Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-01 / 50. szám
1990. június 1., péntek Hírlap 5. Újabb Schwarzeneg- ger-film A ragadozó Őrnagyot alakít ebben a filmben Schwarzenegger, aki a gerillák fogságából ki akarja szabadítani a foglyokat egy latin-amerikai dzsungelból. Megtalálják a tábort, a túszokat is, de azok már halottak. A szörnyűség akkor kezdődik, amikor az őserdőből menekülve embereit egyenként megöli egy másik világból érkezett Ragadozó. Az őrnagynak legfőbb szövetségese a dzsungel lesz. A népszerű színész így nyilatkozott .erről a produkciótól: „Visszavitt ez a szerep a body bu- ildinges időkre, amikor együtt dolgoztunk a srácokkal, és egyfajta bajtársiasság jött létre köztünk. Ebben a történetben vannak olyan pillanatok, amikor nagyon kemények vagyunk, ugyanakkor a mély emberi érzések is jelen vannak.” A kommandófilmet az egri Uránia mozi vetíti. Programbörze Kiállítások, tárlatok Németi Judit grafikusművész alkotásainak az egri Rud- nay Gyula Terem ad otthont még a hét végéig. — Tábori A ranka grafikus és Lacz- kó Mihály festőművész képeit a Mezőkövesdi Művelődési Központban és a Városi Galériában tekinthetik meg. — Gál Gábor Székelyföldön készült felvételei a Megyei Művelődési Központ második emeleti előterében láthatók. Ugyancsak ebben az intézményben, a kisgalériában nyitják meg szombaton délután fél 3-kor Mayer Zsombori Erzsébet és Katona Zsombori Mária festőművészek tárlatát. Az MMK-ban még egy kiállítás nyílik holnap. Az első emeleten Kábán József fotóművész munkáit láthatják. — Bolza Marietta festményeit az MMK és a Hevesi Szemle Galériájában, az egri főiskola első emeleti előterében kereshetik fel a képzőművészet kedvelői. Szórakoztató, ismeretterjesztő rendezvények Az erdélyi napok rendezvény- sorozat keretében szombaton délelőtt 10 órától az MMK dísztermében tudományos tanácskozás kezdődik, Erdély múltja és jövője címmel. — Az egyedülállók klubjának félévzáró estjét az MMK 204-es termében rendezik szombaton este 6 órától. — A gyöngyösi Török Ignác Úttörőházban holnap reggel 9-től cserebere-akció lesz, ahol megunt játékok, könyvek, ruhaneműk, sportfelszerelések cserélnek gazdát. Bélyegújdonságok A Magyar Posta 8 forint névértékű bélyeget bocsátott ki május 31-én, Mikes Kelemen születésének 300. évfordulója alkalmából, Kiss János grafikusművész tervrajza alapján. Az új címleten lúdtollal író kéz utal Mikes Törökországi levelek című munkájára, amelyben megörökítette II. Rákóczi Ferenc száműzetésének történetét. A bélyeg az Állami Nyomdában készült egymillió 186 ezer fogazott és 4800 fogazatlan példányban. A 29. országos eszperantó kongresszus alkalmából a posta május 17-én 5 forint névértékű, benyomott bélyegű levelezőlapot bocsátott ki. A tervrajz Kékesi László grafikusművész munkája. A levelezőlapot az Állami Nyomda húszezer példányban állította elő. A bélyegkép az eszperentó mozgalom jelvényét, az ötágú, középen E betűs csillagot ábrázolja. A lap bal alsó részén lévő képen ez ismétlődik, mégpedig Magyarország térképének körvonalaiba ágyazva. A kibocsátás alkalmára utaló felirat magyar és eszperantó nyelvű. A Magyar Posta a mesterséges világnyelv-mozgalomról több alkalommal bélyeggel, emlékbélyeggel, levelezőlappal emlékezett meg. Ezek közül kiemelkedik az 1957-ben a nyelv alkotójának, I. Zamenhof halálának évfordulójára megjelent bélyegpár. A tatai gimnázium 225 éves fennállásának emlékére május 18-án a posta ötforintos, benyomott bélyegű levelezőlapot adott ki. A kijelölt postahivatalok mindkét levelezőlapon a megjelenés napján emlékbélyegzőt használtak. Gyalog és két keréken Országjáró diákok megyei találkozóját rendezi mától vasárnapig a Heves Megyei Természetbarát Bizottság a felsőtár- kány — mészvölgyi ifjúsági táborban. Az elméleti feladatok megoldása mellett a résztvevők 12 kilométer hosszú akadályversenyen vesznek részt, s a legjobbak jutnak tovább az országos döntőre. A Bükki Vörös Meteor természetjárói vasárnap Sárospatakra utaznak, ahol a város nevezetességeit tekintik meg, majd 14 kilométeres gyalogtúrára indulnak. Franczia István és Nemes Gyula vezetésével a következő állomásokat keresik fel: Sárospatak- kemping — Malomkő-gyár — Megy er-hegyi tengerszem — Megyer-hegy — Király-hegy — Forró-kút — Sárospatak. Indulás: 6.40-kor az egri vasútállomásról. A Tekergő túrakerékpárosok szombaton a madarak és fák napja alkalmából a bélapátfalvi tóhoz kerekeznek, ahol 10.30- tól ügyességi vetélkedőt és hegyi kerékpáros-bemutatót tartanak. Mindazok — nemcsak tagok —, akik a körülbelül 50 kilométeres túrára vállalkoznak, reggel 8 órakor gyülekezzenek az Egri Ifjúsági Ház előtt. Barátok A lemezborító fotóján kék megvilágításban fehér kalap látható, alatta egy szó: Barátok. „Pecek”, azaz Lakatos Géza barátai a Hungaropop Kiadó stúdiójában gyűltek össze közös zenélésre, amelynek gyümölcse a „kalapos” korong lett. Az albumon közreműködő zenészek a hazai dzsesszélet legjobbjai közé tartoznak: Lakatos Dezső (alt szaxofont, Lakatos Antal (tenor szaxofon), „Szakcsi” Lakatos Béla (zongora) és Torma Rudolf (basszus). Ők mindannyian választott hivatásukat rendkívül magas fokon, művészi szinten végzik. A dzsesszmuzsika a lemezkiadók számára nem igazán jó üzlet. Igényes zenét az értékek devalválódása folytán sajnos csak alacsony példányszámban lehet megjelentetni. A rajongók szűk rétege viszont biztosan örömmel fogadja ezt az albumot és a Hungaropop egyéb ritkaságait. A lemezen hat szerzeményt rögzítettek, és az előadók nemcsak egyszerűen, mechanikusan lejátsszák a rájuk mért zenemeny- nyiséget, hanem hozzáadják egyéniségüket is. Szabadon, hangszer segítségével fordítják le és öntik dallamokba titkaikat, érzéseiket, hangulataikat. A kompozíciók pontos dob- és basszusdobbanásai felett izgalmas szaxofonpárbeszédek és halk zongorasóhajok hallatszanak, egy finoman összehangolt élő szervezet. A zenészek valami magasabb rendű egyensúly és harmónia érdekében öntörvényű organizmusként szabályozzák magukat és egymást. Időnként természetesen virtuóz kitörések, egyéni hangszerelések gazdagítják a műveket. Szakcsi tiszta zongorajátéka néha forrásvízként buzog elő. „Pecek” pedig — gondos házigazdához illően — csak egy-két szólórészletet üt a dobon, általában a szaxofonok vezetik a dallamot. Olykor higgadtan, máskor lázasan csa- pongva. Torma basszusjátéka nem tolakodó, a hiánya viszont nagyon szembeötlő lenne. Friends... Néhány barát ösz- szejött, és megcsinált egy igazi, jó albumot. Ilyen egyszerű... Múzeumi séta A fővárosba utazók — ha idejük engedi — keressék fel és tekintsék meg a Szépművészeti Múzeumban a XX. századi alkotók munkáit. Ma már mintegy félezer mű képviseli kortárs művészetünket, és a legfontosabb irányzatokról képet kapunk. Victor Vasarely absztrakt munkái mellett megcsodálhatjuk Chagall, Kokoschka, Guttuso, Corneille műveit. A múzeumban kaptak helyet Kemény Zoltán szögekkel „festett” képei, a német Zero-csoport fény szobrai. Adolf Luther tükörrendszerének „témáját” a környezet mozgása adja. A művészet hagyományos fogalmának teljes újragondolását jelzik Magdalena Ába- kovich és Kuchta Klára alkotásai. A marosvásárhelyi színház vendégjátéka Egerben Az Éjjeli menedékhely és a Mózes Először a gyermekek élvezhették a gyümölcseit annak a kapcsolatnak, amely a marosvásárhelyi együttes és az egri Gárdonyi Géza Színház között alakult ki. A hét elején ugyanis a bábosok hozták hírét az ottani magyar kulturális életnek, de vasárnap és hétfőn már a felnőttek is megtalálhatják számításukat. Vasárnap este Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely című drámáját láthatják az érdeklődők az egri színpadon. A marosvásárhelyi társulatot Kincses Elemér irányította, s a négyfelvonásos drámát két részben mutatja be az együttes. Nem kell különösebben bemutatni ezt a művet, mert a világ színházainak gyakran és szívesen választott produkciója. Olyan emberi mélységek tárulnak fel benne, amelyek mindenki számára mondhatnak valami lényegest. De hogyan vall a rendező az értelmezéséről? "Egy világváros alatt vagyunk. Ebben az előadásban, ebben a díszletben a menhely lakói Moszkva egyik csatornáját hordják tele limlomokkal: bútorok romjaival, emberi létük szánalmas maradékaival. Aki ide egyszer bejött, az valószínű, hogy itt is marad mindörökre. A darab szereplői pokoli körben mozognak. Innen nincs kiút. A távolság, amely az utcát, az utca lakóit a csatornalakóktól elválasztja, egyre nő. Mintha ez a menhely egyre süllyedne lentebb, olyan mélységre, ahol a szenvedésen kívül már semmi sincs. A darab szereplői zuhanórepülésben hullanak e kritikus pont felé.” Ez a látlelet a modem társadalmak közül szinte mindegyikre ráillik. De belefogalmazták a művészek az erdélyi magyarság alapproblémáit is ebbe az előadásba. Ezt így fogalmazza meg Kincses Elemér: ”...eltűnik egy hideg, vodkaszagú világból az emberi szó. Nem érheti nagyobb csapás e nyomorultakat, mint amilyen csapást jelent számukra a SZÓ halála. És eltűnik örökre a SZÓ közkatonája, a Színész is. A plakát lehull a falról, a veszteség pótolhatatlan. ” Hétfőn este Madách Imre Mózes című drámáját mutatják be Egerben a marosvásárhelyiek. A kétrészes drámai költemény rendezője ugyancsak Kincses Elemér. Ezt az előadást a címszereplő, Ferenczy István szavaival ajánljuk a nézők figyelmébe: "Engem Márton Áron püspök úr bérmált Gyergyószentmiklóson. Gyermekkoromban vallási nevelésben részesültem. Hittem! Aztán jöttek a kamaszévek, mikor a rosszra kapósabb a gyermekember. Tévelyegtem, ki- sebb-nagyobb bűnöket is elkövettem. Hitem Istenben gyengült, s az ötvenes éyek kegyetlen ateista nevelése alatt már-már elveszett. Hosszú évekig hányódtam hit és hitetlenség között. Minderre rálicitált az egyént és közösséget egyaránt megsemmisíteni akaró „aranykor”. És mindennek ellenére, mégis, csakazértis, lassan, de egyre erősödve nőtt bennem a kitartás, küzdést vállaló erő. Hit?! Hitvallásomat a lehető legvégsőkig megtartó, közösségemet hittel tápláló, egymást biztató, bátorító erő szilárdult meg bennem. Az én Mózesem Sütő András, az írás prófétája, Király Károly, a politikus és mindent vállaló Ember, s a vártemplomi isten- tisztelet alatt — katolikusként — megdöbbenve, rábámulva, mélyről és hatalmasan ráérezve a Hitre, hallgattam Tőkés László tiszteletest, az új Mózest, ő tépett ki „egyiptomi rabszolgaságunkból”, hogy elindulhassunk az ígéret földje: Kánaán felé.” Szállás Katalin: Leányfej Veres Andor: Zebegényi Vénusz (Jakab László reprodukciói) Főiskolások tárlata Az Ifjúsági Ház Kísérleti Galériájában A tehetségkutatásnak és -ápolásnak egy kellőképpen fel nem értékelhető munkáját végzi az Ifjúsági Ház Egerben, amikor fiatalokat hív meg, hogy néhány festménnyel, olykor grafikákkal, netán kisplasztikákkal mutatkozzanak be. Nem is a kiforrott fogalmazás a megmérendő itt elsősorban, hanem az a tartalom, amit csetlő-botló nyelvezettel előadnak. Mint most is. Veres A ndor és Szállás Katalin más-más alkat. A fiú — főiskolás — élénk pasztellszínekkel dolgozik. Nekünk hátát mutató Aktja vöröses-sárgás árnyalatokkal, a fiatal test elevenségével, üdesé- gével akar ránk hatni, semmi esetre sem feledve azt a harmóniát, ami a környezet és a központi téma együtthatásából jön létre. Nyitott ablaka, vagy minek nevezzem, a fényjáték varázsát hívja elő azzal az otthonossággal, amely a boldogság egy foka is lehet akár. Szállás Katalin vonalakban gondolkodik, minden jelenség, amit elénk rak, akár színesen, akár csak halvány kontúrokkal, a maga egzaktságával, körülhatá- roltságával tekint ránk, mintha azt akarná elmondani minden egyes virágszál vagy virágcsokor, hogy ez az élet ilyen apró kis részletekben értelmezhető, akkor van rend, ha mindent ilyen konkrétan mutatunk be és jelenítünk meg, mert az ember arra születik, hogy a tér és idő meghatározottságában gondolkodjék, érezzen, örüljön annak, ami van. Két könnyű anyagból készült portréja is ilyen. És mégis azokban érhető tetten az ő lírája, a felszabadult érzelem, a léleknek az a hajlékonysága, lágysága, benti zenéje, ami nélkül nincs igazi alkotás. A Lányfej kissé tettetett komolysággal beszéli el, mit is tart a mű alkotója a leközelített egyéniségről: mintha kicsit bírája is lenne modelljének. Am a férfiarcba belesűrítette mindazt a vonzalmat, élményt, lelkesedést, szenvedélyt is, amit az alkotás időszakában a szép arc tulajdonosával kapcsolatban megélt. Talán azért is olyan lányosán szép vonások igazolják a derűt, amit az arcról le, a tekintetből kj lehet olvasni.
