Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-27 / 98. szám
Kevesebben a vendéglőkben — Értékesítési gondok Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának jelentése szerint az év elsőfelében a kiskereskedelem 415,4 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, ez az összeg 46,7 milliárd forinttal, folyó áron 12,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor változatlan áron, tehát mennyiségében a féléves értékesítés 10,3 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Elsősorban a vendéglátásban esett vissza a forgalom — több mint 16 százalékkal —, de a ruházati cikkekből is 12 százalékkal kevesebbet adtak el, mint a múlt év első felében. Valamivel mérsékeltebb a csökkenés az élelmiszer-, valamint a vegyesi- parcikk-szakmában. Az iparcikk-kereskedelemben az figyelhető meg, hogy a tartós fogyasztási cikkekből a háztartások felszereltsége bizonyos jövedelemszint felett nagyjából telített, más rétegek azonban az anyagi lehetőségek hiánya miatt nem tudják megvásárolni a nagy értékű háztartási berendezéseket. Az év első felében a nagykereskedelem — értékben — 2,8 százalékkal kevesebb cikket szerzett be, mint tavaly, ezen belül nagyobb mértékben csökkent az import eredetű áruk mennyisége. Csupán a műszaki áruk importja bővült, ez azonban igen jelentős mértékben, 44 százalékkal. A hat hónap alatt a nagykereskedelem 160,5 milliárd forint értékű árut értékesített, s ez az összeg 4,4 százalékkal meghaladta a tavalyit. A fogyasztásicikk-kereskede- lem készletének értéke június 30-án 157 milliárd forintot tett ki, ez az összeg 17 milliárd forinttal, fogyasztói áron 12,1 százalékkal több, mint tavaly június végén. A minisztérium tájékoztatója szerint a kiskereskedelem készletei növekedtek — több mint 26 százalékkal —, eközben azonban a nagykereskedelem készletei 4 százalékkal csökkentek. Figyelemre méltó azonban, hogy a nagykereskedelmi raktárakban a ruházati cikkek és vegyesipari cikkek készletei csökkentek. Összességében az értékesítési gondok — szakmánként különböző mértékben — tovább fokozódtak — állapítja meg a minisztérium jelentése. A jog eszközeivel az első lépéseket megtették — Kik lehetnek az üzletek, a vendéglátóegységek, a szolgáltatóipar valós tulajdonosai? — Elképzelések a vállalkozók hitelezésére, finanszírozására Privatizáció a vállalati gyakorlatban Hogyan javítható a magyar gazdaság működőképessége, és hogyan növelhető a gazdálkodás hatékonysága? Ezt segíti elő a privatizáció, a piacgazdaság megteremtése hazánkban. A folyamat megkezdődött, ám a valós tulajdonossá válás időt vesz igénybe. Err<B, illetve a privatizáció módszereiről, az elképzelésekről volt szó azon az egész napos szemináriumon, amelyet tegnap tartottak Egerben, a Magyar Gazdasági Kamara Oktatási Központja, illetve az Északmagyarországi Gazdasági Kamara szervezésében. A nagy érdeklődést bizonyítja, hogy Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéből száz vállalat, illetve gazdasági szervezet képviselője volt jelen. Megnyitójában Váradi János, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara alelnöke, az Egervin Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója arról szólt, hogy nemrég tartották a kamara nyolcadik, viharos közgyűlését. Ott új követelményeket fogalmaztak meg, elsődlegesen a magyar gazdálkodók, vállalatok szolgálatára. A kamara támogatja a privatizációs törekvéseket, ebben is lényeges az érdekképviselet és az érdekközvetítés. A bevezető előadást dr. Vörös Mária, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője tartotta. A privatizációval kapcsolatos kormányzati szándékról beszélt. Hangoztatta, hogy a jog eszközével erre vonatkozóan az első lépéseket már megtették, ennek folytatásaként azonban szükséges a közgazdasági feltételek, illetve az adórendszer megfelelő kialakítása is. Kiemelte, hogy a kormány által meghirdetett nemzeti megújulási programban fontos helyet foglal el a kiskereskedelem, a vendéglátás, továbbá a fogyasztási szolgáltatóipar privatizálása. Erre vonatkozóan az Ipari és a Kereskedelmi Minisztérium törvényjavaslatot készített, amelyet hamarosan az Országgyűlés elé tár. A tervezet lényeges része, hogy az emh'tett területeken nem indokolt az üzleteknek, a szolgáltatóknak valamely vállalathoz való tartozása. Kivételt jelentenek ezek közül az úgynevezett állami monopóliumok, például az utazási irodák, a zálogfiókok, a gyógyszertárak, az üzlethálózatok, illetve üzleti láncok. Ugyancsak megkülönböztetést kell, hogy élvezzen a gyermek- és diákétkeztetés, az élelmiszerüzletek köre, valamint a könyvesboltok. Ez azért fontos, mert elsősorban az alapvető ellátást segítik elő. Aláhúzta, hogy az üzletek értékesítése csak kizárólag szigorú társadalmi ellenőrzéssel lehetséges. Ez azt jelenti, hogy közjegyző által hitelesített versenytárgyaláson bonyolíthatják le, és az kaphatja meg, aki a legelőnyösebb ajánlatot teszi. A továbbiakban az Állami Vagyonügynökség főtanácsosa, Eichner Gyula beszélt a privatizáció gyakorlati kérdéseiről, és ebben a vagyonügynökség szerepéről. Leszögezte, hogy az utóbbi szervezet a múlt heti Országy- gyűlés döntése alapján a kormány felügyelete alá került. Közreműködnek a gazdasági átalakulási folyamatban, a privatizációs technikák kialakításában, s a módszerek alkalmazásában. A vállalatok és a vagyonértékelés eljárásairól már a következő előadó, dr. Szalay László, a Sen- zor Vállalat ügyvezető igazgatója szólt. Konkrét példákkal illusztrálta a lehetséges eljáráso- (Folytatás a 2. oldalon) A Miniszterelnöki Sajtótitkárság közli: mivel az Állami Vagyonügynökség az 1990. évi Lili. törvény alapján a kormány felügyelete alá került, a kormány 1990. július 31-ei hatállyal dr. Tömpe Istvánt, érdemei elismerése mellett, felmentette az ügyvezető igazgató tisztség alól, egyidejűleg az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójává 1990. augusztus 1-jeihatály- lyal dr. Csépi Lajost nevezte ki. A miniszterelnök az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsának elnökévé dr. Mádl Ferenc egyetemi tanárt, tárca nélküli minisztert nevezte ki, az alelnöki funkcióval dr. Martonyi Jánost, az NGKM közigazgatási államtitkárát bízta meg. Az Igazgató Tanács további tagjai a közeljövőben kerülnek kinevezésre. LOTTÓ NYERŐSZÁMOK: 2, 6, 9, 23, 26 HEVES MEGYEI Elfogadták a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot — Hétfőn dönt az Országgyűlés — Nyilvános meghallgatás — A miniszterelnök ellen jegyez Kormányszóvivői közlemény László Balázs kormányszóvivő csütörtökön közölte: a kormány e heti ülésén rendkívüli napirendi pontként megvitatta és elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök — MR, MTV és MTI — vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Antall József miniszterelnök a döntést követően felkérte Szabad György megbízott házelnököt, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot a házszabályok által megengedett sürgősségi jelleggel, lehetőleg már hétfőn tárgyalja. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szinte szó szerint megegyezik egy korábban tett képviselői javaslattal, amit a Ház már megvitatott, nagy a valószínűsége annak, hogy az Országgyűlés hamarosan döntésre tud jutni. A javaslat azt tartalmazza, hogy a tömegtájékoztató eszközök vezetőit a köztársasági elnök nevezze ki a miniszterelnök ellenjegyzésével. A kinevezés előfeltétele az Országgyűlés illetékes bizottsága általi nyilvános meghallgatás. (MTI) Új ügyvezető igazgató az Állami Vagyonügynökség élén Arcok a térről (Fotó: . Gál Gábor) I. évfolyam, 98. szám ÁRA: 1990. július 27., péntek 4,30 FORINT Huszonhat ország, csaknem ezer kiállító Egy hónap múlva nyit az OMÉK A díjnyertes termékeket meg is lehet vásárolni A legutóbbi összesítés szerint 26 ország csaknem ezer kiállítója jelentkezett a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra, az OMÉK ’90-re. Az augusztus 31-én nyíló nagyszabású kiállítás előkészületeiről a Hungexpónál elmondották: az idei kiállításón nemzeti bemutatóval vesz részt egyebek között Hollandia, Izrael, Spanyolország, Franciaország és Üj-Zéland. A kiállításon szeptember 2-án tenyészállat-árverés lesz, amelyre eddig csaknem másfél száz állattartó jelentkezett. Szeptember 6-án biotechnikai konferenciát tartanak. Nagy érdeklődés előzi meg a vásárvárosban rendezett nemzetközi dísznövény-bemutatót. A kiállítás élelmiszer-bemutatóján a látogatók kedvébe járnak azzal, hogy a díjnyertes termékeket, közöttük a borokat és söröket meg is lehet kóstolni. A Budapesti Húsipari Vállalat olcsó termékeit kínálja a helyszínen. Első alkalommal lesz élő közvetítés az Agro-Tv és a Szegedi Körzeti Stúdió közös produkciójaként. Az OMÉK idején rendezik a vásárvárosban a Budatranspack ’90 Nemzetközi Anyagmozgatási és Csomagolási Szakkiállítást is.
