Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-29 / 125. szám

1990. augusztus 29-, szerda KÖZLEKEDÉS 5. D ► Díszként lógó övék... Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a forgalomban részt vevő nagyon sok személyautóban a biztonsági öv csak díszként lóg a vezető ülése mellett, holott a KRESZ előírja, hogy: „Olyan gépjárművel, amelynek megha­tározott üléseit biztonsági övvel fel kell szerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha az ilyen ülésen tartózkodó személy biztonsági öve be van csatolva.” Oktalan viszolygás Egyértelmű tehát, hogy a gép­kocsival csak az övék bekapcso­lása után szabad elindulni. Meg­lepő, hogy egy rendelet előírásait az érintettek közül sokan nem tartják be, egyszerűen tudomást sem vesznek róla. Vajon mi az oka az övtől való viszolygásnak? A biztonsági övét nem hasz­nálók indokai többnyire azono­sak: „Csak a városban megyek pár kilométert, ilyen rövid útra nem érdemes bekötni magam. Kü­lönben is, kis sebességnél nem érhet nagy baj, országúton más, ott becsatolom, mert nagy a se­besség.” „Kényelmetlen, zavar a veze­tésben.” „Koszos az öv, bepiszkítja a ruhámat.” „Balesetnél sérülést okozhat.” „Mindig elfelejtem bekötni.” A városi közlekedésben köny- nyen kialakulhat balesetveszé­lyes helyzet, a vezető gyakran kényszerül hirtelen fékezésre, a kereszteződésekben sűrűn talál­kozik szemből vagy oldalról ér­kező járművekkel. Vad fékezés­kor vagy frontális ütközéskor a hirtelen megálló autóban a bennülők a tehetetlenségi erő hatására előre vagy az úttestre zuhannak, ha nincsenek beköt­ve. Az ütés erejét még a legerő­sebb ember sem képes kézzel- lábbal kitámasztva felfogni. Egy 50 km/órás sebességgel történő ütközés pontosan olyan, mintha valaki tízméteres magasságból — egy ház harmadik emeletéről — zuhanna le autójával. Még az ár­talmatlannak látszó 25 — 35 km/ órás sebességnél történő ütkö­zéskor is lehet súlyos, sőt halálos sérüléseket szerezni. És erről fe­(Kötelező védelem) ledkeznek meg azok, akik csak a nagyobb tempójú országúti au­tózáskor használják az övét. Egy 100 km/óra sebességgel frontá­lisan ütköző autó utasain lehet, hogy az öv nem segít, de kisebb, 30 — 35 km/órás sebességnél bekövetkező ütközésből minden sérülés nélkül kerülhetnek ki. Megelőzhető sérülések A biztonsági öv a vezetésben nem zavar, nem kényelmetlen, legfeljebb kezdetben szokatlan, de néhány heti használat után teljesen megszokottá válik, és ekkor már az okoz hiányérzetet, ha valaki elfelejti becsatolni. Fontos, hogy az övét kicsato­lás után a helyére akasszuk visz- sza. A lezserül hátradobott öv a földön piszkos lesz (így később valóban bepiszkolja a ruhát), csavarodik, sőt balesetet is oko­zott már, amikor a hátsó ajtón ki­lépő utas lába beleakadt, és az utas kizuhant a járdára. (Annak, aki rendszeresen elfelejti az övét a helyére tenni, érdemes auto­mata övét használni.) A nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a biztonsági övék használatával a súlyos és életveszélyes sérüléseknek lega­lább a 80%-a megelőzhető. És ha minden óvatosságunk ellené­re mégis bekövetkezik a baj, még mindig jobb egy öv okozta bőr- horzsolódással megúszni az üt­közést, mint súlyos vagy még sú­lyosabb sérültként az újságok baleseti híreiben szerepelni. Simuljon a testre Sokan bekötik ugyan az övét, de túl lazán hagyják. így pedig nem véd igazán. Érdemes ügyel­ni arra, hogy az öv teljesen a test­hez simuljon, a mellkas és az öv között legfeljebb egy tenyérnyi távolság maradjon, és az öv ne le­gyen megcsavarodva. Nem árt időnként a rögzítőcsavarokat is utánahúzni, mert különben úgy járhatunk, mint az az autós, aki indulás előtt bekötötte magát, és legnagyobb meglepetésére az alig féléves autó gyárilag besze­relt övének rögzítőcsavaijai kies­tek helyükről. Rossz rágondolni, mi lett volna, ha ez nem indítás előtt, hanem veszélyhelyzetben történik. Magyarországon 1977. július 1-je óta kötelező a biztonsági öv használata. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében a biz­tonsági öv használatának elmu­lasztása önmagában is pénzbír­sággal — helyszíni bírsággal — büntetendő szabálysértést képez. A gépkocsivezetőnek a szabály- sértés megelőzésén túl is igen ko­moly érdeke fűződik a biztonsági öv használatához és használatá­nak ellenőrzéséhez, mert adott esetben büntetőjogi felelősségét megalapozza, és annak súlyát növeli az a tény, hogy a biztonsá­gi övét nem kapcsolták be, és azért következtek be a súlyosabb sérülések. Az ítélkezési gyakor­lat szerint a biztonsági öv bekap­csolásának elmulasztásáért a gépkocsit vezető a felelős, vele szemben ezen alapon is helye van a büntetőjogi felelősség megállapításának. A biztonsági öv tagadhatatla­nul a gépkocsiban utazók szemé­lyi biztonságát szolgálja. Tekin­tettel a közlekedési balesetek változatlanul magas számára, szükséges, hogy végre mindenki felismerje — járművezetők és utasok egyaránt — a biztonsági öv használatának jelentőségét. Tegyék félre azokat az aggályo­kat, amelyeket egyesek még mindig táplálnak a biztonsági öv használatával szemben. A biztonságra torekvo, jo partnerkapcsolat reményében Az utóbbi évtizedek nagyarányú motorizációja, a közúti forgalom dinamikus fejlődése világszerte — így hazánkban is — időszerűvé tette a korszerű, nagy átbocsátóképességű, országokat összekap­csoló közutak, autópályák, autóutak építését. Az autópálya fogalmát és a közlekedésére vonatkozó szabályait a KRESZ 37. paragrafusa tartalmazza. Az autópályán való közlekedés sajátos szerepe — gyorsaság, biztonság — csak abban az esetben érhe­tő el, ha a közlekedési szabályokat — tekintettel a sebességre és a nagy forgalomra — az autósok foko­zottabban betartják. A magyarországi autópályák hétvégi forgalmára — főleg nyáron — a hétvégi tu­multus a jellemző, amely a végpontok átbocsátóké­pességére vezethető vissza. Az ilyen több kilométe­res forgalomtorlódás — gyakori az emelkedők előtt is — amely az emberi türelmet, figyelmet teszi pró­bára. Elvesztése gyakran tömeges baleset okozója. Az autópálya nem alkalmas a szórakozást is jelentő autózásra. Bizonyos idő elteltével unalmassá, mo­notonná válik, utunkat szeretnénk minél előbb be­fejezni. Ennek hatására kezdenek egyesek szágul­dozni, szlalomozni, amivel felborzolják a szabályo­san közlekedők idegeit is. Az érzelmek elszabadu­lása a balesetekhez vezethet, ahol gyakran kevés túlélő marad. Mint korábban említettem, az autópályán való közlekedés viszonylag veszélytelenebb az egyéb közúti forgalomhoz képest. De ezt a viszonylagos veszélytelenséget nem lehet abszolutizálni, nem szabad figyelmen kívül hagyni, s megfeledkezni a speciális veszélyekről. Veszélyhelyzetek autópályán: — Igen gyakori (ködös, párás időszakban, hét­végi torlódáskor) a többjárműves összekoccanás, ütközés. — Nyáron az utak zsúfoltak, hétvégén mindenki egy időben — film kezdetére — szeretne hazaérni, ezért konvojok, összefüggő kocsioszlopok alakul­nak ki. A helytelen követési távolság tartása miatt, az elöl haladó hirtelen fékezése miatt a mögöttük közlekedő már nem tudja elkerülni a balesetet. — Hosszú távú vezetésnél tartsunk a szokásos­nál nagyobb követési távolságot. Ha elénk vágnak, újra vegyünk fel megfelelő távot. — Az előzés autópályán sem veszélytelen, itt a fő veszély a hirtelen meggondolatlan sávváltás. — A helytelen távolság becslése úgyszintén. Fo­lyamatosan győződjünk meg róla, hoy előttünk, mögöttünk milyen távolságra vannak járművek. — A sebesség helytelen megválasztása. Az indo­kolatlanul lassan és túl gyorsan haladók egyaránt veszélyt jelentenek. — Az autópálya emelkedő (kapaszkodósáv) szakaszán különösen célszerű az óvatosság. — A csomópontoknál — gyorsító-, lassítósáv — a közlekedés fokozottabb óvatosságot, figyelmet, jó partnerkapcsolatot igényel. Autópálya műtárgyaihoz, bevágásaihoz érve már a kisebb oldalszél lökését is kellemetlenül érzé­keljük. Nagyobb sebesség esetén könnyen előfordulhat, hogy erősebb szél, vihar bajt okoz az autósoknak. A kisebb teljesítményű és össztömegű gépkocsival (pl. Trabanttal) 40 km/óra sebességű oldalszél ese­tén 15 — 20 százalékkal alacsonyabb sebesség ér­hető el. A szél közeledését jelentő veszéllyel még jobban kell számolni, ha lökésszerűen rohamoz, könnyen boruláshoz vezethet. Az óvatosság, az ala­csonyabb sebesség segíthet ilyenkor. A közlekedés egyik alapvető feltétele a forga­lomhoz való alkalmazkodás. Az alkalmazkodás, az alkalmazkodási képesség az élet alapvető követel­ménye. A közlekedésben ez nélkülözhetetlen. A forgalom ritmusához való alkalmazkodás mindig és minden helyzetben lényeges. Ha az országúton utolérünk egy 75 km/óra sebességgel haladó össze­függő kocsisort, akkor azt nem illik 80 km/óra se­bességgel előzni. A forgalom ritmusához való al­kalmazkodás nemcsak formai elem, hanem első­sorban a biztonság egyik tartalmi kérdése. A forgalom ritmusához való alkalmazkodás alapfeltételei: jó ritmusérzék, megfelelő gyakorlat, helyes közlekedési előrelátás, közlekedési határo­zottság, a biztonságra törekvő jó partnerkapcsolat. Kérdések: igaz hamis 1. Az autópálya nem mindig osztottpá­lyás út, de az is lehet. 2. Az autópályán és autóúton tilos hát­ramenetet végezni. 3. A megkülönböztető jelzéseket hasz­náló járművek nem élveznek elsőbbséget az autópályára történő ráhajtáskor. 4. Autópályán az indokolatlanul ala­csony sebességgel való közlekedés nem lehet veszélyes. 5. Autópályán a forgalom zavarása nél­kül a műszaki átjárón gépjárművel meg­fordulhatunk. 6. Autópályán kialakult oszlopban tör­ténőközlekedéskor elegendő az indokolt­nál rövidebb követési távolságot tartani. 7. A közlekedésben az érhet biztonsá­gosan célba, aki kierőszakolja az előnyö­ket. 8. Baleset helyszínén teendők helyes sorrendje: mentők értesítése, sérültek el­látása, rendőrség értesítése. Az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács Elnöksége megjelentette a „CIKKCAKK AZ UTCÁN” című képes kiadványát. Azzal a szándék­kal tette ezt, hogy segítse a szülőket, nagyszülőket és pedagógusokat a felnövekvő generációnak a közúti közlekedés ismeretének elsajátításá­ban. A szerzők így fogalmazták meg a kiadvánnyal kapcsolatos céljukat: „A közlekedés számtalan veszél­lyel jár kicsinek és nagynak egya­ránt. Gyermekeinket ezektől a ve­szélyektől kell megvédenünk. Ezt legeredményesebben ügy tehetjük, ha megtanítjuk őket, hogyan közle­kedjenek úgy, hogy megóvják épsé­güket, és megszerezzék azt a bizton­ságot és szemléletet, amely alapot ad egy későbbi, már magasabb szintű közlekedési kultúrához. A sorozat elsőfüzetét az iskolai év megkezdésekor — a területi közleke­désbiztonsági tanácsokon, művelő­dési osztályokon keresztül — a peda­gógusok és minden egyes általános is­kolát kezdő tanuló díjmentesen meg­kapja. Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács II. forduló VÍZSZINTES: 1. A közleke­désben részt vevők közötti fel­elősségre utalójelmondat. (Befe­jezése a függ. 31. sorban.) 19. A járó (fölös ékezet) 20. Nulla 21. Földbeásó 22. Neves lengyel lab­darúgó volt 23. Reggel fele! 24. Cseh teniszező 26. Keverten le­int! 28. Zabolátlan 30. Rubel kö­zepe! 32. Alapzat 33. Ide fejlő­dik 34. Báró, de németül 36. Fél Eger! 37. Latin kifejezés 38. El- ábrándozá 40. Hírneves kardví­vónk volt 42. Totóba egyneműi 43. Fejetlen erély! 44. Kettőzve: édesség 45. Bemásolá 46. Tiltó­szó 47. Sérülése (fölös ékezet) 49. Balaton 50. Visszaás! 57. ...bahn, versenypálya — németül 52. Vég nélkül vizitál! 55. Rövid nevű cseh város 56. ... Guevara 58. Megyénk — váráról neveze­tes — községe 60. Ócskaságok­kal foglalkozik 61. Az utóbbi időben kissé sok volt belőle 63. Vissza: Mozart-opera női alakja 65. Klasszikus kötőszó 66. Véna fele 67. Ásít-e? — keverve! 69. Örökzöld — angolul 71. Ékesen kijut! 73. Lírai, röv. 74. Kapzsi 76. Fordított kettős betű 77. Végre vegyük tudomásul! (befe­jezés a vízszintes 123. sorban) 79. P-vel, ilyen táncok is vannak 80. A sanzon királynője volt (Edith) 82. Arc 84. Német fagy­lalt 86. Mulatós időszak 88. Né­met munka (végén fölös betű) 90. Akna fele! 92. Ez a nap üres! 93. Sapienti... 94. Burgonya 96. Olasz Rádió-Tv, röv. 97. Agrár­eszköz 98. Lefüggeszt 99. For­mál 101. Kicsinyítő képző 103. Puha fém 104. Ékesen öreg! 105. Testét edzi 107. Izgalmas törté­net 109. Térségei 111. Ma ő a vi­Keresztrejtvény A Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács háromfordulós rejtvénypályázatának második feladványában ezúttal is a közlekedés biztonsága a téma, ezzel foglalkoznak a jelmondatok. (Rejt­vényünkben — esetenként — most sem teszünk különbséget a hosszú és rövid magánhangzók kö­zött!) A helyes megfejtők között öt darab 200 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki. Az elsőforduló nyertesei: Horváth Mónika Fü­zesabony, Kossuth u. 59., Laszkó István Eger, Rá­kóczi u. 44. VI/40., Somfai Tibor Eger, Beloian­nisz u. 11.111/11., Gál András Füzesabony, Mak­iári u. 29., Ürmös Tivadarné Hatvan, Szabadság u. 23. II/12. Mai rejtvényünkből beküldendő: vízszintes 1. sor (befejezése a függőleges 31. sorban), a függő­leges 1. sor (folytatása a függőleges 3. és a vízszin­tes 130. sorban), valamint a vízszintes 77. sor (be­fejezése a vízszintes 123. sorban). Beküldési határidő: 1990. szeptember 10. Cím: Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács, 3300 Eger, Szabadság tér 1 — 3. lág leggyorsabb úszója (USA) 112. Kugli 114. Aroma 115. A szomjazó meglepetése (két szó) 117. Csaknem kár! 118. Gigi fele 120. Irányítószáma: 8460. 123. A vízszintes 77. sor befejezése 127. Francia kifejezés, de kever­ve 128. Kitaposott földút 129. Zenei művet is jeleznek így 130. A függőleges 1. sor befejezése. FÜGGŐLEGES: 1. Igen hasznos tanács a gépkocsiveze­tőknek (folytatása a függőleges 3. és a vízszintes 130. sorban). 2. Épület jellemzése lehet 3. A füg­gőleges 1. sor folytatása 4. Ékte­lenül ego! 5. Nem gyermekek ke­zébe való 6. Rostáló 7. Dunántú­li patak 8. Vércsatorna 9. ápo­lás, ellátás 10. Román női név (fölös ékezet) 11. Lepuffant 12. Község is (2534), ige is 13. Ékte­< t V e > i 9 IE“ u 43. rr ír 48 1-9 ■ ■ 21 ■ h P ü ■ ÜT ■ M 1} ■ J3 p 5JT _ ■ 3i _ ■ " ■ K 3* ■ 3$ _ ■ hl í2 1 ■ Vf _ ■ *.r ■ P ■ P 50 ' P 51 ■ 52 S3 CT ■ ■ P ■ ct _ u J}— P ■ r í? ■ n ■ V ÜL 73 ■ 7, ■ TT~ p HU ■ ■ ft P YZ ?5 ■ f* * ■ *} ■ ti ■ % ■ ■ ■ ■ ■ r ■ ■ ■ ** ■ /Cm ■ ■ Aor ■ At r U ­■ ■ ■ * ■ L_ Hv ■ fi ■ u? ■ „ üil u*. ■ ■ ■ * lenül ás! 14. Bogár, fölösleges r-rel 15. Lazít 16. Fordított néve­lő 17. A közepén butul! 18. Talán a legértékesebb díj neve 25. 1956-ban Üllői úti hős volt 27. Ez évi 29. Kevert csavar! 31. A vízszintes 1. sor befejezése 33. Lám 34. Csont (láb) — Bécsben 35. Internacionális 39. Kettős betű 40. Indiai város (újabban Varanasinak is hívják!) 41. írás­ban rögzít 45. Csontok — néme­tül, és keverve! 48. Győr megyei községbe való 50. Eredmény 51. Keverve és végtelenül barnára! 53. Aromája 54. Karavánok jár­nak rajta 57. Ház hátsó része 58. Népszerű egri származású pop- énekesnő 59. Irányítószáma: 2942 60. Csehül: ő, hímnemben 68. Téli sport 70. Agyonhajszolt lóra mondják (szegény) 72. Be­cézett női név 75. Elővigyázatos 78. Ez a női név is becézett 80. Kevert pun! 81. Kőműves teszi 82. Állami Biztosító 83. Ennek a Bertának nincs vége! 85. Ipari röv. 87. Kevert partokon! 89. Feltűnően más (kirí) 93. Kever­ve és vég nélkül nevessél! 95. Szintén keverve és vég nélkül, de most „zenét lop” 98. Visszaver- mel! 100. Japan miniszterelnök volt, egyik személynevének kez­dőbetűjével 102. Aliz — más nyelven 104. Népies író volt (Pé­ter) 105. R.N.Á-Y. 107. Rácke­vei, csak rövidebben! 108. No­sza, vissza! 109. Múló 110. Test­vérjelző 111. Butus egyneműi 113. Kicsinyítő képző 116. Fejet­len Tury! 119. Sziget — franciául 121. Kevert angol névelő (The) 122. Nem möge 124. Lelop egy­neműi 125. Loerőjelzés — néme­tül 126. Lyra közepe!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents