Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-31 / 101. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 101. szám ÁRA: 1990. július 31., kedd 4,30 FORINT GILISZTASZTRÁJK HATVANBAN „Torda János addig ül itt, amíg a mentők el nem viszik, vagypedig fizet a szövetkezet.” (2. oldal) SEMMIBE VETT BÜNTETŐJOGI ALAPELVEK „Versenyezünk éhes hassal, de arra nem gondol senki, hogy egyszer csak fel fogunk bukni az éhségtől.” (3. oldal) KI FÉKEZI MEG A KISMOTOROSOKAT? A válaszért dr. Jónás Pál r. ezredeshez, a megyei főkapitányság vezetőjéhez fordultunk. (8. oldal) Még mindig „dúl” a hatósági szemlélet Egyik ámulatból a másikba estek tegnap délelőtt azok a szövetkezeti és vállalati képviselők, akik azért jöttek össze — több mint húszán — a megyei tanács épületében, hogy végre pontot tegyenek egy február óta húzódó eredménytelen tárgyalásfolyam végére. A meglehetősen egyoldalú vita arról folyt ez idáig, hogy a nem lakás céljára szolgáló tanácsi bérlemények bérleti diját — egy helyi szinten rosszul értelmezett minisztertanácsi rendelet nyomán — 100 százalékban állapítja meg az egri városi tanács, aminek következtében az IKLV ezt a díjtételt számlázza jó ideje. Annak ellenére teszi, tette ezt, hogy Karácsony László igazgató az eddigi megbeszélések során az ügyben érintetteknek ígéretet tett arra, hogy egyenként tárgyal az ellenérdekű felekkel a dijak mérsékléséről. A panaszosok közül többen hiába vártak a korrekt alku megszületésére, ugyanis beadványaikat, kéréseiket többnyire figyelmen kívül hagyták. Ezen előzmények után furcsál- lották a tegnapi tanácskozáson megjelentek, hogy éppen az IKLV képviselője hiányzott az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara által indítványozott érdekegyeztető fórumról. Egy telefonhívás után érkezett meg az igazgató, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a rendelet egyértelmű, a 100 százalékos bérleti díj jogszerű, s ezért, aki ezzel nem ért egyet, az forduljon a bírósághoz. Dr. Kovács Ágnes, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője az elmondottakat kiegészítette azzal, hogy a tanácsnak végre piaci alapokra kell helyeznie a helyiséggazdálkodást. Ezek után kapott szót a másik fél. Mondanivalójuk lényege az volt, hogy az egységesen 100 százalékban megemelt bérleti díj alkalmazása jogtalan, mivel nem teremt lehetőséget a differenciálásra. Elismételték azt is — immáron harmadjára —, hogy számos szolgáltatóegységet teljesen tönkretenne a méltánytalan díjszabás, ami a lakossági szolgáltatások egy részét is megbénítaná egy időre' (Folytatás a 8. oldalon) A hatpárti egyeztető tárgyalások és a parlamenti vita után Megszületett az önkormányzatokról szóló végleges törvénytervezet Némi késéssel, néhány perccel 10 óra után hétfőn folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. Az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy Antall József miniszterelnök a kormány nevében benyújtotta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, s egy, a képviselők között kiosztott, levélben kérte ennek sürgős megtárgyalását. A sürgősségi tárgyalással, ellenszavazat nélkül, 10 tartózkodással és 289 igenlő voks- sal értett egyet a Parlament. Ez egyben azt is jelentette; a kialakított menetrendtől eltérően, hétfőn a Kulturális, valamint az Alkotmányügyi Bizottság ülést tartott, megtárgyalva a törvényjavaslatot. Már ennek tudatában fogadták el 291 igenlő, egy nem, valamint négy tartózkodó szavazattal az ülés tárgysorozatát. Megvitatták a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló tör- (Folytatás a 2. oldalon) Duna—Adria csúcs Velencében Ma, megnyílik Velencében, a San Giorgo szigeten a Duna— Adria regionális együttműködés öt tagországának csúcstalálkozója. Az olasz—osztrák—jugoszláv—csehszlovák—magyar kormányfői szintű tanácskozáson hazánkat Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter képviseli. (MTI) Ismét megmérettetnek az igazgatók—Cél a jó szakemberek megnyerése — A szervezetet is korszerűsítik Szeptember 15-ig újra újjáválasztják a vállalati tanácsokat Bár a nyár közepén tartunk, mégis rendkívül aktív az élet a vállalatoknál. Adódik ez abból is, hogy a Minisztertanács által elfogadott program alapján ismét megerősítésre kerülnek a vezetők, illetve amennyiben erre nem kerül sor, a közeljövőben újak kerülnek a vállalatok élére. Erről a folyamatról tartottak érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatót dr. Bőd Péter Ákos miniszter vezetésével hétfőn délelőtt Budapesten, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Auth Henrik közigazgatási államtitkár arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy sok helyen a vállalatoknál válságmenedzselő programra van szükség az elkövetkezendő időszakban. A vezetők kiválasztásánál elsődleges cél a szakmai felkészültség. Emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács legutóbbi ülésén rendeletet hozott arról, hogy szeptember 15-ig válasszák újjá a vállalati tanácsokat. Erre azért van szükség, hogy a testületek teljes legitimitást élvezzenek, és ezt cégbírósági bejegyzés szavatolja. Az elmúlt időszakban ugyanis számos észrevétel érkezett a minisztériumba, hogy a vállalati tanácsok nem megfelelően működnek, és az első számú vezetőket nem kellően erősítették meg. A tanácsok a cégeknél tulajdonosi jogot gyakorolnak, viszont szükség van arra, hogy munkájukban megjelenjen az állami tulajdonosiforma is. Ezért az új ösz- szetételű, szeptember 15-ig (Folytatás a 2. oldalon) Csak 13,9 százalék Népszavazási eredmény Az Országos Választási Bizottságtól kapott előzetes adatok szerint az összes jegyzőkönyv alapján a több mint 7 millió 815 ezer választásra jogosult állampolgár közül 1087411, vagyis 13,91 százalék adott le érvényes szavazatot. Az érvényesen szavazók 85,9 százaléka — 926 355 személy — arra voksolt, hogy a nép válasszon köztársasági elnököt, 14,1 százaléka — 151987 személy — pedig arra, hogy az Országgyűlés válasszon államfőt. (Fotó: Szántó György) SS ilf W Jy í T agy tanulsága van a múlt vasárnapnak: csínján kell bánni a / népszavazási kezdeményezésekkel. S ennek egyenes köX w vetkezményeként az aláírásgyűjtésekkel, amelyek immár országos méretű „divattá” válnak. Mert lássuk csak: egy kipattanó politikai, érdekvédelmi vita patthelyzetében az egyik vagy a másik fél gondol egy nagyot, s — miután a munkahelyeken már tilos — az utcákon, a tereken, az aluljárókban a „gyanútlan nép” elé tolják a petícióval fejlécezett gyűjtőíveket. Jogosan avagy jogtalanul — de kevésbé törődve azzal,'hogy milyen erkölcsi és anyagi következményei lehetnek (lásd: 400 millió) a listák felhasználásának. Hívekre, támogatókra, szimpatizánsokra ebben az országban mindig és mindenkor — majdnem azt is leírtam, hogy mindenhez — számíthat a kezdeményező, hiszen az átmeneti helyzetben ki-ki sodródik az ár valamelyik hullámával, kit-kit méltánytalanság érhetett ebben a politikai, társadalmi és gazdasági kavargásban. S mint számos példa is van már rá: napok, röpke hetek kérdése, hogy a megfelelő helyen és méltóságok előtt lobogtatni lehessen a népszavazás kiírásához szükséges százezer kézjegyet... Komoly tanulsággal járt ez a kánikulai vasárnap, mert kiderült: a döntés szabadságát megízlelő nép tud is élni e jogával. Ezúttal azzal, hogy a távolmaradás mellett voksolt. Gyanítom, nem Király Zoltán személyisége vált ellenszenvessé a kezdeményezéssel, sőt... Azt sem feltételezem, hogy országos bojkott alakult ki a szegedi képviselő népszavazási javaslatát felkaroló, támogató MSZP-vel szemben, hiszen ez a párt már megmérettetett az első szabad választásokkor, s olyannak találtatott, amilyen helyhez, szerephez jutott a parlamentizmus hierarchiájában. Osztom viszont az oly sokszor meghivatkozott „nép” véleményét, amely gyakorta el-elhangzott július 29-én szerte az országban. Mégpedig azt, hogy a csalódottság, a kilátástalanság, az egyre nehezebbé váló életkörülmények súlya húzta vissza az embereket a voksolástól. Az az immár félreérthetetlen tény, hogy a korábbi kortesbeszédek ígéretei puszta szavak maradtak. Azok, akik a parlamenti választások után — a változások, a sorsforduló megcsillantott fényében — tekintettek az „égre”, mára azt tapasztalták: nem hullik a manna... Ellenkezőleg! Az ígért jólétért, a várt rendszerváltásért kemény és fájdalmas árat kell fizetni: áremelójHfeunkanélküliséget, létbizonytalanságot, viták kimentő sorozatát)JabiKs kormányintézkedéseket, ádáz pártcsatározásokat hozott í),bűvös” száz nap első fele. S mind-mind a nép nevében, arra a közösségre hivatkozva, amelytől immár a boldogulás terhe mellett a sorozatos döntések ódiumát is számon kérik. Mint most azt, hogy ki legyen a Magyar Köztársaság elnöke, s miként. És lám, a nép válaszolt: nem érdekli! Mint ahogyan nem érdekli a T. Házban folyó frakcióharc, a feje fölött zajló hitvita, a címer ügye, a képviselők jogállása. Érdekelné viszont — mondják türelmetlenül lépten-nyomon — a gazdaság helyzetének javítása, az ismét egyre növekvő adósság- és költségvetési hiányállomány megszüntetése, az infláció letörésének útja-módja. Döntést és könnyítést szeretne a földkérdésben, a tulajdonügyekben, a vállalkozói tevékenység konkrét támogatásában, tehát olyan mindennapi kérdésekben, amelyek alapvetően meghatározzák a létét. S ez már nem népszavazás kérdése... F iszont társadalmi önvizsgálattal jár. Mint ez a vasárnap, amely egy csorbulatlan tükröt tartott elénk. Ne féljünk belepillantani: érdektelen, elfásult, megviselt és tanácstalan (elnézést a kivételektől) emberek arca tekint vissza ránk — a valóban nem kis téttel járó önkormányzati választások előtt... Szilvás István A volt mátraderecskei tsz-elnöknek és társainak Több százezer forintot kell visszafizetnie A közgyűlés határozata: kizárás a tagok közül Rendezzük közös dolgainkat, és folytassuk a nehéz körülmények ellenére is eredményt hozó munkánkat! — Akár e szavakkal is ösz- szefoglalható lenne mindaz, ami július 28-án a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet közgyűlésén történt. A kétharmad részben jelenlévő tagság volt vezetőivel szemben fegyelmi ügyben határozott. Előzőleg azonban az idei első fél év gazdálkodási mutatóiról is szó esett. Forgó János, a régi-új elnök ismertette, hogy a tsz egyes ágazatai hol tartanak hat hónap eltelte után. Összességében 4,5 millió forintos nyereségről számolhatott be, s a tagok nyereségelőlegként a bérmegtakarításból 606 ezer forintot kapnak kézhez a júliusi fizetésükkel. Volt vezetők vétkei Nem volt azonban bizonyos, hogy sor kerülhet erre. A tsz küldöttgyűlése, majd június 11-én a közgyűlése fegyelmi bizottságot hozott létre. A háromtagú testület kapta a megbízatást a tagságtól, hogy vizsgálja meg a volt vezetők: Fejes József elnök, Kiss Istvánná és Farkas Lőrinc főkönyvelők, valamint Somogyi Miklós termelési főmérnök által elkövetett — és saját zsebeket gazdagító, a szövetkezetnek károkat okozó — szabálytalanságokat. A megállapításokról Ádám István, a fegyelmi bizottság vezetője tájékoztatta a fórum résztvevőit. Eszerint Fejes József elnöksége idején, 1985-ben anélkül határozta el leányvállalat alapítását — ennek neve Fekorr —, hogy erről a tagok véleményét közgyűlésen kikérte volna. Kizárólag a szűk vezetőség foglalt ebben állást. Ugyanilyen szabálytalanul alakították át leányvállalattá az Agrointer szakcsoportot, amikor is még a szakcsoporttal való végleges elszámolást sem hajtották végre. Az ellenőrzésről— hangoztatta a fegyelmi testület elnöke — a volt tsz-elnök nem gondoskodott. Fizetésképtelenség miatt a Fekorr hamarosan felszámolási eljárás alá került. Ez pedig veszteség a gazdaságnak. Erre a sorsra jutott az Agrointer is, amely kft.-vé alakult. Arról megint nem kérdezték meg a tagságot, kíván-e csatlakozni. A főkönyvelővel együtt aláírt adásvételi szerződés tanúsága szerint ennek a kft.-nek adtak el egy egri irodát, amely a 2,8 millió forintos árával jócskán alulmaradt az ingatlan tényleges forgalmi értékén. A hajdani vezetőség — ismét csak közgyűlési határozat nélkül — kisszövetkezetté formálta át a Mátrametál szakcsoportot, amelynek anyagi rendezése szintén elmaradt. Gondatlanságuk miatt adóhiány és a társadalom- biztosítási hozzájárulásban tartozás keletkezett. Mindezt ugyanakkor a tsz vagyonalapjával szemben nem könyvelték le. Hasonló volt a helyzet a Mátrádékor szakcsoport kisszövetkezetté átalakításakor is. Jogtalan prémium, szabadságmegváltás, gépkocsihasználat Azon túl, hogy a korábbi vezetőség megnevezett tagjai az előbb említett módokon a szövetkezetnek jelentős károkat okoztak, saját zsebre is „dolgoztak”. A vagyonalap helytelen kimunkálása révén mind a négyen prémiumot vettek fel, holott az nem járt volna nekik. Fejes József például nettó 160 ezer forintot. Az adatok szerint a volt elnöknek 1989-ben 64 nap szabadsága volt (rendesen 24 járt volna), s szabadságmegváltás címén — 9 százalékos tagi pótlékkal növelve — idén áprilisban több mint 77 ezer forintot tett el. Azzal is megkárosította Fejes a termelőszövetkezetet, hogy a megyei baromfikeltető vállalattól kapott bruttó tiszteletdíj tb- járulékát — 8600 forintot — a gazdasággal fizettette meg. Saját gépkocsihasználat címén a volt elnök 1987. június 1-jétől 1990. február végéig csaknem 90 ezer forintot vett fel. Valójában nem tehette volna, hiszen mint gazdasági vezető, hivatalból járhatott a tsz két gépkocsiján. A fegyelmi és kártérítési eljárás során a MÜSZI adott szakértői jelentést, amely megerősíti a fegyelmi bizottság megállapításait. Fejes József érdemben nem védekezett, mondván, hogy a MÜSZI teljes vizsgálati anyagát. nem kapta kézhez. Ezt a kifogását nem fogadták el, mivel a kivonatos fegyelmi vizsgálati dokumentumot megismerhette, s tehetett volna arról nyilatkozatot. Ha nem fizetnek — feljelentés következik A fegyelmi testület egész vizsgálódása során azt mérlegelte, hogy a volt elnök és társai vétkesen megszegték-e munkaköri kötelezettségeiket, s okoztak így kárt a gazdaságnak ? Mindez alapozza meg ugyanis a többször módosított 1967. évi III. törvény 73. és 79. szakaszai szerinti fegyelmi és kártérítési felelősséget. (Folytatás a 3. oldalon)
