orvosok. A megmásíthatatlan téKovács Ferenc, a Dózsa edzője, és a nemrégiben hazatért Fitos megbeszélik a mérkőzés tapasztalatait Kovács Ferenc, az Ú. Dózsa jelenlegi trénere sikeres embernek mondhatja magát, hiszen az NB Il-es szegediekből bajnokcsapatot faragott, ezt az esztendőt pedig a legjobb magyar klubcsapatnál folytatja. Igenám, csakhogy meglehetősen nagy port kavart fel a Tisza-partján távozása. Egyesek azt állították: csak úgy, szó nélkül ott hagyott csapat-papot. Ezzel ellentétben mások korrekt lépésnek minősítették cselekedetét. Arra voltunk kíváncsiak, maga az érintett hogyan ítéli meg ezt? — Nem érzem, hogy az ügy elvtelen megoldással zárult. — A szegedi vezetők szerint nyékét kénytelen volt és lesz elfogadni, miként a hazai közönségnek is bele kell törődnie, hogy Csépit bajnoki mérkőzésen nem láthatja többé. De emlékezetéből bizonyára nem törli ki a felejthetetlen élményeket, a látványos alakításokat, amelyekből a most búcsúzó még utoljára ízelítőt adott. A megható pillanatokban sem feledkezett • meg a játék sava-borsáról, kitűnően indított, s a jó cselekkel sem fukarkodott. Sőt, amolyan ráadásként, még egy kötényt is adott. Reméljük magánéletében hasonló sikerekben lesz része. Miként azt is, hogy nem feledkezik meg a sportágról sem, hiszen a tartalékcsapat mellett számítanak tapasztalataira. Ehhez kívánunk jó egészséget! Szép volt! Köszönjük Csépi! ön úgy állt fel a kispadról, hogy korábban ígéretet tett arra: még egy évig irányítja az újonc felkészülését. — Olyan családi események gátoltak meg ebben, amelyekkel nem számolhattam. Természetesen nem örültek ennek Szegeden, de tudomásul vették. Mindenképpen a fővárosba kellett költöznöm, de csak a véletlen folytán kerültem kapcsolatba az újpestiekkel. Szinte egyik napról a másikra kötöttünk egyezséget. — Kik hiányoznak, és miért a tavalyi első helyezettből? — Kosa, Bácsi, Steidl és Balázs sérülték., ezért nem tartottak velünk. Remélem, a rajtra már rendelkezésünkre állnak. — Bizonyára feltérképezte már együttese erejét. Hogyan ítéli meg esélyeiket a bajnokságban ? — Tavaly is az utolsó pillanatig kérdéses volt, ki fut be elsőként. Azt hiszem, a forgató- könyv idén sem változik. Mivel a fiúk többségét már korábbról ismerem, úgy gondolom, ezúttal is az élbolyban végez a Dózsa. — Mi újság Fitos átigazolása körül? — Megérkezett a görög labdarúgó-szövetség engedélye, így az utolsó akadály is elhárult a focista szerződtetése elől. — Szerencsétlenség-e, avagy szerencse, hogy a BEK-ben a Nápollyal találkoznak? — Nem titok, az európai labdarúgás gyöngyszeme, Maradona csapata. Annyi biztos, hogy játékosaim igyekezetével nem lesz baj. S várhatóan a budapesti mérkőzés után a kassza sem marad üres. A többit meglátjuk. A harmadik helyért Eger SE—Szatmárnémeti 1-0 (1-0) 300 néző. V.: Hartmann ESE: Bodolai (Póta) — Rácz, Fegyvemeki, Lengyel, Jávorszki — Vojtekovszki, Horváth, Mir- kóczki (Csűri), Aranyos — Oláh, László (Karatajev). Szatmárnémeti: Kormos — Paul, Csík, Orosz, Borhidán (Prodan) — Csókán (Zimán), Téger, Avasan, Pista — Dinyea (Dobre), Ilea. Mindjárt a találkozó elején magához ragadta a kezdeményezést a házigazda együttes. Sorba vezette támadásait, veszélyesebbnél veszélyesebb helyzeteket teremtett a vendégek kapuja előtt. A mezőnyfölény a 27. percben ért góllá. A 16-os jobb oldali sarkánál Horváth végzett el egy szabadrúgást. Rácz 18 méterről megcélozta a kaput, de lövésébe László az 5-ös vonalánál beleért, s a tehetetlen kapus mellett a labda a bal alsó sarokba csörgött, 1-0. A második játékrészben Karatajev két alkalommal is növelhette volna a piroskékek előnyét. Igaz, a csereként beállt Póta kapus bravúrjaira is szükség volt, amikor a román csatárok elől tisztázott. A mérkőzés egészét tekintve megérdemelten nyertek az egriek, s szerezték meg a 3. helyet. A döntőben Újpesti Dózsa— Dunaszerdahely 2-1 (1-0) 500 néző. V.: Puhl. Dózsa: Brockhauser — Huszárik, Varga, Szabó Gy., Szlezák — Miovecz, Fitos (Wágner), Rubold — Oroszki, Eszenyi, Zsivótzky. Dunaszerdahely: Vahala — Kapko, Kaspar, Mikus, Fibriusz (Szaban) — Pavlik,Szukenyik, Lieszkovszky (Valach) — Jan2, 1, 2,1, 2, X, 2, 2, X, 2, 2, 2, X,. 1 Bodolai ezúttal tisztázott az újpesti csatárok előtt Üjpesti Dózsa-Eger SE 3-2 (2-0) 800 néző. V.: Szilágyi. Újpest: Brockhauser — Hu- szárik, Varga, Szabó Gy. (Wagner), Szlezák — Miovecz, Szabó A. (Fitos), Rubold (Véber), Kecskés — Eszenyi (Oroszki), Zsivótzky. ESE: Bodolai — Vojtekovszki, Fegyvemeki, Lengyel, Jávorszki — Oláh (Rácz), Karatajev (Csűri), Csepregi (Horváth), Aranyos (Mirkóczki) — László, Koleszov (Kormos). Ezen a mérkőzésen búcsúzott aktív pályafutásától Csepregi János. Az első percek ismerkedése után fölénybe kerültek a fővárosiak, középpályásaik szabadon ostromolhatták lövéseikkel Bodolai kapuját. Szerencsére az irányzókkal baj volt, így nem sok gondja akadt az egri kapuvédőnek. Két ízben viszont tehetetlennek bizonyult, előbb Zsivótzky, majd Miovecz közelről a hálóba talált. Szünet után pályára lépett a Görögországból nemrégiben hazatért „fenegyerek”, Fitos is. Negyed óra elteltével tovább növelte előnyét a bajnok, s már-már a kiütéses vereség veszélye fenyegetett. A hajrára azonban megrázták magukat a vendéglátók, 3 perc alatt két gólt szereztek. László egy szögletet követően védhetetlenül fejelt a bal alsó sarokba. Kisvártatva Horváth állította be a végeredményt. Gólszerzők: Zsivótzky, Miovecz, Huszárik, illetve László, Horváth.
