Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-20 / 92. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 92. szám ÁRA: 1990. július 20., péntek 4,30 FORINT INGYENES MELLÉKLETÜNK Csütörtökön van hová sietni Miért ideges a bervai munkás, ha megkérdezik: Mit csinál ön pénteken? A kérdés — mit csinál ön pénteken? — látszólag nem hordoz semmiféle többletjelentést, úgy tűnik valóban arról érdeklődünk, hogy mivel telik a hét utolsó munkanapja. így aztán, ha járnánk az utcát, s erről tudakozódnánk a járókelőktől, bizonynyal olyan válaszokat kapnánk, hogy: dolgozom itt vagy ott, van munka bőven. De más a helyzet, ha az egri Finomszerelvény- gyár munkásai körében kérdezősködünk, ugyanis ők nem dolgoznak péntekenként. * ** Nem sztrájkolnak, nem önszántukból maradnak otthon, bár kétségtelen, hogy lenne más választásuk is. A vállalat vezetésé a szakszervezettel egyetértésben a közelmúltban arra kérte őket, hogy péntekenként vegyenek igénybe fizetés nélküli sza badságot, ugyanis nem tudnak mindenkinek munkát biztosítani a kevés megrendelés miatt. Ha a dolgozók ennek ellenére ragaszkodtak volna ahhoz, hogy péntekenként továbbra is bejárjanak, akkor sokakat el kellett volna bocsátani, így viszont mindenki maradt, s végzi a munkáját a hét hét napjából négyen. Ebből következik, hogy ha a kérdést — mit csinál ön pénteken?- a Fi- nomszerelvénygyár környékén tesszük fel, egészen más érzelmeket korbácsolunk fel, mint egyéb esetekben. * Csütörtök hajnal van, autóbuszok gördülnek be a Finomsze- relvénygyár parkolójába. Az egyik helyi járat, a másik Mező kö- vesdről, a harmadik Felsőtár- kányból, a negyedik ki tudja honnan érkezik. Valamennyi zsúfolásig tömve, a magányos várakozó pillanatok alatt hatalmas forgatag közepén találja magát. Most jönnek ki azok, akik éjszakai műszakban dolgoznak, rövid időn belül több százan haladnak át a kapun. — Pénteken nincs ilyen forgalom — mondja a szolgálatos hölgy.- De én néha akkor is dolgozom, mert a kaput azért olyankor sem zárjuk be. A szállítások folyamatosak, s jönnek olykor a téemkások is, javítgatják a berendezéseket. Vannak akiket ilyenkor is berendelnek. Hogy mit csinálok egyébként pénteken? Hát van házimunka elég, mosás, takarítás, járok a piacra. Csak az a gond, hogy pár ezer forinttól elestem. — Megmondaná a nevét? — Minek? Amit én mondok, az nem csak az én problémám, mindenkitől ugyanezt hallhatja. És valóban. Ahogy ballagnak (Folytatás a 2. oldalon) A romániai magyarságnak önálló politikát kell folytatnia Tőkés László és Göncz Árpád sajtótájékoztatója Magyarország a legnagyobb segítséget azzal adja az erdélyi magyarságnak, ha nyugodt körülmények között, demokratikusan él, fejlődik. Egyebek között ezt hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke azon a csütörtöki sajtóértekezleten, amelyet a hazánkban magánlátogatáson tartózkodó Tőkés Lászlóval, nagyváradi református püspökkel közösen tartott az Országházban. Göncz Árpád megítélése szerint az erdélyi magyarság a románokkal együtt vívott forradalomban teljesen nagykorúvá vált, sorsa formálójává lett. Számunkra példaképül szolgálhat az az összetartozás, amelyet az erdélyi magyarság jogainak reális védelmében tanúsít. A mi kötelezettségünk, hogy tájékozódjunk az erdélyi magyarság helyzetéről, tudjuk, mire van szükségük, de ne próbáljunk tanácsokat osztogatni nekik s nélkülük, véleményük ellenére semmit ne tegyünk. Tőkés László e gondolatot erősítve emlékeztetett azokra a véleményekre, amelyek Magyarországot, mint valami bábáskodó országot igyekeznek beállítani a román közvélemény szemében. Elmondta: mostani magyarországi megbeszélései is világossá tették: a romániai magyarságnak önálló politikát kell folytatnia. Erről hangsúlyos szó esett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel folytatott találkozóján is. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy olyan erős Magyarország megteremtésében látja a legnagyobb támogatást, amelyre az erdélyi magyarság felnézhet. Ez a lehetőség ugyanis évtizedek óta hiányzik. Most remény van arra, hogy a lassú rendszerváltás e helyzet megváltoztatásához vezet. Tőkés László kérdésekre válaszolva szólt arról: az RMDSZ rendkívüli kongresszusának ösz- szehívását azért javasolja, mert katasztrófahelyzetet érzékel a romániai magyarság körében. Véleménye szerint a mohácsi vészhez hasonló veszély fenyegetné á magyar nemzetet, ha az erdélyi magyarok elhagynák lakóhelyüket, s megcsonkulna a történelmileg kialakult magyar nyelvterület. E veszélyt a világban, így Magyarországon sem érzékelik kellőképpen. A rendkívüli kongresszus a kivándorlás, az oktatásügy, a magyarság egzisztenciális kérdéseivel foglalkozna. Az erdélyi magyarság sajátos helyzete rendkívüli cselekvésre késztet, fel kell rázniuk a magyarságot, hogy talán az utolsó lehetőséget megragadja szülőföldjén, rendeződjenek dolgai, elnyerje jogait. Áz Erdélyből elmenekültek visszatérési lehetősége kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy a kivándorlás kérdésében a Nyugat hajlamos egyedi emberi jogi kérdést látni, miközben nem figyeltek fel arra, miért is kényszerülnek emberek 10 és 100 ezrei elhagyni szülőföldjüket. Pedig a lényeg nem a lakhelyüket kényszerből elhagyók befogadása, hanem a kivándorlás megelőzése. A Romániában élő magyarság helyzetének rendezéséhez mindenekelőtt a létbiztonságot illető hazai és a nemzetközi garanciák kidolgozására van szükség. Enélkül ugyanis nem lehet politizálni, véleményt nyilvánítani, /^mennyiben ez az elemi feltétel megadatik, meglesz az esélye a romániai ellenzéknek, a magyar kisebbségnek a kibontakozásra. Tőkés ezt azzal összefüggésben jelentette ki, hogy a román ellenzék sincs jobb helyzetben a magyar kisebbségnél, hiszen forradalmi személyiségek szorultak háttérbe a választásokon. (Folytatás a 2. oldalon) LOTTÓ NYERŐSZÁMOK: 17, 70, 72, 75, 84 heti rá és tv-műsor 16 oldalon! A német sajtó véleménye: Lélegzetelállító következetességgel a Nyugat irányába... A magyarok lélegzetelállító következetességgel tartják nyugati irányvonalukat: már 1992- ben társult tagjai szeretnének lenni az Európai Közösségnek, és 1995-ben egyenjogú félként akarnak helyet foglalni a brüsz szeli asztalnál — állapítja meg „Nyugati irányban” című hírmagyarázatában a Stuttgarter Zeitung című napilap. Egyúttal elismeréssel szól arról, hogy Antall József polgári kormánya a közeledést nagy körültekintéssel tervezi, és a Varsói Szerződésből meghirdetett küépés után sem óhajtja magát Magyarország semlegesnek nyilvánítani. Szabad kezet akar ugyanis biztosítani magának ahhoz, hogy csatlakozhassák egy közös biztonságpolitikájú politikai unióhoz. Természetesen — utal rá a tekintélyes baden-württembergi tartományi lap — a kelet-nyugati enyhülés jelenlegi üteme közben még az is meglehet, hogy a semlegesség fogalma belátható időn belül elveszti eredeti értelmét. Mert hiszen milyen is lenne egy semleges államnak a helyzete olyan világban, amely már nem is ismer ellenségesen szemben álló táborokat? És mit is jelentene a semlegesség az eljövendő összeurópai biztonsági rendszerben? — kérdezi a lap, hozzáfűzve: igaz, ez a rend még a jövő kérdése, mindazonáltal az új szerkeze- (Folytatás a 2. oldalon) Manfred Werner, NATO-főtitkár Brüsszelben az Atlanti Szövetség székhelyén fogadta Antall József miniszterelnököt (Hírlap-telefotó — MTI) JJ Kompország lennénk? jj Magyarország igyekszik minél gyorsabban eltávolodni a Kelettől, és a Nyugat irányába közelíteni — írja a Pravda terjedelmes csütörtöki riportjában a lap budapesti tudósítója. Vlagyimir Greszimov írása szerint a „Kompország” — Ady szavaival élve — mindig is ide- oda ingázott a két part között, de inkább a Nyugat felé próbált közeledni, s ezt teszi a jelenlegi magyar vezetés is: erőteljes csapásokkal távolodik a keleti parttól. Szabad szemmel is látni, miként vagdossák el a köteléket—hangsúlyozza a Pravda tudósítója, de megjegyzi, hogy az ingataggá váló komp könnyen felborulhat. Az SZKP KB központi napilapja részletes és objektív képet fest a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, az adósságállományról, keletkezésének gyökereiről, a külföldi tőke megjelenéséről, a privatizációról. — Magyarország követeli: töröljék a „kommunista országok” jegyzékéből, hogy így újabb kedvezményekhez juthasson a nemzetközi pénzügyi központokban. A Pravda emlékeztet arra, hogy éppen ezek a központok követelték a magyar — szovjet kereskedelemben keletkezett magyar aktívum visszaszorítását, aminek következtében jelentős mértékben csökkent az árucsere, és így a Szovjetunióban is engedélyhez kötötték a Magyarországra irányuló kivitelt. A szovjet lap tényszerűen ismerteti a nyomasztó légkört teremtő nehézségeket: állandósult az infláció, nőtt a munkanélküliség, mind több vállalatot kell bezárni. — A Magyarországon zajló folyamatok összességében integrálják az ország gazdaságát a világpiacba, habár e komp köny- nyen borul. A nehézségek ellenére azonban az ország mind gyorsabban közelít Nyugat-Eu- rópa partjaihoz — állapítja meg a Pravda tudósítója riportjában, reményét fejezve ki: a magyar komp szelni fogja még a keleti mélyvizeket. Gorbacsowal tárgyalt a Tizenkettek vezetője A Szovjetunió gazdasági reformjaihoz nyújtandó nyugati segítség, a Közös Piaccal folytatandó együttműködés kérdéseiről tárgyalt Moszkvában Mihail Gorbacsov és Jacques Delors. A szovjet államfő csütörtökön fogadta a Kremlben az Európai Közösségek Bizottságának elnökét, aki szerdán érkezett háromnapos látogatásra a Szovjetunióba. Delors személyében először látogat a Szovjetunióba a Tizenkettek ilyen magas szintű vezetője. Csütörtökön délelőtt Delors több órás eszmecserét folytatott Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel. E találkozót követően Sztyepan Szitarjan miniszter elnök-helyettes úgy nyilatkozott, hogy a közös piaci vezető megértéssel fogadta a Szovjetú- nióban végbemenő változásokról adott tájékoztatást. A Szovjetuniónak nyújtandó segítség kapcsán Rizskov kormányfő úgy foglalt állást, hogy csak és kizárólag kölcsönösen előnyös együttműködésről lehet szó — idézte Szitaijant a TASZSZ hírügynökség. (MTI)
