Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-12 / 59. szám

1990. június 12., kedd Tanácskozik az Országgyűlés Orbán Viktor (Fotó: Perl Márton) Nincs igaza a „királycsinálónak?” Bővül a kínai pártvezetés magva? (Folytatás az 1. oldalról) (független) kért szót, s rövid megemlékezést tartott Dálnoki Miklós Béláról, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterel­nökéről, születésének 100. év­fordulója alkalmából. Méltatta a tiszteletre méltó politikus életpá­lyáját, amely — mint mondta — akkor szakadt félbe, amikor Dál­noki Miklós Béla a háborút kö­vetően nem volt hajlandó aláírni a Gerő Ernő által előkészített jó­vátételt szerződést. Ez egyúttal miniszterelnöki megbízatásának végét is jelentette, 1945-ben nyugdíjazták. Bár továbbra is or­szággyűlési képviselő maradt, közéleti szerepe jelentősen csök­kent. Magánemberként temet­ték el 1948-ban, s azóta egyetlen magyar kormány sem helyezte el a kegyelet koszorúját a Kerepesi úti temetőben lévő síiján. A cen­tenárium lehetőséget ad arra, hogy pótoljuk az eddigi mulasz­tásokat — fejezte be megemléke­zését Fodor István. Az Országgyűlés a megemlé­kező gondolatokat követően folytatta — hivatalos napirendjé­nek megfelelően — az alkot­mánymódosítás általános vitá­ját. A hétfő délelőttöt és a délután jó részét is igénybe vevő törvény­javaslat-tárgyalásban 26 hozzá­szólás hangzott el — beleértve a közben lezajlott ügyrendi vitát is, amelyben többen többször kér­tek szót. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot elemez­ve a képviselők főként a köztár­sasági elnök megválasztásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásról, a nem­zetiségek jogainak és parlamenti képviseletének garantálásáról, a konstruktív bizalmatlansági in­dítványról, az úgynevezett két­harmados szabályról, illetve a négyféle szavazási módról, vala­mint az egész törvényjavaslat terjedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket — csakúgy, mint egy héttel ezelőtt. A hétfői megnyilatkozásokból új elemként emelhető ki, hogy két MDF-es képviselő — Palotás János és G. Nagyné Maczó Ág­nes — is a közvetlen elnökválasz­tás mellett tette le, egyelőre szó­ban a voksát, illetve ugyancsak ketten foglalkoztak a köztársa­ság címerére és zászlajára tett ja­vaslatokkal is. A hosszúra nyúlt — átlagosan 15 perces —, és a gondolatokat, álláspontokat többnyire ismétlő felszólalások hallatán valóban élénk vitát kiváltó ügyrendi ja­vaslatot tett Torgyán József (FKgP-frakcióvezető). Indítvá­nyozta: az elnök zárja le a vitát, sem az országnak, sem az Or­szággyűlésnek ugyanis nincs ar­ra ideje, hogy érdektelen, felesle­gesfelszólalásokat hallgassanak végig, mint ahogy arra sincs szükség, hogy mind a 386 képvi­selő hallassa a hangját. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Kónya Imre (MDF-frakcióvezető), any- nyiban módosítva azt: csak azo­kat hallgassák még meg, akiknek valóban módosító indítványuk van. Torgyán József, illetve Kó­nya Imre javaslataival az ellenzé­ki pártok természetesen nem ér­tettek egyet, elemi jogaik csorbí­tásának minősítették azokat. Ahogyan Tölgyessy Péter (SZDSZ-frakcióvezető) fogal­mazott: a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról van szó, nem pedig a „cirokseprő adójáról”. Szóba került az is: a házszabályt, avagy a Házbizott­ság állásfoglalását kell-e, célsze- rű-e figyelembe venni a javaslat elfogadtatása vagy elvetése érde­kében. Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általános vitáját korlátozás nélkül folytatva, még négyen kértek és kaptak szót. Ez­után lezárult az alkotmánymó­dosítás általános vitája. A részle­tes vitát az illetékes bizottságnak a módosító indítványokkal kap­csolatos állásfoglalását követő­en, várhatóan a következő ülésen kezdik meg. Ezt követően rátértek a követ­kező napirendi pont, nevezete­sen az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága Speidl Zoltán (MDF) képviselő mentelmi joga felfüggesztésének ügyében készített jelentésének tárgyalására. Az MDF képviselője ellen 1989. május 23-án rágalmazás vétségének elkövetése miatt tet­tek feljelentést. A büntetőeljárás során a bíróság megállapította, hogy Speidl Zoltán 1990. április 8-a óta országgyűlési képviselő, ezért mentelmi jogára történő hi­vatkozására tekintettel az eljá­rást felfüggesztette, és felkérte az Országgyűlés illetékes bizottsá­gát az ügy kivizsgálására. A Mentelmi és Összeférhetetlensé­gi Bizottság álláspontját Hasznos Miklós ismertette a plénum előtt. Az Országgyűlés- végül 155 igen szavazattal, 75 ellenvéle­ménnyel és 55 tartózkodás mel­lett elfogadta a bizottság határo­zati javaslatát. Ezt követően a képviselők — vita nélkül — határoztak arról, hogy sürgősséggel tárgyalják majd a közkegyelem gyakorlásá­ról szóló törvényjavaslatot. Sze­mélyi kérdésben is dönteniük kellett a képviselőknek, mivel Balás István (MDF) — megsza­porodott bizottsági teendőire hi­vatkozva — lemondott jegyzői tisztségéről. Szűrös Mátyás emlékeztette a plénumot, hogy a betöltendő posztra az MDF képviselőcso­portja tesz javaslatot, s egyúttal bejelentette, hogy a frakció je­löltje Horváth József. Az MDF jelöltjét a képviselők titkos sza­vazással — 266 igen, 8 nem sza­vazattal — megválasztották az Országgyűlés jegyzőjévé. Szabad György bejelentette, hogy a Házszabály szerint a tava­szi ülésszak június 15-én véget ér, ám várhatóan rendkívüli nyá­ri ülésszakra kerül sor. Ezen — mondta — csak olyan indítvá­nyokat tárgyalnak, amelyeket a képviselőknek legalább egyötö­de kezdeményezett. Minden to­vábbi képviselői javaslattal csak a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon foglalkozik a plé­num. Ezután a képviselői önálló in­dítványok napirendre tűzéséről döntött a Tisztelt Ház. Egy kivé­telével valamennyi indítvány na­pirendre tűzését indokoltnak tartották a képviselők. Ezzel a hétfői nap tárgysoro­zatának végére ért az Országgyű­lés, így Szabad György este ne­gyed hatkor berekesztette az ülést, és közölte, hogy kedden reggel 10 óra 30 perckor folyta­tódik a munka, s az elfogadott napirendnek megfelelően a bi­zottsági tagsággal kapcsolatos javaslatok megtárgyalására, il­letve bizottsági tagok megválasz­tására kerül sor. Ugyancsak ked­den elvégzendő feladat a közke­gyelemről szóló törvényjavaslat sürgős megvitatása, s ekkor hangzanak el az interpellációk és a kérdések is. Az elnök bejelen­tette, hogy kedden magas rangú vendég tiszteli meg a plenáris ülést; hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezik I. Baldvin belga király, s várhatóan beszé­det mond az Országházban. * * * Az Országgyűlés hétfői mun­káját rövid ideig figyelemmel kí­sérte az indiai parlament ha­zánkban tartózkodó küldöttsé­ge, John Gummer brit mezőgaz­dasági miniszter, valamint a Li­berális Intemacionálé delegáció­ja. A szisztematikus népszerűsí­tési propaganda eredményeként a kínaiak már hozzászoktak a gondolathoz, hogy a királycsiná­ló Teng Hsziao-ping megfogal­mazása szerint a Sanghajból Pe- kingbe vezényelt Csiang Cö-min pártfőtitkár a jelenlegi kínai pártvezetés első számú egyénisé­ge, azaz a vezetés „magva”. Éppen ezért nem kis meglepe­tésként érte a kínai és külföldi megfigyelőket az a kijelentés, amelyet Vang Csen kínai alelnök tett egy japán vendég előtt. Vang Csen a következőket mondotta: Teng Hsziao-ping és a proletár­forradalmárok idős generációja más tagjainak teljes támogatásá­val a Kínai Kommunista Párt központi vezetésének harmadik generációja, beleértve Csiang Cö-min pártfőtitkárt és Li Peng miniszterelnököt, hatékonyan vezeti a kínai népet és az ország­ban élő nemzetiségeket. Az egypárti hatalom csúcsán tevékenykedő kínai vezetők minden mozdulatát és megnyi­latkozását élénken figyelő elem­zők számára újabb fejtörést okoz, vajon mi késztette Vang Csent arra, hogy enyhén szólva módosítsa Teng Hsziao-ping döntését, és Csiang Cö-min mel­lé helyezze Li Penget, mint a leg­felsőbb pártvezetés jelenleg ural­kodó kollektívájának magját? Vannak, akik úgy teszik fel a kér­dést: netán meggyengült Csiang Cö-min pártfőtitkár pozíciója, és megerősödött a keményvonalas- ságáról közismert Li Peng befo­lyása a pártvezetésen belül? Vang Csen nyilván a bizonyta­lankodók megnyugtatására azt is hozzátette félreérthető nyilatko­zatához, hogy Kínában teljes a politikai-társadalmi stabilitás és egység, s ő személy szerint bízik Kína szocialista jövőjében. (MTI) Japán származású, pártonkívüli politikus Az új perui elnök: Fujimori A gazdaság bajaira óvatos kezelést javasolt Szinte bizonyosra vehető, hogy Alberto Fujimori nyerte meg a perui elnökválasztást. A vasárnap megrendezett második forduló hivatalos eredményeire ugyan még napokig várni kell, ám több, egymástól függetlenül készített, nem hivatalos szava­zatösszesítés a japán származá­sú, pártonkívüli politikust, Fuji­morit mutatta ki győztesnek. A nem hivatalos eredmények sze­rint 10-20 százalékkal több sza­vazatot kapott vetélytársánál, Mario Vargas Llosa világhírű írónál, a jobbközép pártkoalíció jelöltjénél. Alberto Fujimori sikerének vélhető oka: a súlyos helyzetben vergődő perui gazdaság bajaira fokozatos, óvatos kezelést java­solt, míg ellenlábasa sokakat el­ijesztett magától az általa aján­lott fájdalmas gyógymóddal, amely főleg a szegény lakosságot sújtotta volna. A választáson Fu­jimori inkább a szegényebb réte­gek támogatását élvezte, míg ve­télytársa mögött a gazdagabbak sorakoztak fel. A gazdasági káosz állapotá­ban vergődő Peru évi 2000 szá­zalékos inflációval küszködik. Miután megtagadta 19 milliárd dollárra rúgó külföldi adósságai­nak visszafizetését, a nemzetközi pénzvilág leírta a lehetséges ügy­felek listájáról. Fujimori a gazda­ság élénkítését ígéri. Kilátásba helyezte a vállalkozások támo­gatását és a pénzügyi kapcsola­tok helyreállítását a hitelezőkkel. A választási kampányban sok bí­rálat érte, mert ellenfelei szerint gazdasági programja elnagyolt, nem derül ki belőle, honnan akarja előteremteni a gazdaság élénkítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Valószínű, hogy Fujimorinak, akárcsak elődjének, súlyos belpo­litikai tehertetele lesz a Fényes Ösvény nevű maoista terrorszer­vezet elleni harc. Ez az évtizedes harc eddig 19000 emberéletet kö­vetelt a dél-amerikai országban. Az Imám emlékezete Egy évvel ezelőtt egy kép járta be a világ televízióadásait, az írott sajtó pedig első oldalas információként hozta: elhunyt Ruhullah Khomeini, az Iráni Iszlám Köztársaság szellemi atyja és életre hívó­ja. Mint élete során annyiszor, most is az extrémitások fölött cse­megézett a világsajtó, s csak a legigényesebb lapok igyekeztek kor­rekt hangnemben elemezni e nem mindennapi, XX. századi iszlám gondolkodó életútját. Mivel a magyar sajtóban egyedül a Népújság számára adott külön nyilatkozatot Kejván Imánk az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövete, a Salman Rushdi-ügyrői s annak korrekt, egyértelmű magyarázatát a lap rendelkezésére bocsátotta, így élünk a lehető­séggel, most is, s az évforduló kapcsán, a magyar sajtóban eddig még nem publikált adatok alapján mutatjuk be Khomeini Ayatol- laht, s végakaratát. J Gazdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak : 90 napos 30 napos maximum: 29,50 % 28,26 % átlagos: 28,88 % 27,33 % minimum: 27,27 % 24,83 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Az aukció ideje: minden szerda, 10 óra. Helye: MNB Heves Megyei Igazgatóság Az aukció üzleti feltételei és az ajánlati lapok az MNB Heves Megyei Igazgatóságán szerezhetők be. ^ Telefom^O-127 vagy JJ-444/28^^1 Nem az ököljog Tendenciózusan ökölrázó és üvöltöző szakállas arcokat muta­tott be Európa és Amerika tele­víziózása, ha Iránról tudósított. Mintegy azt sugalmazva: itt a za­bolátlan indulatok, a fékevesz- tettség uralkodik. Mennyire ha­mis és irányított az effajta tájé­koztatás, azt csak az tudhatja, aki volt Khomeini Iránjában. A so­rok írójának módja volt közeleb­bi kapcsolatba kerülnie e föld­rész lakóival és vallási helyeivel. Kumban és Meshedben a régi gö­rög filozófia tanítási módszerét követve elmélyült, parabolákkal — azaz történetbe ágyazott pél­dabeszédekkel tanítják az iszlám filozófiát, s nem gyilkolásra, s „kamikáze” módszerekre okít­ják az arra szomjazókat. Tény és való: azon az égövön hamarabb lobbannak az indulatok, s per- zselőbbek az érzelmek, de az em­beri és politikai hibákat rosszin­dulat volt az iszlámmal és Kho- meinivel azonosítani. Több évre elvették a laikus emberek bizal­mát ezzel, s ebben élenjárt a Ma­gyar Televízió is. A külpolitikai szerkesztőségnek is köszönhető, hogy napjainkban az iszlám és az iszlám országok egyet jelentenek ökölt és géppisztolyt rázó, gyil­koló, gépeltérítő, turbánt vagy kuliját viselő emberek tömegé­vel, akik csak harcolni képesek, másra nem! Óriási népámítás és illúziórombolás volt ez! Ponto­san azoknak az országoknak a részéről, akik az emberi jogok lo­vagjainak, a másként gondolko­dás tiszteletben tartóinak állítot­ták be magukat! Az örökség Egy biztos: az iszlám meg tud­ja, és meg is fogja védeni magát, bárhol és bármikor. De nem a kard és a harc hite, hanem hitben való megbékélésé. Azonban végső és elkerülhetetlen megol­dásként nem utasítja el a harcot. Khomeini Ayatollah Franciaor­szágban eltöltött évei alatt több­ször hangsúlyozta: „Nem sita, hanem Iszlám forradalmat hir­detünk. Felrázni a hittestvéreket a munkára, tanulásra, cselekvés­re, hisz Allah is csak azokon se­gít, akik maguk is dolgoznak az önmegváltoztatásért...! Az idős férfi a mai világ olyan vezetői közé tartozott, aki asze­rint is élt, amit hirdetett. Nem kastélyban, hanem sátorban, mi­ként Muhammad próféta egyko­ron, fogadta a száműzetés évei alatt látogatóit. Iránba visszatér­ve a vallási központban Qumban egy szerény házban telepedett le, s puritán életvitelt folytatott. így ír végrendeletében: „Egyszer Párizsban a tévé filmet mutatott be hazámról. Egy tisztes idős fér­fi egy olyan odúból bújt elő, ame­lyet a legnagyobb jóindulattal sem lehetett otthonnak nevezni, őmiattuk kellett megvívni har­cunkat. Ők az én Iránom, meg azok, akik nyáron éhségükben a füvet legelték, míg a Sah a „fehér forradalommal ” h itegette őket... ” Irán popularista vezetője volt, aki megélhetésre, tisztes közép­szintű életszínvonal biztosítására fordíttatta olajbevételeit. A nyolc évig tartó háború után sincs Irán­nak adóssága. Ugyanez nem mondható el a támadást megin­dító Irakról! Most egy éve végső nyughelye az a Behest-e Zahra hősök teme­tője, amelyet hazájába visszatér­ve elsőként felkeresett. Mi ma­gyar muszlimok osztjuk ránk is örökül hagyott utolsó üzeneté­nek egyik gondolatát: „Ma, ami­kora világon olyan sok a csalárd­ság, korrupció, ne higgyetek az időszakos értékek prófétáinak, az érdekekmozgatta politikusok­nak. Legyenek azok akár a sátán követői, embertársaik kizsákmá­nyolásából élő kapitalisták, vagy akár a torz, az egyéniséget figyel­men kívül hagyó kommunisták. Egyiküknek sem sikerül a legyő­zött, kisemmizett nemzeteket talpra állítani. Az örök értékek­ben bízzatok, hisz akkor is isteni gondviselés lesz veletek. Allah segítse a világ összes kizsákmá­nyolt, s legyőzött nemzetét a talpraállásban...” Oszmán Milehi a Magyar Iszlámközösség szóvivője

Next

/
Thumbnails
Contents