Heves Megyei Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-14 / 87. szám
8. Hírlap 1990. július 14., szombat Kapásra várva... Rabol a balin Tiszaörvény. Az élő Tisza és a VIIl-as csatorna találkozása fölötti szögletben balincsapat rabol hangos cuppogással. Balinólommal dobálok, de kísérleteim eredménytelenek maradnak. A víz felszínén szétspriccelő küszraj jobban tetszik a ragadozóknak. Gazsi bácsi, a helybeli öreg horgász mosolyogva szemléli próbálkozásomat. — Mostanában ritkán akad balin — mondja. Pedig van, mert gyakran látom és hallom a rablását. De régebben sokkal több volt. Valóban igaz. Szakértők szerint is a folyó mai balinállománya csak törtrésze a réginek. Mielőtt választ keresnénk arra a kérdésre, hogy mi okozta ezt a szomorít csökkenést, ismerkedjünk meg ezzel a szép testű ragadozó hallal! Izmos, karcsú teste lehetővé teszi, hogy villámgyorsan csapjon prédájára. A test hosszúsága kb. négyszerese a legnagyobb test- magasságnak. Szája nagy, alsó ajka kampószerűen behajtó, így az apró halakat jól meg tudja ragadni, annak ellenére, hogy szájában nincsenek fogak. Jellegzetessége a mélyen kimetszett farokúszó és a magas, kihegyezett hátúszó. Pikkelyei viszonylag aprók. Háta feketés, az egész test ólomszürke színezetű. Szürke a hát- és a farokúszó, a többi úszó enyhén vörhenyes. Általában kisebb csapatokban él, kedveli a nyílt, növényzettől mentes helyeket, állóvizekben pedig a mólók környékén tanyázik. Táplálkozásai során mindig a küsz- csapatokat követi. Kora tavasz- szal hatalmas csapatokban vonul megszokott ívóhelye felé. Hazánkban a nagyobb folyó- és állóvizekben szinte mindenütt megtalálható, hacsak onnan ki nem szorította a fokozódó szeny- nyeződés. A víz tisztaságára érzékeny, ezzel magyarázható megritkulása számos olyan vízterületen, amely régebben hangos volt a küszöket kergető bali- noktól. Milyen módszerekkel és eszközökkel horgászhatunk eredményesen balinra? Hazai halaink közül talán a balin horgászata a legélvezetesebb és a leginkább sportszerű. Akár folyóvízen, akár állóvízen horgászunk balinra, általában egyforma esély- lyel alkalmazhatjuk a következő módszereket: legyezőhorgászat, pergetés természetes és műcsalikkal, valamint vízigolyós úsztatás eleven csalihallal, illetve műle- gyezés világviszonylatban a legsportszerűbbnek tartott, a legkulturáltabb és legszebb horgászmódszer. Eszközigénye azonban annyira speciális, hogy egyéb horgászfelszereléssel egyáltalán nem helyettesíthető. Mivel a felsorolt többi módszer közismert, bővebben a műlegye- zésről szólunk. Jóllehet, ma a műlegyezést tartjuk a legmodernebb és legsportosabb horgász- módszernek, mégis ez a halfogás egyik legősibb módja. Kezdetben csak a víz felszínén, vagy annak közelében felkínált műlegyekkel horgásztak, mivel megfigyelték, hogy a balin (de a lazacfélék s a pisztráng is) gyakran és mohón kiugrálnak a víz felszínén repdeső rovarokra. Akármilyen bottal és zsinórral nem lehet legyezni. Úgy kell eljuttatnunk a táplálkozási közelségbe legyünket, hogy semmi más nehezék vagy úszó ne zavarja a csali észlelésében a balint. Ezért olyan felszerelést kell alkalmazni, amelynél a súly nem a zsinór végére kerül. Ezt a súlyt a zsinórnak kell átvennie, mégpedig teljes hosszában elosztva. Ezt a súlyos zsinórt viszont nem lehet egy lendülettel bedobni, csak úgy, hogy kis szakaszokat lehúzunk az orsóról, ügyelve arra, hogy közben ne étjén földet (fát, bokrot, füvet) műlegyünk. A súlyos zsinórhoz viszont nem hasz- álhatunk például merev fene- ező, vagy egyéb funkciójú botot, mert a legyezőbotnak együtt kell hajladozni a súlyos zsinórral. Mindebből kitűnik, hogy a legyezőfelszerelés egyes elemei (bot, zsinór, élőké, légy) teljes összhangot kell, hogy alkossanak. A balin csaknem egész éven át horgászható. Általában a nap kora hajnali és alkonyati óráiban kap jól, de gyakran napközben is táplálkozik. Tavasztól az ősz második feléig kifejezetten a víz legfelső rétegeiben tartózkodik, csak a víz lehűltével vonul fenékközeibe. Ebből is következik, hogy ősszel rákap a más ragadozók fogására készített csalizott úszós vagy fenekező készségre is. Nagyobb balinállomány kialakítása a horgászvizekben feltétlenül kívánatos volna, de akadályozza ezt a természetes ívóhelyek tönkremenése, az íváshoz készülődő állatok kíméletlen pusztítása és a növekvő szennyeződés. Ezt a kérdést csak a jelenleginél nagyobb mértékű mesterséges szaporítással és védett körülmények között végzett ivadékneveléssel lehet megoldani. A mesterséges szaporítással a balin eljuthat olyan horgászvizekbe is, melyek tiszta vizűek, de a természetes ívóhelyek hiánya miatt nélkülözni kényszerültek ezt az értékes ragadozót (pl. kavicsbányatavak). Sokan kevéssé értékesnek minősítik a balin húsát. Tény, hogy a kisebb példányok eléggé szálkásak, de maga a hús rendkívül ízletes, így csak az elkészítés megfelelő módját kell megtalálni. Molnár Csaba Egy „megmagyarosodott” latin eredetű szócsalád, mai nyelvhasználatunkban A latin nyelv közvetítésével sok latin eredetű szó került nyelvünkbe, s jórészt megmagyaro- sodtak: alakjukban, írásképükben és kiejtésükben a magyar nyelvhez idomultak. Jó például szolgál erre a klasszikus latin summa (latinos ejtéssel: szum- ma) életútja nyelvünk szóhasználatában. A klasszikus latin sz- ező ejtést a középkori magyarországi latin ejtésben az s-ező kiejtési forma váltotta fel. A latin eredetű summa szót is magyar szóként s-ezéssel újuk le, ejtjük ki, s így szavunk szervesen illeszkedik bele a ma már magyar szavaknak minősíthető, latin eredetű szóalakok e sorába: juss, sors, virtus, fiskális, voks, kórus, iskola, papiros, taksa, pulpitus, kalamáris, klerikális, tes- támentum. S folytassuk e sort summa szavunk kiterjedt szócsaládjának e tagjával: summáz, summás, summázat, summázás; somma, sommás, sommásan, sommáz. Summa summárum, azaz mindent összevéve, végeredményben a latin eredetű summa szót és szócsaládjának mindegyik tagját magyar szóformáknak kell minősítenünk, ezért vi- szolygunk akkor, ha kiejtésükben visszalatinosítjuk, s az s-ező ejtést az sz-ezés váltja fel. Hogy a magyar nyelv hang- rendszerébe is jól beilleszkedő summa szó és szócsaládja milyen beszédhelyzetekben és szöveg- összefüggésekben vállal közlő, kifejező kulcsszerepeket, arról ezek a szövegrészietek bizonykodnak: „A legnagyobb vétket akkor követtük el a kultúra társadalmi megítélése, presztízse ellen, amikor valakinek az agyában megszületett a summázott ítélet, a kultúra a nem termelő szférába sorolandó”. (Magyar Hírlap, 1990. jún. 1.) - „Úgy is sommázhatnánk: saját hazájában is prófétává tudott válni” (Heves M. Hírlap, 1990. jún.l.) — „Az írásjel, vagy éppen a hiánya a Lírában a summázat a megszóh'tás vagy a kapcsolatteremtés eszköze” (Élet és Irodalom, 1990. jún. 8.) — „Ekkora summából akár három Ausztria- lottót is kitölthetne az egyetemi oktató” (Élet és Irodalom, 1990. jún. 8.). — „Kemény summákat dobtak ki egy meglehetősen hatástalan propagandára” (Kritika, 1990. 5. sz.). — „E táj folyóiratkultúrája viszonylag szegényes: a szürkeség jellemzi a folyóiratokat. Röviden, kicsit sommásan (Új Kiáltó, 1990. jún. 3.) - „Mindezt tetézi a kirívó tájékozatlanság sommás ítélete is.” (Magyar Hírlap, 1990. jún. 22.). Bár a szövegösszefüggés és a mondanivaló jellege eligazítja az olvasót abban, hogy milyen jelentéstartalmakkal és használati értékekkel szervültek bele az idézett szövegrészietekbe summa szavunk származékai, mégis érdemesnek tartjuk megmutatni, milyen tág ívet fog át fogalmi tartalmában és jelentésámyalatai- ban. Summa: összeg, pénzösz- szeg; összegzés; valaminek a lényege, veleje. Sommás-, átfogó, nagyvonalú, a részletekkel nem törődő. Sommáz: összegez, röviden összefoglal, összesűrít. Sum- márium: foglalat, összefoglalás stb. A Zemplén megyei tájakon, főleg a Bodrogközben a nép száján gyakran elhangzik ez a szólásszerű nyelvi forma: summára adni, azaz egyre-másra adni. Az egri piacon meg ez az alakváltozat ütötte meg a fülemet: Summára olcsón adjuk ma a ropogós cseresznyét. Summa summárum, mindent összevéve, a leírtakat összegezve: ez a latin nyelvi örökség a valamikori deákos műveltség lecsapódásaként mai nyelvhasználatunkban már nem annyira a választékos, hanem inkább a közhasználatú, a közkeletű minősítésre tarthat számot. Dr. Bakos József A nagy vázanyílást fapálcikákkai ellátva, meg- könnyítjük a virágelrendezést Kertész leszek A virágkötészet történetének hajnalán nem volt könnyű dolga az alkotónak, hiszen nagyon kevés segédíeszköz állt rendelkezésére. A munka nehéz- ' ségét a technikai megoldások adták. Azíemberi leleményesség azonban már akkor is dolgozott, és számos apró ötlettel bővítette a virágelrendezés lehetőségét. Ezek az ötletek ma is használhatók. Egy szélesebb szájnyílású vázában szebben tudjuk elrendezni növényeinket, ha pálcikákkal a nyílást több részre osztjuk. (1) Egyszerű, de már szélesebb területen használható rögzítőanyag a moha, illetve a belőle készülő mohagolyó, mohapáma. Ä nedves állapotban golyóvá, párnává formait mohát dróttal átkötözzük, ami megfelelő alapot ad a növények betűzdelésére. Virágtól, koszorú, adventi asztaldíszkészítésének egyik kedvelt eszköze. Használata kissé nehézkes (de olcsó), ugyanis elsősorban saját begyűjtéssel juthatunk hozza — ismerni kell a mohaletóhelyeket —, készítése piszokkal jár. A nedves föld es rothadó növény szaga sokak számára kellemetlen, ami egy meleg lakásban még fokozódik. Kenzán, vagy virágsün Ideális virágtartónak bizonyult a kenzán, becenevén a „virágsün”. Ez nem más, mint kerek vagy ovális vagy szögletes nehéz ólom, amiből tűk, illetve szögek állnak ki sűrűn egymás mellett, mint a sün hátán a tüskék. (2) Ebbe tűzzük a növényt, miután a szárát megfelelően előkészítettük. A fás szárú növények végét ferdén elvágjuk, vagy ceruzaszerűen meghegyezzük. A vastagabbakat Dehasítjuk, esetleg beékeljük. Lágyszáruakat és a nagyon vékonyakat, amelyeket nem tudnánk a sünbe beleszúmi, mert eltörnének — vastagabb pálcikadarabhoz erősítjük. Lehet több vékonyabb növényt egy csomóba dróttal összefogni, és együtt beleszúmi. A kenzán használható lapos virágtálban, vázában, de tehetjük a váza szájnyílásába, ha ez technikailag kivitelezhető. Minden esetben víz alatt kell lennie, egyébként a növény elhervad. A kompozíció készítésénél ügyeljünk arra, hogy a növényeket úgy tűzzük bele, hogy az ne csak a formai követelményeknek feleljen meg, hanem elfedje ezt a kis „csalafintaságot”. A kenzán japán találmány, azikebanakészítéslaasz- szikus segédeszköze. Mi is azóta ismerjük és használjuk, amióta az ikebanát. A modern virágkötészet ma már szívesebben használja a hasonló funkciót betöltő szintetikus tűzőhabot, de a „ tiszta forrásból ” táplálkozó alkotó még mindig ezt tartja igazinak. V. Pénzes Judit Pályázati keresztrejtvény 2. forduló VÍZSZINTES: 1. A megfejtendő fősor első része (zárt betűk: O, G, I, É, Ű) 18. Terméket előállít 19. Becézett Etelka 20. Hintenek 21. Az izmokat köti a csonthoz 22. Járom 23. Töltelékkel készült finom sütemény 24. A nagymama megszólítása egyes vidékeken 25. Hollandia gk-jele 26. Mű- veltető képző 28. A jelzett időtől számítva 30. Megyénk székhelye 31. Magyar Tudományos Akadémia (röv.) 32. Mezőgazdasági eszköz 33. Női név 35. A vízsz. 24. alatti párja 37. Ó — németül 38. Testrész 39. Blohin személyneve 40. Rázkódik 42. Politikai meggyőzést végző személy 45. Valaki kárára, valakivel szemben 46. Szöveg papírra vetése 48. Keményítőt lebontó enzim 49. Falióra része 50. Szóösszetételekben táplálkozásra utaló szócska 52. Férfinév 54. Ötven litert befogadó hordó jelzője 55. Ajándékozni 56. Peterdi Pál monogramja 57. Nagy fehér virágú dísznövény 59. Gyilkol 61. Maga 62. Ponyvával borított szekér jelzője 64. Tűzzel sütöget 65. Kelmét készít 66. Dúr jellegű hangsor 68. Félhanggal megemelt A hang 69. Kérdőszó 70. Tomaeszköz 71. A létezés megnyilvánulása 73. Az Újpesti Dózsa elődje volt 74. Tova 75. A hangnál sebesebben száguldó 81. Az argon vegyjele 82. Névelős kerti eszköz 83. Kerek szám 84. A király után következett rangban 86. Afrikai köztársaság 88. A személyedet követően 90. Népi hangszer 92. Becézett Norbert 93. Meghatározott számú alkotóból áll 95. A tetejére hajít 96. Kazan amerikai filmrendező személyneve 97. Balkán-félszigeti őslakó 98. Nincs benne semmi 100. Halk, súrlódó zörej 102.... Bien Phu (város Észak-Vietnamban) 103. Állóvíz 105. Hajdú-Bihar megyei település 107. Előadó, röv. 109. Hibázik 110. Nemcsak emez (2 szó) 113. Ülőbútor 115. Rostos kötőszövet 116. Ütésmód az ökölvívásban 119. Épületmaradvány (névelővel) 120. Egyre magasabbra. FÜGGŐLEGES: 1. Arab fiúnév 2. Zeneiskola — régiesen 3. Egressy Gábor 4. Lóbiztató szócska 5. Fogaival őrlő 6. Szöveget lejegyeztető 7. Rövidítés diplomáciai gépkocsikon 8. Dologta- lan méh 9. Keresztülizzítják 10. Számjeggyel megjelölő 11. Folyó Franciaországban 12. ... királya (Lalo operája) 13. Esőn állt 14. Ölaszország fővárosa 15. Erika egyik becézése 16. Néma igen! 17. Jenki — angolul 26. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: M, K, V, M, G, V) 27. Becézett Tímea 29. Az egyik szülő 31. Időhatározó szó 32. Női név 34. Állatot hajtott 36. Régi török katonai rang 38. Magával ideszállít 39. Becézett Olga 41. Ünnepélyes esemény 43. Fohász 44. A Vük c. rajzfilm egyik alakja 45. Táplálkozna 47. Szintén ne 49. Korjelző rövidítése 51. Részeire bont 53. Valaminek a legbelső része 55. Kőszénkátrány lepárlásából nyert vegyület 56. Levelek, csomagok továbbítása a feladata 58. Kukucskál 60. Rossz minőségű szeszes ital 61. A természet lágy ... (a szabadban) 63. Beképzelt 65. Nősténykutya 67. A hónap egyharmadnyi része 70. Hasítja, vágja 72. A hét törpe egyike 75. Lakóhelyiség 76. Konyhakerti növény 77. Hosszabb cémadarab 78. Muzsika 76. Időmérő szerkezet része 80. Valami közben, folyamán 82. A fősor harmadik, befejező része (zÁrt betű: A)85. Lovasbemutató az USA-ban 87. Krinolin része! 88. Azt követően 89. Középkori büntetóeszköz 91. Vízben tisztít 93. Északi váltópénz 94. Sérülés nyoma 97. Nem szabad kiderülnie 99. Udvart takarít 101. Muzsikál 102. A tv munkatársa (János) 103. Kommunista harcos volt (Imre) 104. Az oxigén háromatomos változata 106. Eladás, árusítás — angolul (SALE) 108. Világos angol sör 109. Színművésznő (Ilus) 111. ... West (világhírű szülésznő) 112. Lám 114. NDK-beli traktor- márka 115. Schütz... (színművész- nő) 117. Oklevél része! 118. Szintén ne 120. Santa ... (tartomány és város Argentínában) 121. Klasszikus kötőszó. Báthory Attila
