Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-03 / 104. szám

1990. augusztus 3., péntek ________________ __________________Hírlap_______________________________________5. G alvani békacombjától a radarig végtelen hosszú az út és az emberi tudomány egyik legragyogóbb csodatétele, hogy alig másfélszáz év alatt tette meg az utat, amelynek minden állomása egy-egy mérföldkő. Egy-egy döntő je­lentőségű, új korszakot nyitó fordulópont a civilizáció tör­ténetében. A villanyvilágítás, az elektromágnesség, a te­lefon, a távíró, a dinamó, a rádió, a fotocella, az eketron- mikroszkóp, a radar — ezek azok az állomások, amelyek végigvezetnek bennünket a fejlődés sorrendjében. Meg­mutatva mint épül, terebélyesedik az a hatalmas épület, amelyet az elektromosság modern tudományának neve­zünk. Mai összeállításunk ebből a témakörből készült. Mutató nélküli műszerek A látszólag folyamatosan mozgó óramutatók az idő folyto­nos múlását jelzik. De vajon mennyire pontosan olvassuk le óránk számlapjáról az időt? A másodpercmutatós óráról bárki leolvashatja az órákat, perceket, de a másodperceket már elvéthe­tik a rosszabb szeműek. Még ne­hezebb a helyzet, amikor tized- másodperceket kellene leolvas­ni. A problémát a számjegyes ki­jelzésű, úgynevezett digitális (di­git — számjegy) óra oldja meg. Ám az óra csupán egy a sokféle adatjelző szerkezet közül: egy­fajta időjelző műszer. Kívüle még sok olyan készülék van, amelynél kívánatos a sokkal praktikusabb számjegyes kijel­zés. Kezdetben a digitális órák működése hasonló volt a háztar­tási villany- és gázfogyasztásmé­rőkéhez. Rúgós vagy másfajta szerkezetük tizedmásodpercen- ként egy számkereket lökött meg, a számkerék egy teljes kö- rülfordulása egyhatvanad körül- fordulásnyit változtatott a má­sodpercek számkerekének szög­helyzetén, a másodperckerék tel­jes körülfordulása a perckereket. Ez utóbbi pedig az órakereket forgatta meg. E módon, ilyen mechanikus számlálószerkezet­Egy korszerű digitális kijelzésű fordulatszámlálót láthatunk tel azonban ma már alig-alig mű­ködnek órák, de másfajta mű­szerek kijelzői sem. Jól ismert ki­vétel a gépkocsik kilométer­számlálója. Az elektronika rohamos fejlő­désével és térhódításával lehető­vé vált a mért mennyiségek, kije­lezni szándékozott adatok im­pulzusokká való átalakítása, s a többi már az elektronika dolga. Időközben persze a kijelzés módja is nagyon megváltozott, a forgó számkerekeket a világító diódák és folyadékkristályos ki­jelzők váltották fel. Energiatakarékos, pontosan tartja a fordulatszámot Egyenáram vagy váltakozó? A világon ma már mintegy fél- milliárd villamos motort gyárta­nak — a néhány wattos léptető motoroktól a több megawattos óriás motorokig. A korszerű mo­tor ismérve, hogy jó hatásfokú, tehát energiatakarékos, ponto­san tartja a fordulatszámot, ru­galmasan és könnyen szabályoz­ható, a felhasználási hely kívá­nalmainak megfelelően különle­ges követelményekhez alakítha­tó. E követelmények kielégítését az alapanyagok, elsősorban a di­namólemezek minőségének és gyártástechnológiájának gyors fejlődése tette lehetővé. Ugyan­akkor a villamos motorok fel- használásának az ipar és a közle­kedés legkülönbözőbb területein nagy lendületet adott a félveze­tős hajtások megjelenése. A tel­jesítménytranzisztorokkal, dió­dákkal és tirisztorokkal gyakor­latilag karbantartásmentes üze­met sikerült elérni. A vesztesé­gek is jelentősen csökkenthetők, amivel a berendezés összhatás- fokát lehet növelni. A feladatnak megfelelően tetszés szerint sza­bályozható a fordulatszám és a forgatónyomaték, ezen a réven a hajtott oldalon például a sebes­ség, a szállított anyag mennyisé­ge, a legkülönbözőbb paraméte­rek egész sora állandó értéken tartható. Az egyenáramú hajtások tech­nikailag lényegesen eltérnek a váltakozó áramúaktól. Döntő különbség, hogy a váltakozó ára­mú hajtásnál a motor rendszerint legsebezhetőbb pontját jelentő kommutátor hiányzik. Az időál­ló és minimális karbantartást igénylő váltakozó áramú motor A váltakozó áramú korszerű motorokból látunk néhányat (MTI — Külföldi Képszolgálat) előállítása az egyenáramú mo­tornál olcsóbb. Az egyen- vagy váltakozó áramú hajtás alkalma­zásának eldöntésekor azonban nem elsősorban az ár a döntő. A két rendszer ritkán versenyeztet­hető egymással, inkább az üzemi feltételek a meghatározók. A váltakozó áramú hajtás nem fog­ja kiszorítani az egyenáramot, hanem lehetővé teszi, hogy a sza­bályozott hajtásokat újabb terü­letekre lehessen kiteijeszteni. Például az egyenáramú hajtá­sokkal nehezebben megoldható feladatokhoz, szivattyúkhoz vagy a vegyiparban használatos keverőművekhez a váltakozó áramú hajtások alkalmasabbak. A közlekedésben is terjed a váltakozó áramú hajtás. Kísérle­teznek aszinkron motorok he­lyett szinkronmotoros megoldá­sokkal is. A folyamatosan szabá­lyozható vonó- és fékezőerő be- állíthatósága a korszerű közleke­désben elengedhetetlen követel­mény. A kohászatban és a nehéz­vegyiparban eddig is általánosan használták a nagy teljesítményű, nagyfeszültségű motorokat. Ezeket a közelmúltig speciálisan a felhasználó követelményeinek megfelelően kellett kialakítani. Újabban azonban sikerült ebben a nagy teljesítményű sávban is építőkocka rendszerű, viszonya lag nagy sorozatban gyártható, és minden különleges igényt ki­elégítő, az egyedi tervezésűeknél sokkal olcsóbb motorokat kifej­leszteni. Filmművészeti nyári egyetem—Eger Az egri filmművészeti nyári egyetem hétvégi programja von­zó lehet a Prizmában a megye ér­deklődő nézői számára is. Szom­baton délután. 5«órakor A kicsi, de nagycth erős című Gun- walsky-film tekinthető meg. A hőse börtönből szabadulva elha­tározza, úgy fog ezután „tevé­kenykedni”, hogy nem kerül visz- sza. A főszerelő Gáspár Sándor a legjobb férfiszínész alakítási dí­ját nyerte el az 1990. évi magyar filmszemlén. Vasárnap délután két olyan produkciót tekinthetnek meg, amelyeknek 1956 a témája. Dél­után 3 órakor A halálraítéltet mutatják be. Két évvel az esemé­nyek után egy fiatalember a sira­lomházban várja a kivégzését. Végiggondolja életét, s felismer­hetjük, az őt ért lelki terror egy egész országot sújt... Mészáros Márta befejezte a Naplót. A tri­lógia harmadik része apámnak, anyámnak szól. Juli (& rendező- né)'56 november elején érkezik vissza a moszkvai filmművészeti főiskoláról, s rá kell döbbennie; a valóság nem azonos a szovjet propagandával. A filmet vasár­nap 5 órakor vetítjük. Az egri Uránia nézői másféle témájú, de kalandokban nem szűkölködő filmekre térhetnek be. Gyerekjáték a címe annak a horrorfilmnek, amely egyáltalán nem gyerekeknek való. A törté­netben egy pszichopata tömeg­gyilkos lélekvándorlását láthat­juk. Elpusztíthatatlan, ott rejtő­zik el, ahol senki sem gondolja. Amikor menekülés közben halá­los sebesülés éri, még kezébe tud kaparintani egy játékbabát. A rémtörténet akkor kezdődik, amikor egy kisfiú hatodik szüle­tésnapjára ezt a gonosz babát kapja ajándékba. Ugyancsak itt játsszák az Or- golyhó című amerikai sci-fit. Az űrtéma főként az elmúlt két évti­zedben lett vonzó a forgató­könyvírók számára. Mell Brooks paródiát alkotott, igazi jókedvű mozidarabot. Vidám űrkalan­dok részesei lehetünk, kacagtató jelenetekkel. Templomok, tornyok, épületek Eddig, hat éven keresztül, a Megyei Művelődési Központ és a Hevesi Szemle Galériájának meghívására, az egri nyári egye­tem idejére tervezetten megren­dezte az Országos Műemléki Felügyelőség a maga szakmai ki­állítását. Fotókban mutatta be, mit végzett el a rá bízott felada­tokból, hogyan áll a műemlékvé­delem határainkon belül. Néha kitekintett, fotókon ismertette a történelmi Magyarország mű­emlékeit, bemutatva azt, hogyan maradtak ránk egyes korok em­lékei, mit tanúsítanak az épüle­tek falakban, műkincsekben, ezerféle művészi alkotásban. Ritkán, de szerepeltek restaurált műtárgyak is ezeken a tárlato­kon. Ezt a folyamatot az idén sem szándékoztak megszakítani, an­nak ellenére, hogy a régi helyéről a Líceum első-emeleti aulájába költöztették a közhasznú intéz­ményt. Az idén a hazai barokk építészet remekeit vonultatja fel a műemlékvédelem. Méltó he­lyen, hiszen ha valahol a barokk építkezés legszebb hagyomá­nyairól lehet és kell beszélni, ak­kor az éppen Eszterházy püspök Líceumában helyén való. Fotó­kon elevenedik meg a szűkebb haza, Eger barokk építészete is — például a Kispréposti palota felújított alakjában, de helyet kapnak itt Győr, Sopron templo­mai, paloták képei, a bárok stílus fantáziadús elemei. Lehet, hogy a mai felfogás, nem neveznénk felszínesen divatnak, csak építé­szettörténeti jelentőséget tulaj­donít ennek a tárlatnak, nem érzi szükségesnek bemutatni egy szemlélet, egy életforma, egy el­múlt prakticizmus szellemiségét, a stílusok útvesztőit amúgy is ne­hezen felismerő közönség elé tárni. Mégis bízunk abban, hogy az esztétikum, a történelem re­likviái iránti érzékenység, a ma­gyar múlt, a magyar építőművé­szet iránti fogékonyság gyarap­szik a tárlat anyagának ismereté­ben. És ami még ennél is fonto­sabb: fogódzót adhat a mai gon­dolkodónak ahhoz, hopy ma­gyarságtudata, a folytatás iránti elkötelezettsége megerősödjék az értékek, a megmaradó szépsé­gek láttán. Mert manapság a lel­kiekben van nálunk, bennünk a legnagyobb hiány. Programbörze Kiállítások, tárlatok: Királd ’89. Ezen a címen nyílt kiállítás az egri Ifjúsági Házban. Az alkotások Királdon, az Or­szágos Vasas-bányász Képző- művészeti Alkotótáborban szü­lettek, amelyek augusztus 31-ig tekinthetők meg. * Ugyancsak a Házban a kisgalériában láthatják a több mint 3 ezer tárgyból álló játékgyűjteményt, hétfő-kedd kivételével naponta 13-tól 17 óráig. * Az egri vármúzeumban augusztus végéig 16-19. századi oszmán-török hímzéseket lát­hatnak a különleges kézimun­kák, ritkaságok iránt érdeklő­dők. * Az egri Vitkovics-házban Nagy B. István Munkácsy-dijas festőművész tárlata augusztus 24-ig tart nyitva. * Ugyancsak a megyeszékhelyen a Kispréposti palotában Kiss Róz Ilona kerá­miái tekinthetők meg. * Szomba­ton a mezőkövesdi művelődési központban a Magyar tájak hím­zései címmel népművészeti tár­lat várja az ideérkezőket. Szórakoztató programok: Szombaton délután 5 órakor az egri Dobó téren Heves megyei népdalkörök és népzenei együt­tesek lépnek pódiumra. A prog­ramban hallhatjuk a gyönyös- solymosi, a karácsondi, a siroki, a nagyfügedi, a mátraderecskei és az Egri Csillagok Tsz együtte­sét. * Vasárnap este 8 órakor a szépasszony-völgyi szabadtéri színpadon a szinvavölgyi tánc- együttes műsorát láthatják, amelyben magyarországi és er­délyi táncok szerepelnek. * Au­gusztus 4-5-én népművészeti napokat rendeznek Mezőköves­den. Szombaton délelőtt 9 óra­kor térzenével indul a program, lesz néptáncbemutató, táncos felvonulás, kirakodóvásár. Va­sárnap fél 6-kor pedig gálaműsor zárja a kétnapos eseményt. Mátrai -bükki kirándulás A Gyöngyösi SE természetjá­ró szakosztálya szombaton vár­túra teljesítésére várja az érdek­lődőket a Mátrába. Bácskai György és Szerencsés Imre reg­gel háromnegyed 7-kor találko­zik a résztvevőkkel, akik felkere­sik majd Kisnánát, Jóidő-kútját, Györketetőt, Recsket. A Bükki Vörös Meteor SE természetjárói vasárnap a Mát­rába és a Bükkbe kerekednek fel. A mátrai útvonal hossza 22 kilo­méter, az országos kéktúra telje­sítése, Fejér Miklós vezetésével. Az állomások: Mátraháza — Ké­kestető — Saskő — Oroszlánvár — Jóidő-kútja — Gazoskő — Si­roki vasúti megálló. Indulás: 7.20-kor az egri autóbusz-állo­másról. A bükki táv hossza 12 ki­lométer. A jelentkezők dr. Zsi- vora Sámuel kalauzolásával fel­keresik Felsőtárkányt, Stimec- házát, Samassaházat, Lökbércet, a Denevér-barlangot és Felsőtár- kányba érkeznek vissza. Az au­tóbusz fél 9-kor indul Egerből a dr. Nagy János úti megállóból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents