Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-16 / 63. szám
10. SPORT Hírlap, 1990. június 16., szombat A képen látható küzdelemben bizonyára nem lesz hiány a jövő héten kezdődő Egervin-kupán sem (Fotó: Szántó György) Csütörtökön rajtol az Egervin-kupa Válogatottak vízilabdatornája Egerben Lassan már a feledés homályába merül — idestova tizenegy eve volt —, hogy az egri uszodában hat ország vízilabda-válogatottja csatázott egymással, hogy az egri szurkolok a magyar aranycsapatnak, Faragóéknak, Csapóéknak tapsolhattak, és megcsodálhatták a latinos póló furfangjait is. Az elkeseredésre vagy a nosztalgiázásra még sincs semmi ok, mivel az Egervin-kupa megújult köntösben lép az idén a közönség elé, klubcsapatok évről évre ismétlődő vetélkedéséből nemzeti válogatottak megméretésévé lép elő. Amint Kiss Ottótól, a Magyar Vízilabda Szövetség főtitkárától megtudhattuk, az egri tornát mindig a páratlan években rendezik meg — az idei esztendő kivételnek számít —, s az elképzelések szerint a Tungs- ram-kupa mellett az egyik legrangosabb hazai mérkozéssoro- zat lehet. Az érdeklődésre jellemző, hogy már a jövő évi versenyre is nyolc csapat adta le jelentkezését, és minden valószínűség szerint kibővül a mezőny, a hatostoma helyét nyolc csapat vetélkedése veszi át. Egyelőre azonban maradjunk még a jövő héten, csütörtökön kezdődő rendezvénynél. Négy napon keresztül zajlanak majd az összecsapások a már koros, de a nemzetközi sporteseményre kicsinosított Bárány-uszodában, ahol a szovjet, a csehszlovák, a kanadai, az ausztrál, az izraeli és a magyar válogatott ad egymásnak randevút. Feltehetően színvonalas, érdekfeszítő találkozók részesei lehetnek az uszodába kilátogatok, és remélhetőleg olyan mérkőzéseket raktározhatnak el élményeik között, amelyek felvonultatják a sportág szépségeit. Bízunk továbbá abban is, hogy a rendezés és a játékvezetés nívója sem marad el a medencében látottak mögött. Erre garancia a versenybíróság nemzetközi elnökének, a nyugatnémet Jorg Haake úrnak a személye. A parton a nemzetközi porondon is jól csengő nevek fújjak majd a sípot, így a bolgár Janev, a görög Has- sekioglou, a holland Telegan és a magyar Kiss Ottó. A torna fővédnökeinek sorát Váradi János, az Egervin vezérigazgatója nyitja meg, aki érdeklődésünkre elmondta: a torna megrendezésének lehetővé tételével cégük szeretne a korábbiaknál is jobban bekapcsolódni a sportág nemzetközi vérkeringésébe. Azt is megtudhattuk tőle, hogy a sport, nevezetesen a vízilabda támogatása jól illeszkedik marketingtevékenységük fő irányvonalába. Dr. Kunos Péter, az Agrobank Rt. vezérigazgatója, dr. Bodnár András, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, valamint Békési József, az egri városi tanács általános elnökhelyettese úgyszintén védnökséget vállalt az év legrangosabbnak ígérkező egri sporteseménye fölött. A megyei bajnokságban indulhat az Eger SE „fakó-csapata” Labdarúgó NB III. Presztízscsaták a fináléban... Amit legutóbb feltételeztünk, az bekövetkezett a labdarúgó NB III. Mátra-csoportjának utolsó előtti fordulójában. Minden sorsdöntő kérdés tisztázódott, ismert a bajnok, bizonyossá vált, hogy mely csapatok kényszerülnek búcsúra. Örömteli, hogy megyénk csapata magasabb osztályba léphet, a kiesettek között pedig nincs együttes szőkébb hazánkból. Az utolsó forduló előbbiekből következően már csak presztízscsatákra kínál lehetőséget. A bajnok Hatvani KVSC-Deko úgy ünnepelhet felhőtlenül saját közönsége előtt, ha legyőzi a Törökszentmiklós csapatát, amiért ebben a bajnokságban még egyszer szükség lesz az odafigyelésre. Győzelem esetén az előkelő negyedik helyen is végezhet a Gyöngyösi SE, három pontot viszont nehéz lesz szerezni az egyébként rapszodikusan szereplő Jászberény otthonában. A H. Gáspár SE is idegenben fejezi be a bajnoki évet, de nyugodtan játszhat a nézsai pályán, mert a hazaiak már csak a szép búcsúban reménykedhetnek. Az Apci Vasas mindig lelkes közönségének szeretné győzelemmel megköszönni az eddigi biztatást, amihez aligha fog csupán statisztálni az SBTC. Tippjeink a további mérkőzésekre: Szolnoki VSE — Balassagyarmat 2, St. Kohász — Nagy- bátony 1, Gödöllő — Bag 1, Romhány — Rákóczifalva X. Megyei labdarúgó-bajnokság Célba érhet-a Recsk A megyei bajnokság utolsó fordulójára maradt a döntés a bajnoki címet illetően. A tarna- lelesziek legutóbbi hazai vereségük után már elvesztették reményüket az elsőségre. A két, még szóba jöhető rivális közül a Recsk dolga könnyebb lehet, mint a bélapátfalviaké. Az előbbiek a szerényebb képességű Tarnaörsöt látják vendégül, míg az utóbbiak a leleszieket fogadják. Meglepetés lenne, ha nem a recskiek futnának be elsőként a célba. Érdekes összecsapást ígér a Füzesabony — Novaj párharc. Az abonyiak dobogós álmai csak Szombat Szabadidősport: Falusi szpar- takiád, nyári sportágak körzeti döntője, Gyöngyös, városi sporttelep, 8.30. Játékos vízi versenyek, vitorlásbemutató, Kisköre, szabadvizű strand, 9. Úszás: Pro Agria országos emlékverseny, Eger, nyitott uszoda, 10.30. Labdarúgás: Apella-kupa pénzdíjas, kispályás labdarúgóúgy valósulhatnak meg, ha két vállra fektetik az utóbbi időben egyre jobban játékba lendülő vendégeket. Érdekes lehet még a Heves — Sirok találkozó, ahol a két, jobb sorsra érdemes együttes javíthat mérlegén. Formalitásnak tűnik a Nagyréde — Poroszló 90 perc, hiszen az utóbbiak már kibérelték helyüket a tabella alján. Döntetlen-szaga van a Domoszló — Selyp találkozónak, bár a selypiek idegenbeli győzelme sem jelentene meglepetést. Hazai siker várható a Gyöngyöshalász — Kompolt találkozón. Sportműsor torna Eger, Északi sporttelep, 9.30. Vasárnap NB III. Mátra-csoport (17): HKVSC Deko-Törökszentmik- lós, Marcsok, Apci Vasas-SBTC, Sulyok. Megyei bajnokság (17): Heves-Sirok, Bozsik, Füzesa- bony-Nováj, Kalicz, DomoszlóA napokban tartotta ülését a megyei labdarúgó-szövetség intézőbizottsága. A napirendi pontok között több érdekes téma is szerepelt. Többek között felvetődött annak a lehetősége, hogy a NB II. Keleti csoportjában bajnokságot nyert Eger SE ifjúsági csapata jövőre a megyei bajnokságban indulhasson. A szavazásra bocsátott kérdés után kiderült, az elnökség egyhangúan támogatta a javaslatot, így megyeszekhelyünk útánpótlás- csapatát nem kell szélnek ereszteni. Teljes jogú tagként vesznek majd részt a pontvadászatban. Mindössze annyi lesz a kikötés, hogy ebből az osztályból nem léphetnek tovább, viszont kieshetnek. Nem tisztázódott, hogy a bajnokságot tizenhat vagy tizennyolc csapattal bonyolítják le. Határozatot hoztak viszont arról, hogy nem nevezhet az az egyesület, amelyik nem biztosítja a megfelelő feltételeket egy- egy találkozó rendezéséhez. A döntés ellen nincs apelláta, bárkiről is legyen szó. A Magyar Kiya keretén belül lejátszott és idő előtt félbeszakadt Makiár — Gyöngyöshalász 90 perc eredményét 2-0 arányban a vendégek javára ítélték. Büntetésként három találkozóra szövetségi ellenőrt kötelesek a makiáriak biztosítani, amelyből egyet már teljesítettek. Selyp, Pest m. jv., Gyöngyösha- lász-Kompolt, Szolnok m. játékvezető, Nagyréde-Poroszló, Nógrád m. jv., Bélapátfalva-Tar- nalelesz, Borsod m. jv., Recsk- Tamaörs, Spisák. Eger körzeti bajnokság I. osztály: Felsőtár- kány-Mátraderecske, Felsőtár- kány, 17. Apella-kupa pénzdíjas kispályás labdarúgótorna, Eger, Északi sporttelep, 9. ‘Wtoatli&Cc 90 Lejátszották... Ausztria — Cseh és Szlovák SZK 0-1 NSZK — Arab Emírségek 5-1 A Hírlap kommentátora: Csank János Feltámadtak a plávik — Ez a találkozó számomra azt nyújtotta, amit valójában mindenki várt a világbajnokságtól. Meglepett a jugoszlávok játéka a nyugatnémetek elleni gyenge teljesítmény után. Homlokegyenest ellenkező felfogásban futballoztak legutóbb a kolumbiaiak ellen. Duzzadtak az erőtol, egy pillanatra sem hagytak esélyt az egyébként jól játszó ellenfelüknek. Taktikailag jobban felkészültek szomszédaink. Kihasználták a dél-amerikai csapat védelmének gyengéit. A négy, egy vonalban helyezkedő védőjátékossal szemben próbálták a lestaktika ellenszerét megtalálni, bár ez kevésbé sikerült. Zavart akkor keltettek, amikor a két szélső középpályásuk állandó felfutásokkal zavarta a jobb és bal bekkeket, s így a középen lendületesen érkező két ék egy az egyben maradt a belső hátvédekkel. A mélységből induló középpályások — elsősorban Szuszics — gyakran létszámfölényes helyzetet teremtettek. A gól is hasonló szituációban született. A kilencven perc egyik érdekessége volt, hogy a küzdő felek egyaránt a letámadás fegyverét alkalmazták. Ha hasztalanul próbálkoztak ezzel a védekezési formával, akkor visszafutottak saját térfelükre, és keményen, agresszívan állították meg a támadásokat a félpályánál. Olykor bizony szikrázott a gyepszőnyeg a kemény belépők után. Hozzá kell tennem, hogy a kolumbiaiaknak sincs okuk panaszra, már ami a játékukat illeti. Rengeteg elmozgással látványos elemeket sorakoztattak repertoárjukból. Az összecsapásra végig jellemző volt az óriási tempó, ami egyfajta önvédelem is volt. Ha bármelyik együttes labdarúgója esetleg körülményeske- dett, azonnal hárman-negyen körülvették és szerelték. Éppen ezért pillanatok alatt kellett a középpályát átjátszani. A jugók ezért a védővonalat előretoló ellenfelük fölött átrúgták a labdát, s ezzel versenyfutásra késztették riválisukat, s ebben az esetek többségében felülkerekedtek. Az egyik üde színfolt volt Higuita, aki kifutva remek dolgokat produkált. Kicsit kockázatosnak tűntek, de olyan biztosan csinálta, hogy az nyilvánvalóan nemcsak a dél-amerikai virtusból fakadt. A jugoszlávok védekezése hasonló volt a kolumbiaiakéhoz, azzal a különbséggel, hogy az az európai stílusjegyeket viselte magán. A söprögető előtti négy játékos átadta egymásnak a befutó csatárokat, Valderramát pedig követővel fogták. A többiek, mivel nem kenyerük az emberfogás, területet védtek. Ettől függetlenül sokkal többet nyújtottak, mint az NSZK ellen. Ügyesen használták ki a széleket, így a mélységből középen érkezőknek már viszonylag könnyű dolguk volt. Szerintem a tizenegyes kihagyása tette meleggé a mérkőzést. Ez is alátámasztja, hogy ezen a világbajnokságon egyetlen csapatot sem lehet félvállról venni. Végül szeretnék szólni a játékvezető teljesítményéről, aki remekül vezette es tartotta kézben az összecsapást. Neki is köszönhető, hogy ritmusos, színvonalas csatát láthattunk. Hétvégén a képernyőn: Szombat TV116.50: Brazília—Costa Rica (Torino). TV 2.20.50: Anglia-Hollandia (Cagliari). Vasárnap TV 1.10.15: Svédország—Skócia (összefoglaló, Genova) TV2.16.50: Írország—Egyiptom (Palermo). TV 1.20.40: Belgium—Uruguay (Verona). Örömünnep Marokkóban is Mintha legalábbis a hazai csapat nyert volna, olyan öröm ünnep köszöntötte Rabatban a kameruniak csütörtöki, 2:1 arányú győzelmét Románia ellen. A marokkói főváros lakói egymásnak gratuláltak a találkozó lefújása után, Abdellatif Semlali sportminiszter pedig nyilatkozatban üdvözölte az újabb afrikai sikert. — Ezek után senki nem vitathatja jogos igényünket, hogy bővítsék a vb-döntő afrikai résztvevőinek a számát— mondta. — A földrészünk képviseletére biztosított két hely a 24-es mezőnyben méltatlanul kevés, és tiltakozunk az igazságtalanság ellen. A sportminiszter szólt arról is, hogy Marokkó megpályázta az 1998-as vb-döntő rendezési jogát. — Sajnos, nagyon kevés a magas rangú afrikai sportdiplomata a FIFA-ban, s ez a tény behatárolja esélyeinket. De most Kamerun is bizonyította: az élet egyetlen területén sem szabad lebecsülni az afrikaiakat — tette hozzá Semlali. Toni Polster, az osztrák válogatott egyik erőssége Nem kór a kor Ami nem sikerült a világbajnok Argentínának, az nem adatott meg a román csapatnak sem. Kamerun válogatottját, vagy ahogy magukat nevezik, a Szelí- díthetetlen Oroszlánokat Hagi- ék sem tették kezes bárányokká. Pontosan a fordítottja esett meg. Pedig sokan hangoztatták a focitudorok közül, hogy az első mérkőzés egy világbajnokságon nem mérvadó, ám az afrikaiak rácáfoltak erre a tapasztalat alapján megalkotott elméletre. Csütörtök délután a fekete bőrűek gárdája volt a nyerő, s a sikerkovácsok között az első hely illeti meg a külön kérésre visszatért, már 39 esztendős Miilát. Energikus mozgása, robba- nékonysága láttán senki sem hinné, hogy hamarosan túllépi a negyedik ikszet. Igazán ámulatba ejtő volt, ahogy a második góljánál faképnél hagyta az egyébként nem lassú román védőket. Példája egyáltalán nem egyedülálló a futballtörténelemben. Csupán a legutóbbi éveket felidézve: Mexikóban a dán Morten Oben, Spanyolországban pedig a belga van AJoorképesztette el higanymozgásával azokat, akik nem hisznek a csodákban. Okulásképp is emlegethetjük ezeknek a világnagyságoknak a neveit, hiszen idehaza nemegyszer már egy harminc körüli focistát is a legszívesebben nyugdíjaznának. A tapasztalat mifelénk nem akkora kincs, hogy az vetekedhetne a fiatalsággal. Pedig sok min.den azt sugallja, hogy a kor még nem kór. A futballpá- lyákon sem... (buttinger)
