Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-17 / 116. szám
Hírlap 1990. augusztus 17., péntek Az élő szervezetet nap mint nap sokféle hatás éri. Ezekre természetszerűen többféle módon válaszol. Miként hat a stressz, milyen elváltozásokat okoz? Milyen hatások váltják ki az érelmeszesedést? Hogyan lehet észlelni a szívhangokat? Ezekre az érdekes kérdésekre ad választ többek között mai összeállításunk olvasóinknak. Az érelmeszesedés a nagy és közepes átmérőjű ereknek a betegsége. Az jellemzi, hogy az erek belső falán elsősorban zsírsavat tartalmazó anyagokból és kalcium-vegyületekből álló ki- sebb-nagyobb lerakódások képződnek. Sok beteggel végzett vizsgálatok kimutatták: leggyakrabban a főverőérben, a csípő, a láb és az agyi artériákban, meg a szív koszorúereiben jelennek meg az ilyen lerakódások az erek falán. Minthogy a meszes lerakódás az évek múlásával mind jobban szűkítik az erek keresztmetszetét, romlik annak a szervnek a vérellátása, amelybe az elmeszesedett ér vért szállít. De nemcsak a szervek vérellátásában támad zavar, hanem olyan veszedelmek is fokozottabban fenyegetik a beteget, mint a szívroham, a szédülés és az agyvérzés, amelyek sok országban — így nálunk is —, a legtöbb halálesetet okozzák. Ez a magyarázata, hogy világszerte nagy erővel kutatják az érelmeszesedés kialakulásának menetét, és azokat a fényezőket is — a vérplazma átlagosnál nagyobb lipoidtartalmát, a vérnyomás emelkedését, a cukorbajt és a dohányzást —, amelyek e betegségre hajlamosítnak, illetőleg a már kialakult betegséget súlyosbítják, s kimenetelére hátrányosan hatnak. Jelentősnek látszik az a megállapítás, amely szerint az érelmeszesedés kialakulásában döntő szerepük van a verő- erek (artériák) falában lévő simaizomsejteknek. A kutatók már biztos megállapították, hogy a táplálék lipoid- tartalma hatással van az érfal sejtjeinek koleszterintartalmára. Ha a táplálék lipoidokban — koleszterinekben — gazdag, például a vaj, a tojás, a tejszín, a vérsavó koleszterintartalma a szokványos 100 milliliterenkénti 120 milligramm helyett 400 milligrammra is megnövekedhet, s emiatt többszörösére gyarapszik a vérsavóban azoknak az anyagoknak a mennyisége, amelyek az érfal sima izomsejtjeinek a szaporodását, s ezáltal az érelmeszesedés kialakulását serkentik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a telített zsírsvakban bővelkedő zsírok helyén telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajokat fogyasztunk, csökken a vérben a koleszterin mennyisége, és kisebb lesz az érelmeszesedés kialakulásának veszélye. A változatos ábrázolás az ér átmérőjének a fokozatos csökkenését érzékelteti. Fent az ép eret látjuk, itt akadálytalan a vér áramlása, középen az átmérő már a felére csökkent, lent pedig az áramlás már jelentősen akadályozott. Műszerrel a szívhangok nyomában Az orvosok régóta ismerik a szívhangokat, de csak a múlt század elején találta fel egy francia szakember a sztetoszkópot, amellyel pontosabb megfigyeléseket lehet végezni. A szívhangok változásaiból a beteségre való következtetés elveit csak a múlt század végén dolgozták ki. Ez egybeesik a szívhangok elektromos módszerrel való megfigyelésével. Ám még sokat kellett fejlődnie a vérkeringés kutatásának és a mérési módszereknek, amíg a szívhangok kimutatásától eljutottunk napjaink korszerű elektronikus szívhapgvizsgáló készülékéig. Ezeket a készülékeket fonokardiográfoknak nevezik, mivel a szív működése során keletkezett hangokat felrajzolják. így a fonokardiogramot (PKG) biztosabban lehet értékelni, mint az „elillanó hangokat”, és megbízhatóbban lehet a felrajzolt görbében rejlő információkat hasznosítani. A fonokardiográfiás vizsgálat menete a kövekező: a beteget csendes szobában lefektetik, és mellkasára felhelyezik a szív- hangmikrofont. Ebben a rezgésre érzékeny elemet rendszerint kvarckristályból metszik ki, a beteg mellkasának rezgéseit egy műanyag rudacska közvetíti a hangérzékeny kristályhoz. A kristályon a hangrezgések ütemében elektromos feszültségkülönbség jelentkezik. Ezt a feszültséget felerősítik, majd elektronikus írószerkezettel felrajzolják a jelek időbeli változását. Meglehetősen nagy figyelmet kíván a mikrofon elhelyezése a mellkason. A szív és a mikrofon közötti szövetek ugyanis hangcsillapító hatásúak, és nem mindegy, hogy a mikforon tapogatója éppen egy bordára vagy bordaközbe kerül-e. A legkorszerűbb fonokardiográf készülékeket sokcsatornás EKG-készü- lékkel kombinálják. A késtől az ajtókilincsig — A fémek útja jól követhető röntgennel Idegentestek a gyomorban Az élet olykor furcsa dolgokat produkál. Előfordul, hogy az orvosok a kórházakban olyan esetekkel találkoznak, amikor a gyomorban vagy a belekben oda nem való tárgyak vannak. Ezeket a tárgyakat általában véletlenül vagy akarattal nyelik le a betegek. Leggyakrabban kisgyermekekkel fordul elő, hogy a kezük ügyébe kerülő apróbb tárgyakat szájukba veszik, és véletlenül lenyelik. Ilyen tárgy például a pénzdarab, szög, tű, hajcsipesz, csavar, síp, stb. A szülők ezt legtöbbször nem is észlelik, csak azt, hogy a kisgyermeknél hasfájás lép fel, amire nem találnak magyarázatot. Előbb-utóbb azután orvoshoz viszik őket. A felnőttek általában véletlenül nyelnek le idegen anyagokat. A foglalkozással függ össze, hogy például a varrónők, dekoratőrök, kirakatrendezők gombostűt, apró szöget tartanak munka közben a szájukban, így előfordulhat, hogy pillanatnyi figyelemkiesés vagy köhögés miatt lenyelik ezeket. Szándékosan csak a gyengeelméjűek és pszichopaták nyelnek le nagyobb tárgyakat, öngyilkossági szándékból, esetleg rabok, akik így akarnak betegszobába vagy kórházba kerülni, mert azt remélik, hogy onnan könnyebben megA fémes idegentestek útja jól követhető röntgenvizsgálattal szökhetnek. Néha elképzelhetetlen tárgyakat képesek így lenyelni, például kést, villát, kulcsot, ajtókilincset, stb. ahogy ez a röntgenfelvételen is látható. A kisebb idegentestek — köztük az élesek és hegyesek is — az esetek többségében természetes úton kiürülnek. A lenyelt idegentestek többsége áthalad a gyomorból a bélcsatornába, csak azok maradnak vissza, amelyek mérete nagyobb, mint a gyomor kivezető nyílása. A fémes idegentestek útja jól követhető röntgenvizsgálattal. Mind a fémes, mind a nem fémes idegentestek: csontdarabok, nagyobb gyümölcsmagok, letört műfog- sordarabok azonban megakadhatnak a belekben, vagy hegyes részükkel átfúrhatják a bélfalat. A legtöbb esetben csak a beteg gondos megfigyelésére van szükség az idegentest kiürülésekor. Hashajtó adása ilyenkor tilos. Műtétre csak akkor van szükség, ha bélátfúródás lehetősége fenyeget, és ha hashártyagyulladás tünetei vannak kifejlődőben. „Látóbot” A jövőben egy kis radarkészülékkel helyettesíthetik majd a vakok botját. Az NSZK-ban, a furtwa- genbeni szakiskola azt a célt tűzte ki, hogy viszonylag olcsó és egyszerű készüléket épít az NSZK-ban élő mintegy nyolcvanezer vak ember számára. A közönséges zseblámpába épített készülék a hajók radarkészülékéhez hasonlóan működik, de nem elektromagnetikus, hanem csak az ultrahangok tartományába tartozó hullámokat bocsát ki. A vakok radarja a visszaverődő jeleket ahhoz a kis vibrátorhoz továbbítja, amely annál erősebben és gyorsabban rezeg, minél közelebb van az akadály. A készülék használója a gumiból készült érintkezőn tapintással észleli a jeleket, s a lámpa elmozdítása révén már kétméteres távolságból is felismeri az akadályok magasságát és szélességét. Programbörze Kiállítások, tárlatok: Ma délután 6 órakor az egri posta Fellner Jakab utcai telefon- központ árkádjai alatt nyitják meg az Észak-Magyarországi Fotóművészeti Szemlét. A tárlat 23-ig látható. * Az Országos Műemléki Felügyelőség fotótárlata az egri tanárképző főiskola első emeleti aulájában található. * Magyar tájak hímzései címmel a Mezőkövesdi Művelődési Központban gyönyörködhetnek a bemutatott kézimunkákban. * Sarkadi Péter grafikusművész munkáinak a hónap végéig az egri Ifjúsági Ház adott otthont. Ugyancsak itt láthatják a Királd189 című tárlatot. Az alkotások Királdon, az Országos Vasas-bányász Képzőművészeti Táborban születtek. * A Vitkovics-házban a megyeszékhelyen, a Széchenyi u. 55. szám alatt naponta délelőtt 10-től délután 4 óráig Vitkovics Mihály költő emlékszobáját, valamint Nagy B. István Munkácsy-dijas festőművész képeit kereshetik fel. Szórakoztató programok: Szombaton este 7 órakor az MMK dísztermében Szakadj vonó, repedj csizma! címmel az egri Lajha László néptánc- és a Gajdos népzenei együttes műsorát hallhatja a közönség. Ugyancsak ezen a napon délután 6 órakor a Dobó téren a Heves Megyei Népdalkörök és Népzenei Csoportok színes programja ígér kellemes szórakozást, ki- kapcsolódást. » Vasárnap délután 4 órától ugyancsak a Dobó téren, a hagyományoknak megfelelően újra színre lépnek a vásári komédiások: a Debreceni Alföldi Színpad, az Egri 3-as Számú Általános Iskola és a Gyermek-Szabadidőközpont színjátszói, az egri Csibészke Színpad, és az ugyancsak Egri Színműhely. Túra: A Bükki Vörös Meteor természetjáró szakosztálya vasárnap a Bükkbe invitálja a kirándulni vágyókat. A húsz kilométeres távon Fazekas Mária lesz a kalauz. Az állomások: Bélapátfalva — Katonasírok — Őrkő — Sándor-hegy — Bélkőnyak — Galyatető — Dienes- száilás — Jánosháza — Lamportvölgy — Felsőtárkány. Indulás negyed 8-kor az Eger vár vasúti megállóból. A Győri Balett vendégjátéka Jézus, az ember fia A hét végén a margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatja a közönség a Győri Balett nagyszerű produkcióját: a Jézus, az ember fia címűt. Amikor Markó Iván önmaga és a Győri Balett táncosai számára 1986-ban a Tavaszi Fesztivál felkérésére a Budapest Sportcsarnokban elkészítette ezt a táncoratóriumot, még nem sejtette, hogy ugyanazon év őszén Perugiában — a Vatikán égisze alatt megrendezett — Szent Világ Fesztiválon is bemutatja, s hogy a belőle készült táncfilmnek is mekkora sikere lesz. A ’87-es Veszprémi Tévétalálkozón elnyerte az első dijat, a nemzetközi megmérettetés pedig ugyancsak méltó elismerést hozott: bemutatták Finnországban, Amerikában, Kanadában, Görögországban. Az idén az Amerikai Filmintézet az év 300 filmje közül az első három legjobb közé sorolta. Jézus, az ember fia tökéletes mű. Színpadon érvényesül igazán a maga emelkedett pompájában. Csaknem kétezer éves a történet, Markó Iván feldolgozásában mégis nagyon mai. Érdemes tehát megtekinteni a produkciót a fővárosba utazóknak. Lángoló Mississippi Színes, szinkronizált amerikai film Rendkívül izgalmas történetet láthatnak az egri Prizma mozi nézői pénteken és vasárnap. A Lángoló Mississippi című produkció azzal kezdődik, hogy az országok mentén három férfi megállít egy autót. Lövések dördülnek: a Ku-Klux-Klán ismét lecsapott. Két FBI-ügynök foglalkozik az esettel. Egyikük valaha seriff volt Mississippi államban, jól ismert az itt élőket. Társa hidegen számító típus, aki a déli embereket egyáltalán nem ismeri. A nyomozás során mindenütt bizalmatlanul fogadják őket. Erősítésként egy FBI-század érkezik, kiderül, a helyi hatalmasságok részeséi a Ku-Klux-Klán merényletének. Ä nagy hatású filmet Alan Parker rendezte, a főszerepeket pedig: Gene Hackman, Willem Dafoe alakítja. Korponay Margó tájképei Az Egerben élő és alkotó festőművész, Korponay Margó tájképeit, gazdag anyagát most Sárospatakon, a Makovecz Imre által tervezett, és valóban európai szintű művelődési házban vitte a közönség elé. Akvarellje- in eddig az általunk is jól ismert szűkebb haza, az Eger környéki dombok, hegyek romantikusnak is felfogható tisztásai, hajlatai elevenedtek meg. Puha, meleg asszonyi színeivel érzékelteti azt, hogyan is éli át a látványt, mit ad hozzá magából, abból az apró kis drámából, amit esetleg maga a látvány vagy a múló pillanat hangulata, feszültsége vált ki belőle. Ezekhez az ismert mátrai, bükki képekhez, erdélyi vonulatokhoz, most felsorakoznak azok a nekünk idegen vidékek is, amiket az idei svédországi meghívása során megfestett. Bár az ottani termésének nagy részét visszahagyta svéd barátainál, azért a tavak, sziklák világát az itt látható alkotások is testközelbe hozzák a közönségnek. Olajban festett témái is a zsúfolt, ezerszínű és arcú tájról vallanak, arról, ahogyan a természetben, ebben a minket ma még buján körülvevő áradatban, a fák, a bokrok, a növények, virágok sokasága között kóborol ecsetjével az asszony, aki beleképzeli a természet ölébe a magányukból kiszökni készülő, tisztaságra, szeretetre, nagyszerűségre, emberi méltóságra, békére törekvő lányokat, asszonyokat. Forró kontrasztok viszik előbbre a mozgásban lévő alakokat. Mintha a művésznő ezzel az ábrázolási móddal, ezzel a szürrealistának is nevezhető álomképsorozattal rögzítené mindazt a vágyat, amit a halandó oltha- tatlanul hordoz magában: kiélni a szépséget, a boldogságot, nemcsak mint a múló mozzanat múló örömét, hanem úgy is, mint a lélek állapotát, amelyet nekünk kell gondoznunk. Azzal is, hogy a szépségbe, a harmóniába belekapaszkodunk. Hogy az átjárja testi és lelki valónkat egyformán. Allegóriáit — mert hiszen a képeken látható madarak, állatok, emberek, táj alakzatok és a zsúfolt virágerdő a szellemi nyugtalanságról is árulkodnak — útkeresésnek is tekinthetjük, ahogyan a nyugtalanító térben felfe- dezhetőnek, ábrázolhatónak tartja a művésznő a benti bordáink közt zajló drámákat is. A veszélyeket is, amelyeket mindany- nyiunknak meg kell szenvednünk földi életünkben. S ha a földi életre utalunk, másra is gondoltunk.
