Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-16 / 63. szám

1990. június 16., szombat Hírlap-HÉTVÉGE 9 Kertész leszek Oázis 1-2-es kép: Várjuk meg, amíg az oázistégla víz alá süllyed 3-4-es kép: így lehet a tűzőhabot rögzíteni Virágtálak, virágvázák készí­tésénél a növény rögzítésére tű­zőalapokat, tartóanyagokat használunk, így tudjuk a kívánt formát kialakítani. Egyik leg­könnyebben használható anyag a szintetikus tűzőhab, ami „oá­zis” néven vált ismertté (más né­ven is forgalomba került: Piaflór, Flórasoil, Stexfix, stb.), de hasz­nálatuk módja azonos. Sajnos, ha vásárolni akarjuk, Budapestre kell utaznunk, ahol a HORTCO- OP üzleteiben (Flóracoop virág- csarnok) kapható. Jó lenne vele találkozni városunk virágboltjai­ban is, biztosan lenne rá kereslet. A tűzőhab — talán nem túlzás állítani — forradalmasította a vi­rágkötészetet, egyszerűsítette az időigényes technikai megoldáso­kat. Felhasználási területe rend­kívül széles, segítségével kezdők is szép kompozíciót készíthet­nek. Mint már említettem, nem más, mint egy szintetikus anyagú hab, ami olyan szerkezetű, hogy a vizet nagyon jól felveszi, és meg is tartja. Különböző minőségű lehet, aszerint, hogy mi a felhasz­nálás célja. Vékonyabb szálú vi­rágoknak másfajta tűzőhabot ál­lítanak elő, ami könnyebben át­szúrható. Készítenek száraz kö­tészet céljára alkalmas u.n. „szá­raz oázist” is, amit nedvesítés nélkül kell alkalmazni. Előnyei közé sorolható az is, hogy anyaga és gyártási körülményei miatt szinte teljesen steril növénypato­lógiai szempontból, így a kór­okozók átvitele kizárt. Hazánkban legelteijedtebb a téglaalakú, zöld színű Oázis Fló­rasoil 23x11x8 cm nagyságú. Egy asztalra készített virágtál esetében 4-7 darabra vágható (szeletelhető). Méretre vágása történhet nedvesítés előtt vagy után. Ez utóbbi a jobb. A fel nem használt tűzőhab kiszárítható, és további alkalmazásig tárolható. Ha szárazon szeleteljük, morzsá- lódik. A tűzőhabot úgy szívatjuk meg vízzel, hogy lapjával egy víz­zel telt edénybe fektetjük, és megvárjuk, amíg lesüllyed (1-2. rajz). Ez körülbelül 2-3 percet vesz igénybe. Fontos, hogy telje­sen átnedvesedjen, mert ha a kö­zepe száraz marad, a beletűzött virág nem kap elegendő vizet, és elhervad. Megfelelő nedvesítés esetén a beletűzött növény 2-4 napig vízutánpótlás nélkül is friss marad. Az oázist a virágot tartó edényhez, tálhoz rögzíteni kell, hogy a virággal együtt ki ne bo­ruljon. A rögzítés többféle mó­don történhet, pl. lapos műanyag tálban „tüskével,” (pinholder), dróttal, ragasztószalaggal (3-4. rajz). Ha drótot használunk, óvatosan csináljuk, mert köny- nyen elszeli az oázistéglát. A megfelelő rögzítés után a virágo­kat a kívánt formai elrendezés­ben az oázisba tűzzük (5. rajz). Optimális esetben ugyanazt a téglát csak egyszer használjuk. Viszonylag magas ára indokolja, hogy takarékoskodjunk, ezért másodszori igénybevétel esetén megfordítjuk. A beletűzött virá­gok maradandó lyukat hagynak, ezért három vagy többszöri hasz­nálat már nem mindig lehetsé­ges, illetve határok közé szorítja az alkotó fantáziáját. V Pénzes Judit 5-ös kép: Tűzött virágtál horizontális elrendezésben Servita utca vagy Szervita utca...?! Az egri új utcaelnevezésekről megjelent közleményben olvas­hattuk lapunk hasábjain azt, hogy „a Május 1. utcából Servita utca lesz” (Heves M. Hírlap, 1990. máj. 12.). Ezzel a híradás­sal kapcsolatban két olvasónktól is kaptunk levelet. Az egyik levélírónk megjegyzésében ol­vashatjuk ezt a szövegrészletet: „Remélem, az új utcanévből ki­gyomlálják a helyesírási hibát. Szótárainkban a szervita, a szer­viták írásos formák találhatók, s nem a servita írásváltozat.” Levélírónk nem is oly régen köl­tözött Egerbe, s így ennek az ut­cának történetéről kevesebb is­merete van. A másik levélírónk szinte örvendezik, hogy a régi ut­canevek „visszaváltoztatására is sor kerül, mint őslakos, eddig is, ha szükség volt rá, a Servita utca­nevet használta.” Egyetértésben Gárdonyi Gé­zával, aki nagyon egyértelműen fogalmazott erről az utcaelneve­zésről: „Egerben egy utca neve Sér vita utca. Nincs Egerben em­ber, aki a Szervita utcát ismerné” (Gárdonyi: Magyarul így! 157.). Hogy történetileg, névtanilag az s-ező forma, a Servita illik bele Eger és környéke névhasznála­tába, arról bizonykodnak a város régi jegyzőkönyveiben és újság­jaiban olvasható példáink „A Cifrakapu tértől a Dobó utcáig tartó Serviták utcája a Servita kolostorról és templomról kapta nevét” (1788.). „Serviták köze: bent a városban lévő Parochiá- hoz tartozandó Servúák köze” (1802.). Servita tér: „Gyermek- gyógyász orvostudor lakás Eger­ben, Servita tér 646. sz.” (Eger, 1878. 9. sz.), A helynevek elnevezéséhez alapul szolgáló közneveket az eg­ri nép ugyancsak s-ező ejtésben emlegeti: serviták temploma, servita rendház, servita szerze­tesrend. A korosabb egri hóstya- beli lakosok a keserű gyomor- cseppeket még ma is servitacsep- peknek emlegetik. Hogy mi lap­pang az s-ező ejtés mögött, arról a latin nyelvből származó, s a klasszikus sz-ező ejtéstől eltérő s-ejtésű szavak hosszú sora ta­núskodik: sors, juss, virtus, fis­kális, voks, taksa, kórus, kántus, árkus, pulpitus, fundus, iskola kalamáris, testámentum, nótári­us, klerikális, Krisztus, ostya, móres, papíros, úzus, stb. Példatárunk tehát arról bi­zonykodik, hogy a klasszikus la­tin nyelv sz-ező ejtését a középko­ri magyarországi latin ejtésben az s-ező ejtés váltja fel. Ennek az ej­tésnek emléke él az egri nép szá­ján a Servita utca megnevezés ki­ejtésében is. Hogy a latin s-bctűt a régen át­vett jövevényszavakban ma is s­nek és nem sz-nek ejtjük, tehát úgy, ahogyan magyar szóként le­írjuk, arról tanúskodnak az ipse, sillabusz, história, glóbus, sum­ma, humánus szavak is. Ugyanakkor annak a szóhasz­nálati jelenségnek és gyakorlat­nak is tanúi lehetünk, hogy a nyelvérzék egyre gyakrabban in­gadozik néhány latin eredetű szavunk kiejtésében. Különösen gyakran halljuk az ipsze ejtésfor­mát, pedig magyar szóként úgy kell ejtenünk, ahogyan leírjuk, tehát s-sel: ipse. Viszolygunk ak­kor is, ha a summa, summája, summa summárum ejtést a szumma, szummája, stb. váltja fel. Sajnos, hallottuk már sz-ező ejtéssel szavalni, sőt énekelfu is Tinódi e verssorát is: Summáját írom Eger várának... Az s-ező, s az sz-ező ejtésbeli ingadozás tí­puspéldáját látjuk a spartakiád- szpartakiádkiejtésben és leírásá­ban is. Nem is szólva arról, hogy egyik sportegyesületünk megne­vezésében jelentkező kettősség is csak megzavar bennünket: Spar- tacus-Szpartacus. A magyaro­sabb változatra voksolunk: Spar- takusz. Természetesen a címbeli kérdésünkre adandó válaszunk is így formálódik: Servita utca vagy Szervita utca? Válaszunk: Servita utca! Dr. Bakos József Kapásra várva... Keszegek a szákban Hazai horgászaink zsákmányá­nak 40-45 százaléka évről évre a keszegfélékből és más, gyak­rabban fogható kisebb testű halfajokból áll. A keszegfélék ezt a zsákmányban elfoglalt elő­kelő helyüket a legutóbbi évek­ben annak ellenére is megőriz­ték, hogy a horgászok kezelésé­ben levő vizek területe, vala­mint ezeknek a vizeknek a tele­pítése nemes halfajokkal közel háromszorosára emelkedett. Nyugat-Európa horgászatá­ban a keszegfélék még fontosabb szerepet töltenek be, mint ha­zánkban. Az előrehaladott ipa­rosodás velejárójaként a folyók és a csatornák vize — néhány ki­vételtől eltekintve — olyan mér­tékben szennyezett, hogy azok­ban úgyszólván csak másodren­dű halfajok élnek meg. Ezért a horgászok túlnyomó többségé­nek zsákmánya keszegfélékből áll. A keszegfélék azért tölthet­nek be fontos szerepet a horgá­szatban, mert kevésbé igénye­sek, könnyebben viselik el a fo­lyók szabályozását, a tavak part­jának mesterséges kiképzését és ezek következtében a korábbi ívó területek elvesztését, a víz- szennyezést, valamint jobban el­lenállnak a különböző betegsé­geknek. Ezért állományukat in­kább gyéríteni kell, mint mester­ségesen szaporítani. A keszegezés rendkívül szóra­koztató, mert szakértelemmel űzve összehasonlíthatatlanul gyakoribbak a kapósak, mint például a pontyozásnál. Nem kell órákon át meredten lesni az úszó rezdülését, hogy ezután fá­sultságunk következtében az esetek jelentékeny részében el­késsünk a bevágással. A kapás- talan időszakokban a keszeghor­gászat az egyetlen lehetőségünk a szabadidőnket eredményes horgászattal eltölteni. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a 25- 30 dekagrammos keszeget köny- nyű teleszkóp-horgászattal, 0,15 milliméteres zsinórral fárasztani ugyanolyan élvezet, mint erős, merev bottal, 0,35 milliméteres zsinórral az 1-2 kilogrammos pontyot. Arra is gondolni kell, hogy a keszegfélék általában a nagyon szálkás halfajok közé tartoznak ugyan, de húsuk jóízű, és beirdalva, paprikás lisztben megforgatva, majd ropogósra sütve a legjobb falatok közé tar­tozik. Nem véletlen tehát, hogy a keszeghorgászok száma évről évre jelentékenyen növekszik, és napjainkban már nem kevesen — tudatosan — elsősorban keszege- zéssel foglalkoznak. Mivel min­den horgász tudni akarja, hogy milyen halat ejtett zsákmányul, röviden szólunk néhány keszeg­féléről. A leggyakrabban horog­ra akadó fajták a következei: dévér keszeg, karika keszeg, la­pos keszeg, bagoly keszeg, szil­vaorrú keszeg, garda, bodorka, vörösszárnyú keszeg, kárász, jászkeszeg. A felsoroltak közül a dévér keszeg tömeges előfordu­lása miatt halászatunk és horgá­szatunk egyik legfontosabb hal­faja. A halászok és horgászok ál­tal évente kifogott mennyisége mintegy 2500-2800 tonnára be­csülhető! Vizeink dévér keszeg utánpótlása teljes egészében a természetes szaporulatból szár­mazik. Tőlünk északra, ahol a dévér keszeg a vizek értékesebb zsákmányának számít, mint ná­lunk, jelentős erőfeszítéseket tesznek a mesterséges állomány­pótlásra. A dévér keszeg húsa íz­letes, szálkássága ellenére a pia­con — reális ár és megfelelő for­galmazás esetén — elfogadott. Nálunk általában sütve fogyaszt­ják, külföldön változatosabb el­készítési módjai is ismertek. A vörösszárnyú keszeg nem­csak az ismert népdal szerint tar­tozik az úgynevezett szemétha­lak közé. Húsminősége nagyon gyenge. Az iszapos vizekből származó példányok húsa sok­szor szinte élvezhetetlen. A szál­kák száma is nagyon magas. Gazdasági jelentőségét az adja, hogy viszonylag lassú növekedé­si üteme következtében jó táplá­lékbázist biztosít a ragadozó hal­fajoknak. Csalihalként csuká- záshoz kiválóan alkalmas, a süllő táplálékában azonban csak alka­lomszerűen szerepel. A jászkeszeg egész előfordulá­si területén becsben álló, sok­hasznú halfaj, amely nálunk is nagyobb figyelmet érdemelne. Nagyobb folyóink halász-hor­gász zsákmányában jelentős sze­repet játszik. Folyóink szennye­ződésével párhuzamosan való­színűleg növekedett részaránya a nyíltvízi horgászat zsákmányá­ban. A Dunán, de a Tiszán is a horgászat egyik jelentős halfaja. Nemcsak széles körű elterjedése teszi azzá, hanem élvezetes sok helyütt egész évben folytatható horgászata is. Horogra csalásá­nak számos módja ismert, me­lyeket általában az jellemez, hogy a jászoknak könnyű, lebegő csalit igyekeznek felkínálni. A hosszú eresztékkel úsztatott apró horgot legjobb gilisztacsokor- ban elrejteni. Csendesebb, hábo­rítatlan vízterületeken, ahol ke­vésbé óvatos, legyező horgászat­tal a víz felszínén is megfogható. Az év második felében fenekező készségre is jól kap. A fenekezés jó módszere a nagyon könnyű készséget kézben tartva állandó­an mozgatni, úsztatni a csalit, ka­pásra ingerelve a nagyobb jászo­kat is. Ez utóbbiak egyébként nagyon jól kapnak az apró kö- römvillantóra is, ha azt lassan, mélyebben vezetik. Azoknak, akik részletesebb ismereteket akarnak szerezni a keszegfélékről és horgászatuk­ról, elolvasásra javasolom dr. Holly Iván: Keszeghorgászat, versenyhorgászatcímű könyvét. (Mezőgazdasági Kiadó, 1977.) Molnár Csaba A szomszéd válasza Ellesett párbeszéd: — Képzelje, a lányom kezét ketten is megkérték: egy mérnök és egy újságíró! — Ne mondja, szomszéd! És melyikőjük lett a szerencsés? A választ a vízsz. 1. és függ. 38. sz. sorok tartalmazzák. Vízszintes: 1. Az idézet első ré­sze (zárt betűk: G, A, M) 14. Fü­zetbe jegyeztet 15. Budapest egyik városrésze 16. Riga egyne­mű hangzói 17. Néma Jónás! 18. Az argon vegyjele 20. Szándé­kozta — régiesen 21. Női név 23. Kerti szerszámok 25. Női név 26. Ébredő 27. A szivárvány színei­ben játszik 29. Foghús 30. Gyer­mekintézmény — a gyermekek nyelvén 31. Közeledést, kérést megtagad 33. Az ittrium és az oxigén vegyjele 34. A föld felé 35. Meg lehet venni 36. Hosszú lábú vadászkutya 38. Annál len- tebbi helyre 41. Női név 44. Vi­lágbajnok kajakozó (József) 46. Ünnepélyesen beiktató 48. Tova 49. Gúla része! 51. A földben el­rejtett tárgyat felszínre juttatja 53. Szirtes Ádám monogramja 54. Gyere — régiesen 56. Maga előtt hajtja 57. Tőszámnév 58. A vízsz. 57. is ez 60. Becézett Teréz 61. A lába alatti helyről 62. Kerti munkát végeznek 64. Római 501 65. Arab fiúnév 66. Tanárképző, röv. 67. Elektroncsöveknél al­kalmazott gázlekötő anyag 69. Visszajáró szellem Függőleges: 1. Lovat etet 2. Valakit név szerint említ 3. Léte­zik 4. A tizennégykarátos autó c. könyv írója (Jenő) 5. Ritka női név 6. Kisebb alegység 7: Kicsi­nyítő képző 8. Paranccsal kötele­ző 9. Súlycsoport része! 10. Fil­mek fényérzékenységének egy­sége az USA-ban 11. Részére 12. A gazdaság egyik ágával kapcso­latos 13. Buzgó, szorgalmas 19. Női név 22. Becézett Ilona 23. Kisebb üzlet 24. Pépes étel 27. Schütz ... (színművésznő) 28. Kiváló festő volt (Antal) 31. Ámulatba ejt 32. Ajtót nyitó 35. Férfinév 37. Sír 38. A vízsz. 1. sz. folytatása (zárt betűk: Z, I, L) 39. Ajándékozik 40. Félkörben meghajlítja 42. Orvosilag ápoltat 43. Alája helyezte 45. Táplál 46. Földrész 47. Autóközlekedési Tanintézet 50. Hanyag öltözetű 52. Származik 53. A beszéd leg­kisebb egysége 55. Hirtelen meghúzó 57. Szöveget hibásan jegyző 59. A király örökös sakk­ja 61. „Az” élet 63. Keverni kezd! 65. Félhanggal leszállított A-hang 68. A tetejére 70. Szin­tén 71. A múlt idő jele Báthory Attila A megfejtéseket június 20-ig küldjék el. * Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Helyes, csak legyen nyugodt, egyszer végre már sike­rülnie kell. A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutal­ványt, amit postán küldünk el: Somfai Tibor (Eger), Péter Ist­vánná (Sírok), Ócsai Eszter (Hatvan), Korozsné Kollár Éva (Eger) és ifj. Siska Ferenc (Eger). Gratulálunk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents