Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-31 / 49. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 49. szám ÁRA: 1990. május 31., csütörtök 4,30 FORINT MIRŐL ÁLMODIK A FELSŐTÁRKÁNYI TÁBOR? „Vendégeket várnak, éjszakánként 1500 forintért.” (3. oldal) EL NEM ÉGETETT DOKUMENTUMOK „...a gonddal őrzött feljegyzések, levelek önmagukért beszél­nek.” • (4. oldal) LESBEN A LELÁTÓN „...’’bicskás” szavak özönét zúdítják a lányokra, olykor a kis- pad gazdáját sem kímélve.” (6. oldal) PRIVÁT HATÁRŐRTORNYOK? „...attól függően, milyen állapotban van, potom százezerért megvásárolható.” (8. oldal) A kanadai főváros lakói lelkesedéssel fo­gadták a szovjet államfőt—A tárgyalások során nem esett szó Litvániáról — Ötszáz millió dollár értékű hitel áruvásárlásra Gorbacsov és kísérete ma hajnalban érkezett Washingtonba Mihail Gorbacsov szovjet el­nök biztos abban, hogy a csütör­tökön kezdődő washingtoni szovjet — amerikai csúcstalálko­zón az európai erőegyensúly megbontása nélkül sikerül meg­egyeznie Bush elnökkel Német­ország újraegyesítésének külső körülményeiről. A Kanadában tárgyaló politi­kus kedden Ottawában találko­zott Brian Mulroney kanadai mi­niszterelnökkel, majd Ramon John Hnatyshynnel, Kanada fő­kormányzójával. A megbeszélé­sek témáit nem hozták nyilvá­nosságra. Mihail Gorbacsov Ot­tawa belvárosában tett sétája közben csak azt árulta el újságí­rók kérdéseire válaszolva, hogy a Mulroney-val folytatott tárgya­láson nem esett szó Litvániáról. Gorbacsovot egyébként külföldi útjait jellemző lelkesedéssel fo­gadták a kanadai főváros lakói. Az ottawai látogatás kézzel­fogható eredménye, hogy Kana­da 500 millió kanadai dollár ér­tékű hitelt ajánlott fel a Szovjetu­niónak. John Crosbie külkeres­kedelmi miniszter elmondta, hogy a kétéves hitel kanadai áruk vásárlására fordítandó. Gorbacsov, akit elsősorban arról faggattak, mi a véleménye Jelcin megválasztásáról, kijelen­tette: bízik abban, hogy sikerül együttműködnie az Oroszorszá­gi Föderáció parlamentjének kedden megválasztott elnökével. — „Jelcin elvtárs álláspontja ed­dig destruktív volt, azonban az utóbbi három napban észrevehe­tő változás azt mondatja velem, hogy váljunk, majd meglátjuk” — tette hozzá. A szovjet elnököt elkísérő Eduard Sevardnadze külügymi­niszter kanadai kollégájával, Joe Clarkkal tartott eszmecseréjén megismételte Moszkva hivatalos álláspontját, hogy az egyesült Németországnak semlegesnek kell lennie. Ugyanakkor hozzá­tette: „Németország egyesítését nagyon hasznos fejleménynek vélem. Keresnünk kell a német, a kelet-európai és a szovjet érde­keket szolgáló megoldásokat”. Gorbacsov és kísérete közép­európai idő szerint csütörtök haj­nalban érkezett Washingtonba. Tanácskozott az érdekegyeztető fórum Sínen van a recski bányászok ügye is Tegnap délelőtt ismét összeült a Heves Megyei Érdekegyeztető és Foglalkoztatási Fórum. Biztató gesztussal kezdődött a tanácsko­zás, ugyanis elkészült a közle­ménytervezet az egercsehi bánya- bezárással érintett dolgozóknak folyósítható támogatásokról. (Ezt az írásos dokumentumot a napokban teljes terjedelmében közöljük.) Ezt követően a Recski Ércbá­nya Vállalat előzetesen írásba foglalt előterjesztését vitatták meg a jelenlevők. E körzetben is azok a dolgozók jogosultak több­lettámogatásra, akiknek munka- viszonyuk ez év március 1-jétől vállalati felmondással megszűnt, akiknek a vállalat megfelelő munkahelyet felajánlani nem tu­dott, és akik megfelelnek az ide­vonatkozó minisztertanácsi ren­delet feltételeinek. Az előterjesz­tés konkrétan tartalmazta a Recsk térségére a Foglalkoztatási Alap­ból elkülönített 40 millió forint felhasználását is. A vállalat a felmondásban érintett dolgozókat a felmondási If s#P§f| CéÉCA idő megkezdésekor írásban és szóban is tájékoztatja, s ezzel egy időben értesítik a Heves Megyei Munkaügyi Hivatalt a felmondás tényéről, és a munkahely keresé­séhez szükséges adatokról. Ezen idő alatt a dolgozók nyilatkoznak arról, hogy a többletjuttatások formái közül melyiket kívánják igénybe, venni. A jelenleg fel­mondás alatt álló, illetve már munkanélküli-segélyért folya­modó érintetteknek a szükséges dokumentumokat két héten belül eljuttatják. Az érdekegyeztető fórumban tevékenykedők az elmúlt hetek­ben igyekeztek minden tőlük tel­hetőt megtenni, hogy a kritikus övezetekben mihamarabb megol­dás szülessen a munkások érde­kében. A kezdeti bizonytalanság azzal magyarázható, hogy ha­sonló feladattal az elmúlt évtize­dekben nem kellett megbirkóznia egyetlen testületnek sem. Minden­esetre az elvi kérdésekben megál­lapodás született, így nincs más hátra, mint a gyakorlati teendők lebonyolítása. A vendég Tőkés László rövid beszédet intézett a törvényhozókhoz — Első­sorban a csőd szélén álló nagy monopóliumok omoljanak össze — Ne érvé­nyesüljön a dominóelv — Szabad György köszöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kongresszusi delegációt — A következő napirend tár­gyalásánál eluralkodott a zűrzavar Felfüggesztették a földtörvény módosításának általános vitáját Ülésezik az Országgyűlés A múlt héten félbeszakadt ülés napirendjét folytatva kezdte meg munkáját szerda reggel az Or­szággyűlés. Még a napirend is­mertetése előtt az elnöklő Szabad György köszöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés László nagyváradi püspököt, aki rövid beszédet intézett a törvényhozás­hoz. Elöljáróban emlékeztette a je­lenlévőket az áprilisi, Václav Havel által összehívott pozsonyi találkozóra, hangsúlyozva: itt bi­zonyossá lett, hogy a közép-ke- let-európai országok politikájá­ban is létjogosultságot nyer az er­kölcs. Mint mondotta: az erkölcs térhódítása a politikában az egész társadalom megújulásának alapját jelentheti. Tőkés László — még mindig az erkölcs és politika viszonyát taglalva — rámutatott: a sorra megbukott kelet-európai zsar­noki rendszerekben a társada­lom értékrendjéből szinte telje­sen kiiktatták az erkölcsi dimen­ziót. Hozzátette: mindezt kétsze­resen szenvedték el a nemzeti ki­sebbségek. A mostani megúju­lásról, politikai és társadalmi változásokról szólva úgy ítélte, hogy a népképviseleti parlamen­tekben megtestesülő társadalmi igazságosság, a korábban meg­hurcoltak rehabilitációja jelzi az erkölcs visszatérését a kelet-eu­rópai társadalmakban is. Rövid beszédének gondolat- menetét összegezve a nagyváradi püspök leszögezte: az erkölcsileg hiteles politika voltaképpen öku­menikus szolgálat. Az Erdélyből érkezett vendég felszólalása után Szabad György bejelentette, hogy a Magyar De­mokrata Fórum képviselőcso­portjának vezetésével a frakció tagjai Kónya Imrét bízták meg, tekintettel arra, hogy Antall Jó­zsef — miniszterelnöki tisztje mi­att — lemondott e tisztségéről. Ezt követően Szabad György ismertette az ülésnap napirendi pontjait, amely az elmúlt héten elfogadott tárgysorozat értelmé­ben a következőképpen alakult: 1. Törvényjavaslat a felszámo­lási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosítá­sáról. 2. Törvényjavaslat a földről szóló 1987. évi I. törvény módo­sítására. 3. Törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld átruházásának átme­neti tilalmáról. 4. Törvényjavaslat a volt egy­házi tulajdon ingatlanok elidege­nítési tilalmáról. (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: _______:____________________:--:— --*--------:------­— M inden óra kései 1 Már javában jelezte a folyosói csengőszó az ülésszak kezdetét, amikor a teremben derűs epizód zajlott le. Vidám hangulatban, itt-ott felcsattanó taps közepette lépett oda a Jászság SZDSZ-es képviselője, a jászberényi Kiss Zoltán az érkező Torgyán Jó­zsefhez. A kisgazdapárti frakció- vezető meglepetten látta, hogy egy nemzetiszínű szalaggal átkö­tött kalászcsokrot nyújtanak ne­ki. A történet előzményét így mesélte a Szolnok megyei képvi­selő: — Torgyán úr az elmúlt alka­lommal úgy vélekedett, hogy csak az érdemli meg a földet, aki meg tudja különböztetni az árpát a búzától... Nos, most idefelé jö­vet búzát, árpát és rozsot szed­tünk egy csokorba, zabot nem ta­láltunk a határban. Odaadtam, hogy na lássuk: ismeri-e, mifélék ezek... — Miként fogadta az ajándé­kot? — Jó néven vette, bár mellé­beszélt, amikor megkértem, hogy mutassa meg, melyik mi­lyen kalász. De kivágta magát, mert azt mondta, hogy: gabona, az Élet... Persze nyilvánvaló, hogy ismeri, de miért ne menne bele egy ilyen kis játékba... Püspöki áldással kezdett munkához az elnöki megnyitó után a Parlament. A T. Ház ven­dégeként a szónoki emelvényről beszélt a képviselőkhöz Tőkés László, aki néhány mondatban adott tájékoztatást a romániai választásokról, majd így folytat­ta: — Hadd köszönjem meg a Magyar Köztársaságnak és a magyar népnek azt az önzetlen, magas erkölcsiségről tanúskodó politikai, emberbaráti segítséget, amelyben a forradalmi megúju­lás útjára lépett Romániát, s meg­próbált népét részesítették... Mint a romániai református egyház és a romániai magyar ki­sebbség képviselője, továbbra is felajánlom segítségemet az or­szágaink közötti jó viszony elő­segítésére. Úgy érzem, a mi nem­zedékünkre vár a feladat, hogy végre rendezzük közös dolgain­kat... A képviselők a beszéd további részét már állva hallgatták meg, ebben Tőkés László áldását adta a Parlament munkájára. — ...Fordítsa az Ur az őorcá­ját terád, és adjon néked békessé­get a Krisztus által, ámen... Talán kell is majd a békesség, mert a déli órákban megkezdő­dött a földről szóló — várva várt — törvénymódosítás vitája: a pártok más-más megközelítésé­ben. A kiindulási alap az a kor­mányprogram, amelyet alig egy hete Antall József miniszterel­nök nyújtott be. S amelyben a kormány új agrárpolitikát hirdet meg: — A mezőgazdasági tulajdon­reform alapelve, hogy a föld an­nak tulajdonába kerüljön, aki azt várhatóan megműveli. Célunk: igazságot szolgáltatni a paraszt­ságnak az elszenvedett sérelme­kért — mondta a kormányfő. — E tekintetben az 1947-es eszten­dő meghatározó, miután kiala­kultak az 1945-ös földreformot követő tulajdonviszonyok, és nem kezdődött el az erőszakos kollektivizálás... A fennmaradó állami földek sorsa a Parlament döntésétől függ, addig fel kell függeszteni a nagyüzemek tulaj­donában és használatában lévő földek eladását, beleértve a ta­gok közötti kiosztást is. A termő­földek hasznosítása a tulajdono­sok akarata szerint alakul, ők döntik el, hogy egyénileg vagy közösen művelik, bérbe adják vagy eladják... A kormány kez­deményezi a földtörvény megal­kotását, amelynek alapelve, hogy ingyen földtulajdont nem lehet szerezni... A mezőgazdasá­gi termelés stabilitása megköve­teli, hogy a tagság igényei szerint működő szövetkezeteket meg­erősítsék... Nos, a napirend előadója, dr. Dörnbach Alajos, az illetékes bi­zottság részéről megerősítette a fentieket, következhet az állás­pontok ismertetése. A vitát meg­előző ebédszünetben Torgyán József így vélekedett: — Elő kell terjeszteni a javas­latokat, minden óra késedelem számít. A földtörvény megalko­tása tovább már nem odázható... Ezzel — pártállásra tekintet nélkül — mindenki egyetértett. — Mekkora a választókerüle­te? — kérdeztem Elek István (MDF) képviselőnket. Szó esett ugyanis az ülésszakon, hogy szinte nem jut idejük a választók­kal való találkozásra. A teendők eddig a fővároshoz szegezték őket, bizottsági ülés plenáris ta­nácskozást követ... — Füzesabony központtal hu­szonnégy település tartozik hoz­zám... Képviselőként többféle ügyben el kellett már járnom: Kerecsenden OTP-ügyintézés- ben segítettem, Makiáron gazda­köri alakulást patronálok, An- dornaktályán belterületi földki­adási gonddal kerestek meg. De sikerült eljutnom már Tófaluba is a választóimhoz, Füzesabony­ba pedig péntekre várnak egy beszélgetésre a parlamenti mun­káról. — Elég az idő a kapcsolattar­tásra? — Semmiképpen sem, na­gyon leterheltek vagyunk itt. Ezért is kértük, kérjük: a pénteki napok maradjanak meg a körzeti munkára... Ennyi minimum kell, de nem biztos, hogy elég lesz. Főként, ha megszületik a föld­törvény vagy az önkormányzati, mert akkor feltehetően nagyon sokan jönnek majd tanácsért. ... S ki máshoz fordulhatná­nak, mint a legilletékesebbhez? Szilvás István Teljes heti rádió- és tv-műsorpénteken, 16 oldalon Äjriöl|; -ban! a J

Next

/
Thumbnails
Contents