Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-15 / 62. szám

1990. június 16., péntek Hírlap 5. A vér és az erek. Az előbbi életmentő és életet fenntar­tó folyékony kötőszövet. Ez áramlik azokban a saját­ságos szerkezetű csövekben, amelyeket ereknek ne­vezünk. Az említettek sokasága és rendszere hálózza be rendszerünket. Az erekben a vér mozgását, áram­lását pedig szívünk szabályozza, irányítja. A vér, az erek és a szív tehát szorosan összefüggnek egymás­sal. Működésükben bekövetkező zavarok, változások különböző betegségeket okoznak. Kutatások, vizs­gálatok egész sora irányul ezek feltárására és gyógyí­tására. Mai összeállításunk ebből az érdekes téma­körből nyújt néhány újdonságot olvasóinknak. Az időskorúak inkább érbetegek — A szem­fenéken vérzéseket okoz — Nem ritka az ideg­gyulladás sem A cukorbetegség és szövődményei A cukorbetegséget a legtöbb országban — köztük hazánkban is — a népbetegségek között tart­ják számon. Hogy okkal, azt mi sem bizonyítja jobban, mint e be­tegség gyakorisága: hazánkban átlagosan minden száz ember közül egy, tehát a lakosságnak egy százaléka ebben a betegség­ben szenved. A cukorbaj anyagcsere-beteg­ség, amely elsősorban a szénhid­rát-, s egyidejűleg a fehérje- és a zsíranyagcsere zavara miatt ala­kul ki. Közvetlen oka az, hogy a hasnyálmirigy vagy egyáltalán nem, vagy nem elegendő men­nyiségben termeli az inzulin nevű hormont, illetőleg a megfelelő mennyiségben termelődő hor­mon nem tudja kifejteni a szerve­zetben vércukor-szabályozó ha­tását. A cukorbeteg emberek szén­hidrát-anyagcseréjében két na­gyon súlyos zavar keletkezhet. Az egyik állapot a vér cukortar­talmának a szokványos érték alá való gyors csökkenése (hipogli- kémia). Többnyire akkor alakul ki, ha a beteg túlságosan sok vér- cukorcsökkentő inzulint kap; il­letve, ha a táplálékkal kevés szénhidrát jut be a szervezetbe. A cukorbetegek — elsősorban a kezelésbe nem vett betegek — másik, eszméletlenségre vezethe­tő állapota a hiperglikémia, vagy­is a szokványosnál sokkal na­gyobb vércukorszint. Ebben az esetben az eszméletlenséget nem a vérben felszaporodott sok cu­kor okozza, hanem mindazok a savanyú vegyhatású kóros anyagcseretermékek, amelyek a szénhidrát-anyagcsere folyamán keletkeznek. Ha a beteg ilyenkor nem kap inzulint, elveszíti az esz­méletét. Az inzulin felfedezése óta a cukorbeteg emberek — legalább­is azok, akiknek a betegsége in­zulinra jól reagál — voltaképpen egészségesnek volnának tekint­hetők, ha bizonyos szövődmé­nyek nem fenyegetnék őket. Ezek a szövődmények általában a cukorbetegség kialakulása után rövidebb-hosszabb idő múlva megjelennek, de olykor az is előfordul, hogy a szövődmény megjelenése után csak évekkel később derül fény a cukorbeteg­ségre, vagy évtizedek óta meglé­vő betegség sem jár szövődmé­nyekkel. Különösen az időskorú cukor­betegekben gyakori szövőd­mény az erek megbetegedése. Azt mondják: az időskorú cu­korbetegek inkább érbetegek, mint cukorbetegek. A cukorbaj az alsó végtagon érszűkületet, a szemfenékben vérzéseket, a vesé­ben működésromlást és magas vérnyomást okoz. Nem ritka az ideggyulladás sem, amely vég­tagfájdalomban, érzészavarban és reflexhiányban nyilvánul meg. Gyakran betegítik meg a cukor­betegeket különféle fertőzések: baktériumok okozta gennyese- dések, és a bőrnek meg a nyálka­hártyának a gombás megbetege­dései. Könnyen alakul ki bennük vesemedence-gyulladás, és az egészséges embereknél hajlamo­sabbak az érelmeszesedésre. E szövődmények háttere még ko­rántsem ismert. Az NSZK-beli düsseldorfi Diabetes Kutatóin­tézetben foglalkoznak az inzu­linhiánynak a szívre és az erekre gyakorolt hatásával. Tengerimalac kipreparált szívén és tüdején vizsgálják az erek álla­potát A szív elégtelen működése esetén elengedhetetlen információ A véráramlás sebessége A vérkeringést több mint száz éve ismerik. Vizsgálatán azon­ban mindig a vérnyomás volt lé­nyeges. Az utolsó 20-30 évben régi sejtés alapján terelődött a fi­gyelem a véráramlásra is. Ma már bizonyos, hogy a vérnyomás csak a keringés fenntartásához szükséges, és a vérkeringés minő­ségi jellemzőit elsősorban az áramlás sebessége — amellyel a vérereket vérrel látja el — adja meg. A szív elégtelen működése esetén elengedhetetlen informá­ciósforrás a gyógyító orvos vagy a kutató számára a vér áramlási sebességére vonatkozó minden adat. Ugyanez a szükségszerűség lép fel a sokk élettanával kapcso­latban is. A sokk mechanizmusa ma még nem teljesen ismert, any- nyi azonban bizonyos, hogy a vérkeringés egyensúlya, normá­lis működése billen meg a külső mechanikus hatások következté­ben, s ez a folyamat megfordítha­tatlan. A sokk mechanizmusát tanulmányozó kutatók egyik el­engedhetetlen kutatási eszköze a véráramlást mérő műszer. A feladatok megoldására az élettani kutatások során számos módszert dolgoztak ki. Ezek a berendezések azonban elsősor­ban kísérleti célokat szolgáltak, a klinikai gyakorlatba nem men-' tek át. A csepegtetési eljárást — a vénából kicsepegő vércseppek szaporaságát számlálták — ma már nem használják. A diluciós módszer, amelynél festéket vit­tek a kísérleti állat vérébe, hogy azt az ér távoli szakaszán fény­vagy hőelem segítségével érzé­keljék, háttérbe került az izotó­pok alkalmazása következtében, amelynek a vérben való követése aránylag egyszerű. Később két elektronikus mód­szer került előtérbe, az ultrahan­gos és az elektromágneses vérá­ramlásmérés. Az előbbi alapel­ve, hogy mozgó közegben a hang terjedési sebessége kisebb vagy nagyobb aszerint, hogy a mérés az áramlással szemben vagy vele megegyező irányban történik. .Az elektromágneses véráramlás­mérés elvi alapja a Faraday-féle elektromágneses indukció törvé­nye. Noha tudományos vizsgá­latra a módszer megfelelő, hátrá­nya, hogy csak állaton, laborató­riumban, az ér kipreparálásával végezhető el. Ma már vértelen úton, embe­ren is mérhető a vérkeringés se­bessége a mágneses rezonancia­spektroszkópia alkalmazásával. A módszer elvi alapja: ha egy atommagrendszert (molekulát) mágneses térbe helyezünk, és elektromágneses sugárzással be­sugározzuk, akkor az egyes atommagtípusokra jellemző úgynevezett rezonanciafrekven­ciánál a sugárzási energia elnye­lése következik be. Az energiát elnyelő atommagok egy idő múl­va visszatérnek eredeti állapo­tukba, leadják az elnyelt energi­át. A visszatéréshez szükséges időt relaxációs időnek hívják. A vizsgálat abból áll, hogy két érintkezőt helyeznek a vénákra, és a kart mágneses térbe helye­zik. Az energiát elnyelt atomma­gok, illetve protonok „kibillen­nek”, a másik érintkező jelzi a „kibillentett” protonok megér­kezését. Emberi vér esetében a mágneses rezonancia normális relaxációs ideje 0,4 másodperc. Vérzékenység és alvadékonyság Az emberi szervezet rendkívül finoman szabályozott rendszer­rel gondoskodik, hogy a vér szükség esetén — például sérülé­seknél — gyorsan megalvadjon, s ne hagyhassa el nagy mennyiség­ben az érpályát, vagy hogy az ér­rendszeren belül indokolatlanul ne alvadjon meg. E két egymás­sal ellentétes feladatot különféle fehérjebontó enzimek végzik, amelyek csak akkor válnak mű­ködőképessé, ha erre „jelt” kapnak. A véralvadást az érfal sérülése indítja meg. Az érfal nyomban összehúzódik, az áramló vérből vérlemezkék tapadnak a sérült érfelszínre, s megindul az alva- dási tényezők aktiválódása is. A folyamat végén a vérben addig oldott állapotban keringő fibri- nogén fehérje oldhatatlan, fona­las szerkezetű fehérjévé, fibrinné alakul át, s ez szilárd hálót alkot­va, elzárja a sérült felületet. A fibrinhálóba azután bezáródnak a vér alakos elemei, a vörös- és fehérvérsejtek, továbbá a vérle­mezkék. Később az alvadék ösz- szehúzódik, a szerkezet tovább szilárdul, s a vér számára gyakor­latilag átjárhatatlanná válik. Ha a véralvadási rendszerben valamilyen ok miatt zavar áll be, annak vagy vérzékenység, a he- mofília, vagy fokozott alvadé­konyság, trombózis lesz a követ­kezménye. Mindkét állapot lehet veleszületett, öröklődő, vagy — s ez a gyakoribb — valamilyen be­tegséget kísérő, azaz szerzett za­var. Régebben a hemofíliások ál­landó életveszélyben éltek, hi­szen amíg az egészséges ember vére kb. 5 perc alatt alvad meg kémcsőben, addig a hemofiliás betegé gyakran egy óránál to­vább is folyékony marad. Ma már mind a vérzékenység, mind az alvadékonyság megakadályo­zására van néhány ellenszere az orvostudománynak. Programbörze Kiállítások, tárlatok Székelyföldi barangolások címmel láthatók lapunk fotóriporterének, Gál Gábornak a kepei az MMKII. emeleti előterében. — Erdész Ju­dit Mária egri ruhatervező, népi iparművész és Kolumbán Zsuzsa népviseleti Babakészítő közös tárlatát június 25-ig tekinthetik meg Budapesten, a Népművészeti Stúdióban (V. kerület, Kálvin tér 5.) naponta 10-től 18 óráig. — Nagy B. István Munkácsy-díjas festőmű­vész, valamint Kálnoky László költő kiállításának az egri Vitkovics- ház adott otthont. Itt tekinthetik meg az érdeklődők továbbá Vitko- vics Mihály költő emlékszobáját, amely hétfő kivételével mindennap délelőtt 10-től délután 4 óráig kereshető fel. — Az egri kispréposti «yönyörködnetnek hétfő- - A mezőkövesdi művelő­palotában Kiss Roóz Ilona kerámiáiban gyönyörköd kedd kivételével délelőtt 10-től 16 óráig. — A mezőkö óráig. dési központban és a városi galériában Laczkó Mihály festőművész és Tábori Aranka grafikus alkotásai kaptak helyet. — Sarkadi Péter fes­tőművész munkáit az Ifjúsági Ház galériájában tekinthetik meg kedd kivételével, mindennap délután 1-től 5 óráig. Az MMK és a Hevesi Szemle Galériájában — a Líceum első emeleti aulájában — Bolza Marietta alkotásai várják a piktúra barátait. Szórakoztató, ismeretterjesztő programok Háromnapos programsorozat várja Bükkszéken, az ország egyik legszebb településén és strandján a pihenésre, szórakozásra es gyó­gyulásra váró vendégeket. Ma délután 3 órakor adják át a 33 meter hosszú, feszített víztükrű úszó- és a gyermekmedencét, valamint az ország leghosszabb csúszdáját. Délután fél 4-kor a siroki asszonykó­rus lep fel, majd őket Szűcs Judit követi a pódiumon az Albatrosz együttessel, este pedig Pécsi Ildikó, Eszményi Viktória, Zana József és Balázs Péter szórakoztatja a közönséget. Szombaton egész napos kirakodóvásárt tartanak, lesz még ezenkívül vidám gyermekműsor, karatebemutató, este 9-kor pedig Katona Klári koncertje zárja a na­pot. Vasárnap is kedvükre válogathatnak a színes rendezvények kö­zül az idelátogatók. Az úszóversenyek, BMX-bemutatók mellett be­mutatkozik a mátraderecskei asszonykórus is. A háromnapos ren­dezvényt este medencediszkó zárja. — A heavy metal stílust képvise­lő Pokolgép együttes lemezbemutató koncertjét rendezik szombaton este 8 órakor, a gyöngyösi szabadtéri színpadon. — Szombaton dél­előtt fél 11-től az Egrr Ifjúsági Ház előtti szókőkútnál a sárkányépítés technikájával ismerkedhetnek meg a gyerekek. Bükki, mátrai túrák A gyöngyösi ter­mészetjárók szom­baton a Mátra földvárait keresik fel. A 18 kilométe­res túra állomásai: Mátraszent- lászló — Galyavár — Nyesettvár — Solymosi Ővár — Dezsővár — Gyöngyössolymos. Az érdeklő­dőket dr. Czinder Károly és Czinder Péter várja reggel 8.10- kor a gyöngyösi autóbusz-állo­máson. A Bükki Vörös Meteor Sport­egyesület vasárnapra hirdetett kirándulást, amelynek hossza szintén 18 kilométer. A résztve­vők Kékesi Tamásné vezetésével felkeresik Parádsasvárt, Rudolf- tanyát, Galyatetőt, Nyírjesbér- cet, a csórréti víztározót, Lajos- házát és Gyöngyössolymost, in­dulás 7.20-kor az egri autóbusz- pályaudvarról. Bükkszék és Szajla lesz a vég­állomása a Tekergő kerékpártú­rázók vasárnapi programjának. Gyülekező reggel 8 órakor az egri tanárképző főiskola előtt. A legsikeresebb horrorfilm — Lambada a mozivásznon Új bemutató az Urániában és a Prizmában Lambada: a tiltott tánc. Az el­múlt hónapok nagy zenei sikere mozifilmet is teremtett. Ez a kü­lönleges, erotikus tánc sztorival gazdagítva könnyed, igazi nyári szórakozást nyújt. Ennél a film­nél is lehetne mesélni a történet­ről, a brazil őserdőben kezdődő meséről, amely Los Angelesben folytatódik. De itt és most a zene és a tánc a lenyűgöző. Tavaly a Dirty Dancing, idén pedig a Lambada válhat az év divatfnm- jévé. A produkciót az egri Urá­nia mutatja be. A légy című horrorfilmet nemrégen mutatták be Magyar- országon. Elkészült a második része, amelyet az egri Prizma mozi tűz műsorára. Seth Brunde tudós lépésről lépésre, menthe­tetlenül átalakul groteszk mutá­cióvá. Szerelme megöli őt, de egyúttal megszüli gyermekét. Martin folytatja apja tevékeny­ségét, rovargénjei azonban csak­nem legyűrik. Kemény harcot kell vívnia azért, hogy újra em­berré váljon. Megpróbálja meg­fejteni a titkot, s közben egy le- lekvidító szerelmi szál is át meg átszövi a történetet. Apja talál­mánya nem ártalmatlan játék, ha gonosz kézbe kerül, az egész emberiségre nézve veszélyes lehet. Önmagát, és egy kicsit a világot is meg kell váltania... A film horror es sci-fi keveréke. Két művésznő a Rudnay Teremben A textiltervező Havas Nelli és a keramikus Vertei Andrea mun­kái vonulnak fel ebben a kora nyárban, az egri Rudnay Terem­ben. Jellemfelfogásuk és javítha­tatlan pajkosságuk szívderítő humorral, kedvességgel, olykor hamisítatlan bájjal ötvöződik. Ha Vertei Andrea hölgyeit ele­mezzük, nem alaptalanul állapít­juk meg alkotójukról, hogy ugyancsak ismeri nemének min­den rezdülését, az asszonyiság- nak, a csúf és öregedő nők ár­nyék-életét, azt a magányt, amit egy sor különlegességgel érzé­keltet a művész. Nincs egy szabá­lyos arc, a vonások közül több­nyire hatalmas orrok bújnak elő, és megszégyenítő pontatlanság­gal rajzolja formátlanná a tekin­tetet. A haj varkocsban odacsap­va, a búbosra növesztett-ábrá- zolt fejen úgy tomyosodik a ken­dő, a drapéria, mintha kőből te­lepítette volna oda a jellemet ha­tározottan kezelő kéz. S ha évőd- ni is akarnánk a keramikussal, miért teszi nevetségessé ezeket a nagyvárosban és vidéken lépten- nyomon látható figurákat, eze­ket a lelkűk szerint is köszvé- nyesnek tűnő emberi alakzato­kat, akikben a félszegség csak az egyik összetevője mindannak, amit a sorsuk terhe alatt nyögve hordoznak. A másik az abból fa­kadó humor, ami hat ránk, meg­állít minket, mert a szánalom, a megértés valahogy így alakul ki bennünk, részvétté formálva azt is, amit nem is akarunk szavak­ban kifejezni. Itt nincs hódító, férfidöglesztő gyönyörűség, itt sorsok jelennek meg, a lélek és a kiszolgáltatottság sokféle válto­zatban. Ezért hatásos. És itt vannak Havas Nelli tex­tiljei. A babafejeket, a felnőtt ar­cokat továbbképezi, felöltözteti a fejjel megkezdett testet meg­komponálni ruhákból. Ahogyan a textil elomlik a térben, és aho­gyan a heverő-álmodozó alak il­lúzióját kelti, ahogyan az egész ember, az egész jellem életreva­lóságát, lelki tartalmát akarja ne­künk bemutatni, az az ízlés és a kiváló szakmai tudás eredmé­nye. Azt hinnénk, hogy ezeket a. mai pénztárcánknak igencsak borsos árakon kimért alkotáso­kat meg sem igen akarják vásá­rolni polgártársaink, és csak sze­münkkel sóvárgunk, milyen is lenne lakásunk egy szegletében az ilyen, nem kimérten szép figu­ra szellemes csúnyaság? Tudjuk, hogy az idegenforgalom ráharap erre a kerámia- és textilsorozat­ra, mert a fanyar humor és a de­rűs irónia tiszta lélekből árad. & f L: Ó ♦ ‘

Next

/
Thumbnails
Contents