Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-28 / 99. szám

8. Hírlap 1990. július 28., szombat Kapásra várva A kígyószerű hal Sok évvel ezelőtt Boglárlellén üdültem családom­mal. Csak az előszezonra kaptunk beutalót, bosz- szankodtunk is ezért. Hűvös április volt, nagyböjti szelek fodrozták a Balaton vizét. Fürdésről, csó­nakázásról szó sem lehetett, én a horgászatot is reménytelennek tartottam. Keddi napon kezdtük az üdülést, s szerdán reggel sikerült néhány kesze­get fogni, természetesen csak a partról, napköz­ben meg rezdüléstelen marad a botvég. A kapás- jelzők az egyre erősödő szélben állandóan „mű­ködtek”, ezért aztán dél körül — gondolva, hogy ami nem megy, ne erőltessük — befejeztem a hor­gászatot. Csütörtökön már a szobát sem hagytuk el, olvasással töltöttük a szabad órákat. A követ­kező nap a böjt napja volt: nagypéntek. A szél erősödött, aki a part közelébe ment, számíthatott az ingyenfürdőre. Rosszkedvűen néztem a vizet, amikor megszólított egy helybeli szobafestő, aki mellékesen szenvedélyes horgász is volt. A közös hobbi hamarosan élénk eszmecserét eredménye­zett közöttünk. Új ismerősöm ja­vasolta, hogy este menjünk a partra angolnázni, mert ilyenkor kap igazán a kígyószeri! hal. A tanácsot, s a helyben kapott szakmai utasításokat megfogad­tam, s néhány órás savanyú szél­ben töltött horgászat után szép angolnazsákmányt könyvelhet­tünk el. A feleségem azonban „kitagadott”. Ő minden halételt imád, de undorodik a „kígyótól”, s az edényt is megsemmisítené, amelyikben ez a kígyóra emlé­keztető hal került. Azóta már tudjuk, hogy nem mindig a for­ma az elsődleges... Milyen hal is az angolna? Egy­beolvadt páratlan úszói, a has­úszók hiánya, egészen apró pik­kelyekkel bontott, jellegzetes kí­gyóformájú teste azonnal meg­különbözteti vizeink valamennyi halfajától. A megnyúlt testfor­ma, az elcsökevényesedett bor­dák és a rendkívül erős vázizom­zat nem más, mint e halfaj igen magas fokú alkalmazkodási módja a természetes környezet­hez. Feje a testhez viszonyítva ki­csi, a fejforma egy-egy vízterüle­ten belül is változó. Ez a táplál­kozási viszonyokkal függ össze. A hegyes orrú, keskeny fejű an­golnák mindenevők, a tompa or­rú, széles fejű angolnák döntően ragadozó életmódot folytatnak. A két forma egymástól nehezen különíthető el, tekintettel az át­horog kiszabadításának keserves művelete, mely az angolnahor­gászat legkellemetllenebb perce­it jelenti. Alkalmas segédeszkö­zök nélkül ezt a tevékenységet elvégezni szinte lehetetlen. Nél­külözhetetlen például egy-két darab újságpapír vagy száraz ru­hadarab. Ha ezekre fektetjük rá a kifogott halat, az viszonylag jobban tűri a vele való foglalatos­kodást, mint a vizes csónakdesz­kán vagy a füves, köves talajon. Az angolna kézbevételére egy másik újságlapot vagy ruhadara­bot használjunk. Ez a hal több­nyire olyan mélyen nyeli a hor­got, hogy annak kiszabadítása csak hosszúpengéjű fogóval vagy orvosi csipesszel lehetséges. Ha ilyenünk nincs, inkább vágjuk el a zsinórt. A természetes vizekben élő bevándorol* vagy telepített — angolnaállomány jelentős részét horgászok fogják ki. Hazánkban a kifogott angolnamennyiség döntő többsége a Balatonból és a Velencei-tóból kerül ki. Az an­golna a hazai horgásztáborban még korántsem vált olyan nép­szerű sporthallá, mint más euró­pai országokban. Az angolna kiváló húsminősé­ge, piaci keresettsége miatt év­százados hagyományai vannak e halfaj telepítésének Európa ha- lászatilag, horgászatilag haszno­sított vizeiben. A fokozódó tele­pítések, a gazdálkodási módsze­rek és a fogástechnika részben ellensúlyozta a természetes ere­detű állományok csökenését, azonban a növekvő piaci igények maradéktalan kielégítését nem tette lehetővé. A magyar horgá­szok bizonyos fokú idegenkedése az angolnától számomra meg­magyarázhatatlan, már csak azért is, mert a cikk elején emlí­tett balatoni kaland óta én sem horgásztam angolnára. Pedig ér­demes lenne... Molnár Csaba meneti alakok sorozatára. A he­gyesebb, illetve tompább orrú angolnák részaránya általában az adott élőhely táplálkozási vi­szonyait jellemzi. Az angolna horgászata nem igényel különö­sebben komplikált módszereket és méregdrága, igényes felszere­léseket. A legtöbb horgász a ha­gyományosan használt feneke- ző-süllőző módszerrel és felsze­reléssel horgászik erre a halra. Az angolnahorgászat legáltalá­nosabban használt csalija az élő vagy döglött kishal, ezen belül is a küsz, mely nyúlánk alakja ré­vén jól befér az angolna szájába. Különösen jó eredményeket le­het elérni a darabolt vagy szele­telt halhússal. Erre legalkalma­sabb a rendkívül intenzív íz- és szaganyagokat tartalmazó gar­dából vágott szelet. Igen fogósak a giliszták is. Jó angolnacsali a melegvérű állatok mája vagy lé- pe is, de csalizhatunk szagos sajt­tal, krinolinból vágott darabok­kal is. Kiváló csalik készíthetők az angolna természetes táplálé­kaiból, például a tavikagyló be­léből, a kecskerákok kisebb pél­dányaiból. Az angolna kapása először apró rángásokban jelentkezik, majd általában heves húzást ta­pasztalunk. Ekkorra már eltűnt a csali az angolna torkában, így be­vágásra voltaképpen nincs szük­ség. Amikor az angolnát kivezet­jük a vízből, kezdetét veszi a te­kergő hal kézbevételének és a & Mindennapi nyelvünk J »■vggirwwwmi j jnw l> WiüU l I, iiüjbmi wt»PI I«!' ? Újszerű szólásváltozatok nyelvhasználatunkban Újszerű és sajátos szóláshasz­nálati jelenség és gyakorlat nap­jainkban, hogy szólásaink kötött formáit szerkezetbontással, ille­tőleg alkotó elemeiknek meg­szokott kapcsolatait széttörve, átalakítva használjuk fel külön jelzésértékű közlő, kifejező sze­repek vállalására. Olykor külön is felhívjuk erre a szóláshasznála­ti jelenségre a figyelmet: A köz­mondás kicsavart változata ju­tott eszembe: Többet ésszel, mint anélkül” (Magyar Nemzet, 1990. május 29.). Bár ez a szo­katlan változat alkotó elemeit te­kintve beleillik ebbe a szólássor­ba: Többet ésszel, mint erővel; több ész, mint erő; ésszel hozzá, ha erőd nem bírja, a szólás szer­kezetének megbontásával már nem csak alakja változott meg, hanem használati értéke is. Nem is szólva arról, hogy képzetkeltő hatástényezője is felerősödött. Bizonyos közéleti történések nyomán támadt társadalmi érzé­kenységünk minőségéről is árul­kodó „kicsavart” szólásváltoza­tok különösen akkor jelentkez­nek nyelvhasználatunkban, ille­tőleg szóbeli és írásbeli megnyi­latkozásaink beszédhelyzetei­ben, ha a humor, az irónia, a gú- nyoroskodó kritika játssza a kulcsszerepet a megfelelő szöveg összefüggésekben. Ügy, ahogyan erről példáink is bizonykodnak: „Nesze kevés, fogd meg jól” (Vasárnapi Hírek, 1990. jú­nius 3.). A nesze semmi, fogd megjól; hányd be a szemed; nézd meg jól szólásvariációk nyomán formálódó szóláskeverék nem véletlenül Gorbacsov és Bush csúcstalálkozásával kapcsolatos kritikára vonatkozólag sajátos jelzésértékű nézetet minősít. A javító céllal megfogalma­zott csipkelődés hatástényezőjét van hivatva felerősíteni ez a szó­láskeveredés: ”A közös tévének túrós a létbiztonsága” (Népsza­badság, 1990. május 26.). A kö­zös lónak túrós a háta szólás szerkezetének bontásával kiala­kuló szokatlan szólásvariációs használati értékének érzékelésé­hez természetesen az is szüksé­ges, hogy ismerjük az alapszólás sajátos mondanivalóját: amit többen használnak, hamar tönk­remegy. Néhány szólásunk mó­dosult alakja szellemesen utal egy-egy időszerű politikai, társa­dalmi jelenségre, problémára úgy, ahogyan ez a példánk bi­zonykodik róla: ”Múlik-e, ami késik?” (TV2, 1990. június 9.). A Napzárta témájára utaló din- adásként felhasznált átformált szólásforma a Bős-Nagymaros ügyére éppen ezzel hívja fel hatá­sosan a figyelmünket, hogy fel­cseréli e jól ismert szólás alkotó elemeit: Ami késik, nem múlik. A kötött szólásformák szán­dékos torzításában jelképes ér­telmek rejtőzködhetnek, s az eredeti szólásalakulat jelentése is átbillen új jelentésámyalat válla­lására. Súlyos társadalmi ügy az alkoholizmus, s a nagyivók, az alkoholisták legtöbbje ideggyó­gyászati kezelésre szorul. Ebben a problémakörben formálódott nagyon időszerű mondanivalót kifejező, s merészen módosított szólásváltozat: A szegedi város­atyák ”nem vágták a fejszéjüket Nagyfába”. (Magyat Hírlap, 1990. február 3.). A nagyon al­kalmi szólásalakulat háttere tel­jesebbé teszi a szólás szellemes­ségét és hatóerejét. A szegedi al­koholisták a nagyfai alkoholel- vonó intézetből szabadultak, de ügyükben a tanács tehetetlennek bizonyult. Az átformált és módosított szólásváltozatok általában konk­rét társadalmi történésekhez nyújtanak sajátos kritikai minő­sítést. Ez a példatárunk is erről tanúskodik: ”A szónokot és párt­ját egy bordában szőtték a nép­pel” (Magyar Nemzet, 1990. má­jus 31.). — „Makovecz közéleti szereplése megkérdőjelezi az is­mert közmondásban összefogott szomorú tapasztalatot. Mako­vecz nem csak építész, de próféta is itt a saját hazájában ”(A közis­mert szólás így fogalmaz: Senki sem próféta a saját hazájában). (Magyar Nemzet, 1990. márc. 2.). Dr. Bakos József Kertész leszek 'w ' m őt* fl'M ágai A nyár virágai közül legtöbb a növénytani értelemben vett „egy­nyári” virágokhoz tartozik. Ez azt jelenti, hogy szaporításuk évé­ben virágot, magot hoznak, ősszel a fagyok beálltával elpusztulnak. ’A legismertebbek, amelyek vágottvirág — nyesés céljából is számí­tásba jöhetnek: Sabó-(kerti) szegfű, tátika, nyári viola, búzavirág, szarkaláb, fátyolvirág, illatos lednek, körömvirág, egynyári napra­forgó, őszirózsa, dália, oroszlánszáj, celózia, büdöske, díszfüvek. Az egynyári virágokra jellem­ző, hogy színgazdagok, formai­lag változatosak, olcsók, sok van belőlük. Felhasználási területük elsősorban a kertek, parkok, er­kélyládák díszítésére esik, ugyanakkor kötészeti szempont­ból is jelentősek, hiszen nagyon szép és változatos csokor, váza, asztaldísz, virágtál készíthető be­lőlük. A nyári csokorhoz általá­ban sok virágot használunk, le­hetőleg többfélét együtt — hi­szen bőven van alapanyagunk. A csokrot vagy a növények saját le­vele lazítja, vagy vágott zöld he­lyett laza, apró virágú egynyárit (fátyolvirág), díszfüvet alkalma­zunk. Kisebb csokrokat kézben kössük meg, a körköröset tükör előtt készítsük, hogy minden ol­dalát lássuk. Úgy tartsuk, hogy csípőmagasságban legyen, így felülről is jó a rálátás. Az egynyá­ri virágok egyszerű kerámia, vagy cserépvázába valók. Mivel bőséges viráganyaggal dolgo­zunk, jó ha széles szájú. A kard­virágot, dísznapraforgót, virágos ágakat durvább felületű, magas vázába tegyük. Mind a csokor, mind a váza készítésénél gondol­junk a helyes arány kialakításá­ra. A váza magassága, valamint a váza + csokor együttes magas­sága között a helyes arány: 3:5. A csokor szélessége pedig úgy aránylik a váza szélességéhez, mint 5:3. Ettől természetesen ki­sebb eltérések megengedhetők. Minél nagyobb a váza, az ará­nyokra annál inkább kell ügyel­ni. Vázába helyezés előtt külön válogatjuk, csoportosítjuk a vi­rágokat, a vízbe kerülő részről le­szedj ük a leveleket. Előnyös jó mélyre helyezni, hogy minél na­gyobb felületen érintkezzen a vízzel. A szebb, jobb elrendezést oázis alkalmazásával segíthet­jük. Legelőször a váza közepébe a középső szál virágot tűzzük be, majd körkörösen haladva készít­jük a kompozíciót. A növénye­ket lehetőleg ne kényszerítsük formájuktól idegen elrendezés­be — inkább a felálló, a merev, és a lazább, csüngő jellegűeket al­kalmazzunk együtt. Az egész el­rendezés legyen laza. A váza le­het szimmetrikusan, féloldala­sán készített, körbejárható vagy csak frontális. Ha nagyon igényesek akarunk lenni, figyelembe vesszük a'kör- nyezet színét (fal, asztalterítő) is, hogy megfelelő legyen az össz­hang. Vagy fordítva — oda he­lyezzük a két kompozíciót, ahol legjobban érvényesül. Egynyári- akból készített kötészeti mun­kákkal fokozhatjuk a környezet „magyaros” jellegét ott, ahol ez vendéglátás, dekoráció, esetleg étkezési teríték szempontjából indokolt. Nem egynyári, de nyár virága­ként kezelhető a muskátli, külö­nösen az élénk színű, nagy virá­gú változatok. Egyszerű, olcsó, vidám, mutatós asztaldísz készí­0 0 tésére alkalmas, a már fentebb ismertetett elvek alapján. Jól illik a magyaros terítékekhez, szőtte­sekhez. Kompozícióink elkészí­tésénél kerüljük az egyhangúsá­got, és mivel az egynyári növé­nyekhez hozzátartozik a bőség fogalma — mint színben, mint formában — ennek betartása nem túlságosan nehéz. V. Pénzes Judit Pályázati keresztrejtvény Vízszintes: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: E, O, B, G, N) 18. Nullával egyenlő 19. A kacsa népies neve 20. Uniformis 21. Népgazdasági Tanács, röv. 22. Idegen, külföldi *— angolul 24. A vfzsz. 19. alatti mássalhangzói 26. Bolond... (Petőfi) 27. Helyrag 28. Becé­zett Etelka 30. Kárt okoz 31. Loch... (híres tó Skóciában) 33. Atmoszféra, röv. 34. Dúr jellegű hangsor 35. Az idézet harmadik, befejező része 39. Idegen mozi 40. Város Győr-Sopron megyé­ben 41. A tetszetősebb külsejű 43. A hideg teszi az emberrel 44. Becézésből önállósult női név 46. Eszmei alapokon nyugvó 47. Aszlányi Károly 49. Annál mé­lyebb helyre 51. Darálás 52. Kerget 53. Vanádium és oxigén 54. Apró 56. Az állott zsír ilyen 57. Némán igaz! 58. Gyomnö­vény 59. Reménykedő 61. Aján­dékozó 62. Az FTC labdarúgó- csapatának új vezető edzője (Ti­bor) 64. Gyakran levelet küldő 66. A lány párja 67. Köztársaság Elő-Ázsiában 68. Lócsemege 69. Paripa 70. Földbe vetik (ford.) 73. Budapest egyik vá­rosrésze 74. ...carte (étlap sze­rint) 75. A múlt idő jele 76. Félig lakó! 77. Nagyszerű 79. Növényi forrázat 81. Puha fém 82. Gyak­ran felmegy a lakására 84. Minő­ség-ellenőrzési Főosztály, röv. 86. Virágtalan növények szapo­rítósejtje 88. Magukhoz hívatják 90. Ételízesítő márka 92. Nobel- dijas angol fizikus (Sir Nevill) 94. Egyre nagyobb hévvel végzi tevékenységét 96. Lapu jelzője 97. ...culpa (én vétkem) 99. Hí­zásra fogott szarvasmarha 100. Alattomos támadás jelzője 101. Becézett Ilona 103. Idegen szá­mok előtt álló rövidítés 104. Diákok iskolai étkezője 106. Kettőzve: édesség 107. Ritka férfinév 109. Oxigén és deutéri­um 110. Agyagedényt forgatás közben megmunkáló 113. Folyó a Fidzsi-szigeteken 115. A tete­jére telepedő. Függőleges: 1. Az arzén vegyjele 2. Elégsé­ges osztályzat 3. Lám 4. Az a tá­volabbi 5. Szálakat összekuszál­na 6. Margitka angolul 7. Észa­kon élő szarvasfajta 8. Római 99 4. Forduló 9. Egyre őszebbé váló 10. A héli­um vegyjele 11. Becézett Ágnes 12. Lengyel gépkocsimárka 13. Angol leánynév 14. Törpeszerű, torz lény 15. Gyerek páros betűi 16. Részben ráun! 17. Város az NSZK-ban 21 .Az idézet máso­dik része(zárt betűk: S, O, A, H, B) 23. Prémes állatbőr 25. Egy- fülű vödörszerű edény 29. ...her­ceg (Borogyin operája) 31. Fi­gyeli 32. Csempészést végez — régiesen 34. Női név 36. ...a gyü­mölcs (Steinbeck) 37. Tessedik Sámuel 38. Téli sporteszköz 39. Személyre utaló kérdés (2 szó) 42. Romániai magyar építész (Károly) 43. Az utcára kergeti 45. Meg lehet venni 48. Füzetből átmásoltat 49. Ünnepélyesen beiktató 50. Kerti szerszám 53. Ruhát simító 55. Helység Pest megyében 57. Férfinév 58. A Kolacskovszky SE kiváló sakko­zója (György) 60. ...móg(dör- mög) 62. Állam és folyó Afriká­ban 63. Ötvenegy római szám­mal 65. A talpa alatti helyről 66. Szalad 70. Az áruló neve A Pál utcai fiúkban 71. Szerelem, sze­retet — több idegen nyelven 72. Elém kerül 76. Ház körüli gyü­mölcsös 77. Ollós állat 78. Ide­gen női név 80. Mitikus történet 82. Gyermekvárosáról ismert helység lakója 83. Idő — angolul 84. Ellátjaabaját85.Takaija87. Az Ízeltlábúak testrésze 89. Ki­csinyítőképző 90. Ütlegeli 91. Kendert megmunkáló 93. Légie­sen könnyű 95. Kártyajáték 97. Fiúgyermekünk felesége 98. Szovjet város, tengert neveztek el róla 102. Öreg 104. Atomok, molekulák mennyiségi egysége 105. ...jamaicai trombitás 107. Üdvözlégy — latinul 108. Magas testhőmérséklet 111. A rénium vegyjele 112. Ezüstszürke színű lágy fém 114. A fordítottjával: női név 116. Ver Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents