Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-18 / 117. szám
8. Hírlap I519O. augusztus 18., szombat Kapásra várva... Ma már ritka vendég a kecsege Áramvonalas, kecses testalakja alapján méltán nevezhetjük vizeink legmutatósabb halának. Hosszan megnyúlt, hengeres alakú, vértekkel bontott, tengeri eredetét részaránytalan farokúszóival igazoló hal. Megtalálható a Fekete-tenger északi és nyugati vízgyűjtő területén, az Azovi- tengerbe torkolló folyókban, a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területén, a Balti-tengerbe ömlő folyókban. Nyugat-Európában többfelé eredménytelenül kísérleteztek meghonosításával. Hazai vizeink kecsegeállománya a hatvanas évek közepéig folyamatosan csökkent. A fogási adatok alapján a mélypontot az 1966-os esztendő jelentette. Egy évtizeden át stagnáltak a fogások. A ’70-es évek második felében minden jelentősebb élőhelyen megkezdődött a zsákmányok javulása. A kecsege tápláléka a homokban, iszapban vagy a kövekre tapadva élő rovarlárvák, apró csigák és növényi törmelék. Halászok és horgászok körében ismert, hogy a Tiszában élő kecse- gék kedvenc csemegéje a tiszavirág lárvája. A nagyobb példányok apró halivadékot is szívesen fogyasztanak. Jelentősége folyóink halászatában, horgászatában egykor sokkal nagyobb volt, mint napjainkban. Úgy tűnik, a folyószabályozások és víz- szennyezések — különösen, ha azok ívási időszakban jelentkeznek — igen kedvezőtlenül befolyásolják halaink állományának alakulását. A duzzasztógátak hatásáról megoszlik a szakértők véleménye. Többségük károsnak ítéli meg ezeket a létesítményeket, de találkozhatunk ellenkező előjelű megállapításokkal is. Azt is meg kell említeni, hogy egyes szakértők szerint például a Tisza vizében még ma is több van e halból a sokak által feltételezettnél. A kecsege nagy oxigénigényű, így gyors folyást kedvelő, mély, kemény aljzatú mederszakaszokat szerető hal. Csapatokban él. A társas elhelyezkedés nemcsak a nász idején, az őszi vonulások vagy a téli szálláshelyeken való tartózkodás alkalmával jön létre, hanem a nyári hónapokban is jellemző. Ez az elhelyezkedés minden horgász számára megszívlelendő figyelmeztetés. Ha ugyanis valamelyik sebesebb sodrásban már fogtunk kecsegét, biztonságosan várhatjuk a többiek jelentkezését is. A horgászatban a kecsege nem tölti be egyelőre azt a szerepet, amelyet joggal megérdemelne. Sajnos, a kecsege horgászatának trükkjei, különösen pedig a horgászhely megválasztása nem sajátítható el szakkönyvekből. Kevés a kecsege horgászatára specializálódott horgász, így e nemes hal legtöbbször véletlenszerűen jelentkezik a zsákmányban. Mivel, mikor és hogyan horgászhatunk kecsegére? Azt, hogy milyen csalit használjunk, minden esetben a hal természetes táplálkozása határozza meg. A kecsege táplálék keresésére használt érzékszervei közül az íz- és szagérzékelés szerepe az elsődleges. Tisztább vizekben a látás haszna sem jelentéktelen. íz- és szagérzékelésével zavaros vízben is könnyen megtalálja a csalit, így egyike azon halainknak, amelyekre sűrű áradások alkalmával is horgászhatunk. Évekkel ezelőtt a horgászok szinte kizárólagosan ké- ré&lárvát kínáltak a kecsegének. A kérészhiány azonban rákényszentette a halakat és a horgászokat egyéb táplálékok hasznosítására is. így gyakori csali a giliszta, apró rákocska, olykor még a lótetű is. Tapasztalt horgászok állítása szerint a kecsege évszaktól, napszaktól függetlenül állandóan eszik, ha az időszaknak megfelelő és kívánatos falatot talál. (Ne feledjük, hogy mai törvényünk szerint július 1-jéig tilalom van.) A napszakokra is az vonatkozik, hogy szinte egész nap eszik, de horgászat szempontjából a legjobb eredményt az éjszakai, fénytelen órák adják. Á kecsege kifejezetten fenéklakó. Életét szinte egészében a meder számára kedvező aljzatán tölti, s onnan még egy-egy tetemes áradás se mozdítja ki. Ezért horgászatánál fenekező módszert alkalmazunk. Növekedése lassúnak mondható. Legnagyobb tömegű példányai talán 10 kg körül lehetnek. Az országos rekordot Juhász Gyula tartja, aki 1989-ben a Felső-Tiszán 6330 grammos kecsegét fogott. Zabos Géza Horgászoknak a Tiszáról című könyvében említi, hogy a hazánkban eddig kifogott és ismertté vált kecsege 1 méter hosszú és 9 kg tömegű volt. Gyanítom, hogy ezt nem horgászok, hanem halászok fogták hálóval. A természetes vízi kecsegeál- lomány fokozását az indokolja, hogy a folyómedrekben termelődő táplálék ily módon alakul át rendkívül értékes, ízletes, szálkamentes halhússá. Egyedüli kedvezőtlen tulajdonságként csak az említhető meg, hogy a szennyezett szakaszokon a kecsege húsa időnként fenolos ízt kaphat. A kifogott kecsegét döntő részben a halászati termelőszövetkezetek csárdáiban értékesítik. Kedvelt csemege. Molnár Csaba A „nagyképű” idegen szavak...?! A címben idézett „nagyképű” minősítést a világhírnevet szerzett magyar származású amerikai tudóssal, Teller Edével készült interjúban olvastuk. Az interjúvoló megkérdezte tőle: „Elképzelhető-e, hogy ez a század paradigmaváltás? Teller a válaszát így kezdte: „Kérem, a paradigma — ne haragudjon, azt mondanám — egy nagyképű szó”. (Kortárs, 1990. 6. sz. 105. 1.). A magyar televízió Hírháttér műsorában nem is oly régen a beszélgetés egyik résztvevője is emlegette a paradigmaváltás szóalakot. Senki sem fűzött megjegyzést az elhangzott szóalakhoz, s a nagy csendben magam is úgy gondoltam, hogy ezzel az idegen szóval élés a fontoskodás, nagyzolás típuspéldájául szolgált, annál is inkább, mert nem szakszöveg részeként jutott nyelvi szerephez ez a valóban nagyképű idegen származék, annál is inkább, mert e szerényebbnek tetsző magyar megfelelők: ösz- szehasonlításra, bizonyításra alkalmazott példa, minta; példakép, mintakép; példaszerű, mintaszerű mustra egyértelműbb gondolatközlést eredményeztek volna. Sajnos, mai nyelvhasználatunkban mintha elburjánozna a valóban nagyképű, nagyzoló, fontoskodó, öntelten fölényeskedő, az idegen nyelvekben való jártasságot fitogtató tudálékosság típuspéldáit szolgáltató nyelvhasználati jelenség és gyakorlat. A sajtó nyelvében jelentkező idegen szók különösen ingerük, idegesítik az átlagolvasót, mert egy-egy szövegrészletben jelentkező idegen kifejezések lehetetlenné teszik a mondanivaló lényegét érintő megértést. Bizonyító példáink tanúskodnak arról, hogy mértéket tévesztenek azok, akik ilyen típusú szövegösszefüggésekben és beszédhelyzetekben tűzdelik tele mondanivalójukat: „Az Antall-kor- mányt a piarista öregdiákok és etatista bürokraták sajátos egyvelegének tartják” (Beszélő, 1990. jún. 9.). A központi hatalom kiterjesztésére irányuló törekvés híve (azaz etatista!) magyar megfelelő nem okozna rövidzárlatot a megértésben. Bár egy-egy szövegrészletbe csak egyetlen idegen szó ékelődik bele, az olvasót mégis kelepcébe ejtheti, legalábbis elbizonytalaníthatja a szöveg megértését illetően. Ébből a típusból is bemutatunk néhányat (az idegen kifejezés magyar megfelelőjét zárójelbe tesszük). „A köztársasági elnököt nem a nép választja, ami a prezidenciális (elnöki, elnökségi) államokban magától értetődő” (Heves Megyei Hírlap, 1990. jún. 21.). „El kell kerülni, hogy az Egyesült Államokban felülkerekedjen az izo- lácionizmus ” (elszigetelődés, elkülönülés). (Magyar Hírlap, 1990. jún. 22.). „Sok millió au- tistával(önös, önző) élek egy égbolt alatt” (Élet és Irodalom, 1990. febr. 23.). „A forradalom valóban misztikus koincidencia (rejtélyes, titokzatos egyidejű jelenségek, hatások) fellépése (Magyar Hírlap, 1990. jún. 23.). Néhány idegen szó feltűnően gyakori használatában a kényelmesség és a magyar rokon értelmű szavakban való járatlanság is szerepet játszik. Tipikus -példája ennek a dimenzionál, túldimenzionál, dimenzió idegen szavak sokszori felesleges jelentkezése. Ezt példázza ez a szövegrészlet is: „A laikus is belátja, hogy a tankönyvek túldimenzionáltak ” (Élet és Irodalom, 1990. márc. 9.). Az eltúloz, felnagyít, túlméretezett, túlzásba visz, nagyzol, felfúj, tódít magyar megfelelő rokon értelmű szósor a legmegfelelőbbet kínálja a felhasználónak. Persze, csak akkor, ha egyéni szókincsének gazdagsága, illetőleg megfelelő terjedelme is lehetővé teszi ezt. Az átlagolvasóknak nem kis fejtörést okozhat az a szöveg- részlet, amelyet Gábor Miklós színművészünkkel készült interjúban olvashattunk. Arra a kérdésre, miért Kos a Mérlegen a címe legújabb könyvének, a szerző így válaszolt: „Á Kos jegyében születtem, és aszcendensem a Mérleg” (Magyar Hírlap, 1990. jún. 22.). A latin eredetű szó fogalmi tartalma és használati értéke nem közismert, a szövegbeli szerepéhez ezek a magyar megfelelők adhatnak eligazítást: fel- emelkedés, a szerencse útján való előrejutás segítője, istápolója. Dr. Bakos József Kertész leszek Szárazvirág készítése A virágkötészettől egy kissé idegen a „készítés” szó, minthogy idegen a szárazvirágot előállító tevékenység is. A szárazvirág-termelés, -feldolgozás ma már egy igen erőteljesen fejlődő szakterület, melynek eredményeképpen a virágpiacokon, virágüzletekben egyre nagyobb választékot találunk termékeikből. A szárazvirágok egy része természeténél fogva lesz „száraz” (pl. szalmarózsa). A legtöbbjükből azonban valamilyen technológiai eljárással kell kivonni, illetve el kell távolítani a vizet, hogy egész éven át tartó díszt készíthessünk belőle. Nagyon kényelmes dolog, még ha költségesebb is, kimenni a piacra vagy a virágüzletbe, és megvenni a kész szárazvirágot, az elkészített kompozíciót. Nagyobb lesz az örömünk, ha saját ízlésünk, lakásunk hangulatához jobban illő alkotást hozunk össze, ha mi válogatjuk és szárítjuk meg a növényanyagot. A szántani kívánt, kiválasztott növényeket akkor kell leszedni, amikor díszítőértékük (nyílottságuk) már elérte a kívánt szintet. Ez általában 4-5 nappal a teljes kivirágzás előtt van. Díszfüveknél, illetve magvakat tartalmazó fajoknál nem szabad megvárni a magvak kifejlődését, mert szántás után kipotyognak. Legjobb délben, délután (a harmat elpárolgása után) és száraz időben szedni, akkor kevesebb gondunk lesz a szántással. Válogassuk át a növényeket, szedjük le a felesleges leveleket és részeket, majd kötegeljük. Végül fejjel lefelé, száraz, szel- lős, hűvös, árnyékos (sötét) helyen függesszük fel. Aki nagyobb mennyiségű virágot szeretne szántani, alakítson ki egy ene alkalmas helyet. A már említett klímatulajdonságú helyiségben (nagyon alkalmas ene a családi házak padlása) feszítsen ki a két egymással szemben lévő fal között, a meny- nyezet alatt legalább 15 cm-re vékony huzalokat. A huzalok számát a szántandó növénymeny- nyiség határozza meg. Ezekre a huzalokra fejjel lefelé függesztjük a csokrokat. Egy-egy csokorba nem célszerű túl sok növényt kötni, mert nehezebben szárad és bepenészedik. Ügyeljünk arra is, hogy a csokrok egymáshoz ne éljenek, szintén az előbbi okok miatt. Világos, napos helyen is lehet szárítani, de számítani kell arra, hogy a virág kifakul, elveszti színét. Ahol a szín nem lényeges tulajdonság, vagy egyébként is festeni fogják, ilyen hely is megfelel. A növény víztartalmától függően 3-4 hét után már „kész” a szárazvirág, amit levegős kartondobozban, portól, kifakulástól védő takarásban fel- használásig tároljuk. Műanyag csomagolásra, tárolásra nem alkalmas, mert ebben a növény befülled. Gyakran előfordul, hogy nem hosszú szárú növényt akarunk szántani, hanem csak egy-egy szép virágfejet. Erre a célra kisebb lyukbőségű dróthálót feszítünk ki 20-25 cm magas keretre. Ide soroljuk be fejjel lefelé a virágokat úgy, hogy egymáshoz ne éljenek. Hagyományos, ősrégi módszer a préselés. Régen a kedvesünktől kapott virág egy-egy szálát, menyasszonycsokrunk legszebb példányát szoktuk így konzerválni a nagymamakori emlékek közé. Virágkötők elsősorban szép leveleket tartósítanak így. Az itatós- és újságpapír közé tett leveleket nehezékkel egyenletesen leszorítjuk, a papírokat gyakran cserélve. Lelkiismeretesen kell a papír, itatóspapír cseréjét végezni, mert különben ráncos, könnyen széttörő leveleket kapunk. Vannak olyan nedvszívó kémiai anyagok — ilyen például a szihkát-gel, borax —, amiben jól Kis csokorba kötve, fejjel lefelé felfüggesztve szárítjuk a virágokat Az értékesebb virágfejeket homok között is tartósíthatjuk tudunk virágot szárítani. Előnyös tulajdonságuk, hogy a virágok ezzel a módszerrel őrzik meg legjobban színüket. Különösen eredményes liliom, orchidea, rózsa, frézia tartósítására. Sajnos olyan költséges, ami házi használatát behatárolja. Ehhez hasonló eredményt érhetünk el homok alkalmazásával. A homok nedvszívó képessége nem olyan intenzív, ezért fokozhatjuk a hatást melegen tartással. Az ismertetett módszereken kívül természetesen számos, speciális, csak egy-egy növényféleségnél alkalmazható eljárás ismert, ami nagyobb szakmai hozzáértést igényel. De a felsoroltak bármelyike nagyon egyszerű, sikert ígérő és jó szívvel ajánlható. V. Pénzes Judit Pályázati rejtvény VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő sor(zárt betűk: N, I, B, A, A). Folyt, a függ. 56. sz. sorban. 18. Szívességért fordul hozzám. 19. Ostobává tevő. 20. Abba a másik irányba. 21. Lásd ott, röv. 22. Izmos. 24. Új csillag — tudományos kifejezéssel. 25. Az egyik szülő becéző megszólítása. 26. Tunézia kg- jele. 27. A Három a kislány egyike. 29. Zuhan. 31. Feltéve. 32/Amelyik helyen. 33. Nyugati gk-márka. 34. Gabona összekötött csomója. 36. Kezesség vállalása. 39. Kisebb település. 40. Attila régies névváltozata. 42. Közeledést, kérést megtagad. 43. Téli sporteszköz tartozéka. 44. Baranya megyei település. 46. Olaszország. 47. Á béke jelképe. 48. Ételt fűszerez. 49. Téli sporteszköz. 50. Gyenge minőségű talaj jelzője. 51. Kicsinyítő képző. 53. Á jelzett időtől számítva. 54. Szájat nyit. 55. Római szám és ennek tízszerese. 56. Női név. 58. Felügyelő. 59. Nem valódi, hamis. 60. Talál. 61. Muzsika. 63. Az alaphangtól számított harmadik hang. 64. A lába alatti helyről. 66. Operaéiie- kes (György). 67. Szenegál fővárosa. 69. Golyót puskából messzire röpít. 73. Keresztül tudja fogni. 75. Urán és kálium. 77. Felső végtag. 78. Bűnöst leplező. 80. Becézett Ilona. 81. Spanyolország és Portugália gk- jele. 82. Körmével kapargat. 84. Könnyed cseve- gés.86. A farkasvezér neve A dzsungel könyvében. 88. Ritka női név. 89. Taszít. 90. Ford. határrag. 91. Igekötő. 93. Táplál. 94. Kettőzve: idősebb hölgy tisztelet- len megszólítása. 95. Borítékra újuk. 96. Pahlá- vi személyneve volt. 98. Elme. 100. Ez a közelebbi 102. Sebre helyezve fertőzéstől véd. 104. Olyan, mint az epe. 106. Női név. 108. Hatalmában tartó. 109. Valakit folyadékkal ellátó. 111. Bírói határozattal kötelezi. 112. Mellébeszél — divatos argóval. 113. Éter és alkohol gyöke. 114. Kutatják. FÜGGŐLEGES: 1. A múltra visszagondol. 2. Földmérő szakember. 3. Egressy Gábor. 4. Szerkezet része! 5. A félelem... (filmcím). 6. Újságírónő (Ágota). 7. Állami Biztosító, röv. 8. Bankpánik — idegen szóhasználattal. 9. Az eseménynél későbbi reakciói 10. Munkahellyel kapcsolatos. 11. Baranya megyei település. 12. Részben ázó! 13. Lábbal tipor. 14. Csodálkozik. 15.... Vegas (város az USA-ban). 16. Jegyzetel. 17. Káros hatás. 23. Méret, nagyság — angolul. 25. Névelős testrész. 28. Félkörben hajlítja. 30. Madárlakás. 32. Más néven, az igazi nevén. 33. Pest megyei település. 35. Esőtől átnedvesedő. 37. Névutó része! 38. Or1 r3 4 ü la H ii he 56 5& 62 ív rr■ 1 ■ w Ü2. §3 36 94 tó ioe ■ id 1 3 If « íz |3T 70 h 1 '«r Si i «1 szágos Sportiskola. 39.... de boeuf (bélszínszelet). 41. Tápláló. 43. Kutyával rokon dögevő ragadozó. 45. Névelős lábbeli. 47. Pengetős hangszer. 52. Női név. 55. Üti. 56. A vízsz. 1. sor folytatása (zárt betű: J). 57. Pozitív elektród. 60. Találja. 62. Nem tud továbbmenni. 63. Becézett Teréz. 65. Szándékozik. 66. Ábrándos. 68. Az argon vegyjele. 69. Kerület, röv. 70. Bosszant. 71. Pénzzel megvesztegeti. 72. Elhunyt színművészünk (Lajos). 74. Te és ő. 76. Járványos betegség. 78. A magasba. 79. Északi országok pénze. 81. Titokban elveszi. 83. A folyómederszárazzá válik. 84. Angol fiú- név. 85. A személyét megelőző helyre. 87. Táplálás. 89. Tőszámnév. 92. Távoli elődje. 95. Lop — zsargonnal. 96. Mitikus történet. 97. Tó a SZU-ban. 99. Tápanyag. 101. Férfinév. 103. Világos angol sör. 104. Kicsinyítő képző. 105. Varróeszköz (ford.). 107. Zalaegerszegi sportkör. 109. Milliliter, röv. 110. Csók része! Báthory Attila I e re re £ re, re'! «vl wi ‘®! ;o 1 Ül ■fii su V) i c1 Nj V): t3 V» t5 Vő r 1 26 5H SS 60 ■ r° , a Ibp kér )K *
