Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-08 / 56. szám
Buda—Pozsony—Bécs június 26-28., július 18-20. Részvételi díj: 2460 Ft ««íttt»»“ WELCOMETOURS KFT. Utazási Iroda Eger, Jókai u. 5. Telefon: 13-220, 11-711. 1 990. június 8., péntek Hírlap 5. Európa építészeti, kulturális emlékei mellett igen nagy jelentőségűek a természettudományok és a technika vívmányai, amelyek minden korban, korszakban elősegítették a társadalmak, a gazdaságok fejlődését a kontinensen. Ez utóbbiakra vonatkozó tudománytörténeti gyűjteményt hoztak létre a Német Szövetségi Köztársaságban, Bajorország fővárosában, Münchenben. A csaknem városrésznyi területet elfoglaló múzeumegyüttes csodálatra méltó megjelenésében, elrendezésében. Meghökkentő látványt nyújt az érdeklődőnek. Mai összeállításunk dióhéjban bemutatja ezt a különleges múzeumot, mintegy rámutatva arra a törekvésre, hogy miként szolgálja fiatalok és idősebbek természet- tudományos ismereteinek gyarapítását. Megnőtt a látogatók száma A tudomány és a technika diadalútja egy gyűjteményben — Szobákban, tárlókban a természettudományok vívmányai — Egy városrésznyi területen Egy múzeum, amelyet ma is megcsodál a világ Aki már járt Bajorország fővárosában, Münchenben, annak különböző élményei akadtak. Egyrészt a város lenyűgöző nagysága, építészeti csodái, parkjai, és közlekedése meghökkentik az érkezőt. Akinek viszont több ideje akad nem hagyhatja ki a Német Múzeumot, amely fiatalnak és idősnek egyaránt valami különlegességet nyújt. Valami olyant, amelyet ma is megcsodál a világ. A tudomány és a technika diadalútját járhatja be az idegen egy gyűjtemény megtekintésén keresztül. Kiváltképp elmúlt századok és a ma természettudományainak vívmányait szemléltetve. A városrésznyi területet elfoglaló múzeum közkedveltségét jelzi, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben az érdeklődő vendégek száma több mint kétszeresére nőtt. Ez évi másfél millió látogatót jelent. Főleg a külföldiek keresik fel szép számmal ami bizonyítja, hogy Európa, és a világ érdeklődésének központjában áll, rendkívüli élményt nyújtó anyagaival. Vélemények szerint a leginkább látogatott a bányaipari, a légiközlekedési, a hajózási, a szárazföldi közlekedési, és a fizikai osztály. Nem kevésbé érdekes viszont a régi nap, víz, homok és kerekesórákkal berendezett időmérési részleg, a fényképészet, az írás, és a nyomdatechnika érdekességeit bemutató kiállítás is. Ha valaki meg akaija tudni, miként bányászták az ércet az ősidőben, vagy miként működik az 1800-as évek elejéről származó bányászati gőzmozdony ebben a müncheni múzeumban csillapíthatja kíváncsiságát. Persze jól fel kell készülni hozzá, hiszen 16 kilométernyi úton csaknem 15 ezer kiállított tárgy hívja fel magára a figyelmet. Ott találni az ókori emelő csigasort, az első Benz- féle motoros autót, Ohm, Röntgen vagy Hertz készülékeit, a repülőgépvezérlés tanmodelljét. A természettudományok és a technika mesterműveinek német múzeumaként tartják számon. Anyagának értékét tekintve felveszi a versenyt a világ legnagyobb tudományos múzeumaival, mint a londoni Science Mu- seummal vagy a washingtoni Smithonian Institution-nal. Oskar von Miller bajor mérnök, már 1880 körül tervbe vette, hogy a londoni minta után természettudományi és technikai múzeumot létesít, amelybe a világ minden részéből összehordanák a nevezetes találmányokat. A századforduló után következetesen hozzá is fogott ehhez a munkához, és sokféle támogatást kapott. 1903-ban a Német Mérnökök Egyletének közgyűlésén meg is alapították a müncheni múzeumot. A pénzadományok az államtól és a magánosoktól egymás után kerültek az alapítvány pénztárába. Millernek azonban ettől függetlenül gyakran kellett reklámoznia tervét, annak érdekében, hogy új pénzforrásokat tárjon föl. Az első világháború is erőteljesen visszavetette az előkészítő munkálatokat, noha a kiállítandó tárgyak gyűjteménye már együtt volt. 1925. május 7-én kezdeményezőjének születésnapján nyitották meg ünnepélyesen mai helyén a Német Múzeumot. Azóta is változatlanul az a feladata, hogy emléket állítson az ötletes, és teremtő elgondolásoknak. ösztönözze az ifjúságot a természttudományok és a technika megismerésére. A gyűjtemény palettája a legnagyszerűbb emberi találmánytól a keréktől, a hírközlés és az energiatermelés legújabb módszeréig terjed Más hasonló múzeumoktól az különbözteti meg a müncheni létesítményt, hogy itt a vendég nem passzív szemlélő, hanem maga is bekapcsolódik a műszaki folyamatokba. Több mint négyezer gép, modell vagy kísérleti berendezés hozható működésbe, megannyi zúgó, kattogó, villogó, zakatoló szerkezet. Tulajdonképpen ez a müncheni német múzeum sikerének igazi titka. Az intézményben rendszeresen tartanak tanfolyamokat bel- és külföldi tanároknak, szakmai képzőknek és egyetemistáknak. Ismereteiket a több mint 650 ezer kötetet tartalmazó természettudományi, műszaki, és történelmi könyvtárban frissíthetik fel. Mivel a technika állandóan fejlődik, így a múzeumban állandóan gondoskodnak arról, hogy a legújabb vívmányok kiállításra kerüljenek. A fizikai részlegben például nemrég teljesen átalakították az atomfizikai anyagot. Hasonló korszerűsítésre határozták el magukat a légi- és az űrközlekedés bemutatására, amelyhez hamarosan új csarnokot létesítenek. Persze, évi költségvetése tetemes, amelyet a*bajor és a szövetségi kormány, valamint München város közösen visel. Ma már a múzeum arról is gondoskodik, hogy a tudomány és a technika kulturális jelentőségét is bevonja tájékoztatási munkatervébe. Ez azt jelenti, hogy az egyes találmányok szemlélete helyett történelmi összefüggésekben mutatják be a technika vívmányait, az előzmények és a következmények együttesében. Ez azzal a felfogással azonosul, hogy a technika története a kultúrtörténet része, így szoros ösz- szefüggésben áll a gazdasági és társadalmi fejlődéssel. A múzeum tulajdonképpen a legjobb úton halad afelé, hogy ne csupán bemutató jellegű legyen, hanem mindinkább megfeleljen egy átfogó műszaki dokumentáció követelményeinek. Mentusz Károly Magyar emlékek A Német Múzeum a világ nagy természettudományos és technikai vívmányai között számos magyart is nyilvántart. Ezeket az emlékeket mind megtalálhatjuk ott. így többek között a budapesti Erzsébet-híd gyönyörű modelljét, amelyet sajnos a II. világháború végén a németek felrobbantottak. Ezen kívül Bánki Donát víz-befecskendezéses motorját, Mech wart hengerszékét, Déry-Blathy-Zipper- novszky transzformátorát. Megvetette malomiparunk alapját Mint már említettük, a kiállított tárgyak között találni Mech- wart András hengerszékét, amely a kiváló mérnök első nagy sikere volt. Tulajdonképpen ezzel vetette meg malomiparunk technikai tökéletesítésének alapját. A német származású, de magyarrá vált feltaláló a munkássorból, lakatosinasból emelkedett az elméleti ismeretek elsajátítása után fokozatosan a gyárigazgatók sorába. Vezetése alatt fejlődött ki a Ganz-gyár, hazánk legtekintélyesebb ipari telepévé, és lett világhírű. Felkarolta a turbinák, a gáz és petróleummotorok gyártását. A Magyar Tudományos Akadémia az első Wahrmann-jutal- mat 1897-i nagygyűlésén „A magyar ipar terén szerzett elévülhetetlen érdemeinek elismeréséül” neki adományozta. Eötvös Lóránt, az MTA akkori elnöke az érem átadásakor találóan mondta: „Mechwart András állította fel azt a hengerszéket, amelyen a magyar gazda acélos búzáját megőrli...” Ma minden bizonnyal kevesen tudják, hogy a Deutsches Museum alapító ülésén ott volt Lilidé, a hűtőtechnika megalapítója, Zeppelin, a léghajós, Krupp, az ágyúgyáros, Röntgen, és még sok más, nevezetes személyiség. Oskar von Miller1933-ig vezette az intézményt, Hitler hatalomra jutása után távoznia kellett. A múzeum rendkívül érdekes. Alagsorában „tanbánya” van, felvonőkas viszi le a látogatókat. Ott találni hosszában felnyitva az U-l-et, az első német hadi tengeralattjárót Ezek mellett gőzgépeknek, villamosgépeknek, fizikai, kémiai eszközöknek olyan tömege van együtt, amelyeket szinte nehéz elképzelni. Eredetiben látható Otto Guericke, a magdeburgi polgármester híres félgömbje, Siemens eszközei. Különleges látvány Reichanhach vízoszlop gépe, amely évszázadokon át bányavizet szivattyúzott, és ma is üzemképes. A csillagászati osztályon távcsövek, régi optikai műszerek összeállítása látható. Rendkívüli élmény a televízió, az 1930-as évekből. A jó és a gonosz küzdelme Mozipremierek Karate Kid III. A jó és a gonosz küzdelme áll a sorozat harmadik részének középpontjában. Dániel, a karate-kölyök, aki világbajnok, idős mesterével együtt a szelíd erő elvét vallja, mégis folyton provokációk célpontja. Lépten-nyomon verekedésekbe keveredik, mivel sokan áhítoznak a címére. Csaknem későn ismeri fel, hogy fondorlat áldozata lett. Mestere végül is visszafogadja hűtlen tanítványát, és felkészíti Dánielt a bajnoki cím megvédésére... A film nemcsak karate- és kung-fu történet, hanem egyúttal példabeszéd a gondolkodás- és magatartásformák küzdelméről, a mester és a tanítvány viszonyáról. Említést érdemel, hogy a két szupersztár is szerepet vállalt a filmben: Tom Cruise és Patrick Swayze. A Karate Kid harmadik része az egri Prizmában tekinthető meg. Drágám, a kölykök összementek! A csetlő-bot- ló, szórakozott tudós áll a film középpontjában, aki otthon van ugyan saját eszméi világában, de idegen és távoli a hétköznapoktól. Találmánya az a mókás masina, amely mindent méreteinek töredékére képes összezsugorítani. Egy véletlen ok miatt a saját és a szomszéd gyerekeit két milliméteresre kicsinyíti. A helyzet akkor válik bonyolulttá, amikor a szórakozott papa a gonosz géppel együtt a kölykö- ket is a szemétre hajítja. A gyerekek expedíciót indítanak, hogy hazajussanak... Bár Swift fantáziája már két évszázada megszülte ezt az ötletet, a mai szupertechnika még látványosabbá teszi a kivitelezést. A film még azt is bebizonyítja, hogy néha egy türelmes hangya hátán gyorsabban el lehet jutni valahová (akár haza is), mint a legmodernebb szuperjárgánnyal. A különleges trükkökkel teli, meghökkentő hatású produkciót az egri Uránia mozi mutatja be. Programbörze Kiállítások, tárlatok Székelyföldi barangolások címmel lapunk fotóriporterének, Gál Gábornak a képei az MMK második emeleti előterében láthatók — A Mezőkövesdi Művelődési Központban és a Városi Galériában Laczkó Mihály festőművész és Tábori Aranka grafikus alkotásai kaptak helyet. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Ma este fél 9-től a Megyei Művelődési Központ dísztermében az értelmi fogyatékosok néptánc- és népdaltalálkozója lesz. Délután 5 órától a legjobb produkciók a Dobó téren láthatók. — Szombaton délután 1 órától ugyancsak az MMK dísztermében az országos klubközi táncverseny keretében standard és latin-amerikai táncok bemutatója lesz. — Vasárnap az Egri Ifjúsági Házban délelőtt 10 órától a versenytánc előképző csoportjai, délután 3-tól pedig a gyermek és felnőtt haladók vizsgabálon adnak számot eddigi tudásukról. — A Jászberényi Állatkert kedvenc csimpánzai szórakoztatják a gyerekeket és a felnőtteket holnap délelőtt 10-től délután 5 óráig a Hatvani Művelődési Központban. Bükki túrák A Bükki Vörös Meteor SE természetjárói két túrát is szerveznek június 10-én, vasárnap. Az egyik hossza 16 kilométer, és Bükkszent- keresztről indulnak a résztvevők Liba Ferencné kalauzolásával, és Diósgyőrbe érkeznek. A busz reggel háromnegyed 7-kor indul az egri főpályaudvarról. A 18 kilométeres Felsőtárkány — Oldal-völgy — Völgyfőház — Tö- rök-út — Várkút — Bikkbérc — Nagy-Eged — Eger állomásokat érintő túrát ár. Zsivora Sámuel vezeti. Indulás reggel fél 9-kor az egri dr. Nagy János úti autóbusz-megállóból. * Vasárnapra a Tekergő túrakerékpárosok kínálnak kellemes programot. Reggel 8 órakor az egri tanárképző főiskola előtt gyülekeznek, és indulnak Parádfürdőre, ahol a salgótarjáni túrakerékpárosokkal találkoznak, s közösen megtekintik a kocsimúzeumot. Két erdélyi festő lYIVIK-líiiii Katona Zsombori Mária: Álmodozó Egerben, a Megyei Művelődési Központban az erdélyi kulturális napok keretében nyitották meg Mayer Zsombori Erzsébet és Katona Zsombori Mária festőművészek kiállítását. Zsombori Erzsébet 1987-ben, húga, Mária 1989-ben, december 18-án települt át hozzánk. A néző igyekszik elvonatkoztatni mindattól, ami ma forrongó történelem, a művészeknek pedig mindennapi sors. Ahogy elnézegetjük Zsombori Erzsébet munkáit — a grafikai alapképzés átüt minden mozdulatán —, a rajzosság, a szikár közlési rend és fegyelem szinte alaptermészete a művésznek. Járja a hegyeket, völgyeket, akár képzeletben is bebarangolja a tájakat, ahol ezek a virágocskák drága ihletettség- gel és dárdaszerűen magasba lökik testüket, mert rá akarják venni a művészt, hogy kompozícióba tömörítse őket. De bármit leképez a kinti világból ez a művészasszony, a sorsot úja, ilyen képcímkékkel is: Élet, Híd, Zsákutca, Áttörés. De keverhet mondanivalójába, megnyilvánulásai közé rejtettebb gondolatokat is, a Kövek közt két megformálása, a Madártánc, a Június, a székely udvarhelyi Jézus kápolna, még a párban felpirosló kakas és tyúk is a szülőföld felé integet, oda viszi azt a fájdalmat, ami a menekülés lépteiből áll öszsze. És hogy selyemre kell ezeket festeni? Már az ugyancsak erdélyi származék Macskássy Izoldánál is megcsodáltuk, hogy ezek az erdélyi grafikusok-festők milyen gazdagon és milyen biztonsággal kezelik, csomózzák, kötözik gondolattá-érzéssé a látható világ apró dolgait. Zsombori Mária inkább a lakásban él. Magánya ettől is hangsúlyosabb. Ö sem zárkózik el a kedvesebb arcú portréalanyok megfestése elől, de az ő vi- lága-kömyezete a csendé, a virágoké. Virág és drapéria, Csendélet retekkel, Sárga virágok, Harmónia, Színek és ritmusok. Ez az otthonosság-családiasság köszön ránk*az arcokról, akiknek a lelki rokonsága a festővel a színek és formák szelíd harmóniájában érhető utol. A Testvérek ugyan gyerekportrék, de a tekintet és a szelíd báj a szemek körül mély emberismeretre vall. Az Anyák napjára a szeretet vallomása. A két művészt Sütő András idézete is egybeköti: „A fű lehaj- lik a szélben, és megmarad.” Két nemes lélek „hangzik” ezen a tárlaton. Mayer Zsombori Erzsébet: r Ketten
