Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-29 / 74. szám

1990. június 29., péntek A Nap kél: 4.49 órakor — nyugszik: 20.46 órakor. A Hold kél: 12.36 órakor — nyugszik: 24.02 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon PÉTER és PÁL nevű kedves olvasóinkat Péter és Pál napja az aratás kezdőnapja. Ősi hagyomány szerint a két apos­tolt i.u. 67-ben Rómában ezen a napon keresztre feszítették. A Péter név a gö­rög Petrosz vagy a látinosított Petrus névből származtatva kősziklát jelent. A keresztény vallási hagyomány szerint Péter volt az apostolok fejedelme. Jézus első tanítványa. Eredeti neve Simon volt, akinek Jézus adta a „kőszikla” nevet, akire fel fogja az egyházat építeni. Ezt a névmagyarázatot azonban a legújabb- kori filológia megcáfolta, ami szerint az eredetileg arameus nyelven írt evangé­liumokat csak később fordították le görögre, ezért nem nevezhette az első ta­nítványt így Jézus. A legújabb magyarázat Péter apostol neve melletti „Cep­has” szóról azt tartja, hogy az összefügg az arameus nyelv „kepha” szavával és jelentése: orvos, gyógyító. Két képzőművészeti ábrázolására utalunk: Mas- saccio: Péter apostol katedrája (Firenze) és Duccio: Péter a Genezáreti-tó vi­zén megy (Siena). Pál nevünk bővebb magyarázatát holnap adjuk, ma arra utalunk, hogy a latin Paulus névből ered és jelentése kistermetű férfire utal. és északi országrészben várható időnként erős gomolyfelhősödés, helyi zápor, zivatar. A Dunántúlon átmenetileg megélénkül a délnyu­gati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között alakul. mi [időjárás] Várható időjárás ma estig: Tovább tart a meleg idő.'A nap­sütés mellett elsősorban a nyugati Nyomott-e Hámori vagy nem nyomott? Nyomott-e — mármint szavazógombot — Hámori Csaba, az MSZP parlamenti frakciójának tagja, avagy nem nyomott? Ez itt a kérdés. Pontosabban az, hogy csak a sajátját nyomta-e, avagy a másét is. Az ember azt gondolná, minderre igen egyszerű felelni, hiszen elég csak megkérdezni a legilletékesebbet, Hámori Csabát. Ő ugyanis mindenkinél jobban tudja, mikor, miért, hogyan nyomott. Ám aki így vélekedik, téved. Mert például a Magyar Nemzet tudósítója megpró­bálta kifaggatni az érintettet, aki azonban arra a kérdésre, megnyom- ta-e azt az ominózus gombot, vagy sem, a következő választ adta: „Azért nem adok erre kerek választ, mert — bár nagyon könnyen ad­hatnék —, nagyon nem szeretném, hogy csupán erre szűküljön le a kérdés. De nem a személyem miatt... nekem nagyon egyszerű lenne most úgy válaszolni, hogy igen vagy nem...” Bravó, Hámori Csaba! Ez volt aztán a frappáns felelet! Tehát azért nem mondsemmit, mert roppant egyszerű lenne valamit is mondania. Úgy látszik, Hámori úr csak a nehezebb kérdéseket szereti. Akkorfel­teszek neki egy ilyet: ha mégis bebizonyosodik, hogy csalt, mikor szándékszik megválni a mandátumától? (sárhegyi) 0ÍP ■ ■ V Sorozatok a Hírlapban Az ószerbiai tájaktól Egerig Az elmúlt időszakban a Heves Megyei Hírlapban több népszerű sorozat látott napvilágot, amelyek igen megnyerték olvasóink tetszését. Most folytatva a hagyományt, hétfői szá­munkban ismét új sorozat kezdődik, címe: Az ószerbiai tájak­tól Egerig. A szerző, dr. Lőkös István arról ír, hogy a szerb nép törté­nelmének sorsfordító esztendeje volt az 1690-es év. Ez volt a nagy exodus esztendeje, amikor is Arsenije Carnojevic ipeki pátriárka vezetésével mintegy 40 ezer szerb család kelt útnak, a törökdúlta vérzivataros óhazából, hogy Magyarországon találjon menedéket. A nagy vándorlás — írják a krónikák — s okkal, mert az említett számadat személyekre bontva körül­belül 150-200 ezer főt érintett. A menekülők I. Lipót bíztatá­sára jöttek magyar földre, ahol nemcsak nyugalmat, hanem életlehetőséget is kaptak. Szeged, Arad, Pécs, Mohács, Szé­kesfehérvár, Győr, Komárom, Buda és Szentendre adott ne­kik menedéket. De eljutottak Egerbe is. Ők, az egri szerbek alkották a legészakibb magyarországi „ráckolóniát”... A májusi Szent Miklós búcsú idején ha a Ráctemplomban felhangzik az ősi liturgia szöveg- és dallamvilága, emlékez­zünk rájuk mi is kegyelettel mai egri városlakók, s mondjuk helyettük a Goospodi pomilujt — írja a szerző. Az ötrészes sorozat bevezet minket a volt egri szerbek éle­tének titokzatos világába. Az egri Ráctemplom egy részlete (Fotó: Perl Márton) TEGNAPRÓL - MÁRA Péter Pál napján Fleischmann-emléknap Kompolton Nevezetes nyári alkalommal, Péter Pál napján érkezett évtize­dekkel ezelőtt Kompokra az osztrák származású növényne­mesítő, Fleischmann Rudolf. A korszerű hazai növénynemesítés megalapítója halála napjáig dol­gozott itt az általa létesített inté­zeti telepen, s páratlanul gazdag élete során tizenegy növényfajt nemesített. Ennek jelentőségét jelzi, hogy az ötvenes években a vetésterület több mint felén az általa „kikísérletezett” fajták ter­mettek. A kompolti intézetben a mai Péter Pál napon nagy tisztelettel emlékeznek meg az alapítóról, az iskolateremtő személyiségről, nagy tekintélyű tudósról. Mint szólnak majd róla napjaink kuta­tói: munkásságával őrzi szelle­miségét, hiszen jelenleg is tizenöt elismert és két honosított kom­polti fajta gazdagítja szántóföldi növénytermesztésünket. Arról is számot adnak az emléknapon, hogy mára kiegészült az intézet korábbi tevékenysége talajvédel­mi, növénytáplálási, rekultiváci­ós, ökológiai és talajkutatási kí­sérletekkel és munkálatokkal, amelyek hasznosan szolgálják a hazai mezőgazdaságot. Eltűnt fiatalembert keres a rendőrség A Heves megyei Petőfibánya, Dózsa György út 3. Il.em. 9. szám alatt lakó Szűcs József (született 1972. január 11.) júni­us 24-én, vasárnap délelőtt a szülei Trabantjával a hatvani len­gyel-piacra ment, ahol megpró­bálkozott az ’’Itt a piros, hol a pi- ros/"játékkal. Rövid idő alatt el­veszítette a DN 26-96 rendszá­mú, halvány mogyorószínű Tra­bant Combit. Az elkeseredett fiatalember nem ment haza szülei lakására, egy alkalmi ismerősével csak a lakáskulcsot, a garázskulcsot és a Trabant elvesztését jelző adásvé­teli szerődést küldte haza. Szűcs Józsefet azóta keresi a rendőrség, a kétségbeesett szü­lők, a rokonok, a barátai. Utoljá­ra vasárnap látták: Hatvanban fél 12-kor, felszállt a Budapest felé közlekedő autóbuszra. A fiatalember személy leírása: 196 centiméter magas, vékony testalkatú, barna szemű, barna hajú, frizurája hátul hosszított. Utolsó otthoni borotválkozása­kor pici bajuszt hagyott. Eltűné­sekor viselt ruházata: papucs, félcombig érő, piros-sárga kem­pingnadrág, félderékig érő, hosz- szú ujjú póló (galambszürke ala­pon, hátul széles fekete csíkkal, elől vékony fekete csíkkal)! Eset­leg barna üveges napszemüveget visel. A rendőrség és a szülők kérik, hogy bárki, aki tud a fiatalember hollétéről, vagy vasárnap óta lát­ta őt, jelentkezzen telefonon, vagy személyesen. A Heves me­gyei Rendőr-főkapitányság tele­fonszáma: (36) 12-555, a Hatva­ni városi Rendőrkapitányságé: (38) 12-244. A szülőket a (38) 31-422, vagy a (38) 31-255-ös telefonszámon lehet értesíteni. „Tempós” előadókörút Egri templomban a Tempo kórus A dél-franciaországi Bram városából indult magyarországi vendégszereplésre a 43 tagú Tempo kórus, amely — debrece­ni fellépések után — három na­pot Egerben tölt. A Magyar- Francia Baráti Társaság meghí­vására érkezett énekkar július 1-jén és 2-án lép a megyeszék­hely érdeklődő közönsége elé. Vasárnap este 6 órai kezdettel a Helyőrségi Művelődési Otthon­ban hangzanak fel a XVIII. szá­zadi klasszikusok alkotásai, illet­ve a francia népdalok és sanzo­nok gyöngyei. Hétfőn este 7 óra­kor a Barátok templomában ad­nak hangversenyt a Francois Cabrera igazgató, illetve Kaniel Dutrech karmester vezette kórus tagjai, akiket Jean Pierre Allony irányította nyolc tagú fúvós­együttes kísér majd. A sétáló utca a gyalogosoké! E felkiáltással rendez környezet­védelmi demonstrációt a Demisz Eger Városi Szövetsége, ma dél­után négy és hat óra kö­zött, a megyeszékhelyen, a Szé­chenyi út elején. Tiltakoznak a sétáló belvárost elárasztó gépko­csiforgalom ellen, s azt szeret­nék, ha a légszennyezést elítélő polgárok is megerősítenék rész­vételükkel az akciót. A demonstráción látható elő­ször Sziki Károlynak a műem­lékváros fonákságait bemutató fotókiállítása. — Szinte a tűzoltó laktanyá­ban születtem- mondja Lukács Béla, aki a napokban vonult nyugállományba és adta át a he­lyét utódjának az új megyei tűz­oltóparancsnoknak. — Már a nagyapám is tűzoltó volt, igaz önkéntes, édesapám pedig 1932-től 1961-ig gyakorolta ezt a hivatást. Így aztán nem csoda, hogy én is mindig erre a pályára készültem, de arra azért nem gondoltam volna, hogy egyszer megyei parancsnok is leszek. De végül az élet mégis így hoz­ta, igaz egy kis vargabetűvel. Lu­kács Béla előbb ugyanis katonai főiskolát végzett, onnan nyergeit át. Ezt a szolgálatát 1956-ban kezdte, előbb műhelymunkás instruktor volt, majd őrségpa­rancsnok és vezette a tűzoltási szolgálatot is. — A tűzoltóknak nem csak akkor van munkájuk, amikor lángol valami- meséli. — A fel­készülési időben alaposan meg­ismerkednek például a területtel, s nem csak a megyehatáron be­lül, hanem annak közelében is, hiszen előfordulhat olyan eset is, hogy ki kell segítenünk egymást más parancsnokságokkal. Mun­kánkat pedig jelentősen segíti az, hogy sok társadalmi munkásunk van, az ő megelőző tevékenysé­güknek köszönhető, hogy egy közelmúltbeli felmérés azt mu­tatta ki, hogy megyénk tűzvédel­mi helyzete sokkal jobb az orszá­gos átlagnál, nálunk csökkent az esetek száma. 1980-tól megyei parancsnok, s az eltelt idő alatt számos válto­zás történt. Egy évvel később költöztek például mostani lakta­nyájukba, az addigi elavult, tönkrement épületekből. Az el­telt idő alatt a gárda szinte telje­sen kicserélődött, most főleg a l (Fotó: Gál Gábor) fiatalabb évjáratúak dolgoznak ott. — Továbbra is tevékenykedni fogok a tűzvédelmi tanácsban — mondja Lukács Béla-, s most majd több idő jut az unokáimra is. Nekem lányom van, így ő nem folytatta a tűzoltódinasztiát, de talán majd a fia. (-ács) ^Cm>,'UdWSSHto*Z^7$aSSRiSEe®9^'«fSHEt?W',Ctiiw»dR«S>6S8aDSI Szombati számunkban olvashatják BÜKKSZÉK NEM EGYENLŐ BÜKFÜR­DŐVEL Barta Katalin riportjából kiderül, érdemes megismer­ni a községet, s Bükkszék sok szempontból megér­demli a nagyobb nyilvános­ságot, különösen így nyá­ron, az idegenforgalmi sze­zon közepén. Az új üdülőpa­radicsom ébredéséről szóló cikket — melyet Perl Márton fotói illusztrálnak — lapunk 3. oldalán olvashatják. AZ EVANGÉLIUM HIR­DETÉSE - GYERME­KEKNEK Sok vitát váltott ki a mű­velődési és közoktatási mi­niszter azon bejelentése: a hittan része lesz az általános iskolai tantervnek. Többen úgy gondolják, ez nem he­lyes, hiszen a vallás magán­ügy, s a hittanoktatásnak az egyes felekezetek templo­maiban volna a helye, má­sok inkább mindenki szá­mára kötelezővé tennék e tantárgyat. Gábor László Eger főplébánosát, Czakó István kanonokot szólaltat­ta meg, az interjú a 4. olda­lon található. HOL SZÁLLT MEG VA­LÓJÁBAN PETŐFI 1844 FEBRUÁRJÁBAN EGERBEN? A Magyar Tudományos Akadémia szerint az immár biztos, hogy a Barguzinban talált csontváz egy fiatal nő földi maradványa, akit 40 évnél régebben, de 100 évnél korábban temettek el; az azonban még kérdéses, Eger városának mely házában vendégeskedett 1844 telén Petőfi Sándor. Sugár István lapunk 5. oldalán próbálja kideríteni az igazságot. mm- REPÜLŐBARÁTOK NYÁRI TÁBORA. A változa­tos és sikeres évközi klubprogra­mok után nyári szünetet tart az egri Repülőbarátok Klubja, amelynek tagjai — s az érdeklő­dő fiatalok — a makiári repülőté­ri táborban folytatják kötetle­nebb témájú közösségi életüket. A táborozás élményeiről, a repü­lőélet nyári eseményeiről a szep­temberben kezdődő MMK-beli esteken számolnak majd be. Vízbe fulladt egy lány Június 27-én, szerdán a He- ves-Alatkai bányatavaknál til­tott helyen fürdött három, tizen­éves lány. Miután hetven-nyolc- van métert tettek meg úszva, egyikük, a tizenkilenc éves Mol­nár Csilla nyilván fáradtság mi­att elmerült, s megfulladt. A má­sik lányt Vajon Zsolt tizenhat éves fiú mentette ki, míg a har­madik maga úszott ki a partra. A rendőrség ezúton is kéri a la­kosságot, vegyék komolyan a vízpartokon a tiltó táblákat, s ne fürödjenek veszélyes helyeken. Egyúttal köszönetét mondanak az életmentő fiatalembernek, valamint Holló Győző és Barta László egri búvároknak, segítsé­gükért. Fogyókúra szenzáció! 13 nap­ban 8 és 4 kg között fogyhat! A fogyókúra leírást megküldjük 500 Ft postai befizetése után. Cím: SPECIAL Stúdió 0001 1519 Budapest, Pf. 377 (X) Heves Megyei Hírlap, az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. * Főszerkesztő és felelős kiadó: KAPOSI LEVENTE * Kiadja: az AS-B Kft. * Szerkesztő­ség: Eger, Beloiannisz u. 3. sz. 3301. (Pf. 23.) Telefon: 13-644. Telex: 063-350. Telefax: 36/12-333 * Teijeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Bp. XIII. Lehel u. 10/a 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 021-02799 pénzforgalmi jelzőszám­ra. Előfizetési díj egy hóra 105, negyedévre 315, fél évre 630, egy évre 1260 forint. * Egri Nyomda Eger, Vincellériskola u. 3. sz. Felelős vezető: Kopka László — HU ISSN 0865—9109

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents