Heves Megyei Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-12 / 59. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 59. szám ÁRA: 1990. június 12., kedd 4,30 FORINT ' 1 « W . r fi •• ‘ H '• 'ff, - V. . " ' ' i! • ' . . ' „HA Ml NEM SZEDJÜK SZÉT - EGYBEN MARAD” „Naná, én is félteném a fizetésemet, ha annyi lenne, mint az elnöknek.” (3. oldal) SZOCIÁLDEMOKRÁCIA: EURÓPAI ÉRTÉKEK, ITTHONI ESÉLYEK „...vajon mennyiben alkalmazhatók Magyarországon a Nyu- gat-Európában létrejött szociáldemokrata elvek és stratégi­ák...” (3. oldal) GYERMEKEM BETEGSÉGE MIATT AZ UTCÁRA KERÜLÖK? „...az üzem érdeke úgy kívánja, hogy ne menjek betegsza­badságra.” (5. oldal) Ma Budapestre érkezik a belga király Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására ma Budapestre érkezik I. Baldvin belga király. Útjára elkíséri felesége, Fabiola királyné. I. Baldvin 1930. szeptember herceg iskolai tanulmányait a 7-én született Brüsszelben. Ifjú­ságára mély hatást gyakorolt anyja korai halála: Astrid svéd királylány 1935-ben autóbaleset áldozata lett. A második világháború ide­jén, 1944 júniusában családja fogságba került, majd németor­szági, illetve ausztriai száműze­tés lett a részük. Az amerikai hadsereg 1945-ben szabadította ki a királyi családot, amely Svájc­ban, a Genfi-tó partján fekvő Pregnyben telepedett le. Az ifjú herceg iskolai tanulmányai! genfi kollégiumban folytatta. Hazatértük után röviddel, 1950 augusztusában az apa, III. Lipót átadta a királyi hatalmat Baldvinnak, legidősebb fiának, aki felvette a királyi herceg cí­met. 1951. július 17-én koronáz­ták meg Belgium ötödik királyá­vá. Trónralépte után kilenc évvel a király eljegyezte Dona Fabiola de Moray Aragont, majd 1960. december 15-én házasságot kö­töttek. Antall József Franciaországba utazik Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Michel Rocard francia miniszterelnök meghívására június 22-én kétnapos munkalátogatásra Párizsba utazik. Mint arról László Balázs kormányszóvivő az MTI munkatár­sát tájékoztatta: a magyar miniszterelnök bonni látogatását befe­jezve indul a francia fővárosba. Antall József találkozik Francois Mitterrand köztársasági elnökkel. A tervek szerint megbeszélést folytat az ellenzéki pártok vezetőivel, illetve francia gyáriparosok­kal, s más jelentős gazdasági érdekeltségek vezetőivel is. Csehszlovák választások A magyar tévé megszegte a kampánycsendet A hétvégén megtartott cseh- szatérő megfigyelők elmondták: szlovákiai választások tökéletes több helyen észrevételezték — s rendben zajlottak le; a precíz ez nagyon kellemetlen volt a szervezésnek köszönhetően rendkívül nagyarányú volt a részvétel; a választási bizottsá­gok felkészülten, hozzáértéssel es pártatlanul végezték tevé­kenységüket — így összegezte ta­pasztalatait az amerikai kongresz- szus által szervezett nemzetközi megfigyelő küldöttség, amely­nek munkájáról a delegáció két magyar_tagja, Haraszti Miklós " és Roszik Gábor (MDF) számolt be a Parlament hétfői ebédszünetében rendezett sajtótájékoztatón. A delegáció a választások ide­jén 6 — 8 tagú csoportokra tago­zódva, 20 — 30 szavazókörzetet keresett fel. Roszik Gábor kifej­tette: mindenütt alapvetően ked­vező benyomásokat szereztek, csupán két rendellenességet ta­pasztalt és tett szóvá a megfigyelő küldöttség. Egyrészt a Szlovákiából visz­Televízió, amelynek adását kö­rülbelül 600 ezer szlovákiai ma­gyar nézheti, a 48 órás kampány­csendet megszegve beleavatko­zott a csehszlovákiai választá­sokba. Kifogásolták, hogy az említett műsorban — az MTV péntek esti Panoráma című mű­soráról van szó — valótlan infor­máció hangzott el az egyik cseh­szlovákiai párt megszűnéséről — mondta Roszik Gábor. A másik rendellenesség kap­csán — Josef Börtöneik, a Cseh­szlovák Néppárt elnökének ügye — is hasonló következtetést vont le a megfigyelőbizottság. Mint is­meretes, Bartoncíkot az utolsó napokban azzal támadták, hogy szerepelt a rendőrség ügynökei­nek listáján, s nem volt módja a válaszadásra — mondta végeze­tül Haraszti Miklós. Nagy a bizonytalanság nem termelni akarnak Nem vitatkozni, ha­A szövetkezetek és a belső vállalkozások Milyen a szövetkezetek belső vállalkozási lehetősége, milyen tapasztalatokat szereztek ezzel kapcsolatban? Az említett téma­kört vitatta meg a Heves Megyei Teszöv közgazdasági, valamint jogi és szövetkezetpolitikai szak- bizottsága. Megállapították, hogy a gazdálkodó szervezetek az 1980-as évek elejétől egyre romló közgazdasági környezetü­ket, a fokozatosan szigorodó lét­szám- és bérgazdálkodási kötött­ségeket igyekeztek ellensúlyozni, a kormányzat által állandóan hangsúlyozott belső tartalékok feltárásának konkrét formát ta­lálni. A mezőgazdaság kény­szerhelyzete a többi népgazdasá­gi ághoz viszonyítva sokkal erő­teljesebb volt. A bizottságok egyetértettek abban, hogy szükséges az anyagi érdekeltség fokozása mind a tu­lajdonosi, mind a munkavállalói érdekek tekintetében. A belső vál­lalkozási formákat különböző rendeletek és ezek nagyszámú módosításai szabályozzak, me­lyeknek áttekintése nehézkes. Je­lenleg nem segítik eléggé a vállal­kozások bővülését. Emellett me­gyénkben a politikai és gazdasági helyzet miatt is nagy a bizonyta­lanság a vállalkozók körében. A résztvevők kifejezték aggo­dalmukat azért is, hogy a politi­kai pártok különféle csatározá­sainak színterévé vált a mező- gazdaság. A nagyfokú bizonyta­lanság közepette a termelőszö­vetkezeti dolgozók nem vitatkoz­ni, hanem termelni, dolgozni akarnak, hogy a lakosságot el­lássák élelmiszerrel. Emellett eredményesen járuljanak hozzá az exportbevételek növeléséhez. A különböző politikai és pénz­ügyi manipulációk jelenleg saj­nos ez ellen hatnak. Megemlékezés Dálnoki Miklós Béláról, az 1945-ben félreállított miniszterelnökről — Várhatóan lesz nyári ülésszak Lezárult az alkotmánymódosítás általános vitája Ma tárgyalnak a közkegyelemről Tanácskozik az Országgyűlés A szünetben (Fotó: Perl Márton) Az utóbbi hetekben már meg­szokottá vált hosszadalmas ügy­rendi vita mellőzésével fogadták el a képviselők Szabad György­nek, az Országgyűlés megbízott elnökének javaslatát a hétfői és a keddi ülésnap tárgysorozatáról. Az elnök hétfőn délelőtt fél 11 után néhány perccel nyitotta meg a május 24-én megkezdett ülés­szak újabb ülésnapját. Bejelentette, hogy a plenáris tanácskozáson 314 képviselő van jelen, majd javaslatot tett a tárgyalási menetre. A tárgyalási menetre tett elnö­ki javaslattal 300 képviselő értett egyet. Még mielőtt az elfogadott na­pirendi pontok megtárgyalására tértek volna, az elnök bejelentet­te: a legfőbb ügyész helyettese indítványozta Szabó Lukács (MDF) mentelmi jogának fel­függesztését; az ügyet a Mentel­mi és Összeférhetetlenségi Bi­zottság vizsgálja felül, majd ja­vaslatát az Országgyűlés elé ter­jeszti. Ezt követően — szintén napirenden kívül — Fodor István (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti __________ i &e A puding próbája... A tavaszi parlamenti ülésszak utolsó két napjára érkeztek hét­főn délelőtt a képviselők a T. Házba. A napirend szerint foly­tatódik az alkotmány módosítá­sának vitája, de a tervek szerint sor kerül több, sürgősségi „jelző­vel” benyújtott indítvány meg­tárgyalására is. Ami azt illeti: sű­rű program vár ezen a héten a képviselőkre, akik maradéktala­nul el szeretnék végezni a felada­taikat a nyári szünet előtt. Már ha megkezdődik a mosta­ni ülésszak után, ugyanis az MDF-frakció vezetői a parla­menti „pihenőidő” elhalasztását javasolják — tekintettel a helyha­tósági választások sok-sok teen­dőjére... * Az elmúlt héten megkezdett plenáris vitában — a megyei kép­viselők közül elsőként — szót kért dr. Lukács Tamás (KDNP) is, aki az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke- ként már több ízben is hallatta a véleményét. Az alkotmánymó­dosítással kapcsolatban is volt mondanivalója: — Ennek a vitának vannak kardinális pontjai — mondta. — Kitapintható ezek közül a köz- társasági elnök választásának módja, lehetősége, továbbá a nemzetiségi kérdés, valamint a kétharmados parlamenti döntés ügye. De ezek közé sorolható a konstruktív bizalmatlansági in­dítvány javaslata... Ezek olyan alkotmányjogi kérdések, ame­lyek a közgondolkodást igénylő új magyar alkotmánynak lehet­nek az alapjai. — Mire alapozta a hozzászó­lását? — Meggyőződésem, hogy en­nek a Parlamentnek egy új alkot­mányt kell hoznia, ez hosszas előkészítő munkát igényel. Utal­tam rá, az ország kormányozha- tósága érdekében erre most nincs idő: ezt a megoldást, amely ennek a vitának a terméke lesz, ideiglenesnek kell tekinteni. Mégpedig azért, mert ez a Parla­ment nem egy rendszerváltás után, hanem éppen a közepén kénytelen olyan alkotmányozó tevékenységet folytatni, amelyet egy szükségállapot diktál. Ez hosszú távon nem megnyugtató, de mint mondtam, kényszer­helyzetben vagyunk... * Visszatérő motívuma a vitá­nak a köztársasági elnök megvá­lasztásának módja. De maga az az aláírásgyűjtés is, amelyet leg­utóbb Király Zoltán (független képviselő) kezdeményezett, s amelyhez most az MSZP is csat­lakozott. Az MDF egyik képvi­selője, Pusztai Erzsébet hozzá­szólásában ezzel kapcsolatban „kicsúszott” egy újabb vitát ka­varó mondat: „... jó, megszerzik a százezer aláírást, és akkor mi lesz...?” — Valóban, mi várható ab­ban az esetben? — kérdeztem Kósáné dr. Kovács Magdát, aki az MSZP véleményét tolmácsol­ta az ismét csak parttalanná váló vitában. — Az aláírásgyűjtést nem sza­badna úgy felfogni, mint az al­kotmányozási folyamat lassító- ját... A puding próbája az egész: próba nélkül vitatkozunk azon, hogy mi a népakarat. Úgy gon­dolom, ha az aláírásgyűjtés ered­ménnyel jár, akkor van egy min­tavétel a „közemberek” akaratá­ból. Nagy kérdés, hogy addig mi lesz a népszavazással foglalkozó törvény módosításával... A lé­nyeg, hogy senki ne nyilatkoz- hassék próba nélkül a nép nevé­ben... — ... Tehát, ha összejön a száz­ezer kézjegy... — ... akkor ennek birtokában ki kell írni a népszavazást. Ez va­lóban a folyamat elhúzódásával jár, s ebben Pusztai Erzsébetnek igaza van, mert ez még nem je­lenti magát a köztársasági elnök megválasztását. Csak azt, hogy döntés születik: végül is a nép, vagy a Parlament válasszon-e...! Mégis azt gondolom: nem en­gedhetjük meg, hogy ne próbál­juk ki, mi a közvélemény akara­ta. — Úgy tűnik, akkor hát ismét urnához, magyar... * — Hogy mi minden lehet egy képviselői mentelmi ügy hátte­re...! Ezúttal például egy újság­cikk, amely miatt rágalmazási pert indítottak Speidl Zoltán (MDF) salgótarjáni hírlapíró­képviselő ellen. — Nem tulajdonítok nagy je­lentőséget a dolognak, mert ez még a választási kampány idején történt, tehát képviselőként nem tettem olyat, amiért most fel le­hetne függeszteni a megbízatá­somat — mondta kollégánk, akit a tatjáni ötvözetgyár vezérigaz­gatója perel. A Képes Újságban megjelent riport szabadalmi visz- szaélésről, vadászházépítésről szólt, s azzal vádolnak, hogy nem a vezérigazgatónak bemutatott cikket közölték. — Nos, ebben van a „csúszta­tás”— summázza a dolgot a kép­viselő, mert mint mondta, éppen az érintett vezérigazgató által kért részek maradtak ki. — Sze­mélyi ellentétet látok a régi cikk, egy tavalyi ügy felemlegetésével. De, ha már így van — bár lehet, hogy eleve amnesztia alá esik a „bűnöm” —, én sem hagyom any- nyiban, hiszen az igazamról van szó... A képviselő mentelmi jo­gát az Országgyűlés nem füg­gesztette fel. * Kelemen József (MDF) „ide­genvezető” volt a hét végén a Parlamentben: itt kalauzolta Szilvásvárad nyugatnémet test­vértelepülésének, Berlin-Zee- lendorfnak delegációját, amely­nek tagjai úgy búcsúztak az Or­szágháztól, hogy hazánkból ezt, s a hevesi tájakat minden német­nek látnia kellene. Szép elismerés... Szilvás István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents