Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-21 / 118. szám
1990. augusztus 21., kedd Hírlap A szovjetek most készségesebb szállítók — A dollárelszámolással háromszoros drágulás? A szocialista autók alkatrészellátása „Ha pör, hát legyen pör...?” A fantomház újabb titkai Az éremnek harmadik oldala is van Hazánkban hozzávetőlegesen 1,2 millió szovjet és NDK, mintegy 600 ezer csehszlovák, lengyel és román gyártmányú személygépkocsit használnak. Alkatrészpótlásuk több mint 90 százalékának belföldi forgalmazásáról 3 nagy kereskedelmi vállalat: a Mobil, az Autótechnika és az Autóker gondoskodik. Az évek óta megoldhatatlan ellátási nehézségek közül a három'vállalat tapasztalatai szerint a legnagyobb gondot jelenleg az okozza, hogy a gyártók az igényeknél kevesebb alkatrész szállítására vállalkoztak, s gyakran az elfogadott rendelést is késve, a tervezett ütemtől, választéktól eltérve teljesítették. Ezt a magatartást részben indokolja, hogy megrendült a KGST-országok árrendszere, a transzferábilis rubel nem fedezi a gyárak ráfordításait, tehát nem érdekük, hogy növeljék az áron aluli alkatrészek szállításait. A Dacia kocsik alkatrészellátása különösen problematikus. Romániában ugyanis a gazdaságiakon kívül politikai okok is hozzájárultak ahhoz, hogy nemcsak visszamondták a tavaly elmaradt mintegy 3 millió rubel értékű Dacia alkatrész átadását, hanem már az időarányosan esedékes mintegy 25 millió rubel értékű idei szállítási tervtől is elmaradtak 2,5-3 millió rubel értékű áruval. A csehszlovák partnerek a legújabb gyártmánytípus, a Favorit felfuttatása miatt vidékre telepítik a Skoda 105 és 120 típusú kocsik alkatrészeinek gyártását. Az átállás következtében eddig megközelítően 1 millió rubel értékű áruval szállítottak kevesebbet az esedékesnél. Várhatóan később pótolják a hiányt. A lengyel partnerek a kis Polski Fiat alkatrészeinek szállítását lényegében értékben az ütemezés szerint szállították, ám a választék sok kívánnivalót hagy maga után, és ugyancsak sok gondot okoz az is, hogy egyes alkatrészekért a korábbinál 2-3-szoros árat kérnek. így például a teljes karosszéria alkatrészként lényegesen drágább, mint a kész kocsi alvázzal, motorral, műszerfallal, üléssel stb. együtt. Előreláthatóan szeptemberig tisztázzák az árvitákat, és utána a hiányalkatrészekből is meggyorsulnak a szállítások. A szovjet gyárak a szokásosnál jóval készségesebb szállítók. Az idén a magyar fél kérésére az első két negyedévben a lekötött mennyiségnél több alkatrészt szállítottak, bár még így is 100 körül mozog a hiányalkatrészek száma. A különböző magyar vállalatokkal lebonyolított bartell- üzletek révén e hiányáruból is készek szállítani, de a korábbinál magasabb áron. Az NDK az év első három hónapjában bekövetkezett visszaesést követően felgyorsította alkatrész-szállításait, es pótolta a múlt évi kiesés egy részét is, de ezzel együtt sem lehet azt állítani, hogy a választék is megfelelne az igényeknek. A három nagy alkatrészkereskedelmi vállalat beszerzéseit megkönnyítette, hogy ez éwtava- szán megkapták az önálló külkereskedelmi jogot, s így tőkés importból is enyhítette a gondokat. Kedvező az is, hogy az Autótechnika kezdeményezésére az autójavító üzemek, a nagy kereskedelmi vállalatok és az alkatrész- gyártó cégek, vállalkozók — most már több mint 70 taggal működő — autósprofil egyesülést hoztak létre az alkatrészellátás bővítésére. A hazai alkatrész- gyártás e felfuttatása arra is lehetőséget kínál, hogy a korábbinál szélesebb körű gyártási kooperációra lépjenek a külföldi autógyárakkal. A jövő sok bizonytalanságot sejtet, de a három nagy alkatrész-kereskedelmi vállalat véleménye megegyezik abban, hogy jelentős áremelések várhatók. A KGST-országok közötti dollár- elszámolás megvalósulásával ugyanis előreláthatóan a nyugati piacéhoz hasonló színvonalra emelkedik a szocialista gyártmányú alkatrészek ára is. Egyes becslések szerint a növekédés a jelenleginek 2,5-3-szorosát is elérheti, s ezzel tetemesen tovább növekszenek a saját autó fenntartásával járó terhek. (MTI) Bizonyára emlékeznek még rá olvasóink, hogy lapunk egy közelmúltban megjelent számában különös kálváriát írtunk meg A „poklokat” járt ember címmel. Az ominózus fantomház Egerben a Kossuth u. 19. szám alatt található, s bár Kocsis A Ibertvál- lalkozó örökölte, a bentlakó bérlő miatt az udvar végén egy műhelyből átalakított „lakásban” él családjával. A bonyodalmas ügyről emlékeztetőül csak any- nyit: a város ezt az épületet is szanálni akaija, s mivel a jogszabályok szerint egy telken nem állhat két lakóház, a tulajdonos hiába építtette össze a frontra néző házat, nem tudja használni, mert lépcsőházat nem csináltathatott a főépületben, s most csak egy „tyúklétrán” lehetne följutni a tetőtérre. A tulajdonos egészsége alaposan megromlott, belefáradt az évek óta tartó huzavonába, abba, hogy a város ki akarja sajátítani az udvar egy részét, régészeti ásatások céljából. A témát nem hagytuk a „levegőbe lógni”: megkerestük a városi tanács műszaki osztályát, ahol a következőket tudtuk meg: amit a város ki akar sajátítani, nem önálló építési telek, mindössze az udvarnak egy része. S akkor nem bontják le azt az épületet — ahol most Kocsis Albert családjával lakik —, ha megszüntethetnék a lakás funkcióját, s újra műhely lehetne. Három szak- véleményt is készítettek, menynyit ér a telek forgalmi értéke, és a 42 négyzetméteres hátsó épület. Az Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházási Vállalat véleménye szerint a kisajátításra szánt 113 négyzetméter telek forgalmi értéke 2500 Ft/négy- zetméter, a rajta lévő műhely négyzetmétere pedig 18 ezer forintot ér. Majd felkérték Paska György igazságügyi szakértőt, aki szerint az ingatlan teljes értéke 9 millió 800 ezer forint, s ha elvennék az ominózus területet, 600 ezer forinttal érne kevesebbet. A Heves Megyei Illetékhivataltól a következő szakértői véleményt kapták: ha az ingatlant lakásként tartják nyilván, értéke 2 millió 69 ezer forint, ha viszont műhelyként, akkor egymillió 800 ezer forint. A városi tanács műszaki osztálya méltányossági alapon fölajánlotta a tulajdonosnak: a kártérítési összeg 50 százalékát készpénzben fizetnék ki, de gondoskodnak egy tanácsi bérlakásról is. Az anyagi lehetőségeket figyelembe véve — az Országos Műemléki Felügyelőség véleményét is meghallgatván — 750 ezer forintot kapna Kocsis úr, és egy másfél szobás tanácsi lakást, a használatbavételi díj nélkül. Ebbe a lakásba költözhetne a jelenlegi bérlő, és így a tulajdonos folytathatná az építkezést. Időközben Danáé Eszter, a bérlő megkeresett engem, s szavaiból csupa panasz áradt. A tulajdonos — ő szerinte — még 1988-ban lebontotta a tetőt, s egy esős télen át aládúcolt lakásban kellett laknia az idős hölgynek. Sajnos, a helyzet nagyon elmérgesedett. Dandé Eszter elpanaszolta azt is, hogy mivel kórházban volt, s a zaklatások, fenyegetések miatt többnyire rokonainál húzta meg magát, ezért most nem ad kapukulcsot néki a tulajdonos azzal az indokkal, hogy nem tartózkodott sokáig a lakásban. „Rossz szomszédság, török átok!” Minden bizonnyal ilyen esettel állunk most szemben. S az idős hölgyet a tanú jelenlétében — név, pontos cím, személyi szám a bérlő birtokában van — megfenyegette a tulajdonos. Nos, mikor Dandé Eszter megtudta, hogy kapna egy másfél szobás tanácsi lakást, fellélegezve mondta, szívesörömest elfogadná, így nem lenne kitéve az örökös zaklatásnak. És ha a tulajdonos ebbe a megoldásba belemenne, s elfogadná a kártérítést pénzösz- szegben, családjával már beköltözhetne az utcafrontra néző épületbe. Igazságot tenni, megbékíteni kemény dió lenne egy újságírónak, főként, ha ilyen bonyodalmas az ügy. Attól tartok, az lesz a vége — mint ahogy a tulajdonos mondta is: perre viszik a dolgot... Mikes Márta K + f menedzs képzése Az EK és a kelet-európai országok tudományos és technikai együttműködése Tavaly az Európai Közösség Tanácsa felkérte a Bizottságot — a szervezet végrehajtó testületét —, vizsgálja meg, milyen lehetőségei vannak általában az EK-n kívüli országokkal, különösen pedig a közép-kelet-európai országokkal való tudományos és technikai együttműködésre. Az összegzés a- közelmúltban készült el. Arról, hogy mit tartalmaz, az MTI munkatársa Ga- ramszegi Gábort, az OMFB és az OMIKK Műszaki Információs Irodájának vezetőjét kérdezte. A dokumentum a kelet-európai országokkal kialakítandó tudományos-műszaki együttműködés lehetőségeit az általános együttműködési formák keretei között vizsgálja — mondta a szakértő. Összességükben azokat az együttműködési formákat elemzi behatóan, amelyekben az együttműködés lehetséges és a kölcsönös előnyök alapján folytatható. így a közös munka három típusát tartja életképesnek a dokumentum: a rendszeres tudományos-műszaki kooperációt az Európai Közösség kutatóközpontjai és az érintett országok között; az egyedi közös tevékenységeket, amelyeknek célja a kutatási eredményeket is magukban foglaló technológiák és tapasztalatok átadásának bátorítása a közép-kelet-európai térség számára; valamint a humán erőforrások jobb kihasználásának ösztönzése az együttműködés terén, ideértve a .magasan képzett kutatók ipari k+f menedzserek képzését is. Az egyes országokról a dokumentum igen érdekes megállapításokat tesz. Magyarországról az EK szakértői leírják, hogy a régióban kimagasló eredményeket ért el az elméleti és az alkalmazott matematikában, az operáció-kutatásban, a statisztikában és a valószínűség-számításban. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy nem sorolják a fejlett számítástechnikával rendelkező országok közé. Ellentétben azzal a hazai nézettel, miszerint a magyar számítástechnika verseny- képes lehet, főként sovtwer tekintetében a világpiacon. Ellenben meglepő, de tény, hogy a közösség elemzői úgy tartják, hogy Magyarország a 2. helyen áll Lengyelország mögött a berendezésekkel, műszerekkel való ellátottság tekintetében. Az úgynevezett élettudományokban hazánkat a legerősebb pozícióval rendelkező országok közé sorolják. Különösen jónak ítélik a magyar eredményeket az élelmiszertudományban és technológiában, a zoológia, valamint az állatgyógyászat területén. Az Európai Közösség szakértői a technológiai transzfert támogató kutatás és fejlesztés területén a régió szükségletei közül három szempontra hívják fel saját szakembereik figyelmét. Evidensnek veszik, hogy az iparilag fejlett Nyugat és a közép-európai térség országai közötti technológiai szakadék a beruházások és az import dacára is szélesedik. A régióban folytatott kutatást voltaképpen akadémikusnak minősítik, a beruházásokat pedig az adminisztratív intézkedések függvényének tekintik. Újólag aláhúzzák azt a tényt, hogy a kelet-európai országok gazdasága erősen energia- és anyagigényes. Ezért ha sikerülne e téren megtakarítást elérni, az igen jelentős eredménnyel járhatna, főként a környezetvédelemben. Azt ugyancsak kimutatták, hogy ”a szocialista gazdálkodás” szinte egyáltalán nem vette figyelembe a termelés társadalmi és magánköltségeit. Arra ugyancsak rámutatnak, hogy ezek a gazdaságok gyakorlatilag képtelenek kielégíteni az e térségben élő emberek fogyasztási javak iránti igényét. Ennek fényében a technológiai transzfernek különböző formáit tartják lehetségesnek. Például: berendezések (üzemek kulcsrakész) exportja technikai asszisztenciával; licenc-átadás, a közbülső termékek visszavásárlása, továbbá közös vállalkozások létrehozása. Az emberi erőforrások kiaknázásának területén a dokumentum szerint a k+f menedzselésének új módszereit kell elsajáttíttatni a térség országaiban. A hazánkban élő szlovákok immár hagyománynak számító augusztusi seregszemléjét 24. alkalommal tartották meg a Nógrád megyei Bánkon. A rangos esemény — melyre határainkon túlról is érkeztek — ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét. A falu főutcáján, a felvonuláson 23 együttes több száz táncosa, dalosa, zenésze ropta vidám zenére. A művészeti csoportok a helyi szabadtéri színpadon mutatkoztak be. A kirakodóvásárt, sztrapacskafőzést sem nélkülöző vigadalom nemzetiségi bállal zárult. (MTI) Nemzetiségi találkozó
