Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-22 / 68. szám

1990. június 22., péntek Hírlap 5. Manapság is elég gyakran halljuk a rádió­ban, látjuk a televízióban, olvassuk újsá­gokban, folyóiratokban, hogy tárgyi emlé­keket tárnak fel a világ különböző részein. A mostani összeállításunkban lesz szó ré­gészetről. Növények, étkek történelmi kul­túrájáról adunk hátteret korszakok megvi­lágításában. Megismerhetjük a múlt sok­sok érdekes összefüggéseit. Az ünnepség végén kivégezték a „királyt” A bab és a mitológia A bab történelme az ókorba nyúlik vissza. A régi rómaiak a Saturnalia ünnepén, december közepén ünnepelték a babot. A rabszolgák december 17-én egy napra megszűntek uraik és pa- rancsolóik alárendeltjei lenni. Sőt egyes római urak e napon ki­szolgálták rabszolgáikat. A római légióknál vadabb szertartás kísérte a bab ünnepét. Sorsolás útján döntöttek, hopy a légiósok egy-egy alakulatánál ki legyen egy napra a „babkirály”. E napon a „király” a mai far­sang-herceghez hasonló teljha­talmat kapott. Igaz, ennek meg­volt a böjtje is, mert az ünnepség végén a babkirályt kivégezték. Furcsa, barbár szokás volt ez, amelynek eredete vitatott, egye­sek szerint az egyiptomi mitoló­giából táplálkozott. Később a ró­mai hadseregben a babkirály^ vá­lasztással kapcsolatban nehézsé­gek mutatkoztak, és ezért egy halálra ítélt fegyencet ruháztak fel ezzel a rövid pünkösdi király­sággal, amely után következett a nyilvános kivégzés. A babnak egyébként az északi népek mitológiájában is nagy szerepe volt. Ősi skandináv míto­szok szerint a termékenységnek Freya volt az istennője. Ennek volt egy szolgája, Bygvir, magya­rul árpa űr és egy szolga lánya, Beyla: bab-leány. A bab ünnep­lésével kapcsolatban a közép­korból is maradtak nyomok Jan Steen (1626-1679) holland festő vidám kompozícióban örökítette meg a babkirály ünnepét. Sírdomb a halstatti korban Egy osztrák régész kiszámította, hogy az ausztriai Mitterkirchen környékén feltárt egyetlen, 24 méter átmérőjű, a halstatti műveltség korából származó sírdombnak az összehordása — ha rajta csak egyet­len ember dolgozott volna —, mintegy 340 napig tartott volna. Csu­pán a sírkamrát befogadó gödör kiásásához 185 köbméter földet kel­lett eltávolítani, ahhoz pedig, hogy a sírdombot kialakítsák, 445 köb­méter földet kellett megmozgatni. Föltéve, hogy egy ember kosárban egyszerre 30 kiló földet volt képes elhordani, kiszámíthatjuk, hogy pusztán a sírdomb elkészítéséhez 24.864-szer kellett a kosarával for­dulnia. A hajózó népeknél oltárakra került A a történelemben Őszi halászat Az ember és a hal kapcsolata csaknem olyan régi, mint maga az emberiség. Már az ősember is — ahol csak tehette — a vízen ke­resett védelmet ellenségei elől, s az életet jelentő ivóvízen kívül egyik fő élelmét, a halat is itt ta­lálta meg. Az emberiség további fejlődésével a halászat egyre na­gyobb szerepet töltött be az ősi népek életében. Megszerzése nem járt olyan veszedelmekkel, mint a nagyvadaké, s amellett igen szapora is volt. így a kiter­jedt vadvizek mentén a hal fon­tos tényezővé vált az ember ház­tartásában. Az ősmúlt hallgatag világát feltáró írott hagyományok már beszédesen bizonyítják az ember és a hal kapcsolatát. A hajózó asz- szíroknál, föníciaiaknál, szíriai- aknál és egyiptomiaknál a hal — mint a társadalom fennállása szempontjából rendkívül jelen­tős állat — az oltárokra került és szent állatként tisztelték, papsá­guk állítólag ezért nem élt vele. Gyakran találkozhatunk a hal alakjával az egyiptomi hierogli­fákon, mint a bőség és gazdagság jegyével; azzá avatta a szent fo­lyó: a Nílus haláldása. A régi görög hajósnép életé­ben még csak fokozódott a halá­szatjelentősége. Mitológiájuk is­tenalakjai között ott találjuk há­romágú halszigonyával Posei- dónt, a víz hatalmának megteste­sítőjét, a tenger szörnyét nevelő Ampitrité istennőt és Tritont, a félig emberi, félig hal alakú is­tent. A vizek világa nemcsak a görög nép hitében és mindenna­pi életében töltött be fontos sze­repet —, amint ezt az Odüsszeia halhatatlan sorai is felidézik —, hanem a római birodalom népei­nek életében is. E fényűző társa­dalom felettébb kultiválta a halat a tengerre, küldte bárkáit az ínyenc falatokért, haltároló göd­röket, piscinákat ásatott. Majd lehanyatlott a dicső kor, s Róma alapítójának utolsó satnya nem­zedéke a dőzsölésbe fulladt. Végső tobzódása az obsonium — a halas lakoma — is, amelyen ott szerepelt Martialis költő Mullus hala, a tengeri máma. E fölséges- nek magasztalt hal minden egyes darabjáért marékkai szórták az aranyat. A halászat szerepe, a halhús népélelmezési jelentősége a kö­zépkorban döntő módon irányí­totta a tengerparti népek fejlődé­sét. A tengerek rendkívüli halbő­sége, új földrészek felfedezésé­nek ígérete, az uralkodó osztá­lyok kapzsisága és a kalandvágya egyre inkább a tengerre csalja az embert, s a halzsákmányáért fo­lyó versengést a fergeteges viha­rokban nem ritkán ottvesző vi­torlás halászhajók pusztulása sem tudta hátráltatni. Közben azonban a szárazföld belsejében ekkor még ősi állapotukban bur­jánzó vadvizek, mocsárbirodal­mak, folyóáradások világában ősi halászeszközökkel és mód­szerekkel továbbra is virágkorát élte a népek egyik ősi foglalkozá­sa, az édesvízi halászat. S ma, fej­lett korunkban a hal, mint nép­élelmezési cikk, változatlanul nélkülözhetetlen az emberiség életében. A párizsi Panthéon Párizsban, a Sorbonne egyetem környékén emel­kedik a Panthéon hatalmas épülete. 1764-ben XV. La- jos utasítására Soufftépítész tervei alapján kezdték épí­teni, Párizs védasszonyá­nak, St. Genovévának tisz­teletére. 1791-ben az alkot- mányozó nemzetgyűlés ha­tározata alapján Panthéon lett a neve, s úgy döntöttek, hogy ide temetik a nemzet nagy halottjait. A forrada­lom utáni évtizedekben hol templom, hol ismét Panthé­on volt, míg végűi is Victor Hugo 1885-ös temetésekor a francia kormány döntése alapján végleg Panthéon lett ez az épület. Gigantikus méretek jel­lemzik: 110 méter hosszú, 82 méter széles, a kupola magassága 83 méter. Alap­rajza a görög kereszt formá­ját követi. A Panthéon krip­tájában a francia történelem nagyjai nyugodnak: írók, művészek, politikusok, ka­tonák, a francia ellenállási mozgalom harcosai. Itt alusz- sza örök álmát Mirabeau, Voltaire, Jean-Jacques Ro­usseau, Victor Hugo, Lan- nes marsall, a napóleoni idők nagy katonája. Itt nyugszik Sadi Carnot, Fran­ciaország meggyilkolt elnö­ke, Émile Zola, Louis Bra­ille, a vakok írásának kidol­gozója, két nagy fizikus: Je­an Jaures politikus, akit az első világháború előestéjén gyilkoltak meg, Felix Éboué fekete bőrű francia gyarmati politikus, aki 1940-ben csatlakozott a Szabad Fran­ciaországhoz. Halálos fegyver II. — Napló apámnak, anyámnak Mozipremierek Egy dél-afrikai bűnbandával kell megküzdeniük a Halálos fegyver című amerikai film főhő­seinek, Martin Riggs-nek (Mel Gibson) és Murtaugh felügyelő­nek (Danny Glover). A produk­ció második részében Mel Gib­son ismét kiszámíthatatlan, kissé lökött zsarut alakít, s a munká­ban nagyszerűen kiegészíti őt megfontoltan tempós, feketebő­rű barátja. A történetben a pokol akkor szabadul el, amikor Riggs megtudja, ez a banda idézte elő felesége halálos kimenetelű bal­esetét... Az izgalmakban bővel­kedő filmet az egri Uránia mozi mutatja be. Mészáros Márta újabb filmjé­ben, a Napló apámnak, anyám­nak címűben a történet 1956 ok­tóber 23-án kezdődik a Sztálin­szobor ledöntésével. A bukott hatalom emberei pánikszerűen menekülnek az országból. Juli, a főszereplő hazatér a moszkvai filmfőiskoláról, hogy szembesül­jön 1956 Magyarországával. Ke­servesen kell tapasztalnia, hogy teljesen más a valóság, mint amit a szovjet propaganda a magyar „ellenforradalomról” harsogott. A november 4. utáni hónapokat torokszontóan mutatja be a Napló-trilógia befejező része. Jánost is letartóztatják; sorsa a hősöké. A rendezőnő önvallo­mása erről a korszakról érzelmi­leg is felkavaró, kitörölhetetlen nyomokat hagyó élményt nyújt nézője számára...A megrendítő alkotást az egri Prizma mozi pén­teken és vasárnap vetíti. Gál Krisztián munkái az IH-ban Gál Krisztián portréi, kollázsai, szürrealista ötle­tei, humorba oltott látomásai, elgondolásai sora­koznak az Ifjúsági Ház Kisgalériájában a közönség elé július közepéig. Maga az alkotó húszon inneni fiatalságában érzi a késztetést arra, hogy a világ elé álljon eszméivel, gondolataival, a látott világról alkotott véleményé­vel. Mindazzal, amit ő a maga tudatával, érzékszer­veivel befog, feldolgoz, alkotássá nemesít. Eszkö­zei még nem a higgadt elmélyülésig vezetik őt, tech­nikai megoldásai kevéssé csiszoltak, talán ezért is esik meg nem egyszer, hogy kollázsban oldja fel azt a témát, amit megrajzolhatna, megfesthetne. Örömmel nyugtázzuk, hogy az Ifjúsági Ház fóru­ma olyan fókusznak bizonyult, ahol nem a minden áron és mindennel feltűnni akaró viszketegek kér­nek nyilvánosságot, hanem azok, akikben a mon­danivaló és erkölcsi tartás mindenképpen az elsőd­leges. Sokáig a hazai közéletben nem is tartották annyira fontosnak, hogy egy-egy alkotónak — túl a kinevezésen — legyen álláspontja, határozott néze­te saját magáról és a világról, netán észre tudja ven­ni a körülötte lévő környezetben a fontosat, az el- igazítót, a rendet, ami nélkül az ábrázolt, vagy ábrá­zolandó kor, korszak, emberek szint alatti, súlyta­lan és indokolatlan jelenségekké zsugorodnak. Gál Krisztián ismeri a képzelet csapongásainak ábrázolhatóságát, asszociációi nemcsak hangulati áttűnések, de megmutatnak valamit abból, amiről ő mindenképpen vallani akar. Itt van például a ke­rékpár és kerékpárosa. Maga a megjelenített tér- és időpillanat ott és akkor válik érdekessé, mi több, látványossá, amikor felfedezzük a kerékpár kerekei helyén a pillangókat, amik játékosan és színesen helyetesítik a kerékpár lényegét; mintegy repülésre készen azok a kis színes lepkeszárnyak, hogy von­szolnák, repítenék a „bringát”, amit egy fiatal ma sportnak hisz, és boldogságként is birtokol. Az él­mény és az élmény leírásához használt ötlet és szí­nek vezetik fel elibénk azt a tehetséget, amelyért ezt a néhány mondatot leírtuk. Primőr színeit is dicsér­jük, bár az újságkivágásokkal való játszadozása he­lyett inkább azt szeretnénk nyugtázni nála, ami benne eredeti: ami a színlátás és az ötletek termé­szetes kombinációjához vezet. Egy bolond álom Programbörze Kiállítások, tárlatok Sarkadi Péter festőművész al­kotásait az egri Ifjúsági Ház Ga­lériájában tekinthetik meg kedd kivételével, naponta 13-tól 17- ig. * Az MMK és a Hevesi Szem­le Galériájában — a Líceum első emeleti aulájában — Bolza Mari­etta munkái váiják a piktúra ba­rátait. * Székelyföldi barangolá­sok címmel láthatók lapunk fo­tóriporterének, Gál Gábornak a képei, a Megyei Művelődési Központ II. emeleti előterében * Nagy B. István Munkácsy-dijas festőművész, valamint Kálnoky László költő kiállításának az egri Vitkovics- ház adott otthont. Itt találják az érdeklődők továbbá Vitkovics Mihály költő emlék­szobáját, amely hétfő kivételével minden nap délelőtt tíztől dél­után 4 óráig kereshető fel. * Kiss Roóz Ilona kerámiájában gyö­nyörködhetnek hétfő és kedd ki­vételével délelőtt 10-től 16 óráig. A Bükki Vörös Meteor termé­szetjáró szakosztálya vasárnapra két túrát is hirdetett, az egyiket a Budai hegyekbe, az Országos Kék túra szakaszának teljesítésé­re, a másikat pedig a Bükk hegy­ségbe. Az elsőnek a hossza 22 kilo­méter, állomásai: Piliscsaba — Erzsébet-kút — Büdöskút — Ku­tya-hegy — Nagy-Szénás — Zsí­roshegyi turistaház — Hűvös­völgy. Az érdeklődőket Kékesi Tamásné hajnalban, 3.20-kor váija az egri vasútállomáson. A bükki túra hossza 17 kilo­méter. A résztvevők Gönczi Miklósné kalauzolásával érintik * Erdész Judit Mária egri ruha­tervező, népi iparművész és Ko- lumbán Zsuzsa népviseleti baba­készítő közös tárlatát Budapes­ten, a Népművészeti Stúdióban (V. Kálvin tér 5.) tekinthetik meg, naponta 10-től 18 óráig. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Az érem- és bélyeggyűjtő kö­rök vasárnap délelőtt 9 órától tartják soronkövetkező foglalko­zásukat, a Megyei Művelődési Központban. * A Prizma mati­néban Milne regényének örök­zöld rajzfilmváltozatát, a Mici­mackót mutatják be, holnap dél­előtt fél 11-től. * A füzesabonyi Városi Művelődési Központban vasárnap este 19-től 23 óráig dis­co várja a felnőtteket. * Ugyan­csak Füzesabonyban, a városi könyvtárban a helyi Baráti Kör ma délután 5-től 7 óráig tartja klubfoglalkozását. majd Várkutat, Török-utat, Sá­fárkutat, Völgyfőházat és Felső- tárkányt. Indulás 8.30-kor az eg­ri autóbusz-állomásról. * A Tekergő Túrakerékpárosok szombaton kétnapos kirándulást szerveznek a kiskörei strandra. Meleg holmit, hálózsákot min­denki vigyen magával, de ha ez valakinek gondot okozna, ma es­tig keresse fel Vígh Lajost az egri tanárképző főiskola előtti kerék­párkölcsönzőnél. A start ugyan­csak itt, szombaton reggel 8 óra­kor lesz.*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents