Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-02 / 51. szám

Hírlap, 1990. június 2., szombat 3 — Egyetért azzal a megállapí­tással, hogy a fogda tulajdonkép­pen turistaszálló lett? — Azért erről szó sincs — vá­laszolja András (ő kéri, ne írjuk ki a teljes nevét). — Az viszont igaz, hogy emberibbek lettek a körülmények. Amikor 1984- ben kerültem be, egészen mások voltak. — Mégis, milyenek? — A zárkában csak a fekhe­lyek voltak, a matracot csupán villanyoltás előtt fél órával adták ki. Napközben feküdni nem volt szabad. Nem lehetett semmi más. Újság, könyv se. Hideg éle­lem úgyszintén nem. Élvezeti cikkről pedig legfeljebb álmod­hattunk. Cigarettából például ki- porcióztak napi nyolc szálat, és slussz-passz. — S amióta életbe lépett az új rendelet? — Egy jó hónapja bent van nálunk asztal, annyi szék, ahá- nyan vagyunk, kis szekrénykék­ben tarthatjuk a tisztálkodási eszközeinket, még félpengéjű borotvát is. Lehet nálunk saját ruha, élelmiszer, hiszen kétna­ponta kaphatunk most már cso­magot. Fényképeket, hírlapo­kat, könyveket hozhatnak be ne­künk, mi több, rádiót vagy tele­víziót, hogy tájékozódhassunk a nagyvilágban. — Létezik még a „fárasztásos” módszer? Éjszakai kihallgatás, váltogatva magárahagyatottság- gal... — Annak idején valóban így volt: behozták az embert, betet­ték egy külön cellába, egy hétig rá se néztek. Most nem lehet sen­ki egyedül. A pihenőnket pedig egyáltalán nem zavarják. — Talán a változásnak kö­szönhető, hogy az utóbbi időben megszaporodott az erek felvágá­sa...? — A falcolással senki nem ér el semmit, csak saját magában tesz kárt. Szabadabb kiszolgáltatottak A fogva tartás új szabályozá­sát nyújtó belügyminiszteri ren­delet április 1-jén lépett hatály­ba. Az 1979. évi 11. számú tör­vényerejű rendelet múlt esztendei módosítása hatalmazta fel a tár­ca vezetőjét, hogy — az igazság­ügyi miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben — sza­bályozza az őrizet és a rendőrségi fogva tartás végrehajtását. — Az első szembetűnő újdon­ság, hogy ez a szabályozás a nyil­vánosság előtt is megjelent a Ma­gyar Közlönyben... A magyarázatot Kopasz Ár­pád r. alezredestől, a Heves Me­gyei Rendőr-főkapitányság köz- rendvédelmi és közlekedési osz­tályának vezetőjétől kapjuk. — Korábban csak belső utasí­tás létezett e témában, s legin­kább az is csak tiltásokat tartal­mazott. A mostani jogforrás alapja az 1976. évi 8. tvr., amely a polgári és politikai jogok nem­zetközi egyezményokmányának ezzel kapcsolatos kitételeit ve­zette be itthon. Emberek sorsá­ról, életmódjuk erőszakos meg­változtatásáról van szó. Ez szá­mukra hátrányos, egyfajta ki­szolgáltatottságot jelent. Ügyan- akkor konfliktushelyzetek adód­nak a fogva tartás során, s ezek csak ilyen szintű szabályozással oldhatók fel. Előremutató, euró­pai színvonalúval. — Mi minősíti ilyenné? — Az, hogy ezúttal már nem elsősorban tiltásokat fogalmaz A csíkok talán nem a bezártságot, henem a szabadság reményét idézik fel. E helyen tehetik meg napi sétájukat a fogvatartottak. Ezt látja az őr, mielőtt beadná az ételt (Fotó: Perl Márton) meg, hanem több jogot biztosít a bekerülőknek, hogy elviselhető módon élhessenek akár hosz- szabb ideig is a fogdában. — Eddig tehát nem volt elvi­selhető? — Szerintünk igen, de az két­ségtelen, a tiltások sok hátrány­nyal jártak a bent lévőnek. Most valóban megilletik a fogvatartot- takat az emberi jogok. így a vé­delemhez való jog, amely szerint az előzetes letartóztatásba helye­zést követően azonnal tárgyalhat védőjével, hivatali munkaidő­ben, ellenőrzés nélkül. Továbbá havonta kétszer fogadhatja a hozzátartozóját, barátját, akivel harminc percig beszélgethet el­különített helyen. A zárkák be­rendezése is változik. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy moz­gatható asztal, szék legyen ben­nük. A fogvatartott ült a priccsén, és az öléből evett. Még a szellő­zésről sem gondoskodhatott. Most már mindez lehetséges. Le­het náluk tévé, műsorvevő rádió, olvasnivaló. Azért, hogy haszno­san tölthesse idejét itt, ha már ar­ra kényszerült, hogy a mi ven­dégszeretetünket élvezze. — De hát ezt általában saját maga „harcolja ki”. — Ez csak az egyik oldal. Ter­mészetesen a többségnek bűn- cselekmény miatt kell vállalnia a felelősségre vonást. Ám, hogy itt van, az nem jelenti azt, innen egyenes út vezet a börtönbe. Te­hát nemcsak eleve beskatulyá­zott bűnöző személyiségű embe­rek kerülnek ide. Ezért is szüksé­ges, hogy a korszerű európai mérce szerinti szabályozás meg­legyen. Rendelkezhessenek mindazokkal a jogokkal, ame­lyek általában az emberi élethez hozzátartoznak. Nem biztos, hogy indokolt orvosilag megköt­ni, hogy egy szívbeteg csak akkor kaphat gyógyszert, ha összeesik a zárkában. Miért ne adagolhat­nák ők maguknak? Miért ne ho­zathatná be valaki a megszokott mosdószereit, kenőcseit, arc­ápoló kréméit? Ma már természe­tes lehetőség a gyümölcslé, a nescafé, a filteres tea. Magánál tarthatja az ékszereit, az ügyével kapcsolatos iratokat. Szétrúgott fogdaajtók, felgyújtott matrac Végigmegyünk az egri köz­ponti körzetesített fogdán. A zárkákban valóban tapasztalha­tó az átalakulás. Legalábbis an­nak néhány jele. A főkapitány­ság eddig 200 ezer forintot köl­tött az új berendezési tárgyakra. Ebből azonban a 34 személyes egri és a 30 személyes gyöngyösi fogdákban mindössze asztalok­ra, székekre, kisszekrényekre fu­totta. Hiányzik a benti vizesb­lokk, állandó hideg-meleg víz­zel. De sok más feltétel megte­remtése is várat magára. Jó ma­gyar szokás szerint ezúttal is szü­letett egy európai szín vonalú jog­szabály, ám az előkészítés nem történt meg. Hasonlóképp vélekedik Vár- konyi Károly r. főtörzsőrmester, aki a fogdában megbízással az őrzők munkáját irányítja. — Leginkább a létszámgon­dok foglalkoztatnak most — mondja. — Negyven őrnek kelle­ne lennie, ám jelenleg csak tizen- ketten vagyunk. Biztonsági okokból legalább kettő ember­nek szabad csak kinyitnia a zárka ajtaját. Ne feledjük: akár nyak­kendővel, akár más eszközzel — amelyeket most már maguknál tarthatnak az őrizetesek — meg­támadhatnak bennünket. A bíró elé állításnál a kísérést is a rend­őrség végzi. Egyelőre kilátás sincs, hogy újabb státuszokat kapjunk. Többet kell foglalkozni a bent lévőkkel, ez napi 10 — 12 óra állandó talpalást jelent. — Úgynevezett fogdái esemé­nyek is szaporítják az önök mun­káját, nemde? — Nyolc esetben rúgták szét a zárkaajtót, az egyikük felgyúj­totta a szivacsmatracot. — Ezek a cselekedetek vissza­vezethetők az új rendelkezésre? — Csak nagyon durván. In­kább arra hivatkoznak elkövető­ik, hogy nem bírják a bezártsá­got, indulatukban tesznek ilye­neket, nem a rendőrökkel szem­ben. Egyébként a gyújtogató és több ajtó megrongálója ugyanaz, a személyiségében károsodott őrizetes volt. Az előbbi szavakat erősíti meg dr. Papp Kálmán, aki szokásos napi „rendelését” tartja: — Legtöbbször arról panasz­kodnak, hogy idegesek, nem tudnak aludni. Ezért többnyire nyugtátokat kémek. Az öngyil­kossági kísérletek is leginkább az idegességre vezethetők vissza. Eldugják a gyógyszereket, a pen­gét. Nehéz meggyőzni őket, hogy ez nem helyes. Az egri központi körzetesített fogdában harminc- András: Azért ez még nem turistaszálló, de em- négyen férhetnek el beribb, mint régen Szalay Zoltán Kopasz Árpád: Európai színvo­nalú, előre mutató szabályozás, de... A fogdaparancsnok: Várkonyi Károly Több a garancia, mint ahány a fogvatartott — Az biztos — ismeri el Ko­pasz Árpád —, hogy őreinknek az eddiginél jóval nagyobb türe­lemre, erősebb idegzetre van szükségük. Mégis az az elvünk: elsődlegesen ne a kényszerítő eszközök domináljanak. — Arról győződhettünk most meg, hogy bizony meglehetősen sok a kifogás az új szabályozás­sal szemben. Továbbították azo­kat az illetékes helyre? — Jeleztük még a rendelet és végrehajtási utasítása hatályba lépése előtt az Országos Rendőr­főkapitányság vezetésének, ők egész napos konzultációt hívtak össze. Több kérdésben állásfog-* lalás is született ott, de rengeteg még a nyitott probléma. Két pél­da rá: mi történjék, ha a fogva­tartott nem akaija fogadni a láto­gatóját, vagy a kiskorú gyermeke keresi őt váratlanul, iskola után? Ha netán két homoszexuális ke­rül egy zárkába, milyen magatar­tás tűrhető el tőlük? Minden­esetre a HRFK vezetése egy igen részletes helyi szabályozást ad ki. — Ez a fogvatartók biztonsá­gát is szolgálja, joggal. De milyen biztosítékai vannak az őrök eset­leges visszaéléseinek megakadá­lyozására? — Ezt a rendet sokan és sok­szor ellenőrzik. A törvényessé­get a főkapitányság vizsgálati osztálya felügyeli, az őrzés biz­tonságát az általam irányított osztály. A központi ügyeletveze­tők naponta kétszer néznek át alaposan mindent. Emellett az ügyészségről havonta felügyelik a fogva tartás színvonalát. Nem véletlenül mondják olykor az itt dolgozók: lassan több lesz már az ellenőrzés, mint ahány a fog­vatartott... Szekrények, asztal és székek a zárkában len volt — ez idáig elképzelhetet­Színes tévé, rádió, borotva a zárkában — Emberibb körülmények? — A feltételek egyelőre hiányoznak Fogdahangulatok - az európaisághoz közeledés után

Next

/
Thumbnails
Contents