Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-21 / 67. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 67. szám 1990. június 21., csütörtök ÁRA: 4,30 FORINT HOGY EGER OTTHONUNK LEGYEN „...az Egészségház utca nem régi hagyományú név” (3. oldal) ÉLETMORZSOLGATÓK „A drága jó férjem huszárezredes volt.” (4. oldal) BAJNOKOK TORNÁJA ÁTÁNYBAN Felháborította a herédieket, hogy a Petőfibányát hívták meg (6. oldal) TARTHATATLAN „Csakhogy a környéken nincs nyilvános WC, így...” (8. oldal) (Fotó: Koncz János) Megnyílt a Shell- Interag áruháza Egerben Eger Északi lakótelepén szer­dán délelőtt katonazenekar, hő- légbalionos reklám adta hírül, hogy a Shell-Interag Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. — Nyíregy­háza után és Tiszafüred előtt — ismét új létesítményt avatott. A korlátolt felelősségű társa­ság az Universal Szerviz Ipari Szövetkezettől bérelt épületet — ügyes kezű kivitelezőkkel — né­hány hónap alatt tette alkalmas­sá egy mintegy 400 négyzetmé­teres szupermarketnek. A cég 12 millió forintot költött az átalakí­tásra, berendezésre, s ennek kö­zel kétszerese az árukészlet, ami­vel — a tágas parkolót sem nél­külöző — üzlet tegnaptól a vásár­lókat fogadhatja. Az új Eger Áruházat az „úton lévők” bevásárlóhelyének hirde­ti a szlogen. Elsősorban ugyanis az áthaladó vagy a szomszédos kempingben időző turistákat szolgálja, a már meglévő gépko­csiszervizt, üzemanyagtöltőt és autósboltokat egészíti ki valami­«zasssäi 5í£SVT4** féle mai, modern „oázissá”. Ugyanekkor természetesen a kö­zelben lakók ellátását is könnyí­teni kívánja. A napi áruk mellett számos tartós fogyasztási cikk is kapható. A kft. sorrendben hetedik ilyen üzletét dr. Jozef Waltl ke­reskedelmi vezérigazgató-he­lyettes örömteli, elismerő sza­vakkal méltatta, amelyekre a lé­tesítmény kulcsát jelképesen át­vevő és a működési engedélyt át­adó Békési József mb. városi ta­nácselnök válaszolt hasonló megelégedéssel. Majd ezt köve­tően az elegáns szupermarketet a közönség előtt is megnyitották. Antall József az NSZK-ban Négypontos gazdasági program Júliusban a magyar kormány az országgyűlés elé terjeszti azt a cso­magtervét, amely a gazdaságot bénító kölcsönös adósságok, a hite­lezői „sorban állások” problémájának rendezését célozza. Egyebek között ez is elhangzott azokon a fontos megbeszéléseken, amelye­ket az NSZK-beli látogatáson tartózkodó Antall József miniszte­relnök szerdán folytatott vezető nyugatnémet üzletemberekkel, bankszakemberekkel. A négypontos program első intézkedéseként banki jóváírás­sal kölcsönösen kiegyenlítenék a magyar gazdálkodók közötti tar­tozásokat. A számítások szerint ezután mintegy 30-40, továbbra is eladósodott nagyvállalat ma­radna: főként olyanok, amelyek eddig a keleti piacra szállítottak, és most nem képesek önmaguk megújítására, helyzetük rende­zésére. A terv szerint csődeljá­rást kezdeményeznek ellenük, felszámolják ezeket, ám nem a teljes megszüntetés a cél, hanem részenként - üzemegységenként - eladják, illetve bérbe adják eze­ket a cégeket, vagy lízingelik ter­melési eszközeiket. A program harmadik pontja 600-700 olyan kis- és középvál­lalattal számol, amely az intézke­dések következtében átmeneti finanszírozási nehézségekkel áll­na majd szemben. Ezeket a gaz­dálkodókat három-négy hóna­pos banki segélyben részesítik. Végül külön programot készít a kormány arra, hogy miként aka­dályozzák meg a sorban állás új­ratermelődését. Matolcsy György, a gazdasági kormányintézkedések koordiná­lását végző miniszterelnökségi államtitkár azt is elmondta a né­met tárgyalópartnerek érdeklő­désére, hogy a kormány még a (Folytatás a 2. oldalon) Tartózkodó termelők Sajtótájékoztató az aratásról és a gabona-felvásárlásról Nem lesz könnyű útja a gabo­nának az idén a földekről a táro­lókig, feldolgozókig — ez derült ki a Földművelésügyi Minisztéri­umban szerdán tartott sajtótájé­koztatón, amelyen a gabona-be­takarítás került terítékre. A ter­melők tartózkodását jelzi, hogy mivel a gabona áráról újabb dön­tés még nem született, a tavalyi 2,8 millió tonnás szerződés he­lyett az idén mindössze 1 millió tonna átadására kötötték meg a szerződést. íly módon egyértel­mű: a várakozás álláspontjára helyezkedtek. A sajtótájékoztatón elhang­zott gabonaipari vélemény sze­rint megeshet, hogy nem tudják átvenni a termést, az iparnak ugyanis alig 8 százalékos nyere­sége van a feldolgozáskor és 15 milliárd forint hitelre lenne szük­ség a felvásárláshoz, márpedig a jelenlegi kamatok mellett erre kevés eséllyel tudnak vállalkoz­ni. A termelők képviseletében szóló MOSZ-szakértő a sajtótá­jékoztatón elmondotta: a gazda­ságok nem akarják visszatartani a termést, annál is kevésbé, mert égetően szükségük van a pénz­bevételekre. Viszonylag kevés szó esett az idei aratásról. A gabonafélékből közepes termés várható, a kalászos gabonát hazánkban 1,64 millió hektárról takarítják be. A techni­kai eszközök rendelkezésre állnak, úgy hogy kedvező időjárás esetén 20 nap alatt elkészülhetnek a nagy munkával. Az idei aratás eredmé­nyessége azonban nem a gabona- kombájnotokon fog múlni. Negyven éve történt Emléktábla-avatás Újhatvanban Pontosan negyven éve, azaz 1950. június 19-én történt az a tragikus esemény Újhatvanban, amelynek során szimpátiatünte­tés zajlott le a katolikus templom környékén. Több száz helybéli állampolgár gyűlt itt össze, hogy próbálja megakadályozni az ÁVH akcióját, amely a ferences rendi barátok elhurcolására irá­nyult. A nyílt kiállás következ­ményeként ama estén hatvannál több polgár lakása előtt álltak meg a karhatalmisták által kive­zényelt teherautók, s hónaljnyi poggyásszal — minden javukat hátrahagyva — egyrészt a Horto- bágyra, másfelől Recskre, a bá­nyatelepre szállították valahá­nyat. Most nem részletezzük azt a sok kínt, szenvedést, amit ez az illetéktelen, durva beavatkozás okozott, hiszen az elhurcolt csa­ládok sorsát ismeri a város, sőt Németi Gábor, a helyi Bajza- gimnázium történész tanára há­nyattatásukat tanulmányban dolgozta fel, s ez megjelent a Délsziget című folyóirat hasábja­in, a városi Ady Endre Könyvtár pedig videokazettán őrzi azok emlékezéseit, akik túlélték a ten­gernyi megpróbáltatást. Az évforduló alkalmából ked­den este emlékünnepségre került sor a helyszínen, illetve a katoli­kus templomban hálaadó szent­mise zajlptt le, amelyet az egyko­ri szerzetes barátok celebráltak. Ezt követően az egybegyűltek kivonultak a hajdani rendház fa­lán elhelyezett emléktáblához, mely immár örökké felidézi a tragikus eseményt. (Folytatás a 8. oldalon) Június 25-től egyhetes szabadságra megy félezer ember a kompresszorüzemből Hogyan tovább F inomszerelvénygyár...? Mérlegelik a heti négy munkanap bevezetését Talán a legrosszabb szándékkal sem mondhatják, hogy az elmúlt évtizedekben nem korszerűsítették folyamatosan a termék- és a gyártásszerkezetet az egri Finomszerelvénygyárban. Tulajdonkép­pen mindenféle központi akarat, befolyásolás nélkül erre töreked­tek a vezetők és beosztottak egyaránt. Ennek a közös akaratnak volt az eredménye, hogy a gyár fennállásának történetében tavaly érték el a legkimagaslóbb eredményeket árbevételben, nyereség­ben, és a külpiaci értékesítésben. A háromezer fős kollektíva életében viszont az idei esztendő nagy változást hozott. A piaci fi­zetőképes kereslet erőteljesen visszaesett. Ez szorosan össze­függ a rendszerváltással, a ko­rábbi szocialista tervgazdálko­dás összeomlásával. Ebben a helyzetben a gyár vezetői nem tétlenkedtek, miután azonnali, illetve hosszabb távú intézkedé­seket tettek és tesznek. Termé­szetesen a kivezetőút felvázolása igen nehéz feladat. Mégis ho­gyan tovább Finomszerelvény- gyár? — erről érdeklődtünk Kócza Imre vezérigazgatótól. — Kilátásaink alapján ebben az évben várhatóan 60 százalék­kal csökken a pneumatikái ele­mek hazai értékesítése. Bár igény lenne, de a jelenlegi hitel- politikai intézkedések miatt a vállalatok nagy része nem fej­leszt. Akik viszont vásárolnának tőlünk, azoknak nincs pénzük fi­zetni! Ugyancsak gondot jelent, hogy a környező országok piac­aira legalább 30-40 százalékkal kevesebbet szállítunk 1990-ben. Befolyásolja tevékenységünket a rendkívül nehéz helyzetbe került Ikarus gyár, amelynek 25-30 százalékkal alatta marad a meg­rendelése a tavalyitól, ajtónyitó (Folytatás a 2. oldalon) Mennyi az idő, miniszter úr? Für Lajos sajtótájékoz­tatója Budapesten (Fotó: Gál Gábor) — Hosszú idő óta először ta­lálkozik az újságírókkal igazi ci­vil honvédelmi miniszter — kezdte mondandóját tegnapi saj­tótájékoztatóján Für Lajos. Majd hangsúlyozva, hogy azért a katonás pontosságot neki is illik betartania, pontosan tizenöt percet kért a hallgatóságtól, s hogy véletlenül se lépje túl az időkorlátot, több ízben is látvá­nyosan az órájára pillantott. Már ebből is látszik, hogy a tárca élén nem a korábban megszokott stí­lust követi Für, a jövőben példá­ul rendszeresen tart sajtótájé­koztatót, s bizonyára azokon is váratlanul bele-beleszól egy-egy kérdező felvetésébe, mint példá­ul most, amikor megemlítették Vas megyei származását, s erre ő így reagált: azt a megyét biztosan megvédj ük! A találkozó leginkább bemu­tatkozó jellegű volt, Für Lajos vázlatos áttekintést adott a had­sereg jelenlegi helyzetéről, s ar­ról milyen elképzelésekkel látott neki a munkának. Kiemelte, hogy nem csupán személycserék voltak a minisztériumban, ha­nem ott is rendszerváltás törté­nik. A felső vezetés például már teljesen kicserélődött, és a to­vábbiakban is lesznek változá­sok, igaz nem radikálisak és tö­megesek, hanem megfontoltak. Nem akarják, hogy bárki is az ut­cára kerüljön. Akaratukon kívül is egyre csökken a hadsereg hiva­tásosainak a létszáma, hiszen (Folytatás a 2. oldalon) Tvr Extra Teljes heti rádió- és tv-míísorpénteken, 16 oldalon a Hírlap -ban!

Next

/
Thumbnails
Contents