Heves Megyei Hírlap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-16 / 115. szám

1990. augusztus 16., csütörtök Hírlap 3. Önkormányzati választások A kislistás választás Az önkormányzati választások egyik új formája az úgynevezett kislistás választás. Ezzel a módszer­rel a 10 ezer vagy ennél kisebb lélekszámú települé­seken választják meg önkormányzati képviselőtes­tületeiket a választópolgárok. A 10 ezer lakosú vagy ennél kisebb települések önmagukban alkotnak egy-egy választókerületet. Az e körbe tartozó 2926 településen összesen 20.394 önkormányzati képviselőt választhatnak meg. Az önkormányzati törvény meghatározza az egyes településeken megválasztható képviselőtes­tületek tagjainak számát. Eszerint 300 lakosig há­rom, 600 lakosig öt, 1.300 lakosig hét, 3.000 lako­sig kilenc, 5.000 lakosig tizenegy és 10.000 lakosig tizenhárom tagú testület választható. E képviselő- testületek bővülhetnek adott esetben a nemzeti vagy etnikai kisebbségek jelöltjeivel, amennyiben elérték az erre előírt számítási mód szerinti szava­zatszámot. A kislista, azaz a szavazólap valamennyi önkor­mányzati képviselőjelölt nevét tartalmazza — ABC-sorrendben. A választópolgár a listáról annyi jelöltre szavazhat, ahány tagjalehet a képviselőtes­tületnek. Képviselők azok ajelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták, feltéve, hogy a választópolgárok több mint kétötöde — 40 százaléka — szavazott. Érvénytelennek minősül az a szavazólap, ame­lyen a megválaszthatónál több képviselőjelöltre voksoltak. A kislistás választásokon második fordulóra két esetben kerülhet sor. Egyrészt akkor, ha az első for­dulóban az előírtnál kevesebb választópolgár sza­vazott. Ez esetben a második fordulóban minden olyan jelölt indulhat, aki az első fordulóban is in­dult, képviselőkké pedig a legtöbb szavazatot el­nyertjelöltek válnak. Másrészt akkor kell második fordulót tartani, ha az első fordulóban nem volt any- nyi jelölt, ahány tagú a képviselőtestület. Ilyenkor a második fordulóra új jelöltek is állíthatók, az új je­lölést legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon kell bejelenteni. Ebben az esetben is a leg­több szavazattal rendelkező jelöltek lesznek képvi­selők. Amennyiben a második forduló is eredményte-' len, akkor időközig vjjjasztást kell kitűzni. Takarékszövetkezetek a mezőgazdaság és a kisvállalkozók szolgálatában JJj részvények, a tőzsdén Az év végéig várhatóan mintegy 20 olyan társaság lesz a budapesti tőzsdén, amelyek részvényei már megfelelnek az idén nyílt börze szigorú belső szabályainak. Tovább nőtt a bizalom Több mint három évtizede működnek megyénkben a taka­rékszövetkezetek. A megye min­den településén — a városokban több kerületben is — tapasztalják a gyors és pontos ügyintézésü­ket, működésük, segítőkészsé­gük előnyeit. Népszerűsége egyre növek­szik a lakosság körében nemcsak a kölcsönök igénybevételénél, hanem a megtakarított pénzek kamatoztatásában is. Ezt mutat­ja a 4 milliárd 164 milliós betétek összege, amely ha most már mér­sékeltebben is, de növekszik. A különböző betétekben elhelye­zett összegek nagy részét több évre kötik le, amely természete­sen nagyobb kamat fizetését eredményezi. A felmérés szerint a megye minden harmadik lakosa tagja a takarékszövetkezetnek, annak ellenére, hogy két-három éve már a nem tagok is kaphatnak kölcsönt. Az országban végbe­menő változásokkal együtt a szö­vetkezetek is változtatják, kor­szerűsítik tevékenységüket. Eb­ben szerepe van a kétszintű bankrendszer kialakulásának is, amely létrejött az országban. A szaporodó pénzintézetek ellenére a takarékszövetkezetek továbbra is kedvező feltételek mellett segítették és segítik a la­kossági pénzigények kielégíté­sét. így többek között a családi otthonok építését, a falusi házak korszerűsítését és a közműfej­lesztéseket. Igen sokan igénybe veszik a vízhálózat, gázvezeték, telefon- vonalak bővítéséhez nyújtott hi­teleket, amely a családok élet­módváltozását nagymértékben segíti. A tanácskozásokon való részvételük, illetve a betétek sta­A magyar közlekedési tárca nyitott minden olyan javaslat megvalósítására, amely javítja az ország vasúti kapcsolatát Nyu- gat-Európával, eddig is sok ha­zai és külföldi ajánlatot kapott ezzel kapcsolatban, ezeket most vizsgálják — kommentálta az MTI kérdésére Gál István, a Közlekedési, Hírközlési és Vízü­gyi Minisztérium Vasúti Főosz­tályának vezetője azt a Bécsből származó hírt, amely szerint az osztrák közlekedési tárca a fran­cia TGV mintájára osztrák — magyar szuperexpressz megépí­tését tervezi. A vonat 250 kilométeres bilitása azt bizonyítja, hogy a la­kossági bizalom nem csökkent a takarékszövetkezetek iránt. Nagy szerepük van ebben a szö­vetkezeti egységekben dolgo­zóknak, akik a lakosságot — le­gyen az betétes vagy kölcsönfel­vevő — nemcsak ügyfélnek te­kintik. A községekben minden tagot ismernek és a dolgozókat is ismerik még a városok kerületei­ben is. A szövetkezetek a jogszabály által adott lehetőséggel élve pénzügyi szolgáltatásaikban a maximumot adják. így például a betétkamatok adóit is magukra vállalják, amely több millió fo­rintot jelent egy-egy szövetkezet­ben. Lépést tartanak a változó pénzügyietekkel. A többi pénz­intézettel egyidőben vezették be a kötvényt, a kincstárjegy forgal­mazását, de a legkisebb települé­sen is lehet elhelyezni pénzt leté­tijegy, értékjegy, pénztárjegy for­májában. Nyugodtak a betétesek, hi­szen folyamatosan emelik az el­helyezett összegek után járó ka­matokat. Minden szövetkezet­ben maximálisra növelték a ka­matokat, amely éves szinten álta­lában 26 százalék. A községek­ben is egyre többen veszik igény­be az átutalási betétszámla veze­tését, az iijúsági és otthonterem­tő betétek gyűjtését. Még ma is népszerűek a betét- gyűjtési akciók, amikor az új ösz- szegeket elhelyező betétesnek különböző ajándékokkal ked­veskednek, vagy sorsjegyet ad­nak. Szövetkezeti jellegükből adódóan rendszeresen segítik az idős, kevés nyugdíjjal rendelke­ző tagjaikat. Fontosnak tartják az emberi kapcsolatokat, a sze­mélyes tanácsadásokat. óránkénti sebességet érne el, s 54 perc alatt tenné meg az utat Bécs és Budapest között. Szakértők most vizsgálják, hogy a pálya és a szerelvények elkészülhetnek-e az 1995-re tervezett Bécs — Bu­dapest világkiállításig. A beru­házás mintegy 15 milliárd schil- lingbe kerülne, a pályát magán- vállalatokkal építtetnék meg, de a részvények bizonyos százalé­kát megtartaná a Magyar Állam­vasutak és az Osztrák Szövetségi Vasút. Gál István elmondta: el­vileg nincs akadálya a beruhá­zásnak, a magyar fél partner len­ne, de csak akkor, ha a finanszí­rozás és az üzemeltetés kérdésé­Ma már bármilyen cél, elgon­dolás megvalósításához — meg­felelő fedezet mellett — vállalko­zókész jogi személyeknek is ad­nak kölcsönöket. A megyében jelenleg 2.5 milliárd forint szö­vetkezeti kölcsönt használ a la­kosság. Falun teljes körben vég­zik a lakosság pénzügyi szolgál­tatásait. Ügyfeleikkel biztosítá­sokat kötnek, elvégzik a károk kifizetését, gépkocsi előjegyzé­seket vesznek fel, idegenforgal­mi szolgáltatásokat végeznek, totót, lottót árusítanak, nyere­ményeket fizetnek ki és foglal­koznak hirdetések felvételével is. Tevékenységük sokszínű, de mindenben a lakosság igényei­nek kielégítésén tevékenyked­nek. A takarékszövetkezetek fel­építésüknél fogva kiépített szer­vezeteikkel, készek a kormány új programjának megvalósítására. Partnerek lehetnek az új pénzpo­litika bevezetésében. A mező- gazdaságban végbemenő válto­zások megvalósulásában is jelen­tős szerepük lehet, különösen a kisgazdaságok hitelszükségletei­nek kielégítésében. Eddig is so­kat tettek a kisgazdaságok ter­melésének fejlesztésében és most készen állnak az új gazda­ságpolitika támogatásában. A pénzügyi kormányzat He­ves megyében számíthat a taka­rékszövetkezetekre a kisvállal­kozások és a mezőgazdasági ter­melés pénzügyi szükségleteinek kielégítésében. A takarékszö­vetkezetek helyismerete, ember- központú ügyintézése, szövetke­zeti jellege garancia arra, hogy tevékenységüket, szolgáltatásai­kat a lakosság érdekeinek megfe­lelően formálják, alakítsák a jö­vőben is. Szabó Lajos ben megfelelő ajánlatot kap osztrák cégektől. Mindenesetre problémának látják, hogy a Bécs — Budapest távolság, a viszony­lag kis forgalom biztosítaná-e az építtetőknek a gazdaságos üze­meltetést. Megfontolandó lenne esetleg a pályát egy európai há­lózat, például a Bécs — Athén vonal részeként kiépíteni. Az el­képzelés szimpatikus, a magyar szakemberek ugyanúgy meg­vizsgálják majd a megvalósítás lehetőségét, mint a nagy sebessé­gű vasúti kapcsolat kiépítésére már eddig érkezett német, fran­cia és svéd javaslatokat. (MTI) Mi lesz veled, Buttler­ház? Nincs engedély egyelőre já­tékkaszinó üzemeltetésére az egri Battler-házban — olvashattuk keddi szá­munkban. A népszerű tu­ristaszálló azonban már megszűnt, az épület egyelő­re eléggé romos. Mivel egyelőre úgy tűnik, hogy a „két szék közül a pad alá” című közismert játékról van Ismét sző, Szántó György felvételei azt kér­dezik beszédesen: mi lesz veled, Buttler-ház? A jelenlegi, átmeneti időszak­ban ugyanis nem tiltották ki a tőzsdéről azokat az értékpapíro­kat, amelyeket korábban bocsá­tottak ki, s a kísérleti tőzsdén kezdték meg forgalmazásukat. Jövőre azonban már csak olyan kötvények, részvények adásvé­tele folyhat a tőzsdén, amelyek bevezetése az új szabályok alap­ján történt. Ezek a szabályok alapvetően a befektetők érdekei­hez igazodnak, a befektetések biztonságát szolgálják. A tőzsdén lehetőség van nem jegyzett, valamint jegyzett rész­vények kibocsátására. Az előbbi esetében a követelmények vi­szonylag alacsonyabbak, de itt is előírás, hogy a részvénytársaság­nak megfelelő, hiteles prospek­tust kell készíteni a vállalkozás­ról, bemutatva annak részletes hátterét. Feltétel, hogy az rt. alaptőkéje meghaladja a 100 millió forintot, és a részvények­nek csupán 10 százaléka kerül­het a tőzsdén nyilvánosan forga­lomba. Tőzsdén jegyzett részvénytár­saság esetén a követelmények szigorúbbak. Csak olyan rt, jöhet szóba, amelynek alaptőkéje több mint 200 millió forint. Ebben az esetben a vállalati részvények 25 százaléka kerülhet forgalomba a tőzsdén. Az a vállalkozás, ame­lyik ellen az előző két év során szanálási vagy felszámolási eljá­rást folytattak, már nem felelhet meg a feltételeknek. Amennyi­ben a cég tartósan fizetésképte­len volt, csak akkor számíthat kedvező elbírálásra, ha igazolni tudja hiteles módon: önhibáján kívül vált fizetésképtelenné. Az érintett vállalatnak is megfelelő prospektust kell kibocsátania, bemutatva a vállalkozás gazda­sági eredményeit, s kellően tájé­koztatva a befektetőket a várha­tó eredményekről. Csak olyan tájékoztató lehet hiteles, amelyet úgynevezett auditor (könyvvizs­gáló) cég igazol, s vállalja a fele­lősséget az abban foglaltakért. Az auditáló cégek kiválasztá­sa hamarosan megtörténik, erre a budapesti értéktőzsde már ko­rábban pályázatot hirdetett. Az eredményhirdetés augusztus vé­gére várható, s valószínűleg 10 — 12 magyar, illetve külföldi cég kap megbízást. Jelenleg a tőzsdén párhuza­mosan folyik a régi és az új mó­don bevezetett vállalati papírok vállalati kereskedelme. A régi papírok közül 380 kötvény és 5 — 10 részvény van forgalomban. Egyelőre csak az IBUSZ és a Postabank papírjai felelnek meg az új követelményeknek, de vár­hatóan hamarosan bővülni fog a kör. A kormány ugyanis 8 — 10 jól működő vállalat privatizáció­ját tervezi, amelyre a Budapesti Értéktőzsdén kerül sor. Emellett várhatóan több magántársaság tőzsdei bevezetése is befejeződik még az idén. így a piaci szereplők száma, s az értékpapírok kínála­ta várhatóan rövid időn belül nö­vekedni fog. Már jelenleg is vi­szonylag kiegyensúlyozott a for­galom a börzén. Annak ellenére, hogy a nyári hónapok általában az üzleti életben is gyengébbek, nem volt lényeges visszaesés az üzletmenetben. A napi forgalom júliusban, s augusztusban is elér­te a 40 — 50 millió forintot, a csúcs pedig 60 millió forintnál is több volt. A tőzsdének jelenleg 43 tagja van, többségük bank, pénzinté­zet, de egyre több a tőzsdei tevé­kenységre szakosodott ügynöki cég, brókerház. Az aktív tőzsdei résztvevők száma a korábbi 5 — 6-ról most már 15-re emelke­dett, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a forgalom stabilizálódott. Egyelőre azonban még túl kevés a papír, a részvény, így alacsony a kínálat. Ezen a téren valószínű­leg a gyorsuló privatizáció hoz­hat változást. (MTI) A sebesség: 250 km/ó Bécs — Budapest szuperexpressz ?

Next

/
Thumbnails
Contents