Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-27 / 98. szám
1990. július 27., péntek Hírlap 5. Századunk nagy orvosi felfedezései közé tartozik a szervátültetés is. Ennek azonban voltak előzményei, sajátságos előtörténetei, amelyek ma is érdekes és fontos alapokat szolgáltatnak a szakembereknek. Mai összeállításunkban többek között a szervátültetés előtörténetével foglalkozunk, emellett az orvostudomány, az orvosi gyakorlat mindennapos tevékenységeivel összefüggő kutatási eredményekről ad ízelítőt. Századunk nagy orvosi felfedezései A SZERVÁTÜLTETÉS ELŐTÖRTÉNETE A szervátültetés gondolata már nagyon régóta foglalkoztatja az emberiséget. A két orvosz- szent, Kozma és Damján — a legenda szerint — egy etióp lábát fehér emberbe ültették át. A különböző, már-már a fantasztikus regényekbe illő elképzelések mellett a modern orvostudomány csupán századunkban kezdett a szervátültetést célzó állat- kísérletekhez. A kezdeti reményeket azonnal* csökkentette, hogy a látszólag begyógyult imp- lantált szövetek bizonyos idő múltán elhaltak és lelókődtek. Általában azt észlelték, hogy a száz napos határt csak kivételes esetekben élték túl tíz implantált szövetek. Végül rájöttek arra, amit az indiai orvostudomány állítólag már több ezer évvel ezelőtt is megállapított, hogy a bőr csak akkor tapad meg véglegesen, ha az átültetés saját bőrrel történik. Századunk huszas éveiben már tisztázódott, hogy a kilökődésnek genetikai okai vannak. Seinfeld és Brendel nevéhez fűződik annak felismerése, hogy a magzati élet kezdetén eltávolított borjúembrió bőre átültethető patkányra. Ezzel bebizonyították, hogy azért vannak bizonyos biológiai lehetőségek az idegen szervezetből nyert szövet átültetésére is. Az elhúzódó immunreakció első leírójaként Edward Jennert tartja számon az orvostörténelem. A himlőjárvány elleni védőszerét leíró füzetében közölt egy megfigyelést, amelyet ma immunreakcióként tartunk számon. A szer beadása után a bőrön pír keletkezett, amely a vakcinalás után 24-72 óra múlva éri el tetőpontját, és hegek hátrahagyása nélkül gyógyul. A szervátültetés szempontjából olyan lényeges immunológia fénykora a századfordulón volt. Ekkor nyert Nobel-dijat Ehrlich és Mecsnyikov az immunitással kapcsolatos kutatásaikért, ekkor írta le Richet és Portier az anafila- xia jelenségét. Az előzmények között nem feledkezhetünk meg A.Carrelről sem, aki kimutatta, hogy ha egy kutyának eltávolítja az egyik veséjét, és ereit a nyald erekkel köti össze, akkor a vese tovább működik. Ha azonban egy idegen kutya veséjét ültette át, akkor az csakhamar beszüntette működését, bár vérellátása kifogástalannak bizonyult. A szövettani vizsgálatkor kiderült, hogy a nem működő szerv át volt szőve fehérvérsejtekkel. Még más elváltozásokat is leírt, amelyeket azonban akkor még nem tudtak megmagyarázni, s amelyeket ma kilökodési reakciónak 'nevez az orvostudomány. A szervátültetés történetében először bőrátültetéssel kísérleteztek, s hamarosan megállapították, hogy idegen egyénről nem lehet sikeresen bőrt átültetni. Viszont K.H.Bauernek sikerült először az, hogy az egyik egypetéjű ikerről a másikra eredményesen transzplantált bőrt. Ezen a nyomon indult el 1943- ban az akkor 28 éves P.B.Meda- war, aki elsőnek írta le az un. immuntoleranciát. Ezen olyan álla- otot értett, amikor a szervezeten antigén jellegű anyagok antitest termelést nem valtanak ki. A jelenséget először állatban észlelték olyan fejlődési rendellenességben, amelyben több pe- téjű, különböző vércsoportú ikerterhesség esetén a két pla- centáris keringés között összeköttetés alakult ki. Az ilyen egyedek ikertestvérüktől — még ha vércsoportjuk különböző is — befogadják a vértranszfúziót, sőt a szóvet-transzplantátumot is. Medawar arra a következtetésre jutott, hogy a szervezet testazonosnak tekinti azokat az anyagokat, amelyekkel már az embrionális életben is találkozott. Az ellenkezőjét viszont kiveti magából. Ezt a jelenséget Burnet klonszelekciós elméletnek nevezte el. A Bumet-féle elmélet — Bűmet Medawar munkatársa volt — az immunitástani jelenségeket célszerű alkalmazkodási reakciónak tekinti, amely megfelel a darwinizmus elméletének. Ugyancsak Medawar és munkatársai figyelték meg, hogy az újszülött egerek, patkányok, csirkék, nyulak eseteben súlyos kórkép alakul ki, ha ezeket felnőtt egyedek limfoid szövetével vagy csontvelősejtjeivel kezelik. Megállapították, nogy a transzplantációs immunreakcióban főleg a helyi, kisebb mértékben a transzplantatumtól távol eső nyirokcsomókban lévő nyiroksejtek vesznek részt. Medawar alapvető felismerése, hogy a ki- lökődési reakció tulajdonképpen immunitásos jelenség, új alapokra helyezte a szervátültetés tudományát. Később (1966- ban) Medawar kidolgozta az an- tilimfocita kezelést, amelynek lényege az, hogy az átültetés időtartamára fellehet függeszteni a transzplantációs immunreakciót. Kutatásaiért 1960-ban No- bel-díjat nyert. Az alapkutatások eredményeként napjainkban rutinmű- tetté vált például a veseátültetés, a szívátültetések is ritkán szerepelnek már az újságok címoldalán, előrehaladott a májátültetés technikája is. Mindezek nem valósulhattak volna meg az immunológiai felismerések nélkül. Belseje negatív töltésű — Amikor az elektród behatol Az idegsejtek vallatása Mikroelektród hatol be egy vándorsáska csápjában lévő idegvégződés be Az idegrendszer, az idegműködés megismerésére, lényegében az ingerület elektromos jelenségeinek vizsgálatára az ide- géletannak egy külön ága bontakozott ki, az elektrofiziológia. Ennek fejlődése szorosan össze- fügött a fizika fejlődésével, s ösz- szefügg napjainkban is elsősorban az elektronika eredményeivel. A viszonylag kezdetleges, de azért pontos méréseket lehetővé tevő galvanométereket jelenleg már tranzisztorokból és integrált áramkörökből felépített igen bonyolult mérő- és erősítő eszközök, egyebek között az ingerületet látható formában megjelenítő oszcilloszkópok váltották fel. Persze még az ilyen műszer is kevés önmagában: a méréshez a kutatóknak el kell érniük az idegrendszer kisebb-nagyobb részeit, végső soron annak alaki és működési egységeit, a 19. század közepén mikroszkóppal felfedezett idegsejteket. Az ezt lehetővé tevő „szonda” a mérőműszerhez csatlakozó elektród lett. Az elektródok sokáig valamilyen jól vezető fémből, többnyire ezüstből vagy platinából készült vékony szálak voltak. Eleinte azonban még túlságosan vastagok voltak ahhoz, hogy velük a sejt belsejébe is be lehessen hatolni. De ha az idegszövetet bemetszették, s egy elektródot ehhez a felsértett, egy másikat a sértetlen felszínhez érintettek, a hozzájuk kapcsolt mérőműszerrel megmérhették a sejthártya két oldala közötti feszültségkülönbségeket. Még a múlt század első felében megállapították, hogy a felsértett felszínhez érintettek, a hozzájuk kapcsolt mérőműszerrel megmérhettek a sejthártya két oldala közötti feszültségkülönbségeket. Még a múlt század első felében megállapították, hogy a felsértett felszín, tehát az idegsejt belseje negatív töltésű a sértetlen külső felszínhez képest. Ezt a feszültségkülönbséget sértési potenciálnak nevezték el. Később, amikor az elektródok már olyan vékonyságúak lettek, hogy be lehetett őket szúrni a sejt belsejébe, kiderült, hogy ez a feszültségkülönbség a sértéstől függetlenül is megvan az ép sejtekben a határhártya két oldala, azaz a sejt belső és külső tere között. Ezért ez a feszültségkülönbség a helyesebb nyugalmi potenciál elnevezést kapta, hiszen olyan sejtekben mérték, amelyek nem voltak ingerületben. Az egyre finomodó elektródokkal tehát, és a nagyon kicsi, millivolt nagyságú feszültségkülönbségeket is érzékelő műszerekkel már anélkül is sikerült megfigyelni az idegrendszer részeinek tevékenységét, hogy számottevő beavatkozással megzavarták volna rendes működését. így sokkal részletesebb és valóságosabb adatokat kaptak a kutatók az idegrendszer működéséről, kapcsolatainak szerveződéséről, mint korábban a pályák átmetszésével, részeinek kiirtásával. A további fejlődést az elektródok csúcsátmérőjének további csökkentése jelentette. A fémelektródok hegyét azonban csak bizonyos határig lehetett csökkenteni, mert kiderült: ha nagyon vékonyak, elektromos- és kémiai tulajdonságaik oly mértékben megváltoznak, hogy a mérés pontatlan lesz. A megoldást az üvegelektródok hozták meg. Ezek lényegileg 0,5-1 mikron csúcsátmérőjű üvegkapillárisok, amelyeket — hogy vezessék az elektromosságot —, valamilyen jól vezető sóoldattal töltenek meg. Az elektród felső, vastagabb részein a sóoldatba merül bele az erősítő rendszerrel kapcsolatot teremtő ezüstszál. Az igen finom, csak mikroszkóppal látható hegyű elektródok csupán parányi sérülést okozva jutnak át a sejthártyán, és hatolnak be a sejtbe. Színes, szinkronizált, amerikai filmet vetít az egri Uránia mozi, Papa, én nő vagyok címmel. Katie Simpson néhány hónap alatt esetlen kamaszlányból elragadóan szép, fiatal nővé válik. A fiúk hevesen érdeklődnek iránta, s a lányt feldobja a természet váratlan ajándéka. Apja azonban nem érti, miként változhatott meg ilyen hirtelen az ő aranyos, pici lánykája. A film humorának a forrása az az ironikus fordulat, hogy az elmúlt évtized lázadói mára konzervatív szülőkké értek, olyan erényekkel, amelyeket annak idején maguk is kinevettek és elvetettek... A vígjáték azt az elképzelést erősíti, hogy kétszer éljük át a serdülőkort: egyszer tini fejjel, másodjára pedig szülőként. Amerikai filmet tűz műsorára pénteken és vasárnap a Prizma mozi is, Nincs kiút címmel. A történetben Tom Farrel őrnagyot, egy merész tengeri, mentési akció hősét a honvédelmi minisztériumba helyezik. Ügyesen, szellemesen végzi feladatait. Megismerkedik Susannal, egy vonzó, társasági lánnyal, akivel megszeretik egymást. Csak titokban találkozhatnak, mert Susan a miniszternek, Tom főnökének a szeretője. Egy vita során a miniszter megöli a lányt... Nyomozás kezdődik, s az igazságot Tómnak kell kideríteni. Hogy főnöküket védjék, a munkatársak azt sugallják, egy szovjet kém a gyilkos. A fiú azonban tudja, ki követte el a bűntényt. Várkonyi János képei Filmújdonságok A Képző- és Iparművészek Érdekképviseleti Egyesülete — új, alulról felépített, az eddigi állami képződmények ellenében, a jobb jövő felé vezető út reményében létrejövő — olyan szervezet, amelyet a művészi megújulás szellemében hoztak létre. Elnökük az első júliusi tárlaton másfél száz alkotó kétszáz műtárgyát vonultathatta fel, bebizonyítva, hogy a „kézi vezérlés kimúlásával” az egyéniség felszabadulhat. Ha van, ha valóban teremtésre alkalmas embereket neveltek a főiskolákon. Ezek közül való Várkonyi János. Egyénisége plebejus indíttatású, határozott véleménye van emberekről, világról, a múltról, jelenről. Fintorokat vág, várkastélyokat rajzol, benne olyan embereket, akik élhettek, vagy akár élhetnek ma is, amit „az ember; az egyedüli példány” (Kosztolányi) egy életen át viselni kényszerül. A Csontváry és Csók Teremben az elmúlt héten két képét láttuk, a Jelenetet és a Nyitott kaput. Önálló, a divattól és a ma honos áramlatoktól merőben elütő formanyelv, a tartalmi sajátságok vonzóvá teszik azt a légkört, ami színeivel, figuráival, témáival, múltba kalandozásaival, a témák mögött és felett lebegő képzettársításokkal a festő létrehoz. Itt él ebben a világban; a mai környezetben is megtalálja azt a költészetet, ami nélkül keserves kínlódás, útkoptatás ez az egész itteni vándorlás. Tornyokat és várkastélyokat is ábrázol, embereket, akikben a szerepjátszás terhe válik láthatóvá. Nemcsak az arcokban, a viselkedésükben, az öltözetükben fogható el a különösség, a jelenlét és a jelentésen túli gondolati tartalom, hanem abban is, ahogy az életképben, a jelenetben a szereplők feszültséget, drámai légkört támasztanak. A Rezervátum című képe, annak humora, abszurditása csak egyik pólusa ennek a művészetnek, amely fiatalos lendülettel tör egyre bonyolultabb témakörök felé. S ha már ezt a tehetséget és egyéniséget az új szövetség új tárlatán felfedezhettük, bólintsunk egyet arra is, hogy Egerben is szeretik képeit, stílusát, „mondandóit”. Most is látható egy műve a Rudnay Terem kirakatában, a Várkastély című. Képzeljük is, milyen hatást válthat ki színeivel, költői, historizáló formáival - egy modem lakásban, ahol kerülik a sablonokat. Rezervátum Programbörze «35. Kiállítások, tárlatok Sarkadi Péter festőművész alkotásai az Egri Ifjúsági Ház földszinti bemutatótermében láthatók. Ugyancsak itt, a kisga- lériában több mint 3000 tárgyból álló játékgyűjtemény tekinthető meg, hétfő — kedd kivételével, naponta 13 — 17 óráig. + Gulyás Gyula és Gulyás János filmrendezők Erdély című fotókiállítása Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban kapott helyet. Itt mutatja be eredeti fénymásolatait Karácsondi Imre, Üj amerikai diszkó címmel. + Áz egri vármúzeumban augusztus végéig XVI — XIX. századi oszmántörök hímzésekben gyönyörködhetnek a látogatók. A ritkaságok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből valók. + Az egri Vitkovics-házban Nagy B. István Munkácsy-dijas festőművész tárlata augusztus 24-ig tart nyitva. + Az egri Kispréposti palotában Kiss Roóz Ilona keramikus- művész szobrai várják a képzőművészet kedvelőit. Szórakoztató programok A Prizma matinén szombaton délelőtt fél 11-től egy elárvult medvebocs küzdelmes élete elevenedik meg a filmvásznon. A megható történet nemcsak a gyermekeknek nyújt élményt, tanulságot. + Nyáron sem szünetel a diszkó a füzesabonyi művelődési központban. Szombaton este nyolc órától vátják a fiatalokat. + Ugyancsak itt, pénteken délelőtt 9-től 12-ig a gyerekeknek rendeznek játszóházat. Túra A Bükki Vörös Meteor SE természetjáró szakosztálya vasárnap a Bükkbe invitálja a kirándulókat. A 17 km-es távon Fekete Ildikó lesz a kalauz. A résztvevők a következő állomásokat keresik fel: Bélapátfalva — Apátsági templom — Gilitka- kápolna — Szarvaskő — Margit- forrás — Leshely — Berva-völgy — Felnémet. Indulás reggel 7.15- kor az Egervár vasúti megállóból. Blues-rock fesztivál Ózdon Az ózdi Strand kemping területén vasárnap nagyszabású blues- rock fesztivált rendeznek. A koncert délelőtt 10 órától este 10-ig tart, és hat együttes váltja egymást a Petőfi Csarnok segítségével épült színpadon. Olyan népszerű, bár korábban mostohagyerekként kezelt zenekarok is fellépnek, mint a Beatrice, vagy a Hobo Blues Band. Itt lesz még a Deák Bili Blues Band, a Palermo Boogie Gang, és a fiatalok nemzedékének talán legtehetségesebb csapata, a Pál Utcai Fiúk. Egy helyi reprezentáns is bemutatja repertoárját, az ózdiak körében méltán népszerű Kox Blues Band. Azok kedvéért, akik nem akarják vagy nem tudják végignézni, -hallgatni a műsort, és csak a kedvenceik miatt utaznak a szomszéd megyébe, felsoroljuk a részletes programot: 10.15- 11.15 Grund 11.30- 13.00 Palermo Boogie Gang 13.15- 14.45 Kox Blues Band 15.00-16.30 Pál Utcai Fiúk 16.45-18.15 Deák Bili Blues Band 18.30- 20.00 Beatrice 20.15- 21.45 Hobo Blues Band A rendezők szerint, ha a koncert sikeresnek bizonyul, akkor hamarosan újabb fesztivált tartanak a kempingben.
