Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-26 / 97. szám
1990. június 26., csütörtök Heti étrendaim Ebéd Vacsora Hétfő Kelkáposztaleves Pirított máj Sertéspörköltes szaft Kedd Tojásleves Rántott karfiol Liptóis körözött Szerda Gulyásleves Szilvásgombóc Hideg szendvicsek Csütörtök Fejtőbableves Körömpölkölt Sonkás tojás Péntek Gombaleves Dzsuvecs Vegyes salátatál Szombat Vegyes zöldségleves Borsos szelet Sonkával töltött palacsinta Vasárnap Csirkeaprólékleves Karalábés csirke Almásrétes Szalonnás gomba Kelkáposztaleves Hozzávalók: 40 dkg kelkáposzta, 2 dkg zsír, 2 dkg liszt, 1 dl tejföl, só, törött bors, 1 gerezd fokhagyma. A megmosott kelkáposztát vékony csíkokra vágjuk. Forró,sós vízbe feltesszük főni. Vigyázzunk, mert nagyon hamar megfő. Közben a zsírból és lisztből világosszínű rántást készítünk, és a levest berántjuk vele. Törött borssal és a fokhagymával ízesítjük. A fenti levesből készíthetünk kelkáposzta-krémlevest úgy, hogy szitán áttörjük vagy turmi- xoljuk,és pirított zsemlekockával vagy virslikarikával tálaljuk. Dzsuvecs (szerb étel) Hozzávalók: 75 dkg paradicsom, 50 dkg zöldpaprika, 1 közepes fej vöröshagyma, 2 dl rizs,- 4 szelet sertéstaija, 3 dkg zsír, 4 dl tejföl, só. A paradicsomot, a zöldpaprikát és a vöröshagymát karikákra vágjuk. Zsírral kikenünk egy mély tűzálló tálat, és sorban belerakjuk a hagymát, paradicsomot, a rizst, a paprikát, a húst, majd újra paprikát, rizst és paradicsomot. Az egészet jól megsózzuk. A sorrendet ne tévesz- szük el, mert az étel csak így pu- hul meg. Végül az egészet leöntjük a tejföllel, és a tálat lefedve, vagy alufóliával betakarva meleg sütőben egy jó órát sütjük. Borsos szelet Hozzávalók: 8 szelet sertéshús, 3 dkg zsír, 1 kisfej reszelt vöröshagyma, só, törött bors. A megforrósított zsírban megpároljuk a hagymát, rátesszük és megfordítjuk a jól kivert hússzeleteket,és mindkét oldalukon kissé megpirítjuk. Csupán annyi vizet öntsünk az ételhez, hogy éppen ellepje, és fedő alatt lassú tűzön jó puhára pároljuk. Amikor a hús megpárolódott, megsózzuk, és jó erősen megborsozzuk. Újra visszatesszük a tűzálló tálba (leve nélkül), és tetejét pirosra pirítjuk. Rizzsel körítve tálaljuk, úgy, hogy a rizsre ráönthetjük a pecsenye levet. Karalábés csirke Hozzávalók: egy közepes nagyságú csirke, 0,50 kg karalábé, 5 dkg vaj, 1 evőkanál liszt, 1 dl tejföl, 1 csokor petrezselyemzöld, só, törött bors. A csirkét feldaraboljuk, és a megforrósított vajon néhány percig pirítjuk. Közben hosszú, vékony szeletekre vágjuk a karalábét, a csirkéhez adjuk, megsózzuk, megborsozzuk, és nagyon kevés vízzel felöntve az egészet puhára pároljuk. Megszóljuk sóval, törött borssal. Végezetül az ételt zsírjára sütjük, a liszttel behabart tejföllel behabaijuk, meghintjük a finomra vágott petrezselyemzölddel, és még kb. öt percig pároljuk. Párolt rizst adjunk hozzá körítésnek. Sonkával töltött palacsinta Hozzávalók: 8 db palacsinta, 20 dkg darált főtt füstölt sonka, 3 dl tejföl, 10 dkg reszelt sajt. A darált sonkát 1 dl tejföllel kikeverjük, s ezzel megtöltjük a palacsintákat. Vajjal kikenünk egy tűzálló tálat, belerakjuk sorban a palacsintákat, ráöntjük a megmaradt 2 dl tejfölt és az egészet megszóljuk a reszelt sajttal. Közepesen meleg sütőben addig sütjük, amíg a sajt meg nem olvad. Szalonnás gomba Hozzávalók: 50 dkg gomba, 50 dkg burgonya, 20 dkg füstölt szalonna, só. A burgonyát megfőzzük meghámozzuk, és vékony karikákra vágjuk. 4 db nagy alufólia lapot készítünk. Ezekre hajszálvékony szalonnaszeleteket teszünk, és rárakjuk a burgonyakarikákat. A burgonyakarikákra kalapjukkal fölfelé rárakjuk a gombákat. A gombák tetejére ismét vékony szalonnaszeletkéket teszünk. Ezután a fóliákat jól lezárjuk, és forró sütőben vagy nyáron a kertben parázson az egészet jól átsütjük. Az ételt csak akkor sózzuk meg, ha a szalonna nem túl sós. A sülés ideje kb. 20 perc. Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés Tudja-e...? ... nem bámul meg a karfiol, ha a főzővizébe egy darab .száraz kenyeret teszünk, amit előzőleg ecetbe mártottunk. ... a hal sütése közben keletkező kellemetlen szagot jelentősen csökkenthetjük, ha a panírozáshoz használt morzsába vagy lisztbe egy kevés reszelt parmezán sajtot teszünk. ... a virslinek, a kolbásznak a héja könnyebben lejön, ha főzés előtt hideg vízzel megdörzsöljük. ... nem fő túl és nem ragad össze a rizs, a metélt vagy a spagetti, ha a főzővízbe egy csepp olajat vagy vajat teszünk. ... Nem sötétedik meg a felvágott, vagy a kolbászféle, ha a vágás helyén vékonyan bekenjük zsírral. ... Jó teát készíthetünk, ha csészénként egy kávéskanál teafüvet teszünk előmelegített forró kannába és lobogó vízzel leforrázzuk. Négy-öt percig hagyjuk állni, majd a szintén meleg tálalókannába tesz- szük. A gyümölcs-, szőlőültetvények és zöldségfélék növényvédelmi tennivalói közül a kártevőkre hívom fel a figyelmet. Az almástermésűek gombabetegségei ellen, á korábban alkalmazott készítmények mellett a rovar- kártevők elleni kezelések szükségességét emelem ki. Megkezdődött ugyanis a kaliforniai pajzstetvek rajzása és intenzív a piros gyümölcsfa takácsatkák felszaporodása. Az utóbbiak ellen a Mitac 20 EC (0,2-0,3 %), Neoron 500 EC (0,2 %) ad megfelelő védelmet. Most időszerű az almamolyok és sodrómolyok elleni kezelések végrehajtása is. Feltétlenül kezeljék a cseresznye és meggyfáikat a moníliás betegség és levélfoltosság ellen. Orthocid 50 WP (0,2-0,3 %), Buvicid K (0,2-0,3 %), Dithane M-45 (0,2 %), Ch. Fundazol 50 WP (0,1 %) készítmények egyikével. A málna fontos növényvédelmi teendőihez tartozik a leter- mett és károsodott vesszők eltávolítása és az azt követő permetezés elvégzése, pl. Ch. Fundazol 50 WP (0,2 %), Rézoxiklorid 50 WP (0,3-0,4 %), stb. Szőlőben továbbra is veszély- helyzetet jelent a szőlőliszthar- mat támadása és egyre gyakoribbak a szőlőperonoszpóra hajtásfertőzései, és most aktuális a sző- lőbotritisz elleni kezelés végrehajtása. A hajtásvégeken szembetűnő a szőlőlevélatkák és takácsatkák kártétele, felszaporodásukat speciális atkaölő felhasználásával mérsékelhetik. Zöldségfélékben a takácsatkák felszaporodása mellett megkezdődött a bagolypillék második nemzedékének a rajzása, illetve tojásrakása, a hernyók megjelenésére augusztus első felében számíthatunk. Paprikában, a korábban tapasztalt levéltetű felszaporodása miatt, rendkívül magas a vírusos megbetegedés mértéke, és uborkában erőteljes a peronoszpóra fellépése. Más zöldségféléken így a diny- nyén, petrezselymen, de az uborkán is, emelkedik a lisztharmat fertőzése is. A pszichológus válaszol Mi hajszol az infarktusba? A szívizominfarktus az egyik leggyakoribb úgynevezett pszichoszomatikus betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásában az ismert testi rizikótényezők — elhízás, kevés mozgás, dohányzás, ivás — mellett a lelki hatásoknak is fontos szerepe van. A helyes táplálkozásról, mozgásról sok szó esik, de az infarktust elősegítő lelki tényezőket kevésbé ismerik, kevesen kutatják. Pedig a hétköznapi életben sokan felfigyelnek olyan esetekre, hogy infarktust kap a munkahelyén „két malomkő között őrlődő”, a lefelé is, felfelé is eleget tenni akaró középvezető. Családi perpatvar közben is jöhet a szívroham és az infarktus. Erejük teljében lévő fiatal férfiakat is elérhet, pedig úgy érzik buják az építkezést és különmunkákat, amelyekbe a szellemi tevékenységet is beleértjük. A tartós sztresszhelyzet, az erős lelki feszültség, a szorongás, a visszafojtott indulatok — főleg testileg arra hajlamos személyeken — kórosan megváltoztatják a vérkeringést, az erek rugalmasságát, elősegítik a koleszterin lerakódását, így előbb-utóbb károsodik a szívkoszorúerek vérellátása, és bekövetkezhet a szívizomelhalás. Ez akkor is megtörténhet, ha az ember kisebbíti magában a helyzete nehézségét, ha nem éli át tudatosan vesztesége teljes súlyát, ha tagadja a szorongását. (Akik teljes egészében átélik rossz érzéseiket, tehát akiknél a kóros történések lelki síkon zajlanak le, azoknak a testi működései kevésbé károsodnak.) Fia infarktuson közvetlenül átesett betegekkel pszichológiai vizsgálatot végzünk, kibontakozik előttük a megbetegedés előtti személyiség, és a beteggel együtt gondolkozva megtaláljuk a betegségben közrejátszó legfontosabb környezeti hatótényezőket. Az infarktust kapott betegek alapszemélyisége is általában eltér az átlagostól. Egy részük túlságosan érzékeny, aki „mindent a szívére vesz”, és magába fojt, más részük ellenkezőleg: indulatos, lobbanékony, és indulatait többé-kevésbé kifejezésre is juttatja. Külön csoport a lelkiismeretes, ambiciózus, sokat akaró, versengésre hajlamos egyéneké. A rosszullét előzményeként igen gyakran szerepel párkapcsolati konfliktus, mely nemcsak a pillanatnyi veszekedésre szorítkozik, hanem régebbi keletű. Napjainkban néhány emberben a politikai helyzet bizonytalansága, napi feszültségei, előre elképzelt veszélyei váltották ki az infarktust. Igen jelentős csoport az, akiknél valamiféle hajszolt- ság robbantotta ki a betegséget, például tartós megterhelés, különmunkák, éjszakázás, építkezés, gyakran munkahelyi konfliktusokkal súlyosbítva. Az esetek felében a hajszoltsá- got találjuk kiváltó okként, s különleges figyelmet érdemel azért is, mert felelős lehet miatta az egyén, a család , a munkahely és a társadalom is. A nehéz és tartós fizikai vagy szellemi munka önmagában nem okoz bajt (legfeljebb fáradtságot), ha nyugodt körülmények között és jó kedvvel végzi az ember. Különböző problémákkal, belső felkészültséggel társulva viszont komoly veszélyeket rejt magában. Maga a személyiség is lehet olyan, hogy az ember szinte saját magát hajszolja bele a betegségbe. Ha túlzottan magas mércéket állít maga elé, ha túlságosan ambiciózus és versengő, ha nagyon lelkiismeretes, precíz, akkor sohasem képes igazán megpihenni, lazítani, hanem folytonosan felpörgetett tempóban, magas fordulatszámon, erős belső feszültségszinten él. Önmagában még ez sem lenne baj; a probléma akkor súlyosbodik, ha az ilyen ember elégedetlen önmagával, és elhatalmasodik rajta az az érzés, hogy nem képes megbirkózni a feladataival, hogy összecsapnak a feje fölött a hullámok. Ilyenkor már veszélyben él. Megesik, hogy az ember nem saját magát hajszolja, hanem kívülről hajtják. A család is hozzájárulhat a megbetegedéshez az igényeivel, elégedetlenkedéseivel, melyekkel fokozott terhek vállalására készteti a leendő beteget. Munkahelyén is érezheti úgy az ember, hogy mások helyett, mások miatt kell többet vállalnia. Végül a társadalom is teremthet veszélyeztető helyzetet. A technikai fejlődés, a tartós fogyasztási cikkek kínálata, a rámenős reklám, és a jobb módú ismerősök példája óhatatlanul túlzott igényeket kelt az emberekben, miközben ezek kielégítésére csak kevés lehetőség kínálkozik. Ez volt a helyzet a legutóbbi néhány évben. Mi lesz ezután?! Magyarországon szív- és érrendszeri megbetegedésekben hal meg a legtöbb ember, és egyre fiatalabbak. Vigyázzunk magunkra és egymásra! Dr. Ignácz Piroska • • Ünnepi alkalomra A modern és olcsó divatékszerek közül sokan kedvelik a gyöngyből készült darabokat. Ügyeske- zűek maguk is készíthetnek szép, egyéniségükhöz illő gyöngydíszeket. 1. Mintegy 2-3 centi széles bársonyszalagra elszórtan varrjunk fel gyöngyszemeket, majd a szalagpánt alsó szegélyére gömbben végződő széles gyöngyrojtot készítünk kétoldalt. Görögös konty- hoz illik leginkább. 2. A keskeny bársony- vagy szaténpántot elől a homlokon fogja össze egy díszes, gyöngyökből vagy strauzkövekből álló csat, illetve kapocs. 3. Az egyszerű, sima, hosszú hajból készült frizurának egyetlen dísze a gyöngyszorító. Fűzhetünk feketebors nagyságú szemeket vékony gumira, de másfajta apró szemekből is készíthetünk hosszú gyöngysort, amit sokszorosan rácsavarunk az egyoldalon összefogott haj köré. 4. Egy centi széles bársonyszalagra egészen sűrűn varrjunk fel háromszög alakban pici gyöngyszemeket. A farkasfogszerű díszítés még hatásosabb, ha kétféle színből variáljuk. Hosszabb nya- kúak kétsorosán is viselhetik. B. K. Déliéi Adrienne
