Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-25 / 44. szám
INGYENES MELLÉKLETÜNK: heti rádió- és tv-műsor 16 oldalon! HEVES MEGYEI I. évfolyam, 44. szám ÁRA: 1990. május 25., péntek 4,30 FORINT A „FRIGY” ÖT HÓNAPIG TARTOTT A Csepel Autóban mondták: „Attól még nem dől össze a gyár, hogy Demeter úr elment." (3. oldal) LUXUS AZ ERDŐBEN „...cserében 165 km/óra a végsebessége.” (5. oldal) MÓNIKA Hevesi óvodás - akinek a napokban nyílt kiállítása! (S. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 9, 21, 46, 57, 69 Felesküdtek a politikai államtitkárok Történelmi súllyal: száz napot Az új kormány első sajtótájékoztatója A sajtó képviselőitől is száznapos türelmi időt kért kormányának Antall József miniszterelnök a kormány megalakulását követő első sajtótájékoztatón, csütörtökön a Parlamentben. A miniszterelnök kérte az újságírók megértését, tekintettel a rendkívüli történelmi szituációra, s a kormánya előtt álló feladatok súlyára. Elmondta, hogy a kormány céljai, programjának irányeívei immár ismertek. Az Országgyűlés mindent elkövetett — fűzte hozzá —, hogy megmutassa a világnak, itt igazi parlamentarizmus van kibontakozóban. Örömtelinek nevezte, hogy az ellenzék gyakorolta kötelességét; ízekre szedte az irányelveket a parlamentarizmusnak megfelelő kritikai hangvétellel. Ezt követően a sajtó képviselői megismerhették a már felesküdött politikai államtitkárokat: Bogár László (MDF) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma; Botos Katalin (MDF) a Pénzügyminisztérium; Isépy Tamás (KDNP) az Igazságügyi Minisztérium; Katona Tamás (MDF) a Külügyminisztérium; Kelemen András (MDF) a Népjóléti Minisztérium; Mészáros István (KDNP) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium; Pohankovics István (FKgP) az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium; Rajkai Zsolt (FKgP) a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium; Sárossy László (Folytatás a 2. oldalon) Döntött a városi tanács végrehajtó bizottsága Nyolcosztályos gimnázium Gyöngyösön A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban az 1990-91- es tanévben nyolcosztályos képzés indul. A tantestület az elmúlt hónapokban alakította ki kísérleti tantervét, amelyet a Művelődési Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet hagyott jóvá. Mint a pedagógusok elmondták, sok előnyét látják ennek a formának. Természetesen nem egyszerű dolog egy ilyen vállalkozást elkezdeni, de a berzések már országos tanácskozást is szerveznek a nyolc-, illetve hatosztályos modellel kísérletező intézmények számára. A végső szó a városi tanács végrehajtó bizottságáé volt, amely csütörtökön hagyta jóvá az elképzelést. Az érdeklődő tanulók szülei számára az iskola június elsején 17 órakor szervez tájékoztatót az intézményben. Ekkor mondják el, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni, ha valaki be kíván kerülni a szeptemberben kezdő 32 tanuló közé. Szlogen nincs, de a kortárs irodalomé a főszerep A könyvhéten az olvasót támogatják Az idén június 1 -jétől 5-ig tart az ünnepi könyvhét, s a központi ünnepséget Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, a Magyar írók Szövetségének elnöke nyitja meg június 1-jén 11 órakor a Vörösmarty téren — hangzott el tegnap a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése sajtótájékoztatóján, Budapesten, a Vigadóban. Molnár Magda, MKKE elnöke nem panaszkodott ugyan, de azért éreztette; az idén jóval kevesebb állami támogatást élvezett a könyvünnep. Minden esztendőben eddig (Folytatás a 2. oldalon) Változtatni kell a kedvezőtlen fajtaösszetételen — Egerben nemesítették a Turánt — Szakemberek Hevesből, Bács- Kiskunból, Baranyából és Tolnából Kékszőlők, és a piaci Milyen a kékszőlőtermelés és a vörösborok minősége? Miként vélekedik róluk a piac? Ez volt a központi gondolata csütörtökön a megyeszékhelyen az Egervin Borgazdasági Kombinát kutatás-fejlesztési központjában rendezett országos szakmai konferenciának. Bevezetőjében dr. Oláh László igazgató aláhúzta, hogy hazai borvidékeinken, kövörösborok értékítélet zöttük Eger környékén is nem megfelelő a kékszőlő-fajták ösz- szetétele. Többségében a markáns, magas savtartalmú kékfrankost és annak továbbszaporított egyedéit terjesztették el. Javasolta, hogy a megváltozott piaci értékítéletnek megfelelően változtassanak ezen. Hangoztatta, hogy az egri kutatóállomáson (Folytatás a 2. oldalon) Az Országgyűlés: A tanácsok mandátumát szeptemberig meghosszabbította A tervezettnél jóval korábban — 15 óra után néhány perccel — befejezte tegnap plenáris ülését az Országgyűlés. Szabad György elnök bejelentette: a jövő héten kezdődő újabb ülés feladata lesz, hogy a most napirendre tűzött, ám megfelelő előkészítés híján nem tárgyalt három törvényjavaslatot és az országgyűlési határozati javaslat vitáját lefolytassa. A T. Ház elnöke tájékoztatta a képviselőket arról is, hogy az Országgyűlés következő ülését május 3Í-én, csütörtökön, 9 órára hívja össze. A plénum várhatóan akkor kezdi meg a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalását, s napirenden szerepel a hazánkban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény módosítását elősegítő törvényjavaslat megvitatása. Hosszadalmas ügyrendi procedúra után fogadták el az Országgyűlés tegnapra tervezett tárgysorozatát: — a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat; — a földről szóló 1987. évi I. (Folytatás a 2. oldalon) Kis és nagy kabinetek A kormány minden héten csütörtökön tart rendes ülést — közölte Antall József miniszter- elnök. A miniszterelnök javaslatára létrehozták a szűkebb körű gazdasági kabinetet a pénzügyi és gazdasági jellegű döntések előkészítésére és a tárcák közti tevékenység összehangolására. A gazdasági kabinet a pénzügyminiszter elnökletével minden héten a kormányülést megelőzően tanácskozik, szükség szerint miniszteri vagy államtitkári szinten. A kabinet állandó résztvevői a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, az ipari és kereskedelmi, a földművelésügyi, a közlekedési és hírközlési, a munkaügyi és a környezetvédelmi miniszter. Ugyancsak döntés született arról, hogy létrehozzák a nemzetbiztonsági kabinetet, szintén javaslattevő, döntéselőkészítő jelleggel. A nemzetbiztonsági kabinetben a miniszterelnök elnököl, résztvevői a belügy-, a külügy-, a honvédelmi és az igazságügyminiszter, szükség szerint meghívják a pénzügyminisztert is. Ennek a szűkebb körű kabinetnek nincs előre meghatározott ülésrendje. Elhatározták azt is, hogy tárcaközi bizottságot hoznak létre a külgazdasági feladatok összehangolására a pénzügy-, a külgazdasági, az ipari és kereskedelmi miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke részvételével. A miniszterelnök közölte, hogy László Balázst nevezi ki a kormány szóvivőjének, és felkérte a minisztereket, hogy minden tárcánál szervezzék meg a szóvivői hivatalt. Parlamenti tudósítónk jelenti: „Időt a türelmetlenektől...” Ahogy Rómában, a pápaválasztáskor mondják: ’felszállt a fehér füst...” A tavaszi hónap 23. napján új szakasz kezdődött a honi politikai életben, amikor a késő esti órákban hivatalába lépett Magyarország 58. kormánya. A leendő kabinet és programja kétnapi megmérettetés után kapott „zöld utat”, igaz, ízekre szedve az ellenzéki hangulatú vitában. Antall József miniszterelnök mégis elégedetten nyilatkozott: — A nemzetnek éreznie kell: olyan közjogi fordulathoz érkezett, amikor megnyílik a tér a cselekedetre, s van esély arra, hogy az ország magára találjon. Ez az optimizmus sugárzik az előterjesztésből, csak... időt kérek a türelmetlenektől — mondta. S hogy ebből az értékes és pótolhatatlan időből semmit se fecséreljenek el, a Parlament minisztertanácsi szárnyában még éjfél körül is világítottak az ablakok. Ülésezett az új kormány... » ...S másnap reggel a T. Ház is. Hiszen „nyakunkon” az önkormányzati választások dandárja, s kora őszig még erre is fel kell készülnie a kormánynak, parlamentnek, országnak egyaránt, így hát, előterjesztés előterjesztést követ, újabb és újabb döntések előtt állnak a honatyák. Dr. Lukács Tamás (KDNP) még az előző napi viták szünetében mondta el, hogy sürgősségi indítványt készül benyújtani az egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmával kapcsolatban. — Köztudott, hogy tavaly tavasszal az Országgyűlés egy európai szintű vallási törvényt alkotott, amely jogi és anyagi garanciát nyújtott az egyházak működéséhez — mondta. Ezután 1989. októberében elfogadta, hogy elidegenítési tilalmat jegyezzenek be azokra az ingatlanokra, amelyek 1946. január 1-jén egyházi tulajdonban voltak. Kellett ez azért, hogy ne kerüljön sor ezeknek az ingatlanoknak a kijátszására, s különösen ne külföldi kezekbe... — Mi indokolja az indítvány sürgősségi tárgyalását? — Időközben jelezték, hogy jelentős eladások történtek a tanácsok tudtával, például eladták Zsámbékon az angolkisasszonyok egész kolostorát, most a máriabesnyői piaristák szóltak hasonló ügyben. Egerben is van hasonló példa az Almagyar úton lévő egyik teleknél, amely valamikor egyházi kézben volt, s most 20 millió forintos licittel hirdették meg. Igaz, a tanács ebben az esetben korrekt volt, mert jelezte nekünk a szándékát... — Ez az egyházi „vagyonvédelem ” nem okoz majd félreértéseket mondjuk a földkérdésben? — Már az előbb hozzá akartam tenni, a félreértések elkerülése végett, hogy nem tartoznak a törvény hatálya alá a mezőgazdasági területek és ingatlanok, tehát nem az egyházi nagybirtok visszaállításáról van szó!Csupán az egyházak funkcionális működéséhez szükséges iskolákról, hitéleti és hitintézményi létesítményekről. — Ha jól tudom, erre is vannak megyei példák... — Valóban, hiszen Gyöngyösön egy iskolát érint, ahol szeptemberben már szeretnének egyházi oktatást indítani. S ezek közé tartozik az angolkisasszonyok egri helyének visszaadása, illetve biztosítása is, amelyre szeretnénk megkapni a szükséges törvényi garanciákat is... A sürgősségi javaslatot elfogadták. * Televíziós vitára invitálták a parlamenti tanácskozás egyik szünetében Kelemen József (MDF) verpeléti képviselőt, mezőgazdasági szakembert, aki a többi pártok tagjaival együtt Nagy Ferenc (FKgP) földművelésügyi miniszter társaságában fejthette ki véleményét. A téma időszerű, hiszen a kormányprogram vitájában a legtöbb kritika a földdel kapcsolatos elképzeléseket érte. — Ezzel kapcsolatban elmondtam, hogy ha nem teszünk most lépéseket a földügyben, akkor gondjaink lesznek, mert például három éven belül szétesnek a szövetkezetek: 1200 tsz-ből hatszáz már a bukás szélén áll... — idézte fel a tv-beszélgetést a képviselő. — Figyelemre méltó, hogy a tejtermelésünk 35, a sertéstartás 50, a baromfi 70 százalékát, a mezőgazdasági összjövedelemnek pedig körülbelül 40 százalékát adja a kisüzem, a ma- gánvállakozás, méghozzá földterület nélkül... Hát, akkor adjuk oda nekik a földet, hadd dolgozzák meg. Állítom, a kisüzem olcsóbban termel majd, s az élelmiszer is olcsóbb lenne, ha ki tudnánk kapcsolni az árfelhajtó lánckereskedelmet. S adjuk visz- sza a földet a jogos tulajdonosainak is, ám ha nem művelik, fizessenek utána: vezessünk be úgynevezett „földművelési kényszert...” * Munkája során a parlamenti tudósító nemcsak a megyei képviselők tevékenységét kíséri figyelemmel, hanem a Hevesből elszármazott honatyákkal is rendszeresen találkozik. így köszöntötték egymást ismerősi, baráti örömmel Bánffy György színművésszel (MDF), aki szívesen emlékezik vissza a Cisztercita Gimnáziumban töltött évekre, s a mai rokoni látogatásokra. Vagy Pető Ivánnal (SZDSZ), akivel az egri „tókás” diákotthoni élmények fűzik össze. Netán Varga Zoltán (MDF) orosházi népművelővel, egykori szakmabelivel, aki a hatvani diákévek után a hevesi művelődési házat vezette. S ne feledkezzünk meg Szokolay Zoltánról (MDF), aki a Békés megyei Dél-Kelet című hetilap újságírójaként lett képviselő, s büszkén vallja magát egrinek. S hogy az országházi beszélgetések nem csupán a saját témáinkra szorítkoznak, hadd álljon itt egy közös mondatuk: — Lehet, hogy térben távol kerültünk Egertől, Hatvantól, Hevestől, a megyétől, de lélekben, érzéseinkben soha. S ha úgy hozza a helyzet, ezt a képviselői munkában is bizonyítjuk majd. Jó érzés ezt leírni... Szilvás István