Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-14 / 61. szám

2 Hírlap 1990. június 14., csütörtök A belga királyi pár hazánkban (Folytatás az 1. oldalról) újabb keletű 280 millió dolláros rövid lejáratú áthidaló kölcsö­nért, amelyet 12 nemzeti bank nyújt a Baseli Nemzetközi Fize­tések Bankján keresztül. A díszebéden elmondott po­hárköszöntőjében a miniszterel­nök méltatta a két ország több évszázados kapcsolatait, és szólt kormányának a rendszerváltozás folyamatában teendő erőfeszíté­seiről. A király az udvari protokoll szabályaitól eltérően válaszolt a pohárköszöntőre, és meleg sza­vakkal méltatta a szíves fogadta­tást, elismerve a magyar népnek a megújulás érdekében kifejtett erőfeszítéseit, amelyekhez Belgi­um további támogatását ígérve, sok sikert kívánt. Amíg az uralkodói pár Ma­gyarország nevezetességeivel is­merkedett, a kíséretükben lévő külügyminiszter magyar partne­rével tárgyalt a Külügyminiszté­rium épületében. A megbeszélés eredményéről Mark Eyskens sajtókonferencián tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy Jeszenszky Gézával fejlődőnek ítélték a kétoldalú kapcsolato­kat. Annál is inkább fontos fel­adat az együttműködés további bővítése, mert Belgium és Ma­gyarország hasonló adottságok­kal rendelkezik, s együtt kell munkálkodniuk egy olyan bé­kés, stabil Európa érdekében, ahol a kis országok is hallathat­ják szavukat. Nem született kedvező ered­mény hazánk számára a vízum- kényszer ügyében. Mark Eys­kens szerint az eltörlés közös pia­ci konszenzust igényel, ebben a „tizenkettek” között nincs nézetazonosság. A belga vezetés könnyítésként lehetővé tette, hogy magyar turisták részére a budapesti nagykövetség adja ki a zumot, s csoportos utazás esetén az igen magas összeget is csök­kentik. Tudatában vannak an­nak, hogy indokolt a vízumkény­szer eltörlése — mondta —, hi­szen az elmúlt évben 30 ezer ví­zumot adott ki a nagykövetség. Felvetette Jeszenszky Géza a tár­gyaláson annak lehetőségét is, hogy magyar munkavállalókat alkalmazzanak Belgiumban. Er­re a válasz részben elutasító volt, hiszen ebben a Benelux állam­ban 350 ezer a munkanélküliek száma. Ugyanakkor a nagy gaz­dasági fejlődés eredményeként némely szakterületen munkae­rőhiány is tapasztalható. Meg­egyezés született arról, hogy a munkaügyi miniszterek meg­vizsgálják bizonyos szakmák magyar képviselői belgiumi al­kalmazásának lehetőségét, s ki­dolgozzák a „vendégmunkások” hazatérésének garanciáit is. A külügyminiszteri találkozón napirendre került a kereskedelmi kapcsolat is, amelyről úgy véle­kedtek, hogy nem kielégítő. Ezt jelzi az is, hogy Belgium az el­múlt évben csupán 7 milliárd franknyi árut exportált Magyar- országra, s hasonlóan alakult az import volumene is. Mark Eys­kens ennek okát azzal magyaráz­ta, hogy Magyarország krónikus devizahiánnyal küszködik. Meg kell keresni azokat a lehetősége­ket, amelyek nyomán változás érhető el — vélekedett, s hozzá­tette: az EGK Belgium támoga­tásával egymilliárd dollár értékű támogatási alapot hozott létre, amelyből 400 milliót már meg is kapott Magyarország. A keres­kedelmi kapcsolatok fejlesztését szolgálja az ipari együttműködés elősegítése is. Megállapodás szü­letett arról, hogy a külügyminisz­ter hazatérve felhívja a belga gyárosok figyelmét Magyaror­szágra, mint egy óriási piac, a kö­zép-európai országok bejáratá­nak kapujára. A belga diplomata elismerés­sel szólt a magyar belpolitikai változásokról, s leszögezte: az a tény, hogy a belga király az első államfő, aki hivatalosan látoga­tott Magyarországra, az orszá­gunk iránti szimpátiát és együtt­működési szándékot is kifejezi. Belgium, mint az EGK egyik megalapítója, a közösségen belül is a Magyarországgal való együttműködést támogatja. Jeszenszky Gézával találkoz­va nem kerülhették meg a térsé­get érintő olyan kérdéseket sem, mint a két Németország egyesí­tése. Ezzel összefüggésben Mark Eyskens annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy az egysé­ges Németország az Európai Kö­zösségekhez, s a NATO-hoz tar­tozik majd. Ugyancsak terítékre került a kisebbségek ügye. A bel­ga külügyminiszter részletesen elemezte azt a módszert, amely- lyel Belgium ezt a kérdést jórészt megoldotta. Rámutatott a konf­liktusmegelőzés jelentőségére. Megjegyezte: a határmódosítá­sokat tekintve elkerülhetetlen a történelemben a „hegek” kelet­kezése. Éppen ezért elsősorban kulturális anatómiát kell kialakí­tani, ily módon is enyhítve a több nemzetiség együttéléséből adó­dó nehézségeken. ígéretet tett arra, hogy az e területen szerzett belga tapasztalatokat magyar kollégái rendelkezésére bocsátja. Fabiola királyné — aki rend­szerint részt vett uralkodó félje hivatalos programjain — szerdán délelőtt ellátogatott a Pető Inté­zetbe. Tájékoztatást kapott az intézményben folyó konduktor­képzésről, s megtekintette a mozgássérült apróságokat gon­dozó foglalkoztatókat. (MTI) Megkezdődött a monstrum végleges lebontása Eltűnik a berlini fal Csaknem 29 évvel megépítése után újabb nevezetes napot ért meg szerdán a Berlint kettéosztó betonfal: számos újságíró, fotó- riporter, televíziós forgatócso­port, no meg több száz kíváncsi berlini lakos és külhoni turista je­lenlétében megkezdődött a monstrum végleges lebontása. A kelet-berlini magisztrátus és a nyugat-berlini szenátus épí­tésügyi tanácsosa, illetve szená­tora fenn állt annak a hatalmas hidraulikus markológépnek a platóján, amely délben kidöntöt­te a helyéről az első betonszel­vényt a Bernauer Strasse és az Acker Strasse sarkán. A városa­tyák választása nem véletlenül esett a falnak erre a szakaszára. Mint Nagel építésügyi szenátor rövid beszédeben megjegyezte: békeidőben egyetlen német út­szakaszon sem veszítette annyi ember az életét, mint a fal felhú­zása óta a Bernauer Strassén. Fő­leg a hatvanas években halt meg itt számos, Keletről Nyugatra menekülni próbáló ember az NDK határőreinek golyózápo­rában. Egy NDK-illetékes elmondá­sa szerint a betonfal teljes és vég­leges lebontása nyomán 72 útvo­nalon indulhat meg újra a közle­kedés Kelet- és Nyugat-Berlin között. Ezek közül július 1-jéig összesen 39 átkelési lehetőséget nyitnak meg, amelyek előbb csak a gyalogosok és a kerékpárosok, később a gépjárművek számára is használhatók lesznek. Wolfgang Nagel szenátor egyébkent megerősítette a sze­nátus véleményét, miszerint „a fal eltüntetésére egyetlen fityin­get sem szabad áldozni. Ameny- nyiben szükségessé válik, úgy az okozati elv alapján a fal felépíté­séért felelős NSZEP utódának, a DSZP-nek kell állnia a lebontás­sal járó költségeket.” A közleke­dési útvonalak helyreállítása ille­tékesek szerint mintegy 200 mil­lió nyugatnémet markába fog kerülni. Ehhez természetesen a szenátus is hozzájárul, az idén 50 millió márkát utal ki erre a célra. A nekiveselkedés láttán - szer­dán további 26 ponton kezdő­dött meg a bontás - bizonyosra vehető, hogy a nagyvárost ketté­osztó, a Honecker-féle vezetés által „antifasiszta védőfalnak” nevezett betonépítmény nem fogja megérni harmincadik „szü­letésnapját”, 1991. augusztus 13-ikát. (MTI) Több hónapra terjedő akció Hadüzenet a kínai alvilágnak Vang Feng kínai közbiztonsá­gi miniszter bejelentette, hogy a központi kormány döntése értel­mében több hónapra terjedő, or­szágos hadjáratot indítanak a szervezett alvilág ellen. A hadjá­rat elsőrendű célja, hogy megsza­badítsák a társadalmat azoktól a bűnöző elemektől, akik rabol­nak, gyilkolnak, gyújtogatnak, robbantásokat hajtanak végre, és immár súlyos mértékben veszé­lyeztetik a társadalom rendjét és biztonságát. A kínai miniszter nyilatkoza­tából kiderül, hogy a rendőrség több évtizedes bűnüldöző tevé­kenységének vitathatatlan sikere ellenére is a nagyvárosokban — de vidéken is — olyan szervezett bandák működnek, amelyek kí­sértetiesen hasonlítanak a hong­kongi alvilág félelmetes bandái­hoz. Egy-egy maffiacsoport több száz bűnözőt foglal magába, és tevékenysége kiterjed a társadal­mi és a gazdasági élet szinte min­den területére. A hongkongi mintára meg­szervezett kínai alvilág valóság­gal terrorizálja a nagyvárosok és a vidéki központok békés lako­sait. A gengszterek attól sem ri­adnak vissza, hogy gyilkosságok­kal és robbantásokkal félemlít­sék meg a rendőröket. Az utóbbi időkben különösen elterjedt Kí­nában a nők és a gyermekek el­rablása és „szabadpiacon” való értékesítése. Gyakori a bank- és a postarablás, és a vonatokon vagy hajókon utazó emberek ki­rablása. Megfigyelők a most bejelen­tett országos hadjárat kapcsán emlékeztetnek rá, hogy hasonló akciót bonyolítottak le Kínában a nyolcvanas évek elején, amikor is sikerült felszámolni több száz bandát és letartóztatni több ezer bűnözőt, akik közül ezret halálra ítéltek és kivégeztek. Vallomás egy adott témára Jelcin könyve Az oroszországi parlament el­nökének önvallomását a politi­kus szűkebb pátriája jelenteti meg először a Szovjetunióban. Borisz Jelcin „Vallomás egy adott témára” című könyve az uráli kiadói társulás gondozásá­ban 300 ezer példányban jelent meg, s már árusítják Szverd- lovszk üzleteiben. A nagy érdeklődéssel várt könyvben Jelcin saját belső pe­resztrojkájáról, az elmúlt évek­ben milliók által megélt folya­matról vall a rá jellemző nyíltság­gal. Latin-Amerika Libanonja — A babaarcú fiú tizennyolc embert gyilkolt meg Medellin — a bűnözők metropolisa Kolumbia Latin-Amerika Li­banonja — írta a minap egy veze­tő kolumbiai lap kommentátora, s ha a hasonlat helytálló, Bejrút „testvérvárosa” Medellin. Az Andok völgyében fekvő 2,5 mil­liós nagyváros a „zűrzavar met­ropolisa ”, az egy főre eső gyilkos­ságok számát tekintve a világ- ranglista első helyeire pályázhat. Csak az idei év első négy hó­napjában 1220 gyilkosságot kö­vettek el a városban, s a rendőr­ség teljesen tehetetlen a mindent vérbe borító erőszakhullám ter­jedésével szemben. — Nézzen rám, két évvel ezelőtt, amikor a városba kerültem, egyetlen fehér hajszálam sem volt — panaszolja egy őszbe borult, magas beosztá­sú rendőrtiszt. — Időnként úgy érezzük magunkat embereim­mel, mintha a harmadik világhá­ború közepébe csöppentünk volna — teszi hozzá. A medellíni gyilkosságok nagyrésze a kábítószermaffia számlájára írandó, amely átfogó hadüzenetet intézett a kormány­zatnak azután, hogy Virgilio Barco elnök tavaly nyáron az ille­gális kábítószer-kereskedelem teljes felszámolását helyezte kilá­tásba. Csakhogy a helyzetet to­vább bonyolítja, hogy narkomaf- fia mellett a gyilkosságokból, emberrablásokból, pokolgépes merényletekből, autólopásokból kiveszik a részüket a köztörvé­nyes bűnözők, a szélsőbaloldali gerillák és a biztonsági erők kor­rupt tisztviselői is. Medellin ugyanis a kábítószermaffia had­üzenete előtt is hírhedt csem­pész- és pénzhamisító központ volt. Az évtizedek óta itt műkö­dő „zsebmetsző iskolából” kike­rült végzettek állítólag napjaink­ban is számos világvárosban te­vékenykednek. Két független kutatócsoport közelmúltban közzétett jelentése szerint az emberölések száma az elmúlt években kezdett merede­ken felfelé ívelni, s a tavaly elkö­vetett 23 ezer gyilkosság csak­nem feléért a kábítószermaffia tehető felelőssé, 8755-öt követ­tek el köztörvényes bűnözök, és 3303 gyilkosság mögött gyanít­ható politikai motívum. 1983- ban a kábítószer a gyilkosságok hat százalékánál játszott csak szerepet — állítják a szerzők. A drogkereskedők megbízá­sából gyilkoló bűnözőknek jól elkülöníthető kasztja alakult ki. „Sicario”-nak hívják azokat a mindenre elszánt fiatalembere­ket, akiket a maffiózók a sze­génynegyedekből 6-7 éves ko­rukban kiemelnek, és profi bű­nözőkké képeznek ki. — A kábí­tószer-kereskedők gyerekei ők — magyarázza egy kolumbiai ka­tonatiszt a kolumbia hadsereg 4. dandárjának főhadiszállásán be­rendezett „Sicario-múzeum- ban”. A vitrinek mögött házilag fab­rikált lószerszámok, pisztolyok, félautomata fegyverek, de látha­tó itt távcsöves íj puska és korsze­rű hangtompítós pisztoly is. Több elnökjelölt, egy-egy fő­ügyész és lapkiadó, valamint szá­mos magasrangú katona- és rendőrtiszt életét oltották ki ezek a fegyverek. Csak idén április óta az elnökválasztással összefüggő terrorkampány során 60 medel­líni rendőrt öltek meg a „sicari- ók”. A falakon kifüggesztett port­rék között fiatal gyerekek képei, köztük egy 14 éves babaarcú fiúé, aki rövid pályafutása alatt 18 embert gyilkolt meg. Mint a városbeliek elmondják, sokan vállalnak közülük „szabadúszó­ként” munkát, s már 45 dollárért rávehetők az emberölésre. „Ol­csó itt az élet, sőt semmit sem ér” — összegezte egy medellíni taxi­sofőr. Nagy Katalin Mega Borg norvég tartályhajó Megfékezték a tomboló tüzet Tűzoltók és mentőalakulatok próbálják megfékezni a norvég tar­tályhajóról feltörő lángokat (Hírlap-telefotó — MTI) Kedden estére sikerült megfé­kezni a Mega Borg nevű norvég tartályhajón szombat óta tombo­ló tüzet, de még nem tudták megállítani az olaj tengerbe om­lósét. Az amerikai parti őrség tá­jékoztatása szerint a tűzoltók pa­rancsnoka már a Mexikói-öböl­ben veszteglő hajó fedélzetén tartózkodik. A tűzoltó- és mentőalakulatok továbbra is nagy erővel dolgoz­nak, mert még mindig fennáll a veszély, hogy elsüllyed a tartály­hajó, amely százötven millió liter kőolajat szállított. Öt tűzoltóha­jó továbbra is készenlétben áll, ha esetleg ismét lángokba borul­na a rendkívül átmelegedett hajó. A lángok eloltása után most az a legsürgősebb feladat, hogy megállítsák az olaj tengerbe om­lósét. A becslések szerint eddig mintegy 400 000 liter kőolaj folyt ki a hajóból. Ennek jelentős része elégett, míg a többi hatal­mas olajfoltot képez a hajó kö­rül. A parti őrség becslése szerint az olajszőnyeg mintegy huszon­hat kilométer hosszú és nyolc ki­lométer széles. Bukarest Felszámolták az Egyetem téri tüntetést A rendőrség szerdán hajnal­ban összehangolt akcióban fel­számolta a bukaresti Egyetem té­ren április 22-ike óta tartó tünte­tést. Hajnali négy órakor pajzsos­sisakos rohamrendőrök jelentek meg minden irányból, és szétker­gették a téren éjszakázó mintegy ötven tüntetőt, akik többsége a közeli Intercontinental szállodá­ba menekült, betörve a főbejárat üvegajtaját. A tüntetőket (néme­lyeket véres arccal) kis idő múlva kihurcolták a hotelből, és a kö­zelben várakozó járműveken el­szállították őket. Az egyelőre nem ismeretes, mi történt az éh- ségsztrájkolókkal, akiknek a Nemzeti Színház előtt álló sátor­táborát lebontották. A térre néző egyetemi épület homlokzatáról tűzoltóautók lét­rákról eltávolították a hatalmas kormányellenes transzparense­ket. A rohamrendőrök reggel hat órakor elvonultak. Mintegy öt­ven közrendőr azonban tovább­ra is lezárva tartja a teret. A fővárosi ügyészség kedd es­te kiadott közleményében a köz­rend helyreállítását sürgette arra hivatkozva, hogy az engedély nélküli tüntetés akadályozza a közúti forgalmat, a téren és kör­nyékén „kábítószerezés, prosti­túció és feketepiac” ütötte fel a fejét. A tüntetők hét hete tartották megszállva a teret, amelyet „neo- kommunizmustól mentes övezet­nek” nyilvánítottak. Közepén fel­állították a „romániai demokrá­cia és szabadság nulla-kilométer­kövét”. A Nemzeti Megmentési Frontot álcázott kommunista szervezetnek minősítő tüntetőket kezdetben elsősorban a temesvári kiáltvány nyolcadik pontja moz­gósította, amely a volt kommu­nista pártfunkcionáriusok kizárá­sát követelte a május 20-i parla­menti és elnökválasztásokon in­duló jelöltek közül. A Nemzeti Megmentési Front elsöprő választási győzelme után a megcsappant számú tüntetők független tévéadót követeltek, amihez a kormány elvi hozzájá­rulását adta. A megmozduláson részt vevő szervezetek többsége időközben a tüntetés beszünte­tése mellett foglalt állást. Igen? ITT a DARNEL- TRÉNING! ( Az EGRI ^ GÉP- ÉS MŰSZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA TANFOLYAMOKAT INDÍT — gépgyártás-technológia technikus, — ipari elektronikai technikus, — kazánfűtő, — ív-lánghegesztő, — C0Z hegesztő. Jelentkezés a tanfolyamvezetőnél minden szerdán 8-12 éráig. I ' J Egerben a Technika Házában (Klapka Gy. u. 1.) 1990. június 30. július 1., 7, 8., 10. Jelentkezés a helyszínen: hétfőtől — csütörtökig 14-17-ig. Telefon: 36/11 -058 napközben.

Next

/
Thumbnails
Contents