Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-03 / 25. szám
2 Folytatódik az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése Hírlap, 1990. május 3., csütörtök (Folytatás az 1. oldalról) létrejöttéről, amelynek feladata a javarészt még háború dúlta országban az Ideiglenes Nemzet- gyűlés létrehozásának előkészítése volt. A házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő körjegyzőként látja el. így Szűrös Mátyás a korelnöki feladatok ellátására a 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját az alig 23 esztendős Glattfelder Béla — ő egyébként a legfiatalabb parlamenti képviselő —, továbbá Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachster Tamás felváltva segíti; mindnyájan a Fidesz képviselői. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az alakuló ülésig benyújtott 383 megbízólevelet — mandátumvizsgálat céljából — a korelnök és a körjegyzők rendelkezésére bocsátotta. Ezután nagy taps kíséretében lépett az elnöki pulpitusra Kéri Kálmán, továbbá Glattfelder Béla és Wachsler Tamás. A korelnök köszöntő beszédében felidézte életpályáját, történelmi áttekintést adva az idestova egy évszázadról, attól kezdve, hogy „I. Ferenc József apostoli királyunk uralkodásának idejében felöltötte a katonai egyenruhát”. Napjaink súlyos gazdasági és politikai helyzetét érintve az idős politikus egy égető problémára hívta fel képviselőtársai figyelmét. Mint mondotta: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a magyar anyák érdemesnek, sőt kötelességüknek tartják, hogy szüljenek, hiszen a népesség fogyásának megállítása az egyik legfontosabb feladat. Ezt követően az Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta az alakuló ülés tárgysorozatát, amelyre egyébként a parlamenti pártok frakcióvezetői és a független képviselők megbízottja tett javaslatot. Az alakuló ülés napirendje: 1. a.) Az Országos Választási Bizottság beszámolója a képviselő-választásról. b) A Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolója az országgyűlési képviselői választások megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. 2. Mandátumigazolás. 3. Bejelentés a pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról, vezetőjük, továbbá a független képviselők megbízottjának személyéről. 4. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. 5. Az Országgyűlés megbízott elnökének kijelölése. 6. A Minisztertanács lemondásának bejelentése. 7. Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 8. Nyilatkozattervezet az Európai Parlamenthez való csatlakozás szándékának kinyilvánításáról. 9. Bejelentés a kormányalakítási megbízásról. 10. Az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakításáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 11. A képviselők tiszteletdíj á- nak és költségtérítésének ideiglenes szabályozásáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. A választások országszerte rendben, a legteljesebb nyilvánosság mellett zajlottak le, tudatos jogsértés, szándékos rendzavarás nem történt. A választás eredményes, törvényes megszervezéséhez nagy segítséget nyújtott a nemzetközi és a hazai nyilvánosság, a tömegkommunikáció megkülönböztetett figyelme. Egyebek között e fontos megállapításokat rögzítette az Országos Választási Bizottságnak a képviselő-választás tapasztalataival foglalkozó írásos beszámolója, amelyet a parlamenti képviselettel rendelkező pártok javaslatára készített el az OVB. A már elfogadott tárgysorozatnak megfelelően Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke rövid szóbeli kiegészítőt mondott. A választások állami feladatainak megszervezése, technikai lebonyolítása, valamint a szavazat-összeszámlálás mikéntje biztosította a választások törvényességét — ez derült ki Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár írásos beszámolójából. A választási tapasztalatok írásos összegzéséhez a beterjesztő államtitkár nem kívánt szóbeli kiegészítést fűzni, így az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette: négy körjegyző képviselőtársával együtt mandátumvizsgáló bizottságként megkezdik a képviselők megbízóleveleinek vizsgálatát. A hosszúra nyúlt szünet után az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság befejezte munkáját. Ezt követően az elsőnek megválasztott öt képviselő megbízottja, Andrásfalvy Bertalan tett jelentést az Országgyűlésnek a korelnök és a körjegyzők megbízólevelének vizsgálatáról, megállapítva, hogy azok kifogástalanok. Javaslata alapján a Parlament Kéri Kálmán, valamint Deutsch Tamás, Glattfelder Béla, Szelényi Zsuzsa és Wachsler Tamás képviselőt korelnökké, illetve körjegyzővé mondta ki. Kéri Kálmán beszámolt arról, hogy a körjegyzőkből és a korelnökből álló mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte a 379 képviselő megbízólevelét és a választási jegyzőkönyveket. Ennek alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak. Szelényi Zsuzsa körjegyző felolvasta a 379 képviselő nevét, majd a Parlament tagjai 349 igen szavazattal igazolt képviselőknek ismerték el társaikat. Ezután a képviselők letették az ünnepélyes esküt, amelynek szövegét Deutsch Tamás körjegyző olvasta. Szavazással folytatódott az ülés: a felesküdött képviselők a Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolóját 332 igen, 1 nem, 7 tartózkodó szavazattal, valamint a választási bizottság előterjesztését 335 igen, 3 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadták. A korelnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakították képviselőcsoportjaikat. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a Szabad Demokraták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a Független Kisgazdapárt Tor- gyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Orbán Viktort, a Kereszténydemokrata Néppárt Füzessy Tibort választotta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett. A napirend szerint haladva ezután az Országgyűlés tisztség- viselőinek megválasztása következett. A képviselők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a pártfrakciók és a független képviselők megbízottja előzetes megállapodásának megfelelően a T. Háznak 3 alelnöke és 8 jegyzője legyen. Ezután a korelnök ismertette a jelöltek névsorát. Mivel a házszabályok szerint a jelölésre csak a pártfrakciók vezetői, illetve a független képviselők megbízottja jogosult, a jelölőlistát Kéri Kálmán lezártnak tekintette, s a titkos szavazás idejére szünetet rendelt el. A szünet után Kéri Kálmán ismertette a szavazatszedő bizottság jelentését. Az Országgyűlés tisztségviselőire 379 szavazatot adtak le, ezek közül 370 volt érvényes. A Tisztelt Ház felállva, tapssal köszöntötte Göncz Árpádot (SZDSZ), a Parlament újonnan megválasztott elnökét, akire 339-en voksoltak. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád lett az ideiglenes köztársasági elnök. Az Országgyűlés alelnökévé választották Szabad Györgyöt (MDF) 348 szavazattal, Vörös Vincét (FKgP) 358 szavazattal és Szűrös Mátyást (MSZP), 353 szavazattal. (Az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György tölti be.) Az Országgyűlés jegyzője lett Balás István (MDF) 365 igenlő szavazattal, Kóródi Mária (SZDSZ) 368, Bárdos Balázs (FKgP) 370, Bossányi Katalin (MSZP) 362, Glattfelder Béla (Fidesz) 368, Trombitás Zoltán (Fidesz) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth Sándor (KDNP) 370 szavazattal. A megválasztott tisztségviselőknek elsőként Kéri Kálmán korelnök gratulált, majd átadta az elnöklést Göncz Árpádnak, továbbá segítőinek, Glattfelder Béla és Balogh Gábor jegyzőknek. Ezt követően — a frakcióvezetők megállapodása értelmében — Göncz Árpád javaslatot tett az Országgyűlés megbízott elnökének személyére. Indítványozta, hogy az elnöki teendők ellátásával az Országgyűlés az MDF jelöltjét, Szabad György profesz- szort bízza meg. A képviselők ezt 356 egyetértő szavazattal elfogadták. Németh Miklós miniszterelnök kért szót ezután. Bejelentette: benyújtja kormánya lemondását. Kijelentette: a testület munkája gyümölcsének tekinti, hogy most benyújthatja kormánya lemondását. Hosszú évtizedek óta ugyanis ez volt az a kormány, amely közvetlenül és valóban a Parlamentnek, s nem egy pártnak volt felelős, amely egy teljesen szabad, demokratikus választás eredményeként létrejött Országgyűlésnek nyújthatja be lemondását. A kormány tagjai büszkék arra — mondta —, hogy kormányzásuk hozzájárult e pillanat eljöveteléhez. Jó partnerként említette ebben a korábbi törvényhozó testületet és az új Parlamentben helyet foglaló pártokat — akkor is, ha nemegyszer inkább ádáz ellenfélnek mutatkoztak —, mert elismerték egymás céljait. Németh Miklós végül bejelentette: az újrakezdés egyik formális feltételeként, az alkotmány előírásainak megfelelően benyújtja kormánya lemondását. Azt kívánta az új Parlamentnek, a megalakuló kormánynak, hogy minden erejével és energiájával a hőn óhajtott európai Magyarország megteremtésén tudjon munkálkodni, ne vonja el figyelmét semmiféle áldatlan belső politikai harc. Mivel az új kormány megválasztásának feltétele a kormányprogram egyidejű bemutatása, bejelentette: a leköszönő Minisztertanács minden olyan segítséget megad a kormányprogram kidolgozóinak, amelyet a központi kormányzati szervektől igényelnek. Az új kormány hivatalba lépéséig a Minisztertanács eleget tesz alkotmányos kötelezettségének, amelyhez kérte az Országgyűlés támogatását. A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plé- num 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadság- harc jelentőségéről. E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy56 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A törvény rögzíti azt is: október 23-át, az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja. A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez. Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tárgyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Úgy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándék- nyilatkozatot tenne közzé. Ez meg is történt. A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakuló ülésre díszvendégként meghívott, de lábadozása miatt távollévő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat. Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után berekesztette az alakuló ülés első munkanapját. Az új Parlament képviselői csütörtök reggel folytatják ülésüket. Németh Miklós Antall József társaságában Pénzügyi konferencia V. hó 14-17. megyei tanács díszterme Egri képviselőnk: Tóth LovászJánosné 36/20-474 (17—19-ig) V J Az egészségügyi gyermekotthoni egységünkben felvételt hirdetünk férfi kertészeti szakmunkás részére. Érdeklődni: Eger, Petőfi S. u. 26/b. > r v Telefonnal ellátott 469 m2-es közművesített ingatlan 3200 m2-es telekkel üdülőkörzet (Gyöngyösoroszi, Károly-táró) eladó. Érdeklődni lehet: munkaidőben, telefon: 37/11-551, 36-os mellék. J SZÜV RUTIN KFT. AKCIÓ! Vásárolja meg ez évi leporellószükségletét! INGYEN HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK! 100 eFt felett árengedmény! Címünk: Eger, Grónay S. u. 3. Kereskedelmi és Marketingiroda ^ Telefon: 10-522/17. HALÁLOZÁS Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapám PALLAGI BERNÁT 1990. április 30-án 45 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 1990. május 4-én 16 órakor lesz az egri Kisasszony temetőben. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, dédnagyapa MÁTÉ SÁNDOR 80. évében elhunyt. Temetése 1990. május 3-án 17 órakor Noszvajon, a református szertartás 4 keretében lesz. A gyászoló család KERESKEDŐK, VISZONTELADÓK FIGYELMÉBE! Salgótarjánban új helyen, megújult árukészlettel megnyitottuk nagykereskedelmi raktárunkat. Ajánlatunk: eredeti, bontatlan HOLLAND ÉS NSZK BÁLÁS RUHÁZATI ÁRUK. Visszatérő törzsvásárlóinknak megállapodás szerint ÁRENGEDMÉNYT ADUNK. Nézzen be hozzánk — megéri! Címünk: Salgótarján, Bem út 2. (Köjállal szemben) Telefon: (32) 10-272. NÍVÓKER KFT r A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hosszabb időre bérbe adja Heves, Egri úti telephelyét. A telephely a 31 -es sz. fő közlekedési út mellett van, gáz kivételével közművel, telefonnal ellátott. A bérelhető terület: 6000 m2. Rajta lévő szociális épület: 216 m2. Egyéb raktárnak, üzemnek használható épület: 560 m2. Érdeklődni lehet: a HTÉV Eger, Sas út 94. sz. alatti központjában Verhóczki Sándor főkönyvelőnél személyesen, levélben, vagy a 10-622-es telefonon. Kéri Kálmán korelnök ünnepi beszédét tartja (Fotó: Perl Márton)
