Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-24 / 121. szám
1990. augusztus 24., péntek Hírlap 5. A múlt század 30 — 40-es éveiben rohamos fejlődés kezdőtt a magyar iparban. Mindez bőségesen kínált érvényesülési lehetőséget a jól képzett munkásoknak, műszaki szakembereknek. Az iparfejlesztést 1867 után is ugyanaz a szellem töltötte el, mint Nyu- gat-Európát. Iparunknak ennek ellenére meg kellett küzdenie az osztrák versennyel. A kiegyezéstől 1914- ig viszont bámulatos előrehaladást tett. Mai összeállításunk erről a korszakról ad rövid áttekintést, elsősorban Ganz Ábrahám munkásságán és annak hatásán keresztül. Ugyanis nemrég emlékeztek meg születésének 175. évfordulójáról. Exportja elsőbbséget élvezett A Ganz-gyárban a 19. század második felében egy ideig a modem malmokban használatos vashengerszéket sorozatban gyártották. Ez a német származású magyar, Mech wart András találmánya volt. Sőt, exportja akkoriban elsőbbséget élvezett a világpiacon. Az akkori hazai malomipar, mint az osztrák — cseh területek textiliparának ellenpárja, eleve a monarchia széles piacaira rendezkedett be, és exportiparágként fejlődött ki. Kiviteli lehetőségeit biztosította a széles és olcsó nyersanyag mellett a már említett technikai fejlettsége is. Magyarok m mm mm mm kozott A gépiparban a polgári vállalkozók kisiparosként kezdték tevékenységüket. Vidats István lakaSos a Bánságból 1843-ban felköltözött Pestre, hogy mezőgazdasági gépeket gyártson. A fővárosban a vasöntöde-tulajdonos Rock Istvánnaltársuh. Műhelyükben mindenféle gépet készítettek. Kuntzen Henrik 1841-ben, Schlick Ignác 1843-ban a hengermalomból kivált, és önállósult. Ganz Ábrahám 1845. december 19-én termelni kezdő öntödéje a vaskerítéstől a gépalkatrészek készítéséig mindent végzett. Illing Ferenc 1844-ben alapított gépműhelye a textilipart szolgálta. Ő szereltéfel a Valeri testvérek pesti selyem-manufaktúráját. Akiről ma is példát vehetünk — A pesti hengermalom szerelésére érkezett — Tartózkodási ideje egyre inkább meghosszabbodott — Díjakat nyert a párizsi és a londoni világkiállításon Egy magyarrá lett svájci vállalkozó Talán kevesen tudják, hogy a múlt század közepén több, Európából érkezett vállalkozó is került a magyar gazdaságba. Ezzel elismerést is szereztek nem csupán maguknak, hanem hazánknak is. Ilyen volt Ganz Ábrahám is, aki Svájcból érkezett. Sok- gyermekes vidéki kántortanító fia volt, aki Unter Embachban született 1814. november 6-án. A munkát egész fiatalon megismerte. Előbb ácsmesterséget, majd vasöntői ismereteket tanult Zürichben. A kor jó szokása szerint ezután országról országra vándorolva igyekezett szakmai ismereteit a gyakorlatban is elmélyíteni. Már bejárta a német, francia, osztrák és olasz vasöntödéket, amikor 1841 augusztusában Pestre érkezett. Útja itt a Széchenyi István kezdeményezésére megvalósult Pesti Hengermalomhoz vezetett. Néhány társával hozzákezdett a korszerű és jól ellátott malom gőzgépeinek és egyéb berendezéseinek felszereléséhez. A következő év, 1842 tavaszán az ott létrehozott szerelőműhely mellé öntödét is kialakítottak. Építését és berendezését a fiatal Ganz Ábrahám elképzelései alapján végezték. A hengermalom szerelési munkálataira érkezett ifjú szakember tartózkodási ideje egyre inkább meghosszabbodott. így érkezett el az 1844-es esztendő, amikor saját öntödét létesített Budán. Miután önállósította magát, 1845-ben bejelentette, hogy ’’vas- és acélöntő intézetet állítottam fel... és foglalatoskodni fogok mindennemű gépalkatrészek készítésével...” 1846-ban megkezdték Magyarországon is a vasutak építését. Akkoriban egyetlen európai öntőműhely sem vállalta viszont a vasúti kocsik kerekeinek készítését. Óriási költségekkel Amerikából hoztak hazánkba úgynevezett kéreg- öntésű kerekeket. Ganz Ábrahám kezdeményezésére gyárában hamarosan kidolgozták az említett kerekek készítésének technológiáját, és meg is kezdték sorozatgyártását. Európa szakemberei nem hittek az első híreknek, de hamarosan meggyőződtek valóságukról. De ekkor már Ganz-szabadalom volt az úgynevezett kokillaöntés. Ez volt a világhírű Ganz-gyár első szabadalma. A budapesti Ispotály utcai öntőműhely ennek révén európai viszonylatban is nagyüzemmé vált. Eredményeit jól szemléltetik az alábbi számok: 1866-ig több mint 86 ezer kéregöntésű kereket adott el 59 vasúti társaságnak. 1867. november 23-án pedig elkészült a százezredik darab is. Közben megvásárolt egy, a vasúti váltók úgynevezett szívcsúcsainak gyártására szolgáló és általa továbbfejlesztett angol szabadalmat is. Ezzel bővítette kéregöntésű termékeinek választékát. Állandó műszaki fejlesztések közepette malomipari öntvényekkel és öntöttvas hídszerkezetekkel is kiegészítette gyártmányait. 1848-ban hadiüzemmé alakult át a gyár, és ágyúgolyókat öntött a honvédségnek. Ganz Ábrahám, a „forradalmi hadi- szállító” a szabadságharc leverése után, 1849-ben haditörvényszék elé került, és súlyos börtön- büntetéssel sújtották. Kiszabadulása után még nagyobb erővel látott munkához. Szinte emberfeletti munkát végzett, hiszen a kereskedelmi és adminisztratív feladatokat is hosszú időn át egymaga látta el. Noha a kiegyezés évében, 1867-ben már csaknem 400 dolgozót foglalkoztatott. Az állandó, megfeszített munka idegrendszerét kikezdte, a verseny, az örökös izgalmak, a börtönévek szenvedései felőrölték belső tartalékait. Tulajdonképpen sikerei tetőpontján, néhány héttel a százezredik kéregöntésű kerék elkészültekor tartott ünnepség után, meghasonlott testi és lelki állapotban, ideg-összeroppanás hatására eldobta magától az életet. DélrAmerikába és Egyiptomba Magyarországon a dízelmotorok gyártása 1910-ben kezdődött. A Láng-, valamint a Ganz- gyárban készítettek először stabil dízelmotort. A jármű céljaira alkalmas kisebb méretű és súlyú, nagy fordulatszámú berendezés alkotását vasúti motorkocsira Jendrassik György oldotta meg 1928-ban. A percenként 1100 — 1350-es fordulattal működő motor csakhamar az egész világon ismert lett. A Ganz-gyár a második világháború előtti tíz év alatt: 1928 — 1938 között hétszázat gyártott belőlük. Ezek túlnyomó többsége a dél-amerikai államokba, s Egyiptomba került. A felszabadulás után a magyar ipar megkezdte a tehergépkocsik, traktorok, autóbuszok motorjául szolgáló kisebb járművek dízelmotorjainak gyártását is. Ganz* vállalatok A kapitalista Magyarországon, négy évvel az 1848-as forradalom és szabadságharc előtt, Ganz Ábrahám alakította az egyik legnagyobb gépipari érdekeltséget. Öntödéből fejlődött ki a korszerű vertikális nagyüzem. 1869-ben Ganz és Társa, Vasöntöde és Gépgy ár Részvénytársasággá alakították. 1879-ben az Első Magyar Vagongyár Részvénytársaságot, majd 1911-ben a Danubius Hajó- és Gépgyár Részvénytársaságot olvasztotta magába. Ekkor vette fel a Ganz és Társa, Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. nevet. Az 1878-ban létesített villamososztályból 1906-ban alakították a Ganz Villamossági Rt.-t. Ez 1929- ben ismét beleolvadt az anyavállalatba, amely akkor felvette a Ganz és Társa Villamossági Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. nevet. Mindenféle közlekedési eszközt, motort, mezőgazda- sági és gyáripari gépet, vasz- szerkezetet gyártott. Ezzel együtt minden tevékenységi körébe vágó termelési ágazatban jelentős exportot bonyolított le. Az államosításig a Hitelbank érdekkörébe tartozott. A második világháború alatt nagy állami hadimegrendelést kapott. A katonai járműgyártási program megvalósításában jelentős szerepe volt. A felszabadulás után, 1946-ban állami kezelésbe vették, majd 1948-ban államosították. Az egyes részlegek önálló vállalatokká alakultak át. Összeállította: Mentusz Károly börze Kiállítások, tárlatok Heves megyei díszítőművészek tárlata nyílik szombaton, a Megyei Művelődési Központ kisgalériájában. Az összeállítás megtekinthető naponta délelőtt 10-től 12-ig, és délután 2-től 6 óráig. + Az egri Vitkovics-ház- ban Nagy B. István Munkácsy- dijas festőművész munkái, valamint Vitkovics Mihály költő emlékszobája látható. + Szintén Egerben, a Kispréposti palotában Kiss Roóz Ilona keramikus- művész alkotásai kaptak helyet. + Sarkadi Péter tárlata az Egri Ifjúsági Házban váija a látogatókat. Ugyanitt Királd ’89 címmel az Országos Vasas-Bányász Képzőművészeti Alkotótáborban született anyagokból adnak közre néhányat. + A 12. országos akvarellbiennálé színhelye az egri Gárdonyi Géza Színház. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Faj csák Attila és Szabó Viola ad népzenei koncertet az egri Vitkovics-ház udvarán, vasárnap este hat órakor. Előtte, fél ötkor a házban megrendezett képző- művészeti tábor ünnepélyes zárására kerül sor, amelyet rögtönzött kiállítással kötnek össze. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk Beatrice-koncert lesz ma este fél kilenctől a gyöngyösi szabadtéri színpadon, a Mátra Művelődési Központ rendezésében. Az intézményben pedig vasárnap délután 4-től tini-, 7-től pedig felnőttdiszkó kínál kellemes időtöltést. Falak, tájak, lányok A hagyományoknak megfelelően Egerben, a Líceum mögötti szabad térben, a posta épületének árkádjai alatt rendezték meg a XX. észak-magyarországi fotóművészeti szemlét. A kiállítás anyaga alig terjeszkedik túl a díjazottak körén — azok közül sem szerepel mindenki, így hát a zsűri által elfogadott hatvanegy fotó közül hiányzik néhány —, nyilván installációs okok miatt. Ha elgondoljuk, hogy 76 szerző 382 alkotását kellett felülvizsgálnia, értékelnie a bírálónak, kitetszik, hogy a műfaj él, kéri a nyilvánosságot és annak visszajelzését. A korábbi években még csak vitatni sem lehetett a természet- fotók uralkodó jellegét egy-egy ilyen tárlat alkalmából. Az erdő, a rét, a virág, a fa, a lomb, a víz, a jég, a hó, de a falusi házak, a városi részletek, sajátos belső egységek — egy-egy kapualj, ablak, homlokzat — vonzották-hívták a jóhiszemű megfigyelőket, hogy lencsevégre kapják, megörökítsék a forma szépségét, amiben az a lelki tartalom is meghúzódhatott, amit éppen a leképezéshez a felvevő személy odatársított. Láttunk korábban markáns, ezer ráncú öreg arcokat, asszonyokat, embereket, akikben a rezzenet- len nyugalom már a sír felé tekintett. Mintha mindez itt most háttérbe szorult volna. Van ugyan falusi utca, szántóföld is, ház is, falak is, de a lányok — bocsánat, az aktok! — uralkodnak ezen a tárlaton. A testi szépség, a szenvedélyeket is felcsigázó formák évtizedek képmutatása után szabad témává váltak. Ami még csak pár évvel ezelőtt is merészségnek tűnt — emlékezzünk, mennyire izgalmas volt egy Jan- csó-filmben a meztelen lányok sürgése-forgása, vagy amikor az egri színpadon a lengyel rendező átfuttatta a meztelen lányokat, lefedett arccal, vagy anélkül —, mára a fiatal lányok — mutatvány. Alkalmasint hármat-négyet is lencse elé hívnak, egymás mellé fektetnek, mint a zsákokat szokták a malomban. Jóformán alig akad a díjazott szerzők között is valaki, aki ne engedne ennek az új ingernek. Nem vitatkoznánk, csak a tényt állapítjuk meg, hogy nemigen mennek túl a téma sablonjain. Olykor, ha a hátteret mintha fontosabbnak tartaná a fotós, fel is kelti érdeklődésünket. Mert az aktban is, akármilyen szépen hullámzanak az idomok és késztetik a szemlélőt „áttételes gondolatokra” is, tehát a szép nőben is az arc, a lélek tükre az érdekes, kelthet ro- konszenvet, azt a lelki kapcsolatot, amiért az alkotás létrejön. Gedeon Péter (Miskolc), Do- bosy László (Ózd), Balogh István (Eger), Fancsikné Csaba Mária és Homoga József (Salgótarján), Herbst Rudolf (Jobbágyi) és Juhász Miklós (Miskolc) nemcsak a dijak sorrendje, de az értékeké is. Egerből még Molnár Istvánt, Dolmányos Lászlót, Nagy Gábort, Nagy Pétert fedeztük fel a résztvevők között. Nagy Péter: Cserkészavatás 1989. Túrák a Mátrában A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya két túraútvonalat kínál vasárnapra, mindkettőt a Mátra szép tájain. Az egyiket Recsk — Szajlai víztározó — Terpes — Csevice- kút — Pósvár — Köröspuszta — Bükkszéki elágazó érintésével járhatják végig, Nemes Gyula kalauzolásával. Találkozás: vasárnap reggel 7.20-kor, az egri autóbusz-állomáson. Ugyaninnen indul az a csoport, amelynek vezetője Kékesi Tamásné. ők a Vörösmarty turistaház—Mátraháza—Tetvesrét—Farkaskő—Sástó—Kozmá- ri kilátó—Pipis-hegy — Szent Anna-kápolna—Gyöngyös útvonalon barangolhatnak közel 18 kilométert. A találkozó szintén 7.20-kor lesz. Világsiker a filmvásznon Mozipremiere h Megindítóan romantikus alkotás, az év legváratlanabb világsikere a Holt költők társasága. A film meghódította már Budapestet, péntektől pedig az egri Prizma moziban tekinthető meg az esti előadásokon... A szigorú Welton Akadémia mottója: „dolgozz keményen, légy orvos, ügyvéd vagy politikus, és ne törődj a rózsák illatával.” Itt minden egyéni kezdeményezést már csírájában elfojtanak. Ide érkezik az új angoltanár, aki szakít a hagyományos oktatási formákkal. A költészeten keresztül arra vezeti rá tanítványait, hogy legyenek tisztában saját érdeklődésükkel, hajlamaikkal. Létrehozza a „Holt költők társasága” alapítványt... A fiatalok zavartalanul lehetnek egymás között, távol a felnőttektől, szellemileg meghódítják a világot... Azonban kitör a botrány... A főszerepet Robin Williams, a Jó reggelt, Vietnam! sztárja alakítja. Walerian Borowczyk az erotikus filmek talán legjelentősebb rendezője. Erkölcstelen meséi négy vérforraló történetet tartalmaznak. Három sztori a múltban játszódik, melyek közül főként a Báthory Erzsébet és Lucrezia Borgia különösen hatásos és látványos... Valamennyire jellemző azonban a szexualitás átütő ereje. A filmet pénteken és vasárnap mutatja be a Prizma mozi.
