Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-21 / 118. szám

1990. augusztus 21., kedd Hírlap A szovjetek most készségesebb szállítók — A dollárelszámolással három­szoros drágulás? A szocialista autók alkatrészellátása „Ha pör, hát legyen pör...?” A fantomház újabb titkai Az éremnek harmadik oldala is van Hazánkban hozzávetőlegesen 1,2 millió szovjet és NDK, mint­egy 600 ezer csehszlovák, len­gyel és román gyártmányú sze­mélygépkocsit használnak. Al­katrészpótlásuk több mint 90 százalékának belföldi forgalma­zásáról 3 nagy kereskedelmi vál­lalat: a Mobil, az Autótechnika és az Autóker gondoskodik. Az évek óta megoldhatatlan ellátási nehézségek közül a há­rom'vállalat tapasztalatai szerint a legnagyobb gondot jelenleg az okozza, hogy a gyártók az igé­nyeknél kevesebb alkatrész szál­lítására vállalkoztak, s gyakran az elfogadott rendelést is késve, a tervezett ütemtől, választéktól eltérve teljesítették. Ezt a maga­tartást részben indokolja, hogy megrendült a KGST-országok árrendszere, a transzferábilis ru­bel nem fedezi a gyárak ráfordí­tásait, tehát nem érdekük, hogy növeljék az áron aluli alkatré­szek szállításait. A Dacia kocsik alkatrészellá­tása különösen problematikus. Romániában ugyanis a gazdasá­giakon kívül politikai okok is hozzájárultak ahhoz, hogy nem­csak visszamondták a tavaly el­maradt mintegy 3 millió rubel ér­tékű Dacia alkatrész átadását, hanem már az időarányosan ese­dékes mintegy 25 millió rubel ér­tékű idei szállítási tervtől is elma­radtak 2,5-3 millió rubel értékű áruval. A csehszlovák partnerek a legújabb gyártmánytípus, a Fa­vorit felfuttatása miatt vidékre telepítik a Skoda 105 és 120 típu­sú kocsik alkatrészeinek gyártá­sát. Az átállás következtében ed­dig megközelítően 1 millió rubel értékű áruval szállítottak keve­sebbet az esedékesnél. Várható­an később pótolják a hiányt. A lengyel partnerek a kis Polski Fi­at alkatrészeinek szállítását lé­nyegében értékben az ütemezés szerint szállították, ám a válasz­ték sok kívánnivalót hagy maga után, és ugyancsak sok gondot okoz az is, hogy egyes alkatré­szekért a korábbinál 2-3-szoros árat kérnek. így például a teljes karosszéria alkatrészként lénye­gesen drágább, mint a kész kocsi alvázzal, motorral, műszerfallal, üléssel stb. együtt. Előrelátható­an szeptemberig tisztázzák az ár­vitákat, és utána a hiányalkatré­szekből is meggyorsulnak a szál­lítások. A szovjet gyárak a szokásos­nál jóval készségesebb szállítók. Az idén a magyar fél kérésére az első két negyedévben a lekötött mennyiségnél több alkatrészt szállítottak, bár még így is 100 körül mozog a hiányalkatrészek száma. A különböző magyar vál­lalatokkal lebonyolított bartell- üzletek révén e hiányáruból is készek szállítani, de a korábbinál magasabb áron. Az NDK az év első három hónapjában bekövet­kezett visszaesést követően fel­gyorsította alkatrész-szállításait, es pótolta a múlt évi kiesés egy részét is, de ezzel együtt sem le­het azt állítani, hogy a választék is megfelelne az igényeknek. A három nagy alkatrészkeres­kedelmi vállalat beszerzéseit megkönnyítette, hogy ez éwtava- szán megkapták az önálló külke­reskedelmi jogot, s így tőkés im­portból is enyhítette a gondokat. Kedvező az is, hogy az Autótech­nika kezdeményezésére az autó­javító üzemek, a nagy kereske­delmi vállalatok és az alkatrész- gyártó cégek, vállalkozók — most már több mint 70 taggal működő — autósprofil egyesü­lést hoztak létre az alkatrészellá­tás bővítésére. A hazai alkatrész- gyártás e felfuttatása arra is lehe­tőséget kínál, hogy a korábbinál szélesebb körű gyártási kooperá­cióra lépjenek a külföldi autó­gyárakkal. A jövő sok bizonytalanságot sejtet, de a három nagy alkat­rész-kereskedelmi vállalat véle­ménye megegyezik abban, hogy jelentős áremelések várhatók. A KGST-országok közötti dollár- elszámolás megvalósulásával ugyanis előreláthatóan a nyugati piacéhoz hasonló színvonalra emelkedik a szocialista gyártmá­nyú alkatrészek ára is. Egyes becslések szerint a növekédés a jelenleginek 2,5-3-szorosát is el­érheti, s ezzel tetemesen tovább növekszenek a saját autó fenn­tartásával járó terhek. (MTI) Bizonyára emlékeznek még rá olvasóink, hogy lapunk egy kö­zelmúltban megjelent számában különös kálváriát írtunk meg A „poklokat” járt ember címmel. Az ominózus fantomház Eger­ben a Kossuth u. 19. szám alatt található, s bár Kocsis A Ibertvál- lalkozó örökölte, a bentlakó bér­lő miatt az udvar végén egy mű­helyből átalakított „lakásban” él családjával. A bonyodalmas ügyről emlékeztetőül csak any- nyit: a város ezt az épületet is sza­nálni akaija, s mivel a jogszabá­lyok szerint egy telken nem állhat két lakóház, a tulajdonos hiába építtette össze a frontra néző há­zat, nem tudja használni, mert lépcsőházat nem csináltathatott a főépületben, s most csak egy „tyúklétrán” lehetne följutni a tetőtérre. A tulajdonos egészsé­ge alaposan megromlott, belefá­radt az évek óta tartó huzavoná­ba, abba, hogy a város ki akarja sajátítani az udvar egy részét, ré­gészeti ásatások céljából. A témát nem hagytuk a „leve­gőbe lógni”: megkerestük a vá­rosi tanács műszaki osztályát, ahol a következőket tudtuk meg: amit a város ki akar sajátítani, nem önálló építési telek, mind­össze az udvarnak egy része. S akkor nem bontják le azt az épü­letet — ahol most Kocsis Albert családjával lakik —, ha megszün­tethetnék a lakás funkcióját, s új­ra műhely lehetne. Három szak- véleményt is készítettek, meny­nyit ér a telek forgalmi értéke, és a 42 négyzetméteres hátsó épü­let. Az Ingatlankezelő, Közvetí­tő és Lakásberuházási Vállalat véleménye szerint a kisajátításra szánt 113 négyzetméter telek forgalmi értéke 2500 Ft/négy- zetméter, a rajta lévő műhely négyzetmétere pedig 18 ezer fo­rintot ér. Majd felkérték Paska György igazságügyi szakértőt, aki szerint az ingatlan teljes érté­ke 9 millió 800 ezer forint, s ha elvennék az ominózus területet, 600 ezer forinttal érne keveseb­bet. A Heves Megyei Illetékhiva­taltól a következő szakértői véle­ményt kapták: ha az ingatlant la­kásként tartják nyilván, értéke 2 millió 69 ezer forint, ha viszont műhelyként, akkor egymillió 800 ezer forint. A városi tanács műszaki osz­tálya méltányossági alapon föl­ajánlotta a tulajdonosnak: a kár­térítési összeg 50 százalékát készpénzben fizetnék ki, de gon­doskodnak egy tanácsi bérlakás­ról is. Az anyagi lehetőségeket fi­gyelembe véve — az Országos Műemléki Felügyelőség vélemé­nyét is meghallgatván — 750 ezer forintot kapna Kocsis úr, és egy másfél szobás tanácsi lakást, a használatbavételi díj nélkül. Ebbe a lakásba költözhetne a je­lenlegi bérlő, és így a tulajdonos folytathatná az építkezést. Időközben Danáé Eszter, a bérlő megkeresett engem, s sza­vaiból csupa panasz áradt. A tu­lajdonos — ő szerinte — még 1988-ban lebontotta a tetőt, s egy esős télen át aládúcolt lakás­ban kellett laknia az idős hölgy­nek. Sajnos, a helyzet nagyon el­mérgesedett. Dandé Eszter elpa­naszolta azt is, hogy mivel kór­házban volt, s a zaklatások, fe­nyegetések miatt többnyire ro­konainál húzta meg magát, ezért most nem ad kapukulcsot néki a tulajdonos azzal az indokkal, hogy nem tartózkodott sokáig a lakásban. „Rossz szomszédság, török átok!” Minden bizonnyal ilyen esettel állunk most szemben. S az idős hölgyet a tanú jelenlétében — név, pontos cím, személyi szám a bérlő birtokában van — megfenyegette a tulajdonos. Nos, mikor Dandé Eszter megtudta, hogy kapna egy másfél szobás tanácsi lakást, fellélegezve mondta, szíves­örömest elfogadná, így nem lenne kitéve az örökös zakla­tásnak. És ha a tulajdonos ebbe a megoldásba belemenne, s el­fogadná a kártérítést pénzösz- szegben, családjával már be­költözhetne az utcafrontra né­ző épületbe. Igazságot tenni, megbékíteni kemény dió lenne egy újságírónak, főként, ha ilyen bonyodalmas az ügy. At­tól tartok, az lesz a vége — mint ahogy a tulajdonos mondta is: perre viszik a dolgot... Mikes Márta K + f menedzs képzése Az EK és a kelet-európai országok tudományos és technikai együttműködése Tavaly az Európai Közösség Tanácsa felkérte a Bizottságot — a szervezet végrehajtó testületét —, vizsgálja meg, milyen lehető­ségei vannak általában az EK-n kívüli országokkal, különösen pedig a közép-kelet-európai or­szágokkal való tudományos és technikai együttműködésre. Az összegzés a- közelmúltban ké­szült el. Arról, hogy mit tartal­maz, az MTI munkatársa Ga- ramszegi Gábort, az OMFB és az OMIKK Műszaki Információs Irodájának vezetőjét kérdezte. A dokumentum a kelet-euró­pai országokkal kialakítandó tu­dományos-műszaki együttmű­ködés lehetőségeit az általános együttműködési formák keretei között vizsgálja — mondta a szakértő. Összességükben azo­kat az együttműködési formákat elemzi behatóan, amelyekben az együttműködés lehetséges és a kölcsönös előnyök alapján foly­tatható. így a közös munka há­rom típusát tartja életképesnek a dokumentum: a rendszeres tu­dományos-műszaki kooperációt az Európai Közösség kutatóköz­pontjai és az érintett országok között; az egyedi közös tevé­kenységeket, amelyeknek célja a kutatási eredményeket is ma­gukban foglaló technológiák és tapasztalatok átadásának bátorí­tása a közép-kelet-európai tér­ség számára; valamint a humán erőforrások jobb kihasználásá­nak ösztönzése az együttműkö­dés terén, ideértve a .magasan képzett kutatók ipari k+f mene­dzserek képzését is. Az egyes országokról a doku­mentum igen érdekes megállapí­tásokat tesz. Magyarországról az EK szakértői leírják, hogy a régi­óban kimagasló eredményeket ért el az elméleti és az alkalma­zott matematikában, az operá­ció-kutatásban, a statisztikában és a valószínűség-számításban. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy nem sorolják a fejlett szá­mítástechnikával rendelkező or­szágok közé. Ellentétben azzal a hazai nézettel, miszerint a ma­gyar számítástechnika verseny- képes lehet, főként sovtwer te­kintetében a világpiacon. Ellen­ben meglepő, de tény, hogy a kö­zösség elemzői úgy tartják, hogy Magyarország a 2. helyen áll Lengyelország mögött a beren­dezésekkel, műszerekkel való el­látottság tekintetében. Az úgy­nevezett élettudományokban hazánkat a legerősebb pozíció­val rendelkező országok közé so­rolják. Különösen jónak ítélik a magyar eredményeket az élelmi­szertudományban és technológi­ában, a zoológia, valamint az ál­latgyógyászat területén. Az Európai Közösség szakér­tői a technológiai transzfert tá­mogató kutatás és fejlesztés terü­letén a régió szükségletei közül három szempontra hívják fel sa­ját szakembereik figyelmét. Evi­densnek veszik, hogy az iparilag fejlett Nyugat és a közép-euró­pai térség országai közötti tech­nológiai szakadék a beruházások és az import dacára is szélesedik. A régióban folytatott kutatást voltaképpen akadémikusnak minősítik, a beruházásokat pe­dig az adminisztratív intézkedé­sek függvényének tekintik. Újó­lag aláhúzzák azt a tényt, hogy a kelet-európai országok gazdasá­ga erősen energia- és anyagigé­nyes. Ezért ha sikerülne e téren megtakarítást elérni, az igen je­lentős eredménnyel járhatna, fő­ként a környezetvédelemben. Azt ugyancsak kimutatták, hogy ”a szocialista gazdálkodás” szin­te egyáltalán nem vette figyelem­be a termelés társadalmi és ma­gánköltségeit. Arra ugyancsak rámutatnak, hogy ezek a gazda­ságok gyakorlatilag képtelenek kielégíteni az e térségben élő em­berek fogyasztási javak iránti igényét. Ennek fényében a technoló­giai transzfernek különböző for­máit tartják lehetségesnek. Pél­dául: berendezések (üzemek kulcsrakész) exportja technikai asszisztenciával; licenc-átadás, a közbülső termékek visszavásár­lása, továbbá közös vállalkozá­sok létrehozása. Az emberi erő­források kiaknázásának terüle­tén a dokumentum szerint a k+f menedzselésének új módszereit kell elsajáttíttatni a térség orszá­gaiban. A hazánkban élő szlovákok immár hagyománynak számító augusztusi seregszemléjét 24. alkalommal tartották meg a Nógrád megyei Bánkon. A rangos esemény — melyre határainkon túlról is érkeztek — ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét. A falu főutcáján, a felvonuláson 23 együttes több száz táncosa, dalosa, zenésze ropta vidám zenére. A művészeti csoportok a helyi szabadtéri színpadon mutatkoztak be. A kirakodóvásárt, sztrapacskafőzést sem nélkülöző vigadalom nemzetiségi bállal zárult. (MTI) Nemzetiségi találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents