Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-04 / 52. szám

TRIANON HEVES MEGYEI I. évfolyam, 52. szám ÁRA: 1990. június 4., hétfő 4,30 FORINT Hetven éve történt (2. old.) MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATÁK TANULMÁNYÚTJA HOLLANDIÁBAN „...megyénkből is részt vett négy fiatal tagtársunk.*’ (3. old) A MUNKÁSŐRSÉG ÉPÜLETÉT A GYIVI KAPTA MEG Egerben a szociális otthon továbbra is álom. (4.old.) A DÉL-AFRIKAI KALÓZAKCIÓRÓL Munkatársunk a ma esti Telesport felvételén járt. (6. old) Sajtóértekezlet a csúcs után „Minőségileg új szakaszról” beszélt Gorbacsov Hivatalos állami látogatásra hívta meg Bush elnököt A csúcstalálkozót záró sajtó- értekezleten a szovjet és az ame­rikai elnök hangsúlyozta, hogy egyre több kérdésben alakul ki közöttük egyetértés, személyes kapcsolatuk kitűnő, s a jövőben rendszeresen találkozni fognak. Ugyanakkor világosan kimond­ták, hogy a német kérdésben vál­tozatlanul szembenállnak a né­zetek. A Szovjetunió álláspontja felülvizsgálatára kényszerülhet a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lásokon — mondotta Gorbacsov. Ugyancsak nem közeledtek Lit­vánia ügyében, ahol Gorbacsov ezúttal a függetlenséget megelő­ző 5-7 éves átmeneti időszakról beszélt. Az egyórás sajtókonfe­rencia túlnyomó részében egyébként a szovjet elnök nyilat­kozott, aki álláspontja állandó váltogatásával vádolta vetélytár- sát, Borisz Jelcint. Gorbacsov hi­vatalos állami látogatásra hívta meg az amerikai elnököt. Ugyanakkor közölte: azt tervezi, hogy Japánba utazik. Bush a fehér házi sajtóértezle- ten bevezető nyilatkozatában hangoztatta, hogy országa válto­zatlanul és maradéktalanul tá­mogatja a balti népek törekvéseit s a teljes őszinteség jegyében vi­tatták meg e kérdést is. Az ame­rikai elnök leszögezte azt is, hogy Washington ragaszkodik az egy­séges Németország NATO-tagsá- gához, míg a Szovjetunió ezt to­vábbra is ellenzi. Abban viszont egyetértenek, hogy a helsinki ok­mányok szellemében a kérdést a németeknek kell eldönteniük. Bush mértéktartó értékelésé­vel szemben Mihail Gorbacsov „minőségileg új szakaszról” be­szélt a két ország kapcsolataiban, egyúttal megerősítette: közös szándék, hogy idén befejezzék a bécsi hagyományos haderőcsök­kentési tárgyalásokat, s az egyez­ményt csúcstalálkozón írják alá. „Ez azonban nem csak rajtunk múlik” — tette hozzá. Amennyiben a német ügyben végül is nem alakulna ki egyetér­tés, a Szovjetunió felülvizsgálja katonai erőit, (amelyeket most ugyancsak megreformál és csök­kent), s megfontolja, milyen ál­láspontot foglaljon el a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláso­kon — mondotta Gorbacsov. Bush elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok nem az erő helyzetéből tárgyal, nem kívánja akaratát ráerőltetni a Szovjetu­nióra, s kész a helsinki folyamat szerepének erősítésére, miköz­ben növelni kívánja a NATO po­litikai szerepét. Mihail Gorbacsov ismét teljes élességgel megismételte, hogy alkotmányos okokból, valamint a más nemzetiségű lakosság, a térségben lévő szovjet flotta- és rakétatámaszpontok miatt is el­fogadhatatlan Litvánia függetle­nülési törekvése. Az államfő is­mét azt mondta, hogy Litvániá­ban népszavazásra van szükség, s amennyiben a többség a függet­lenség mellett van, az ország azt további 5-7 év alatt nyerheti el. A szovjet elnök ezt követően Minneapolisba utazott, ahol az állam vezetőivel, a gazdaság képviselőivel találkozik. Gorba­csov még este továbbrepül San Franciscóba, ahol hétfőn Ronald Reagan volt elnökkel találkozik, valamint ugyancsak gazdasági vezetőkkel tárgyal. A kaliforniai városban Gorbacsov a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről ta­nácskozik Ro Te Vu dél-koreai államfővel. Gorbacsov még hét­főn hazarepül. * A Szovjetunió egyezményt ja­vasolt a NATO és a VSZ között a német egyesüléssel kapcsolatos biztonsági problémák rendezé­sére — mondotta vasárnap Ja­mes Baker. Az amerikai külügy­miniszter röviddel a csúcstalál­kozó befejezése után adott tv- nyilatkozatában tett említést a szovjet javaslatról, amely — mint mondotta — tanulmányozást ér­demel a NATO-ban. Az amerikai külügyminiszter egyúttal világosan értésre adta: a Szovjetunió számára nem a most megkötött kereskedelmi egyez­mény volt a fő cél, hanem a leg­nagyobb kedvezményes elbánás (MFN). Jóllehet ezt az amerikai kormány nem köti a balti kérdés megoldásához, nyilvánvaló, hogy a törvényhozással „igen ne­héz lesz” elfogadtatni az MFN-'t, mielőtt megoldódna ez a kérdés — mondotta Baker. Az egri tanácskozás résztvevőinek nyilatkozata Erdély jovoje Közép-Európa ■ ■■ jrjrm jovoje Tudományos tanácskozást tar­tottak Erdély múltja és jövője címmel szombaton Egerben, a Megyei Művelődési Központ­ban. Az eszmecserén előadást tartott Pálfy G. István, a Hét fő- szerkesztője, Köteles Pál író, Nagy Béla, az RMDSZ vezetősé­gi tagja, Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára. Dr. Bárki Éva Mária Bécsből, dr. Jónás Endre pedig Frankfurtból érkezett az ese­ményre, melyen elnökölt dr. Murvay Sámuel, az Erdélyi Szö­vetség megyei szervezetének el­nöke. A tanácskozás eredménye­képp a résztvevők a következő nyilatkozatot fogalmazták meg, melyet eljuttatnak az ENSZ-hez, az Európa Parlamenthez, és más illetékes szervezetekhez, kormá­nyokhoz: Erdély jövője elválaszthatatlan a magyarság jövőjétől és elvá­laszthatatlan Közép-Európa jö­vőjétől: a mintegy két és félmilli­ós erdélyi magyarság és a többi erdélyi népcsoport megmaradá­sa, fejlődése vizsgája lesz a közép­európai együttélésnek, egyszers­mind a román demokráciának. Románia csak akkor foglalhatja el helyét Európában, ha végérvé­nyesen feladja azt az elnyomó po­litikát, amelyet a nem román nép­csoportok ellen folytat. Közép- Európa pedig csak akkor lesz iro­dalmi nosztalgiából valóságos kulturális és gazdasági egésszé, és csak akkor lesz képes elfoglalni helyét Európában, ha a demokra­tikus jogállamiság és a nemzeti önrendelkezés jegyében fogja rendezni a régió népeinek helyze­tét és viszonyát. Az egri tanácskozás résztvevői ezért mindenképpen szükséges­nek tartják, hogy az erdélyi ma­gyarság — az 1918-as gyulafehér­vári román nemzeti gyűlés hatá­rozatai értelmében is — maga kormányozza önmagát és intézze saját ügyeit. Ezt az önkormány­zatot csakis az államélet teljes kö­rű decentralizálása és ezen belül Erdély történelmi jellemvonásai­nak és arculatának fenntartása, il­letve helyreállítása alapozhatja meg. Az erdélyi magyarságnak magának kell meghatároznia, hogy milyen politikai, kulturális (Folytatás a 2. oldalon) A noszvaji Galassy-család szentélyének a kifosztása a hatvanas évek közepén kezdődött. Mára min­dent elloptak, ami csak mozdítható volt. Összefirkált falak, betört kripták, szétzúzott koporsók — eny- nyi maradt a vandál pusztítás után. Kollégáink — Budai Ferenc és Szántó György — megrendítő fotók­kal illusztrált riportját a 3. oldalon olvashatják. Borjúrotyogás — vidám rütyögés, avagy... „Építők napja" á la Mátraderecske (Fotó: Per! Márton) Mert mi kell a munkásnak, ha elfáradt, és mi kell a feleségének, ha megunta a napi robotot, és mi kell a gyereknek, ha elege van a bújócskázásból? Happening, látvány, humor, kacagás, némi étel, ital. És ha ráadásul mindezt ingyen kapja — nos, akkor a nap végén bizonyára elégedetten bú­jik ágyba. Egy évben egyszer leg­alább körülötte forgott a világ, az ő napját ünnepelték, az ő vállát veregették, neki húzta a Stúdió 11 (Dobsa Sándor és kilenc többi tagja nélkül — de hát két ember is csinál akkora hangulatot, hogy beleremegnek az erősítők...) Mátraderecskén vasárnap „Építők napja” volt. Emiatt tet­ték odébb az elsőáldozás idő­pontját, emiatt csúszott az óvo­dások ballagása — de megérte, mert ilyen ünnepet rég látott e kis falu, legfeljebb tavaly ilyenkor. „Marika Céllövöldéje” meg egy másik; sergő (hivatalosan: kör­hinta); a focipályán olcsó áruk turkálója (de ki megy a falu sze- (Folytatás a 2. oldalon) Rendszerváltás a Rozmaringban Örvendetes módon a rendszerváltás nem merült ki abban, hogy a Parlamentbe új honatyák kerültek, hanem egyre több helyen érezteti hatását, így pél­dául a budapesti Rozmaring eszpresszóban is. Aki a hármas autópálya felől érkezik hazánk fő­városába, az lelkesen tapasztalhatja, hogy az emlí­tett vendéglátóipari egység homlokzatára kikerült a tábla: új vezetés, olcsóbb árak! Mindemellett nem áll módjában betérni egy stampedlire, mert a lámpa zöldre vált, azonban a nagyszerű érzés sokáig nem hagyja nyugodni az embert. Eddig ugye a Rozmaringban borzasztó állapotok uralkodhattak. A régi vezetés — akik közül valaki nyilván a régi rendszer talpát nyalta — piszkos mó­don jókora felárral mérte a Hubertust, nagy-nagy haszonra téve ezzel szert, a nép nyakán élősködve. Bizonnyal különterem is volt az elvtársak számára, kik alaposan berúgtak ott minden alkalommal, majd másnaposán irányították a kerület sorsát — persze, hogy nem lett belőle semmi. De mostanra a helyzet megváltozott, új emberek jöttek, s azóta a környéken nyugalom honol. Az új vezetésnek első dolga volt az árakat vissza­szorítani, a különtermet mindenki számára nyitottá tenni, s jelenleg demokratikus körülmények között, valamennyi vendég egyenlő eséllyel ürítheti fenék­ig a poharát. Nem gúnyolódom, tényleg ilyen nagy­szerű a Rozmaring. Ebből is láthatjuk, hogy a rendszer egyik fontos alappillére továbbra is a kocsma. Lényeges, hogy az ember közérzete egy italboltban ne legyen rossz, ugyanis morózus állapotban , ráadásul részegen könnyen hülyeségeket beszélhet, még talán azt is találhatja mondani, hogy ő nem bízik ebben az egészben, a Rozmaring presszó soha nem lesz Eu­rópa része, marad egy budapesti külvárosi ivó, aho­vá munka után tér be fáradtan az ember, mert nincs kedve hazamennie az ugyancsak budapesti és kül­városi lakásába, ahol nem érzi jól magát. De ilyen a Rozmaringban nem fordulhat elő, ott vidáman iddogálnak a cimborák, hiszen azért a pénzért amiért tegnap csak öt centet lehetett boríta­ni, ma már hetet sőt bizonyos olcsóbb égetett sze­szes italok esetén nyolcat lehet kapni. Ebből aztán számunkra az következik, hogy a Rozmaring ven­dége ugyanannyi pénzből többet ihat, s ha tovább­gondoljuk, arra is rájövünk, hogy ha beleszámítja, hogy mi lenne ha a régi árak lennének most is, s azt a pénzt rászánja, akkor sokkal jobban berúghat, mint régebben és sokkal kevesebbre is emlékezhet másnap. Ezért nagyon jó, hogy a Rozmaringban vezető- váltás volt. Az új kocsmáros haszna nyilván na­gyobb, ami természetes, hiszen ő már a piacgazdál­kodás szellemében dolgozik, s ennek lényege a pro­fit. Jó a vendégnek, hiszen önfeledten mulathat: lám-lám, jobban élünk! És feltétlenül hasznos a rendszerváltás további munkálatait elvégzőknek, hiszen amíg ők tevékenykednek, addig a Rozma­ringban mindenki zavartalanul érzi a mámort. Kovács Attila Szerelmi légyott a kriptában(?)

Next

/
Thumbnails
Contents