Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-12 / 59. szám
1990. június 12., kedd Tanácskozik az Országgyűlés Orbán Viktor (Fotó: Perl Márton) Nincs igaza a „királycsinálónak?” Bővül a kínai pártvezetés magva? (Folytatás az 1. oldalról) (független) kért szót, s rövid megemlékezést tartott Dálnoki Miklós Béláról, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökéről, születésének 100. évfordulója alkalmából. Méltatta a tiszteletre méltó politikus életpályáját, amely — mint mondta — akkor szakadt félbe, amikor Dálnoki Miklós Béla a háborút követően nem volt hajlandó aláírni a Gerő Ernő által előkészített jóvátételt szerződést. Ez egyúttal miniszterelnöki megbízatásának végét is jelentette, 1945-ben nyugdíjazták. Bár továbbra is országgyűlési képviselő maradt, közéleti szerepe jelentősen csökkent. Magánemberként temették el 1948-ban, s azóta egyetlen magyar kormány sem helyezte el a kegyelet koszorúját a Kerepesi úti temetőben lévő síiján. A centenárium lehetőséget ad arra, hogy pótoljuk az eddigi mulasztásokat — fejezte be megemlékezését Fodor István. Az Országgyűlés a megemlékező gondolatokat követően folytatta — hivatalos napirendjének megfelelően — az alkotmánymódosítás általános vitáját. A hétfő délelőttöt és a délután jó részét is igénybe vevő törvényjavaslat-tárgyalásban 26 hozzászólás hangzott el — beleértve a közben lezajlott ügyrendi vitát is, amelyben többen többször kértek szót. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot elemezve a képviselők főként a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásról, a nemzetiségek jogainak és parlamenti képviseletének garantálásáról, a konstruktív bizalmatlansági indítványról, az úgynevezett kétharmados szabályról, illetve a négyféle szavazási módról, valamint az egész törvényjavaslat terjedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket — csakúgy, mint egy héttel ezelőtt. A hétfői megnyilatkozásokból új elemként emelhető ki, hogy két MDF-es képviselő — Palotás János és G. Nagyné Maczó Ágnes — is a közvetlen elnökválasztás mellett tette le, egyelőre szóban a voksát, illetve ugyancsak ketten foglalkoztak a köztársaság címerére és zászlajára tett javaslatokkal is. A hosszúra nyúlt — átlagosan 15 perces —, és a gondolatokat, álláspontokat többnyire ismétlő felszólalások hallatán valóban élénk vitát kiváltó ügyrendi javaslatot tett Torgyán József (FKgP-frakcióvezető). Indítványozta: az elnök zárja le a vitát, sem az országnak, sem az Országgyűlésnek ugyanis nincs arra ideje, hogy érdektelen, feleslegesfelszólalásokat hallgassanak végig, mint ahogy arra sincs szükség, hogy mind a 386 képviselő hallassa a hangját. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Kónya Imre (MDF-frakcióvezető), any- nyiban módosítva azt: csak azokat hallgassák még meg, akiknek valóban módosító indítványuk van. Torgyán József, illetve Kónya Imre javaslataival az ellenzéki pártok természetesen nem értettek egyet, elemi jogaik csorbításának minősítették azokat. Ahogyan Tölgyessy Péter (SZDSZ-frakcióvezető) fogalmazott: a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról van szó, nem pedig a „cirokseprő adójáról”. Szóba került az is: a házszabályt, avagy a Házbizottság állásfoglalását kell-e, célsze- rű-e figyelembe venni a javaslat elfogadtatása vagy elvetése érdekében. Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általános vitáját korlátozás nélkül folytatva, még négyen kértek és kaptak szót. Ezután lezárult az alkotmánymódosítás általános vitája. A részletes vitát az illetékes bizottságnak a módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalását követően, várhatóan a következő ülésen kezdik meg. Ezt követően rátértek a következő napirendi pont, nevezetesen az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága Speidl Zoltán (MDF) képviselő mentelmi joga felfüggesztésének ügyében készített jelentésének tárgyalására. Az MDF képviselője ellen 1989. május 23-án rágalmazás vétségének elkövetése miatt tettek feljelentést. A büntetőeljárás során a bíróság megállapította, hogy Speidl Zoltán 1990. április 8-a óta országgyűlési képviselő, ezért mentelmi jogára történő hivatkozására tekintettel az eljárást felfüggesztette, és felkérte az Országgyűlés illetékes bizottságát az ügy kivizsgálására. A Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság álláspontját Hasznos Miklós ismertette a plénum előtt. Az Országgyűlés- végül 155 igen szavazattal, 75 ellenvéleménnyel és 55 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság határozati javaslatát. Ezt követően a képviselők — vita nélkül — határoztak arról, hogy sürgősséggel tárgyalják majd a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. Személyi kérdésben is dönteniük kellett a képviselőknek, mivel Balás István (MDF) — megszaporodott bizottsági teendőire hivatkozva — lemondott jegyzői tisztségéről. Szűrös Mátyás emlékeztette a plénumot, hogy a betöltendő posztra az MDF képviselőcsoportja tesz javaslatot, s egyúttal bejelentette, hogy a frakció jelöltje Horváth József. Az MDF jelöltjét a képviselők titkos szavazással — 266 igen, 8 nem szavazattal — megválasztották az Országgyűlés jegyzőjévé. Szabad György bejelentette, hogy a Házszabály szerint a tavaszi ülésszak június 15-én véget ér, ám várhatóan rendkívüli nyári ülésszakra kerül sor. Ezen — mondta — csak olyan indítványokat tárgyalnak, amelyeket a képviselőknek legalább egyötöde kezdeményezett. Minden további képviselői javaslattal csak a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon foglalkozik a plénum. Ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről döntött a Tisztelt Ház. Egy kivételével valamennyi indítvány napirendre tűzését indokoltnak tartották a képviselők. Ezzel a hétfői nap tárgysorozatának végére ért az Országgyűlés, így Szabad György este negyed hatkor berekesztette az ülést, és közölte, hogy kedden reggel 10 óra 30 perckor folytatódik a munka, s az elfogadott napirendnek megfelelően a bizottsági tagsággal kapcsolatos javaslatok megtárgyalására, illetve bizottsági tagok megválasztására kerül sor. Ugyancsak kedden elvégzendő feladat a közkegyelemről szóló törvényjavaslat sürgős megvitatása, s ekkor hangzanak el az interpellációk és a kérdések is. Az elnök bejelentette, hogy kedden magas rangú vendég tiszteli meg a plenáris ülést; hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik I. Baldvin belga király, s várhatóan beszédet mond az Országházban. * * * Az Országgyűlés hétfői munkáját rövid ideig figyelemmel kísérte az indiai parlament hazánkban tartózkodó küldöttsége, John Gummer brit mezőgazdasági miniszter, valamint a Liberális Intemacionálé delegációja. A szisztematikus népszerűsítési propaganda eredményeként a kínaiak már hozzászoktak a gondolathoz, hogy a királycsináló Teng Hsziao-ping megfogalmazása szerint a Sanghajból Pe- kingbe vezényelt Csiang Cö-min pártfőtitkár a jelenlegi kínai pártvezetés első számú egyénisége, azaz a vezetés „magva”. Éppen ezért nem kis meglepetésként érte a kínai és külföldi megfigyelőket az a kijelentés, amelyet Vang Csen kínai alelnök tett egy japán vendég előtt. Vang Csen a következőket mondotta: Teng Hsziao-ping és a proletárforradalmárok idős generációja más tagjainak teljes támogatásával a Kínai Kommunista Párt központi vezetésének harmadik generációja, beleértve Csiang Cö-min pártfőtitkárt és Li Peng miniszterelnököt, hatékonyan vezeti a kínai népet és az országban élő nemzetiségeket. Az egypárti hatalom csúcsán tevékenykedő kínai vezetők minden mozdulatát és megnyilatkozását élénken figyelő elemzők számára újabb fejtörést okoz, vajon mi késztette Vang Csent arra, hogy enyhén szólva módosítsa Teng Hsziao-ping döntését, és Csiang Cö-min mellé helyezze Li Penget, mint a legfelsőbb pártvezetés jelenleg uralkodó kollektívájának magját? Vannak, akik úgy teszik fel a kérdést: netán meggyengült Csiang Cö-min pártfőtitkár pozíciója, és megerősödött a keményvonalas- ságáról közismert Li Peng befolyása a pártvezetésen belül? Vang Csen nyilván a bizonytalankodók megnyugtatására azt is hozzátette félreérthető nyilatkozatához, hogy Kínában teljes a politikai-társadalmi stabilitás és egység, s ő személy szerint bízik Kína szocialista jövőjében. (MTI) Japán származású, pártonkívüli politikus Az új perui elnök: Fujimori A gazdaság bajaira óvatos kezelést javasolt Szinte bizonyosra vehető, hogy Alberto Fujimori nyerte meg a perui elnökválasztást. A vasárnap megrendezett második forduló hivatalos eredményeire ugyan még napokig várni kell, ám több, egymástól függetlenül készített, nem hivatalos szavazatösszesítés a japán származású, pártonkívüli politikust, Fujimorit mutatta ki győztesnek. A nem hivatalos eredmények szerint 10-20 százalékkal több szavazatot kapott vetélytársánál, Mario Vargas Llosa világhírű írónál, a jobbközép pártkoalíció jelöltjénél. Alberto Fujimori sikerének vélhető oka: a súlyos helyzetben vergődő perui gazdaság bajaira fokozatos, óvatos kezelést javasolt, míg ellenlábasa sokakat elijesztett magától az általa ajánlott fájdalmas gyógymóddal, amely főleg a szegény lakosságot sújtotta volna. A választáson Fujimori inkább a szegényebb rétegek támogatását élvezte, míg vetélytársa mögött a gazdagabbak sorakoztak fel. A gazdasági káosz állapotában vergődő Peru évi 2000 százalékos inflációval küszködik. Miután megtagadta 19 milliárd dollárra rúgó külföldi adósságainak visszafizetését, a nemzetközi pénzvilág leírta a lehetséges ügyfelek listájáról. Fujimori a gazdaság élénkítését ígéri. Kilátásba helyezte a vállalkozások támogatását és a pénzügyi kapcsolatok helyreállítását a hitelezőkkel. A választási kampányban sok bírálat érte, mert ellenfelei szerint gazdasági programja elnagyolt, nem derül ki belőle, honnan akarja előteremteni a gazdaság élénkítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Valószínű, hogy Fujimorinak, akárcsak elődjének, súlyos belpolitikai tehertetele lesz a Fényes Ösvény nevű maoista terrorszervezet elleni harc. Ez az évtizedes harc eddig 19000 emberéletet követelt a dél-amerikai országban. Az Imám emlékezete Egy évvel ezelőtt egy kép járta be a világ televízióadásait, az írott sajtó pedig első oldalas információként hozta: elhunyt Ruhullah Khomeini, az Iráni Iszlám Köztársaság szellemi atyja és életre hívója. Mint élete során annyiszor, most is az extrémitások fölött csemegézett a világsajtó, s csak a legigényesebb lapok igyekeztek korrekt hangnemben elemezni e nem mindennapi, XX. századi iszlám gondolkodó életútját. Mivel a magyar sajtóban egyedül a Népújság számára adott külön nyilatkozatot Kejván Imánk az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövete, a Salman Rushdi-ügyrői s annak korrekt, egyértelmű magyarázatát a lap rendelkezésére bocsátotta, így élünk a lehetőséggel, most is, s az évforduló kapcsán, a magyar sajtóban eddig még nem publikált adatok alapján mutatjuk be Khomeini Ayatol- laht, s végakaratát. J Gazdálkodó szervezetek, figyelem! Kedvező befektetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak : 90 napos 30 napos maximum: 29,50 % 28,26 % átlagos: 28,88 % 27,33 % minimum: 27,27 % 24,83 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Az aukció ideje: minden szerda, 10 óra. Helye: MNB Heves Megyei Igazgatóság Az aukció üzleti feltételei és az ajánlati lapok az MNB Heves Megyei Igazgatóságán szerezhetők be. ^ Telefom^O-127 vagy JJ-444/28^^1 Nem az ököljog Tendenciózusan ökölrázó és üvöltöző szakállas arcokat mutatott be Európa és Amerika televíziózása, ha Iránról tudósított. Mintegy azt sugalmazva: itt a zabolátlan indulatok, a fékevesz- tettség uralkodik. Mennyire hamis és irányított az effajta tájékoztatás, azt csak az tudhatja, aki volt Khomeini Iránjában. A sorok írójának módja volt közelebbi kapcsolatba kerülnie e földrész lakóival és vallási helyeivel. Kumban és Meshedben a régi görög filozófia tanítási módszerét követve elmélyült, parabolákkal — azaz történetbe ágyazott példabeszédekkel tanítják az iszlám filozófiát, s nem gyilkolásra, s „kamikáze” módszerekre okítják az arra szomjazókat. Tény és való: azon az égövön hamarabb lobbannak az indulatok, s per- zselőbbek az érzelmek, de az emberi és politikai hibákat rosszindulat volt az iszlámmal és Kho- meinivel azonosítani. Több évre elvették a laikus emberek bizalmát ezzel, s ebben élenjárt a Magyar Televízió is. A külpolitikai szerkesztőségnek is köszönhető, hogy napjainkban az iszlám és az iszlám országok egyet jelentenek ökölt és géppisztolyt rázó, gyilkoló, gépeltérítő, turbánt vagy kuliját viselő emberek tömegével, akik csak harcolni képesek, másra nem! Óriási népámítás és illúziórombolás volt ez! Pontosan azoknak az országoknak a részéről, akik az emberi jogok lovagjainak, a másként gondolkodás tiszteletben tartóinak állították be magukat! Az örökség Egy biztos: az iszlám meg tudja, és meg is fogja védeni magát, bárhol és bármikor. De nem a kard és a harc hite, hanem hitben való megbékélésé. Azonban végső és elkerülhetetlen megoldásként nem utasítja el a harcot. Khomeini Ayatollah Franciaországban eltöltött évei alatt többször hangsúlyozta: „Nem sita, hanem Iszlám forradalmat hirdetünk. Felrázni a hittestvéreket a munkára, tanulásra, cselekvésre, hisz Allah is csak azokon segít, akik maguk is dolgoznak az önmegváltoztatásért...! Az idős férfi a mai világ olyan vezetői közé tartozott, aki aszerint is élt, amit hirdetett. Nem kastélyban, hanem sátorban, miként Muhammad próféta egykoron, fogadta a száműzetés évei alatt látogatóit. Iránba visszatérve a vallási központban Qumban egy szerény házban telepedett le, s puritán életvitelt folytatott. így ír végrendeletében: „Egyszer Párizsban a tévé filmet mutatott be hazámról. Egy tisztes idős férfi egy olyan odúból bújt elő, amelyet a legnagyobb jóindulattal sem lehetett otthonnak nevezni, őmiattuk kellett megvívni harcunkat. Ők az én Iránom, meg azok, akik nyáron éhségükben a füvet legelték, míg a Sah a „fehér forradalommal ” h itegette őket... ” Irán popularista vezetője volt, aki megélhetésre, tisztes középszintű életszínvonal biztosítására fordíttatta olajbevételeit. A nyolc évig tartó háború után sincs Iránnak adóssága. Ugyanez nem mondható el a támadást megindító Irakról! Most egy éve végső nyughelye az a Behest-e Zahra hősök temetője, amelyet hazájába visszatérve elsőként felkeresett. Mi magyar muszlimok osztjuk ránk is örökül hagyott utolsó üzenetének egyik gondolatát: „Ma, amikora világon olyan sok a csalárdság, korrupció, ne higgyetek az időszakos értékek prófétáinak, az érdekekmozgatta politikusoknak. Legyenek azok akár a sátán követői, embertársaik kizsákmányolásából élő kapitalisták, vagy akár a torz, az egyéniséget figyelmen kívül hagyó kommunisták. Egyiküknek sem sikerül a legyőzött, kisemmizett nemzeteket talpra állítani. Az örök értékekben bízzatok, hisz akkor is isteni gondviselés lesz veletek. Allah segítse a világ összes kizsákmányolt, s legyőzött nemzetét a talpraállásban...” Oszmán Milehi a Magyar Iszlámközösség szóvivője
