Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-09 / 82. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 82. szám ÁRA: 1990. július 9., hétfő 4,30 FORINT HOUSTON - A „FORRÓ „...az újságírók még fontosabbak, mint a politikusok..." (2. oldal) NEM FÚJNAK AZ ÚJ SZELEK SARUDON A tanácselnök: „Hülve felvetésre hülye felvetés a válasz.” (3. oldal) EGY AKTUÁLIS KIÁLLÍTÁS A DESIGN CENTERBEN „Hát bizony, sok hűhó semmiért...” <4. oldal) MEDDIG SZOMJAZIK MÉG ÓHUTA? „...mit tehetne mást, mint hogy elkocsizik Párádra, kannákkal fölszerelve...” (8. oldal) A lét peremén Mit kapnak a nyugdíjasok? A lét peremén. „Naplemente” előtt. Vagy — mert akadnak fiatalabbak is -: nyugdíjasok. Akiket annyiszor emlegetünk. S akikért — legalábbis a többségükért — még annyit kellene tennünk. Róluk szól a számvetés, amit nemrégiben készítettek a Társadalombiztosítási Igazgatóság egri, megyei központjában. Erről beszélgetünk Koczka József igazgatóval. — Vizsgálódásunknak az adott különösebb aktualitást, hogy szűkebb hazánk: az ország „legöregebb” területe — kezdi. — Hiszen, amíg az említett réteg általánosságban a népesség 23,4 százalékát jelentette tavaly, nálunk 25,6 volt az aránya. Csupán a korábbi esztendőhöz képest 2,5 ezerrel nőtt a nyugdíjasok, járadékosok száma, s így elérte már a 88,5 ezret is. — Kik ők, és hogyan élnek? — Túlnyomóan alkalmazottak voltak, nem egészen harmadrészben téesztagok, kis hányadban pedig azok, akik a MÁV-nál töltötték szolgálatukat. Az első csoportban a férfiak vannak abszolút többségben, a másodikban — a mezőgazdaságiban — a nők, s mindkettőben meglepően sokan kapják a rokkantsági ellátást. Ahhoz, hogy részletesebben is szóljak róluk, elkerülhetetlen a további számok emlegetése, de talán — mert igazán így érzékletes a kép — megbocsátja ezt az olvasó. Nos, hadd idézzem akkor azt is, hogy amíg legutóbb — az elmúlt évben — az országosan kifizetett 156,5 milliárd forintos nyugdíjból átlagosan 5,32 ezer jutott egy-egy személyre havonta, Heves megyében az iparban saját jogon szerzett öregségi vagy rokkantsági ellátás csak a nőknél nem érte el ezt a szintet, míg a férfiaknál jóval meghaladta. A mezőgazdaságban azonban már az „erősebb nemből” is csak az él jobban, aki „leszázalékolás” nélkül ment pihenőre. Különben elég nagy a szóródás a jövedelmekben. Miközben — néhányan — mindkét területen 20 ezer forinton felül is kapnak, szintén kis számmal bár, de vannak, akiknek 1989-ben még háromezret sem vitt a postás. Sajnos, az azóta történt négyszeri emelés sem sokat javított sorsukon... — Mekkora a „legvastagabb boríték ” tartalma ? — Huszonhatezer forint. S volt gazdasági vezető élvezi. — Mit jelent a nyugdíj a megyei igazgatóság kiadásaiban? — A tavalyi 7,08 milliárd forintból 4,84 milliárdot, ami a korábbi időszakhoz képest közel egymilliárd forinttal több ugyan, de — tudjuk — még ez sem elég a teljes boldogsághoz. Messze van attól, hogy mindenkit elégedetté tegyen. — Kiknek készült az elemzés? — Pártok, társadalmi szervezetek számára állítottuk össze elég terjedelmes, sok mindenre kitérő jelentésünket, hogy a jövőben többen is osztozzunk a gondokon, s közösen próbáljuk keresni a legjobb megoldást a nagyobb megelégedéshez. Gy. Gy. Antik kincsek a szemétben Római kori szobortöredékekre, valamint pun, római és középkori kerámiák tömegére bukkantak egy Cagliari melletti szeméttelepen az elmúlt két évtized építkezéseiből származó hulladékhalmok között - közölték a szardíniái hatóságok. Olaszországban mindennaposak az illegális ásatások és a műkincslopások. Olyan is megtörtént, hogy egy régen meghalt műkereskedő házának lebontásakor találtak befalazott kincseket. Először történt azonban, hogy az itáliai múlt értékes darabjai a szemétdombra kerültek. A Tavernában folytatták a gyakorlatozást... Fegyvert rántottak a vendégre Hajmeresztő történet szemtanúi és szenvedő alanyai voltak azok a fiatalok, akik szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Taverna borozó diszkóját választották szórakozásuk színhelyéül. Már jócskán elütötte az éjfélt az óra, amikor egy katonai teherautó gördült a mulató elé. A következő pillanatban három, szemmel láthatóan borgőzös állapotban lévő katona szállt ki a járműből. A gyakorlóruhások a bejárat felé vették útjukat, a diszkóban akarták folytatni görbe estéjüket. Kisvártatva tolongás támadt a jegyszedő fiatalember körül, majd hangos ordibálásra, eszeveszett sikongatásokra lettek figyelmesek a közelben állók. A nagy tumultusban nehéz volt megállapítani, valójában mi is okozta a kavarodást, annyi azonban bizonyosnak tűnt, nézeteltérés támadhatott az újonnan érkezők és egy távozni készülő vendég között. A diszkóban futótűzként terjedt el a hír: a katonák fegyvert rántottak! (Folytatás a 8. oldalon) Balatonöszödön ülésezett a kormány Útlevelet kapnak, és semmilyen büntetésben nem részesülnek Rendeződik az albán menekültprobléma Az Albán Népi Gyűlés elnöksége rendeletet bocsátott ki, mely- lyel rendeződhet a tiranai nagy- követségekre menekültek helyzete — válaszolta az MTI érdeklődésére Laincsek Károly tiranai magyar konzul. Az érintett országok nagykövetei az albán külügyminisztériumban 14 órakor vették át a dokumentumot. Az azonnal életbe lépett rendelet garantálja, hogy a menekültek — az érvényes szabályok szerint — útlevelet kapnak, és semmilyen büntetésben nem részesülnek. A diplomáciai képviselők az albán illetékesekkel garanciális szabályokban is megállapodtak. A hatóságok a nagy- követségekre juttatják el az útlevélkérő lapokat. Ott készülnek el a szükséges fotók is. A kitöltött papírokat a diplomaták viszik majd el a hatóságokhoz, s később a menekültekkel együtt mennek az elkészült útiokmányokért. Az albán állampolgárok ezután visszatérhetnek a nagykövetségekre, s ott várhatják meg, amíg vízumot kapnak a kiszemelt célországba. A magyar nagykövetségre már meg is érkeztek az űrlapok — közölte a diplomata. Jelenleg 40 albán menekült kért magyar védelmet, ám többségük az Egyesült Államokba szeretne utazni. Csupán heten kértek magyar vízumot. A Genfben tartózkodó Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár újságírókkal közölte, hogy felajánlotta közvetítő tevékenységét az albán kormánynak a menekültprobléma megoldása végett, és-hogy reméli: az albán hatóságok valóban kiadják a kért útleveleket. A főtitkár ezzel kapcsolatban üzenetet intézett Reis Malile albán külügyminiszterhez, akivel — mint mondotta — azóta is kapcsolatban áll. Közölte azt is, hogy hasonlóképpen kapcsolatot tart fenn a tiranai diplomáciai képviseletekkel, különösen az erősen érintett nyugatnémet, olasz és francia misszióval. (MTI) Kétnapos munkaülést tartott a kormány a hét végén Balatonöszödön — tájékoztatta az MTI-t szombaton László Balázs kormányszóvivő. A Minisztertanács üdülőjében ezúttal először gyűlt össze valamennyi miniszter, politikai és közigazgatási államtitkár. A találkozón Antall József miniszterelnök elnökletével megvitatták a kormány szervezetével, munkastílusával összefüggő kérdéseket, véleményt cseréltek a koalíciós kormány politikája összehangolásának, a tárcák közti együttműködés, a Parlamenttel való kapcsolattartás hatékonyabbá tételének módszereiről. Szó esett a kormánypolitika több időszerű kérdéséről, a miniszterek beszámoltak tárcájuk belső átalakításának menetéről. Megvitatták a gazdasági kabinet munkájának jobb összehangolását. (MTI) Tovább, tovább, tovább? Épül a vízlépcső, rondul a táj... Kevés beruházás kavart olyan nagy vihart az elmúlt esztendőkben, mint a bős — nagymarosi vízlépcső. Érvek és ellenérvek csaptak össze a betonmonstrum kapcsán, míg végül — legalábbis akkoriban úgy tűnt — győzött a józan ész. Úgy tűnt — mondom — mert az építkezés leállásával-leállításával összefüggő hírek kacsának bizonyultak. Legalábbis erre következtethetünk azokból az információkból, amelyek szerint a dunakanyari munkálatok tovább folytatódnak. Hogy kik szorgalmazzák mindezt — s főleg, hogy kiknek a jóváhagyásával — azt egyelőre nem lehet tudni. Találgatni viszont nemigen érdemes. Annyi bizonyos, ez a dunai gólem senkinek sem válik a dicsőségére. Gyanítom, egyszer még valamennyiünknek szégyenkeznünk kell azért, hogy mindez meg- történt-megtörténhetett Magyarországon, a XX. század utolsó évtizedében. Perl Márton felvételei-még azt az időszakot tükrözik, amikor mindnyájan bíztunk abban, hogy ez az ügy megnyugtató módon rendeződhet. A képek — sajnos — ma már a múltat idézik, hiszen azóta tovább épült a vízlépcső, tovább rondult a táj. Mikor mondja végre valaki: elég volt, nincs tovább... (sárhegyi) » 4
