Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-28 / 46. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 46. szám ÁRA: 1990. május 28., hétfő 4,30 FORINT JÖN A REFORM „A nyelvtanulás feltételei nálunk nem voltak rózsásak. Most sem azok...” (4. oldal) BRONZÉREM! Csakúgy, mint tavaly, az idén is bronzérmes az Eger SE NB. I-es női röplabdacsapata. A harmadik hely sorsát eldöntő mérkőzésen, tegnap ugyanis 3-ö-ra legyőzték az Álba Volánt. (5. oldal) MODELLEZŐ EB „A nagy sebesség (több mint 300 km/óra) miatt fokozottabban óvni kell a közönséget a balesettől.” (6. oldal) SZÍNHÁZI SIKER BUDAPESTEN „Egy konfliktusokkal teli időszak után az egri társulat példamutatóan helytállt.” (8. oldal) Először ötven esztendővel ezelőtt Hősi emlékművet avattak Karácsondon Százhatvan név a márványtáblán — Egyházi szertartás és koszorúzás a talapzatnál A helybeliek mondják, amikor útba igazítanak, hogy nem mindig volt ilyen szép és rendezett a Hősök tere. Az idők változásával enyhült csak a politikai légkör szorítása az ötven éve kőbe faragott katonaszobor körül, s olykor-olykor már virágcsokor díszlett fős ér János jászárokszállási szobrászművész alkotása előtt. S nem volt már bűn a talapzatnál elidőzve böngészni Lassú István helybéli frontharcos versének megkopott betűit: „ Tűrjél mindent, ami fáj / Kínt, szenvedést és halált / De el ne szenvedd / El ne tűrd / Véred gyalázatát!” Valóban szép lett a karácsondi Hősök tere, s ez elsősorban a helytörténet kutatójának, Juhász Istvánnak, valamint a tavaly 30 — 40 taggal megalakult Karácsond Község Védő és Szépítő Egylet tagjainak köszönhető. ők kezdeményezték, hogy első avatása után fél évszázaddal ismét felavassák a katonaalakkal szimbolizált hősi emlékművet. Hogy szabadon adózhasson a falu sohasem feledő lakossága az első és a második világháború, valamint 1956 áldozatainak emléke előtt. A vasárnap délelőtt csendjét megtöri az alkalomhoz illő, pátosszal teli zeneszó. Kilenc órára csaknem ezerre tehető már a tisztelgők száma, a falu egyhar- mada ünnepi gyűrűt fon az emlékmű köré. Ott László Ferenc nyugdíjas tanár, a községszépítő egylet tagja köszönti őket: padokra, székekre megpihenő időseket, izgő-mozgó iskolásokat, az imaolvasókat morzsoló hívőket, akik rendhagyó egyházi eseményre, a tábori misére készülődnek. Az Egri Honvéd Zenekar elkezdi a Himnuszt, van, aki énekel, más a szemét törölgeti. Az arcok a márványtáblák felé fordulnak, oda, ahová százhatTöbb a kiállító, de sok a régi termék Szakemberek, tárgyalások, üzletek Ezekben a napokban-rendezik meg a kőbányai vásárvárosban a 91. BNV-t. A beruházási javak tavaszi seregszemléjén mintegy 90 ezer négyzetméteren harminc ország, Nyugat-Berlin és Hongkong cégei vannak jelen. Az első benyomások azt ébresztik abban, aki évek óta figyelemmel kíséri a történéseket, hogy ez a vásár nem a régi. Nem a hajdani, amelyhez az elmúlt években Kőbányán hozzászoktunk. Nem a vásárváros küllemével van a baj, hanem hiányzik az igazi vásári hangulat. Képünk a Videoton EÍektronikai Kft. műholdvevő rendszerét mutatja be az érdeklődőknek. (Részletes képes beszámolónkat a 3. oldalon olvashatják.) Tábori mise az emlékműnél: Kovács Béla esperes celebrál (Fotó: Gál Gábor) van nevet vésett fel az emlékezet. Egy ötéves gyermekét, akit óvodás korában ragadott el a világégés pusztítása, a katonákét, akik soha nem tértek haza a frontokról, a kilenc zsidó emberét, akiket elhurcolt az embertelenség. S az'56-os elesett nevét, akit Budapesten ért a halálos lövés... Aki mindannyiunk nevében emlékezik meg róluk, dr. Mi- sóczki Lajos, egri főiskolai tanár. — Régmúlt és múlt elevenedik meg jelen gondolatainkban. Nemcsak történelmi tanulságokkal. Mindezek tárgyi jelképével, ezzel a szoboremlékművel. Mert mindazt, amit néhány percen át idéztünk, ez évtizedeket magába zárva, kőbe vésve sűríti. Éppen ötven éve avatták fel... — mond- (Folytatás a 2. oldalon) Kohl kancellár messzemenő támogatásáról biztosította a magyar kormányfőt — Kiemelten foglalkoztak a kétoldalú kapcsolatok alakulásával Antall József Nyugat-Berlinben tárgyalt Dr. Antall József miniszterelnök a Német Katolikusok Központi Bizottságának meghívására 1990. május 26-án részt vett a 90. Német Katolikus Napok nyugat-berlini rendezvényein. Ennek során tolmács nélküli négyszemközti beszélgetést folytatott Helmut Kohl szövetségi kancellárral. A találkozón áttekintették az Európában végbemenő változásokat. Ezen belül különös figyelmet szenteltek a kelet-közép-eu- rópai átalakulási folyamatoknak. Kiemelten foglalkoztak a kétoldalú kapcsolatok alakulásával és Magyarország, valamint a Közös Piac közötti együttműködés fejlesztésével. Kohl kancellár messzemenő támogatásáról biztosította a magyar kormányfőt mind a kétoldalú, mind pedig a Közös Piaccal kapcsolatos törekvéseiben. Tartózkodása során udvarias- sági látogatást tett Walter Mom- per Nyugat-Berlin kormányzó polgármesterénél. A Jégcsamok mintegy hatezer főnyi hallgatóságának figyelmét három tényezőre hívta fel Antall József. Elsőnek említette közülük űj társadalmi struktúrák, intézmények és szabályok létrehozását, a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomnak Montesquieu szellemében történő szétválasztását. A második számú kihívás a szocialista piacgazdaság Ludwig Erhard szellemében történő bevezetése Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: kormánya nem fog belemenni kompromisszumokba, s ő maga bizonyqs abban, hogy a meghozandó intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek. Harmadik kihívásként említette az előadó Magyarország felzárkózását Európához. Cáfolta, hogy Magyarország csatlakozási vágyának elsősorban anyagi vagy gazdasági mozgatórugói lennének. Mint mondotta, a magyarok és más közép- és keleteurópai népek vonzódása szempontjából (Nyugat-Európához) elsősorban politikai, történelmi és érzelmi motívumok a meghatározók. Antall József a közönség lelkes tapsát kiváltva szögezte le, hogy a magyarok fenntartások nélkül támogatják Németország egyesítését, mint az európai integrációs folyamat részét. Viharos taps fogadta a magyar miniszterelnök történelmi párhuzamot vonó szavait, amelyekkel báró Eötvös József 150 évvel ezelőtti megállapítását („A magyar függetlenség a német egységtől függ”) ezzel a kijelentéssel egészítette ki: A német egység a magyar függetlenségtől függött. A lelkes tapssal fogadott 30 perces — németül elhangzott — előadást követően a bonni kancellár lépett a mikrofonhoz. Egyik fő megállapítása- volt, hogy köszönetét mondott Magyarországnak, amely tavaly nyáron tanúsított magatartásával mintegy beharangozta a Honecker-korszak végét az NDK- ban, s lehetővé tette az ott élő né-* metek békés forradalmát. Helmut Kohl elutasította a németek „nacionalista különútjának” lehetőségét, és hitet tett az Európába való végleges integrálódás, a lengyel néppel való megbékélés mellett. A két előadást követő háromnegyed órában a hallgatóság kérdésekkel ostromolta a két politikust. Antall Józsefhez szólt az a kérdés, vajon a keresztény alapokon álló új magyar kormányzat ideológiai türelmet fog-e tanúsítani a nem keresztény (például ateista) szellemiségben felnőtt fiatal nemzedékekkel szemben? A kormányfő válaszában rámutatott: az európai kereszténység Magyarország számára nem program, hanem történelem. Az ország évszázadokon át harcolt a kereszténység bástyájaként az Európát fenyegető külső hatalmakkal. A kormány a kereszténységet az európai népek integrációs kovászának tekinti. „Európában még az ateisták is keresztények” — szögezte le a miniszterelnök. Az MDF zsidóellenes, antiszemita áramlataira rákérdező hallgatónak Antall József azt felelte: —Az ilyen — elsősorban az amerikai sajtóban megjelent — állítások nem igazak. Antiszemita tendenciák gyakran jelentkeznek az európai országokban, ám Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt ilyenre példa. — (Folytatás a 2. oldalon) Horn Gyulát választotta pártelnökké' a Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa Horn Gyulát választotta pártelnökké a Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa. E fontos személyi döntés szombaton a késő éjszakai órákban született meg, s ezt követte — vasárnap hajnali 3 óráig tartó szavazási procedúrával — a további tisztségviselők megválasztása. A plénum az alapszabály-módosításban javasolt változatot elfogadva a lehetséges három helyett elegendőnek tartotta két alelnök megválasztását: Pozsgay Imrének — a párt parlamenti frakciója vezetőjének — és Jánosi Györgynek szavazott bizalmat. Az országos választmány elnöke Vitányi Iván lett, aki az elnöki tiszt várományosa is volt, hasonlóan Pozsgay Imréhez, ám ő nem fogadta el a jelölést, fontosabbnak tartva a parlamenti frakció vezetéséből reá háruló feladatokat. A jelenleg mintegy 50 ezer tagot számláló, és több mint félmillió választópolgár támogatására is számító párt szervezési teendőiért felelős országos titkára Szekeres Imre, a Szocialista Párt Veszprém megyei elnöke. Az új tisztség betöltője a párt országos irodájának munkáját is irányítja. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetői tisztét továbbra is Szántai Sárközi Ambrus látja el, a párt gazdasági ügyeinek intézésére, ellenőrzésére létrehozott pénztárnoki funkciót pedig Máté László tölti be. Horn Gyula a Magyar Szocialista Párt újonnan megválasztott elnökeként elsőként az MTI munkatársának nyilatkozott. Hangsúlyozta: mindig komolyan vette vállalt feladatait, tudomásul véve, hogy azok nemcsak (Folytatás a 2. oldalon) Gyermeknap ’90 Gál Gábor felvételei
