Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-28 / 46. szám

6. _____________________________________________Hírlap______________________________________________1990. május 28., hétfő M odellező EB Tennivaló akad bőven A 10 köbcentis autók versenyében 300 km/óra sebesség fölött le­het majd nyerni Labdarúgó NB I. A célegyenesben előzött a Dózsa A 39. sebességi autómodelle­ző Európa-bajnokságot augusz­tus 4 — 5-én rendezik a bervai modellezőbázison. A sportág nemzetközi szövetsége (FEMA) februárban döntött véglegesen a helyszínről, miután az érdekelt szakemberek alapos vizsgálatot folytattak a létesítményen. Az előkészületekről Fónad József főrendezővel beszélgettünk, aki mint „megszállott” modellező, nagy hozzáértéssel szervezi és készíti elő a kedvelt technikai sportág legjobbjainak európai találkozóját. Az egykor maga is válogatott szintű versenyző el­mondta, hogy a kulturált körül­mények tekintetében vannak még bőven feladataik. Egy fahá­zat kell elhelyezniük, ami a főha­diszállásnak tekinthető, itt ta­nácskozik majd a nemzetközi ve­zérkar is. Továbbá, külső védő­hálót kell kiépíteni az eddigi mel­lé, hiszen a nagy sebesség (több mint 300 km/óra) miatt foko­zottan óvni kell a közönséget a balesettől. Várhatóan 160 indu­lója lesz a kontinensbajnokság­nak, így a depó is bővítésre szo­rul. A pályához vezető útszakasz vasút és a létesítmény közötti ré­szén elvégzik a portalanítást. Az előkészületeket nehezíti az a saj­nálatos tény, hogy a közelmúlt­ban elhunyt Gaál Jenő, így az elektromos technikát kiépítő szakember pótlása még nem tel­jesen megoldott. Nem kedvező az sem, hogy a modellezést fel­karoló MHSZ átszervezése ép­pen ezekben a hónapokban tör­ténik. Megtudtuk a főrendezőtől azt is, hogy gyakori megbeszélése­ken egyeztetik a tennivalókat, most éppen a reklámszerződé­sek megkötése sürgető feladat. A versenyre már egy héttel előbb érkeznek majd a résztvevők, köztük a franciák biztosan, mivel ők voltak az elsők, akik 14 főre szállást foglaltak Egerben. A bervai modellezőbázis egyébként gazdag programot bonyolít a nyáron. Június 2 — 3-án kerül sor a Csepel Autó nemzetközi rádióirányítású sport maratonversenyére, június 23 — 24-énpedig a szintén nemzetközi Berva Grand Prix sebességi au­tóversenyét rendezik. Az EB-t követő napon — a költségek' kí­mélése miatt — a bervai pálya lesz a helyszíne a hagyományos MOM-kupának is. Fesztbaum Béla FORMA—1 Senna a nyerő ember A Forma—1-es gyorsasági au­tóversenyzők tegnapi monacói futamát a brazil Senna nyerte, megelőzve a francia Alesit és az osztrák Bergert. A labdarúgó NB I. utolsó for­dulója előtt három ponttal veze­tett az MTK^-VM az Ú. Dózsa előtt, s ráadásul a gólkülönbsége is jobb volt. Vagyis a legtöbben mérget mertek volna venni arra, hogy a kék-fehérek nyerik az idei bajnokságot. Aztán mégis for­dult a kocka. Az Újpest Szabó András két góljával legyőzte a Bp. Honvédet, osztályzóra ítélve ezáltal az elmúlt év bajnokcsapa­tát. A Verebes-gárda arany-re­ményeit a Csank-legénység osz­latta szét. Az MTK a félidei 1-1- es eredménnyel is kiegyezett vol­na, hiszen nekik az egy pont is elégséges lett volna az első hely­hez. Igen ám, csakhogy Fekete20 perccel a befejezés előtt megsze­rezte a hazaiak második gólját, s a 2-1-es eredmény azt jelentette, hogy az MTK-nak le kellett mondania a bajnoki címről. A Dózsa jobb gólkülönbséggel végzett az élen. A Honvéd mellett a Debrece­ni VSC-nek kell pótvizsgáznia, vagyis az NB I-es szereplés jogá­ért a másodosztályú bajnokság két csoportjának második helye­zettjeivel megmérkőznie. A ko­rábban elbúcsúzott Csepelt a Haladás követte, a szombathe­lyiek, mivel kikaptak Pécsett, egyeneságon estek ki az NB I-ből. Az utolsó forduló eredményei: Ú. Dózsa-Bp. Honyéd 2-0 (1- 0), Vác-MTK-VM 2-1 (1-1), FTC-Vasas 3-3 (2-2), Videoton- Waltham-Rába-ETO 1-0 (1-0), Pécs-Haladás 4-1 (2-1), Csepel- Békéscsaba 2-0 (1-0), Debre- cen-Veszprém 1-0 (0-0), Sió­fok-Tatabánya 1-3 (0-1). A bajnokság végeredménye: 1. Ú. Dózsa 30 18 4 8 43-20 58 2. MTK-VM 30 18 4 8 48-26 58 3. Ferencváros 30 13 9 8 48-34 48 4. Pécsi MSC 30 13 9 8 37-23 48 5. Tatabánya 30 13 4 13 24-28 43 6. Veszprém 30 10 11 9 27-24 41 7. Siótok 30 10 9 11 31-34 39 8. Vasas 30 10 9 11 35-42 39 9. Videoton­Waltham 30 9 11 10 26-30 38 10. Békéscsaba 30 10 8 12 26-34 38 11. Váci Izzó 30 8 12 10 30-31 36 12. Rába ET0 30 7 14 9 34-30 35 13. Bp. Honvéd 30 9 8 13 31-39 & 14. Debreceni VSC 30 7 14 9 20-30 35 15. Haladás 30 9 6 15 33-46 33 16. Csepel 30 5 10 15 27-49 25 A gólkirályi címet a ferencvá­rosi Dzuiják érdemelte ki, aki ebben az idényben tizennyolc al­kalommal talált a kapuba. Máso­dik helyen tizenkettő góllal az MTK-s Jován végzett, a harma­dik helyen hárman osztoznak ki­lenc góllal, az MTK-s Balogh T., a váci Répási és a szombathelyi Schaffer. tewrvu im mr Magyar hegemónia Parádés magyar sikerrel fejeződött be Innsbruckban a 18. teke­világbajnokság. A zárónapon Csányi Béla két aranyérmet is szerzett, megnyerte a 200 gurításos egyéni döntőt, és az összetett világbajnoki cím is az övé lett. Ugyancsak az összetettben végzett az élen Vidács György né is, míg Kovácsné Grampsch Ágota a száz gurításos szám­ban nem talált legyőzőre. A nemzetek közötti éremtáblázaton is a magyaroké lett az első­ség. Olasz pólóslányok A bariton helyett a szoprán az uralkodó ezekben a napokban az egri sportuszodában. Szó sincs róla, nem vízi kórustalálkozónak ad otthont az idén hatvanöt éves, tehát már jócskán nagypapa ko­rú Bárány-uszoda, hanem az olasz és a magyar női vízilabda­válogatott közös edzőtáborozá­sának. A két mélyebben csengő magyar hang „tulajdonosa” dr. Tóth Gyula és Pécsik Dénes, akik közösen irányítják lányaink felkészülését a januári, Ausztrá­liában megrendezésre kerülő vi­lágbajnokságra. Ahol kötelező a jó szereplés, hiszen a korábbi vb-n, Madrid­Egerben ban, a magyar csapat ezüstérmet szerzett. A mostani találkozóra az évek óta fennálló kapcsolat jegyében került sor. Húsvétkor a magyar amazonok Palermóban nemzet­közi nyolccsapatos tornán vettek részt, ahol a harmadik helyen vé­geztek. Az itáliai lányok még nem büszkélkedhetnek komo­lyabb nemzetközi eredménnyel, am ettől függetlenül a magya­rokkal tavaly többször is döntet­lent játszottak. A bizonyításra — mindkét csapatnak — itt az újbóli lehető­ség, hiszen kedden déli tizenkét órakor a sportuszodában meg­mérkőzik egymással a két társa­ság. Pócsik Dénestől tudtuk meg, hogy az együttes nélkülözni kénytelen idegenlégiósait. No, nem egy-két játékost kell pótol­ni. Ötöt. Gondolták volna, hogy lányaink közül már ennyien ke­resik a kenyerüket külhonban? Egri hölgy — legnagyobb saj­nálatunkra — nem kapott helyet a ’ válogatottban. Ezt némileg magyarázza, hogy a hét végén befejeződött bajnokságban az ESE az utolsó helyet szerezte meg. A bajnok a Szentes lett, megelőzve a B VSC-t és a Vasast. A korrózióvédelem: minőségi kritérium Egy, a korrózióvédelmi mű­szaki fejlesztés közeljövőjéről szóló tanulmányban olvasom, hogy noha Magyarországon a korrózióvédelemnek nincs tár­cája, és nincs a témával kapcso­latos központi kutatás sem, ha­zánkban a korróziós károk az ál- lóeszközvagyon növekedésénél kisebb ütemben növekedtek. Mindebben bizonyára annak is szerepe van, hogy az országos koordinációt az OMFB már ala­pításkor vállalta, létrehozta a Korróziós Állandó Bizottságot és annak irodáját, jelenlegi ne­vén az OMFB Korrózióvédelmi Irodát. A szak- és báziskutatás pedig akadémiai, egyetemi inté­zetekben és a korróziós iparággal kapcsolatos vállalatok kutató­fejlesztő műhelyeiben történik. A hazai korróziós károk be­csült értéke évi 17—20 milliárd forint — írja a fent említett tanul­mány —, ez jelentős összeg, de nem haladja meg a társadalmi össztermék értékének egy száza­lékát, körülbelül annyi, mint a világátlag, de a fejlett ipari orszá­gokénál jóval nagyobb. Becslés szerint a szervezett korrózióvé­delem nélkül a közvetlen korró­ziós károk további évi 10 milliárd forinttal csökkentették volna nemzeti vagyonúnkat. Igényesebb kivitel A korrózióvédelem tipikusan olyan tevékenység, amelyben tudjuk, hogy mit kell csinálni, mégis az új épületeket, szerkeze­teket jelentős korróziós hibákkal adják át használatra. A kivitele­zésnél az a probléma, hogy a szándék nem jut el a végrehajtó­ig. Vegyünk egy példát! A fes­tékbevonat ' megtapadásához megfelelő tisztaságú felület szükséges. Számos vállalatnál nincs meg az a technológia, amely a tiszta felület előállításá­hoz kellene. Olykor meg az em­beri figyelmetlenség, közömbös­ség a mulasztás oka. Jelentős ez a gond azért is, mert a korrózióvé­delem Magyarországon 70 szá­zalékban festéssel történik, hi­szen a festés viszonylag olcsó, egyszerű, hagyományos módon elvégezhető, felújítható, javítha­tó. Napjainkban a légkör na­gyobb agresszivitása és az erő­sebb mechanikai igénybevétel csak ellenálló anyagok használa­tával, minőségileg jobb kivitellel védhető ki. Anyagban nem va­gyunk gazdagok, az igényesség pedig sokszor csorbát szenved, mert nincsenek korróziós szak­emberek, s hiányzik nálunk az ilyen irányú szakképzés is. A vál­lalatok életében gyakran háttér­be szorul a korrózióvédelem. Olyan szemléletmód uralkodik, mely szerint elég a garanciaidő lejártáig biztosítani a védelmet, mert utóbb már a felhasználót terheli a javítás, a felújítás költsé­ge. Nem beszélve arról a jelen­ségről, mely szerint a korrózió- védelem „haszna” nem a gyártó­nál csapódik le. „A vállalatok­nak a második világháború után kialakult monopolhelyzete, az elsősorban belföldre irányuló termelés nem hozott létre olyan piaci mechanizmusokat, ame­lyek szükségessé tették volna a termékek korrózióálló kivitelét, mint versenyképességi követel­ményt. Az pedig, hogy az árak­ban a nem mindig érvényesíthető korrózióvédelmi ráfordítás költ­sége az előállítót terheli, előnyei pedig a felhasználónál jelentkez­nek, a mai napig nem feloldott érdekellentét.” Hazai eredmények A korrózióvédelem akkor lesz eredményes, ha a tulajdonosi szemléletben változás követke­zik be, shaa szolgáltatók, gyár­tók és felhasználók érdeke nem oszlik meg. Persze, vannak azért hazai eredmények. A már idézett ta­nulmány szerint egy szétszórtan, de jól működő „korróziós ipar­ág” kezd kialakulni, amelynek termelési értéke 1963-ban 8 — 9 milliárd forint volt, jelenleg évi 40 milliárd forint. Eredmény, hogy a kelet-európai országok között nálunk indult meg először szervezetten a gépkocsik alváz­védelme. A magyar ipar, kutatásfejlesz­tés, szolgáltatás felkészült arra, hogy biztosítsa a korrózióvéde­lem ipari hátterét. Bizonyíték rá, hogy sok cégünk van, amely ma­gas szintű korrózióvédelmet va­lósít meg exportmunkában (Le­hel, Hajdúsági Iparművek, Fém­munkás Vállalat, Videoton, Új­pesti Gépgyár). Merthogy Nyu­gaton és ma már Keleten is egya­ránt minőségi követelmény a korrózióvédelem. S a minőség ilyenfajta javítása közös piaci kö­zeledésünk kritériuma is. Külö­nös aktualitása van jelenlegi gaz­dasági körülményeink között a korrózióvédelemnek, merthogy egyre kevesebb az új beruházás, a meglévők és a mégis készülők élettartamát éppen ezért szeret­nénk meghosszabbítani. Ami a közeljövő fejlesztési feladatait illeti, azt a prognózis így fogalmazza meg: a gazdasági helyzet általános alakulása és a szakterületi igények figyelembe­vételével előreláthatóan priori­tást élvez a technológiák korsze­rűsítése, az anyagtakarékosság, az energiatakarékosság, az im­porthelyettesítés, az exportké­pesség. Az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kapnak a megelőző korrózióvédelmet szolgáló (a szerkezeti anyag helyes megvá­lasztása, körültekintő tervezés, elektrokémiai védelem, inhibi­torok alkalmazás), valamint a felújítási tevékenységhez haté­kony korrózióvédelmet segítő, megelőző karbantartáshoz kap­csolódó témák. is m Ásatások Gór mellett Kápolna a Tisza áldozatainak emlékére Nemes, szép cselekedetre szó­lította fel a Tisza-tó széles kör­nyezetében működő felekeze­tek, egyházak képviselőit a Kö- zép-Tisza Vidéki Intéző Bizott­ság, valamint Tiszafüred Város Tanácsának képviselőit Mako- vecz Imre Kossuth-dijas építész: emeljenek kápolnát a Tisza áldo­zatainak emlékére a hívek, azön- kormányzatok anyagi segítségé­vei. A természeti tájba, a roman­tikus környezetbe illeszkedő épít­mény helyét — első, eredeti ötlet­ként — az 1876-os nagy árvíz ál­tal elsodort falu, Tiszahalász he­lyére képzelik, második lehetsé­ges helynek pedig a tiszafüredi szigetet jelölték meg. A kápolna terveinek elkészí­tését Makovecz Imre vállalta, s a körülbelül 600 ezer forint terve­zési dijat a felekezeteknek aján­lotta fel. A tervezett új templom harangja hívja majd a hívőket az imádságra, az istentiszteletre. A terveket a következő hetekben a Tisza-tó körüli települések ön- kormányzataival is véleményez­tetik, s álláspontjukat még június folyamán egyeztetik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents