Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-01 / 50. szám

1990. június 1., péntek Hírlap 5. Újabb Schwarzeneg- ger-film A ragadozó Őrnagyot alakít ebben a film­ben Schwarzenegger, aki a geril­lák fogságából ki akarja szabadí­tani a foglyokat egy latin-ameri­kai dzsungelból. Megtalálják a tábort, a túszokat is, de azok már halottak. A szörnyűség akkor kezdődik, amikor az őserdőből menekülve embereit egyenként megöli egy másik világból érke­zett Ragadozó. Az őrnagynak legfőbb szövetségese a dzsungel lesz. A népszerű színész így nyi­latkozott .erről a produkciótól: „Visszavitt ez a szerep a body bu- ildinges időkre, amikor együtt dolgoztunk a srácokkal, és egy­fajta bajtársiasság jött létre köz­tünk. Ebben a történetben van­nak olyan pillanatok, amikor na­gyon kemények vagyunk, ugyanakkor a mély emberi érzé­sek is jelen vannak.” A komman­dófilmet az egri Uránia mozi ve­títi. Programbörze Kiállítások, tárlatok Németi Judit grafi­kusművész alkotá­sainak az egri Rud- nay Gyula Terem ad otthont még a hét végéig. — Tábori A ranka grafikus és Lacz- kó Mihály festőművész képeit a Mezőkövesdi Művelődési Köz­pontban és a Városi Galériában tekinthetik meg. — Gál Gábor Székelyföldön készült felvételei a Megyei Művelődési Központ második emeleti előterében lát­hatók. Ugyancsak ebben az in­tézményben, a kisgalériában nyitják meg szombaton délután fél 3-kor Mayer Zsombori Er­zsébet és Katona Zsombori Má­ria festőművészek tárlatát. Az MMK-ban még egy kiállítás nyí­lik holnap. Az első emeleten Ká­bán József fotóművész munkáit láthatják. — Bolza Marietta fest­ményeit az MMK és a Hevesi Szemle Galériájában, az egri fő­iskola első emeleti előterében kereshetik fel a képzőművészet kedvelői. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Az erdélyi napok rendezvény- sorozat keretében szombaton délelőtt 10 órától az MMK dísz­termében tudományos tanács­kozás kezdődik, Erdély múltja és jövője címmel. — Az egyedülál­lók klubjának félévzáró estjét az MMK 204-es termében rendezik szombaton este 6 órától. — A gyöngyösi Török Ignác Úttörő­házban holnap reggel 9-től cse­rebere-akció lesz, ahol megunt játékok, könyvek, ruhaneműk, sportfelszerelések cserélnek gazdát. Bélyegújdonságok A Magyar Posta 8 forint névértékű bélyeget bocsátott ki május 31-én, Mikes Kelemen születésének 300. évfordulója alkalmából, Kiss Já­nos grafikusművész tervrajza alapján. Az új címleten lúdtollal író kéz utal Mikes Törökországi levelek című munkájára, amely­ben megörökítette II. Rákóczi Ferenc száműzetésének történe­tét. A bélyeg az Állami Nyomdá­ban készült egymillió 186 ezer fogazott és 4800 fogazatlan pél­dányban. A 29. országos eszperantó kongresszus alkalmából a posta május 17-én 5 forint névértékű, benyomott bélyegű levelezőla­pot bocsátott ki. A tervrajz Ké­kesi László grafikusművész munkája. A levelezőlapot az Ál­lami Nyomda húszezer példány­ban állította elő. A bélyegkép az eszperentó mozgalom jelvényét, az ötágú, középen E betűs csilla­got ábrázolja. A lap bal alsó ré­szén lévő képen ez ismétlődik, mégpedig Magyarország térké­pének körvonalaiba ágyazva. A kibocsátás alkalmára utaló fel­irat magyar és eszperantó nyel­vű. A Magyar Posta a mesterséges világnyelv-mozgalomról több al­kalommal bélyeggel, emlékbé­lyeggel, levelezőlappal emléke­zett meg. Ezek közül kiemelke­dik az 1957-ben a nyelv alkotó­jának, I. Zamenhof halálának évfordulójára megjelent bélyeg­pár. A tatai gimnázium 225 éves fennállásának emlékére május 18-án a posta ötforintos, benyo­mott bélyegű levelezőlapot adott ki. A kijelölt postahivatalok mindkét levelezőlapon a megje­lenés napján emlékbélyegzőt használtak. Gyalog és két keréken Országjáró diákok megyei ta­lálkozóját rendezi mától vasár­napig a Heves Megyei Termé­szetbarát Bizottság a felsőtár- kány — mészvölgyi ifjúsági tá­borban. Az elméleti feladatok megoldása mellett a résztvevők 12 kilométer hosszú akadályver­senyen vesznek részt, s a legjob­bak jutnak tovább az országos döntőre. A Bükki Vörös Meteor termé­szetjárói vasárnap Sárospatakra utaznak, ahol a város nevezetes­ségeit tekintik meg, majd 14 kilo­méteres gyalogtúrára indulnak. Franczia István és Nemes Gyula vezetésével a következő állomá­sokat keresik fel: Sárospatak- kemping — Malomkő-gyár — Megy er-hegyi tengerszem — Megyer-hegy — Király-hegy — Forró-kút — Sárospatak. Indu­lás: 6.40-kor az egri vasútállo­másról. A Tekergő túrakerékpárosok szombaton a madarak és fák napja alkalmából a bélapátfalvi tóhoz kerekeznek, ahol 10.30- tól ügyességi vetélkedőt és hegyi kerékpáros-bemutatót tartanak. Mindazok — nemcsak tagok —, akik a körülbelül 50 kilométeres túrára vállalkoznak, reggel 8 órakor gyülekezzenek az Egri If­júsági Ház előtt. Barátok A lemezborító fotóján kék megvilágításban fehér kalap lát­ható, alatta egy szó: Barátok. „Pecek”, azaz Lakatos Géza ba­rátai a Hungaropop Kiadó stú­diójában gyűltek össze közös ze­nélésre, amelynek gyümölcse a „kalapos” korong lett. Az albu­mon közreműködő zenészek a hazai dzsesszélet legjobbjai közé tartoznak: Lakatos Dezső (alt szaxofont, Lakatos Antal (tenor szaxofon), „Szakcsi” Lakatos Béla (zongora) és Torma Rudolf (basszus). Ők mindannyian vá­lasztott hivatásukat rendkívül magas fokon, művészi szinten végzik. A dzsesszmuzsika a le­mezkiadók számára nem igazán jó üzlet. Igényes zenét az értékek devalválódása folytán sajnos csak alacsony példányszámban lehet megjelentetni. A rajongók szűk rétege viszont biztosan örömmel fogadja ezt az albumot és a Hungaropop egyéb ritkasá­gait. A lemezen hat szerzeményt rögzítettek, és az előadók nem­csak egyszerűen, mechanikusan lejátsszák a rájuk mért zenemeny- nyiséget, hanem hozzáadják egyéniségüket is. Szabadon, hangszer segítségével fordítják le és öntik dallamokba titkaikat, érzéseiket, hangulataikat. A kompozíciók pontos dob- és basszusdobbanásai felett iz­galmas szaxofonpárbeszédek és halk zongorasóhajok hallatsza­nak, egy finoman összehangolt élő szervezet. A zenészek valami magasabb rendű egyensúly és harmónia érdekében öntörvé­nyű organizmusként szabályoz­zák magukat és egymást. Időn­ként természetesen virtuóz kitö­rések, egyéni hangszerelések gazdagítják a műveket. Szakcsi tiszta zongorajátéka néha forrás­vízként buzog elő. „Pecek” pe­dig — gondos házigazdához illő­en — csak egy-két szólórészletet üt a dobon, általában a szaxofo­nok vezetik a dallamot. Olykor higgadtan, máskor lázasan csa- pongva. Torma basszusjátéka nem tolakodó, a hiánya viszont nagyon szembeötlő lenne. Friends... Néhány barát ösz- szejött, és megcsinált egy igazi, jó albumot. Ilyen egyszerű... Múzeumi séta A fővárosba utazók — ha ide­jük engedi — keressék fel és te­kintsék meg a Szépművészeti Múzeumban a XX. századi alko­tók munkáit. Ma már mintegy félezer mű képviseli kortárs mű­vészetünket, és a legfontosabb irányzatokról képet kapunk. Victor Vasarely absztrakt mun­kái mellett megcsodálhatjuk Chagall, Kokoschka, Guttuso, Corneille műveit. A múzeumban kaptak helyet Kemény Zoltán szögekkel „festett” képei, a né­met Zero-csoport fény szobrai. Adolf Luther tükörrendszeré­nek „témáját” a környezet moz­gása adja. A művészet hagyomá­nyos fogalmának teljes újragon­dolását jelzik Magdalena Ába- kovich és Kuchta Klára alkotá­sai. A marosvásárhelyi színház vendégjátéka Egerben Az Éjjeli menedékhely és a Mózes Először a gyermekek élvez­hették a gyümölcseit annak a kapcsolatnak, amely a marosvá­sárhelyi együttes és az egri Gár­donyi Géza Színház között ala­kult ki. A hét elején ugyanis a bá­bosok hozták hírét az ottani ma­gyar kulturális életnek, de vasár­nap és hétfőn már a felnőttek is megtalálhatják számításukat. Vasárnap este Makszim Gor­kij Éjjeli menedékhely című drá­máját láthatják az érdeklődők az egri színpadon. A marosvásár­helyi társulatot Kincses Elemér irányította, s a négyfelvonásos drámát két részben mutatja be az együttes. Nem kell különöseb­ben bemutatni ezt a művet, mert a világ színházainak gyakran és szívesen választott produkciója. Olyan emberi mélységek tárul­nak fel benne, amelyek minden­ki számára mondhatnak valami lényegest. De hogyan vall a ren­dező az értelmezéséről? "Egy vi­lágváros alatt vagyunk. Ebben az előadásban, ebben a díszletben a menhely lakói Moszkva egyik csatornáját hordják tele limlo­mokkal: bútorok romjaival, em­beri létük szánalmas maradékai­val. Aki ide egyszer bejött, az va­lószínű, hogy itt is marad mind­örökre. A darab szereplői pokoli körben mozognak. Innen nincs kiút. A távolság, amely az utcát, az utca lakóit a csatornalakóktól elválasztja, egyre nő. Mintha ez a menhely egyre süllyedne lentebb, olyan mélységre, ahol a szenve­désen kívül már semmi sincs. A darab szereplői zuhanórepülés­ben hullanak e kritikus pont felé.” Ez a látlelet a modem társa­dalmak közül szinte mindegyikre ráillik. De belefogalmazták a művészek az erdélyi magyarság alapproblémáit is ebbe az elő­adásba. Ezt így fogalmazza meg Kincses Elemér: ”...eltűnik egy hideg, vodkaszagú világból az emberi szó. Nem érheti nagyobb csapás e nyomorultakat, mint amilyen csapást jelent számukra a SZÓ halála. És eltűnik örökre a SZÓ közkatonája, a Színész is. A plakát lehull a falról, a veszte­ség pótolhatatlan. ” Hétfőn este Madách Imre Mó­zes című drámáját mutatják be Egerben a marosvásárhelyiek. A kétrészes drámai költemény ren­dezője ugyancsak Kincses Ele­mér. Ezt az előadást a címsze­replő, Ferenczy István szavaival ajánljuk a nézők figyelmébe: "Engem Márton Áron püspök úr bérmált Gyergyószentmiklóson. Gyermekkoromban vallási neve­lésben részesültem. Hittem! Aztán jöttek a kamaszévek, mikor a rosszra kapósabb a gyer­mekember. Tévelyegtem, ki- sebb-nagyobb bűnöket is elkö­vettem. Hitem Istenben gyengült, s az ötvenes éyek kegyetlen ateista nevelése alatt már-már elveszett. Hosszú évekig hányódtam hit és hitetlenség között. Minderre rálicitált az egyént és közösséget egyaránt megsemmisíteni akaró „aranykor”. És mindennek ellenére, mégis, csakazértis, lassan, de egyre erő­södve nőtt bennem a kitartás, küzdést vállaló erő. Hit?! Hitval­lásomat a lehető legvégsőkig megtartó, közösségemet hittel tápláló, egymást biztató, bátorító erő szilárdult meg bennem. Az én Mózesem Sütő András, az írás prófétája, Király Károly, a politikus és mindent vállaló Ember, s a vártemplomi isten- tisztelet alatt — katolikusként — megdöbbenve, rábámulva, mélyről és hatalmasan ráérezve a Hitre, hallgattam Tőkés Lász­ló tiszteletest, az új Mózest, ő tépett ki „egyiptomi rabszolga­ságunkból”, hogy elindulhas­sunk az ígéret földje: Kánaán felé.” Szállás Katalin: Leányfej Veres Andor: Zebegényi Vénusz (Jakab László reprodukciói) Főiskolások tárlata Az Ifjúsági Ház Kísérleti Galériájában A tehetségkutatásnak és -ápolásnak egy kellőképpen fel nem értékelhető munkáját végzi az Ifjúsági Ház Egerben, amikor fiatalokat hív meg, hogy néhány festménnyel, olykor grafikákkal, netán kisplasztikákkal mutat­kozzanak be. Nem is a kiforrott fogalmazás a megmérendő itt el­sősorban, hanem az a tartalom, amit csetlő-botló nyelvezettel előadnak. Mint most is. Veres A ndor és Szállás Katalin más-más alkat. A fiú — főiskolás — élénk pasztellszínekkel dolgo­zik. Nekünk hátát mutató Aktja vöröses-sárgás árnyalatokkal, a fiatal test elevenségével, üdesé- gével akar ránk hatni, semmi esetre sem feledve azt a harmó­niát, ami a környezet és a köz­ponti téma együtthatásából jön létre. Nyitott ablaka, vagy minek nevezzem, a fényjáték varázsát hívja elő azzal az otthonossággal, amely a boldogság egy foka is le­het akár. Szállás Katalin vonalakban gondolkodik, minden jelenség, amit elénk rak, akár színesen, akár csak halvány kontúrokkal, a maga egzaktságával, körülhatá- roltságával tekint ránk, mintha azt akarná elmondani minden egyes virágszál vagy virágcsokor, hogy ez az élet ilyen apró kis részletekben értelmezhető, ak­kor van rend, ha mindent ilyen konkrétan mutatunk be és jelení­tünk meg, mert az ember arra születik, hogy a tér és idő megha­tározottságában gondolkodjék, érezzen, örüljön annak, ami van. Két könnyű anyagból készült portréja is ilyen. És mégis azok­ban érhető tetten az ő lírája, a fel­szabadult érzelem, a léleknek az a hajlékonysága, lágysága, benti zenéje, ami nélkül nincs igazi alkotás. A Lányfej kissé tettetett ko­molysággal beszéli el, mit is tart a mű alkotója a leközelített egyé­niségről: mintha kicsit bírája is lenne modelljének. Am a férfi­arcba belesűrítette mindazt a vonzalmat, élményt, lelkesedést, szenvedélyt is, amit az alkotás időszakában a szép arc tulajdo­nosával kapcsolatban megélt. Talán azért is olyan lányosán szép vonások igazolják a derűt, amit az arcról le, a tekintetből kj lehet olvasni.

Next

/
Thumbnails
Contents