Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-23 / 42. szám
Hírlap, 1990. május 23., szerda POSTAFIÓK 23. 5. * 1» 1 Üzen a szerkesztő G. J.-nek és többeknek: Az utóbbi időben többen is felhívták figyelmünket arra, hogy a hét végén lapunkban megjelent piaci árrend ugyancsak elméleti, mert az egri piacon nagy az eltérés a hatóság által jelzett és a portékákra kitett cédulákon olvasható árak között. Meg is kérdeztük a termelési és ellátásfelügyeleti osztályt, hogyan fordulhat ilyesmi elő. Onnan az a válasz érkezett, hogy ők a piacot a reggeli csúcsban ellenőrzik és akkor megvan az összhang a hatóság észlelései és a kitett áruk árai között. Az lehetséges, hogy a későbbi napszakokban „igazítanak” az árusítók az ártáblázaton. Viszont szakembernek tűnő telefonálónk nem is indokolás nélkül harsogta a fülünkbe, miszerint az egri zöldségfronton összehangolt — maffiát is emlegetett — együttműködés uralkodik, fittyet hányva a hatósági jelenlétnek, amely lehet figyelmes, erélyes, de elnéző is. Ők azt tesznek, amit akarnak. Akad olyan olvasónk is, aki személyes tapasztalatra hivatkozva meséli el: bizonyos gyümölcs- és zöldégféléket Pesten és Budán olcsóbban lehet kapni, mint ebben az idegenforgalomban fürdő-lu- bickoló kisvárosban, ahol a kereskedelem bizonyos szektorai már megszokták, hogy nemcsak forint van a világon, és hogy az idegent ügy szolgálják ki, ahogyan az idegen zsebe elbírja. De a mi zsebünk, itt, a forintokkal? M. L. Idézünk leveléből: „Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, ’ hogy keressék meg azt az embert, aki az ünnepi autóbusz-járatok menetrendjét összeállította. Szeretném a Hírlapban a válaszát olvasni arra a kérdésre, hallott-e már arról, hogy vannak emberek, akik három műszakban, tehát éjszaka is dolgoznak, sőt vannak, akik szombati napon is elmennek dolgozni, mint a kereskedelmiek. Ezek az emberek órákat várakoznak a buszra, mert valaki elrendelte, hogy azok a vasárnapi menetrend szerint közlekedjenek.” íme, mi a jogosnak látszó panaszt közzétettük, a Volánon a sor a válaszadás és intézkedés megtételére. F. A. „Mint régi előfizető, azzal a kéréssel fordulok a Főszerkesztő Úrhoz, hogy ha lehetséges, ne használjanak reklámnak félpucér nőket” — úja és felsorol néhány olyan számot, amiben kép és szöveg ütközik, „vágja egymást”. Majd így fejezi be: „Én ezt az újságot eddig az erkölcsi normákat követő lapnak ismertem. Kár volna, ha letérnének erről az útról.” Pár héttel ezelőtt egri laptársunk kapott a mi postánkban ilyen neheztelő írást, amiről pár mondat erejéig akkor elmélkedtünk is ebben a rovatban. Nosza, meg is jött a dörgedelem: söpörjön csak mindenki a saját háza előtt. Most megtesszük. Az olvasói nézet, vélemény szent, mert a lapot végül is az olvasók tartják fenn, mi több, mi is azért vagyunk, hogy az olvasók igényeit kielégítsük az újságokkal, a hírrel. Ha most, ebben a ránkszabadult sajtószabadságban olykor sok-sok szabadosság is történik, az eddig lezárt zsilipek mozogni, működni kezdenek. Előfordul, hogy túlmozgás következik be ebbe vagy abba az irányba. Gondoljuk meg: Csurka István sokáig jó drámaírónak látszott, úgy is viselkedett, most meg miket mond. Kedves Levélírónkat azzal nyugtathatjuk meg, hogy ez a mostani ízlés- és stílusbeli libikóka helyrebillen előbb-utóbb és „a kelendőségi harcban” a női test szépségét, iz- galmasság tartalmát hétköznapi használatra nem vesszük, nem veszik igénybe. ...és az érem harmadik oldala? Á Hírlap május 16-i számának Postafiók 23. című oldalán közölték az egri Fekete Jánosné levelét, Az érem másik oldala címmel. Az írásra kifejezetten a tényekre szorítkozva a következőket válaszoljuk: A kisipari működési engedélyéről szóló határozata a társadalombiztosításhoz már 1989. július 18-án megérkezett. A határozaton nem szerepelt záradék, hogy kisipari működési engedélyét átvette, ezért több alkalommal tájékoztatást kértünk az egri tanácstól. A működési engedély átvételének időpontja azért szükséges, mivel a társadalom- biztosítási járulékfizetés csak az átvétel napjától állapítható meg. Kérésünkre a tanács 1989. au-' gusztus 29-én, valamint 1990. január 24-én arról értesített, hogy iparjogosítványát az ideig nem vette át. Annak vizsgálata, hogy a kisipari működési engedély átvételére miért nem került sor, nem tartozik hatáskörünkbe (szándékváltozás, betegség, stb.) Mindezek ellenére 1989. júliusában nyilvántartásba vettük, az iratot, csekket kiküldésre elkészítettük. Továbbítására a biztosítási idő kezdetének tisztázatlansága miatt nem kerülhetett sor. 1990. április hónap elején — amikor a járulékfizetésről érdeklődött —, helyesen történt a tájékoztatás, miszerint biztosítási, és járulékfizetési kötelezettsége akkor állapítható meg, ha rendelkezik a vállalkozói igazolványnyal, amelyet a tanácsnál kell kérni. . _ A zt, hogy ^korábban 1989. évben kérte ipargyakorlásának engedélyezését nem közölte, így munkatársaink nem tudták tájékoztatni arról, hogy jelen esetben nem kell vállalkozói igazolvány. A működési engedély átvételét követő tizenöt napon belül kell igazgatóságunknál bejelentkeznie. A tizenöt napos határidőt a társadalombiztosítási jogszabályok határozzák meg. A tanácstól értesültünk, hogy engedélyét 1990. április 4-én átvette. Ezúton kérjük, hogy ügyének rendezése érdekében szíveskedjék a Társadalombiztosítási Igazgatóság járulék-elszámolási osztályát megkeresni, ahol a már rég elkészített törzsszámát és a szükséges iratokat átadjuk. Kecső Jánosné osztályvezető Heves Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság Ma nekem, holnap neked se __ T isztelt CB-antenna gyűjtő! Ezúton szeretném kifejezni hálámat és nagyrabecsülésemet Önnek, hogy gépkocsimról 1990. április 23-áról 24-ére virradó éjszaka leszerelte a CB-rá- dió antennáját, használhatatlanná téve a készüléket és megszabadítva engem 2500 forinttól. Egyben örömmel tölt el az a tudat, hogy szaporodott a CB- antennát gyűjtők lelkes tábora. Remélem, az évek során végzett szorgalmas kutató- és gyűjtőmunkának „kiállítás” lesz az eredménye, ahol az eltulajdonított antennák mellett a „begyűjtőket” is láthatja a nagyérdemű. Végül szívből kívánom Önnek és társainak, hogy életmentő segélykérésüket ne hiúsítsa meg egy begyűjtött antenna miatt használhatatlanná tett CB-rá- dió. ifj. Kilián Endre Teher 7 közűti árufuvarozó Eger Kulturális- oktatási szolgáltóközpont Gazdaképzés — kezdőknek, haladóknak A sajtó, a rádió és a televízió nemrégen adta hírül, hogy megalakult a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület, amelynek célja, hogy ismereteket, tanácsokat adjon a gazdálkodáshoz kezdőknek éppúgy, mint haladóknak. A nagy érdeklődésre való tekintettel — e témáról több telefont is kaptunk az elmúlt hetekben —, újabb információkat kértünk az egyesület elnökétől dr. Antal Andrástól. — Névadójukat, Nagyváthy Jánost a magyar agrártörténelem kiemelkedő alakjaként emlegetik. — A magyar felvilágosodás legjelesebbjeihez hasonlóan, a szó legjobb értelmében volt polihisztor. Hat nyelven beszélt, szakmai könyveket és politikai röpiratokat út, iskolát szervezett, saját maga gazdálkodott, s volt idő amikor ő irányította Festetics György 160 ezer holdat meghaladó óriási birtokát. Az ő javaslatára hozta létre a gróf a Keszthelyi Georgikont, a honi agrárképzés első intézetét. Számos kötete jelent meg, amelyek összegzik saját kutatási eredményeit. Közülük a Hazai gazdálkodás című kiadványt, a közgazdászok úttörő műnek tartják. Elszegényedett nemesi családból származott, Miskolcon született 1755. január 19-én és Csurgón hunyt el 1919-ben. Síremléke is itt található, a volt református gimnázium parkjában. — Visszatérve az egyesülethez, kik lehetnek a tagjai? — Mindazok, akik céljainkkal egyetértenek, alapszabályunkat elfogadják. De szívesebben várnánk azok jelentkezését, akik képesek arra, hogy környezetükben az igényeket felmérve, részt vállalnak a helybeli szervező munkában. Vannak azonban olyanok, akik azzal a céllal keresnek meg bennünket, hogy tudásuk átadásához nyújtsunk segítséget. Természetesen ezt a közvetítő szerepet is szívesen vállaljuk. Tehát egy olyan kulturális-oktatási szolgáltatási központként kívánunk működni, ahová tagjaink, de más kívülállók is nyugodtan fordulhatnak igényeikkel, s mi ezt gyorsan, rugalmasan, színvonalasan elégítjük ki. — Hogyan tudnak eleget tenni a szerteágazó és különböző igényeknek, amelyek az ország minden tájáról befutnak? — Van aki például kikapcsolódással szeretné egybekötni az ismeretszerzést. Számukra szerveztük meg az elmúlt hónapban Budapest határában a Madárhegyi sétát, melynek során az ottani kertek közül látogattunk meg néhányat szakmai kísérettel, magyarázattal. Mások szívesebben kötik szép hagyományokhoz tudásuk gyarapítását, ezért elevenítettük fel Balatoncsicsón a búzaszenteléssel egybekötött határszemlét. Akik mélyebb ismeretekre vágynak, ezüst- és aranykalászos tanfolyamokon vehetnek részt, s újból feltűzhetik az egykor oly büszkén viselt gazdajelvényt, amit eredeti formájában csináltattunk meg. Kétéves bentlakásos iskolát szervezünk, vadászati, vadgazdálkodási ismeretek elsajátítására. Az igazán profi vállalkozók — mint például a magánkertészek —, ez év őszén Osakába a világ virágkiállításra juthatnak el. Tizenhárom tagozatot hoztak létre (agrokémia, állattenyésztés, kertészet-szőlészet), hogy a szakmabeliek könnyebben megtalálhassák egymást. Ezek az önállóan működő és gazdálkodó közösségek saját anyagi feltételeik megteremtése mellett hozzájárulnak az egyesületi kiadásokhoz is. E társaságban az egyetemi oktatótól kezdve, magán- vállalkozón és az államigazgatási szakembereken keresztül, újságíróig a foglalkozások igen széles skálája megtalálható., Elnöke Bálint György címzetes főiskolai tanár, ügyvezető elnöke dr.Antal András, főtitkára pedig dr.Seprős Imre a Növényvédelmi és Talajtani Szolgáltató Vállalat tudományos osztályvezetője. Az érdeklődőknek szívesen nyújtanak még további felvilágosítást a következő címen és telefonszámon: 1088.Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 138-4467, 138- 4411. Postacím: 1367.Budapest 5. Pf.123. Köszönöm, hogy segítségemre siettek Az Önök újságjában szeretnék köszönetét mon- gó Sándor r.főhadnagynak, akik gyors és embersé- dani — kezdte mondókáját az idős asszony, akinek, ges közbelépésükkel megóvták nemcsak testi épsé- kérésére nevét és címét nem közöljük —, név szerint gém, hanem a nálam lévő kevéske pénzem és fontos Kecze István r.főtörzsőrmesternek, valamint Fara- irataimat is, az ismeretlen támadóktól. Ahogy a Fidesz látja Komoly partneri kapcsolatokat! Május 12-én megtartottuk a Fidesz második Heves Megyei Ügyvivői testületi gyűlését. Tanúbizonyságot adva arról, hogy a „budapesti centralizáltságon” túl is működnek vidéken a Fidesz-csoportok. A megalakult, illetve a megalakulóban lévő karácsondi, gyöngyösi, lőrinci, füzesabonyi és egri csoportok szervezői az Egerben, a Széchenyi utcai Demisz-épületében tanácskozhattak. Nem foglaltuk ugyan napirendi pontokba elképzeléseinket (talán ezért is) a tanácskozásunk nem „merevvé”, inkább tartalmassá vált. Szó volt árról is, hogy mi, mint ifjúsági szervezet, próbálunk az iskolákban programokat szervezni. Valamint ha van rá lehetőség, akár az iskolákkal karöltve, rendezvények megvalósításához is megpróbálunk segítséget nyújtani. A közeli helyhatósági választásokkal kapcsolatban egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a " Fidesz elsősorban nem támadni akar, hanem együttműködni a jövő tisztségviselőivel. Számos téma került a felszínre, de amit mindenképp meg kell említenem e kettő után is — egyfajta prioritásként —, hogy a helyi lapok nem kezelnek minket egyenrangú partnerként. Ennek valódi okát nem tudjuk, nem értjük. Mi bízunk abban, hogy az elkövetkezendőkben egymás szidalmazása helyett komoly partneri kapcsolatok alakulhatnak ki. Ezúton is köszönet a Heves Megyei Hírlapnak, hogy közölték gondolatainkat. A legközelebbi ülésünk még a kongresszus előtt lesz Hatvanban. Szajlay Csaba Füzesabony * Szívesen helyt adunk máskor is írásaiknak, ahogy megalakulásuk óta nyilvánosságot biztosítunk Önöknek. Kérjük, 'értesítsenek rendezvényeik időpontjáról, hogy tudósíthassuk olvasóinkat. Sajnáljuk, ha más lapokkal nézeteltéréseik támadtak, ezeket kölcsönös közelítéssel bizonyára tisztázni lehet. A Hírlap Szerkesztősége Zavart keltett az információ Május 14-én és 16-án közölt információt a Vitkovics-ház rendezvényeiről a Heves Megyei Hírlap. Az első híradásban a Vit- kovics-napok eseményeit taglaló írásban az újságíró tévesen mutatta be a múlt év őszén átadott Vitkovics-házat a görögkeleti szerb templommal egységes köz- művelődési intézményként. A ház munkatársaitól megtudtuk, hogy részükről senki sem adott ilyen tájékoztatást, így az újság ezen állítása zavart keltett — mint Kutnyák Attila hozzászólása is mutatja. Azonban az ő észrevételei sem teljesen helytállóak. Az csupán apróság — ha múzeumnak nevezi a templomot, az így már nem közművelődési intézmény. A nagyobb probléma vele kapcsolatban az, hogy nem ő, hanem a felesége van szerződéses kapcsolatban a szerb egyházzal, ezért nem illetékes a templom ügyeiben nyilatkozni. Ami az ott rendezendő eseményeket illeti, azokat több alkalommal egyeztettük a szerb egyházat képviselő Vujicsics Sztojan úrral, melyeket közvetítésével a szerb egyház vezetősége engedélyezett. Vujucsics Sztojan úrnak köszönhető az is, hogy a rendezvénysorozat egyházi részét — a szerb búcsút — is meghirdethettük a segítőkész együttműködés szellemében. A cikk állításával szemben tehát Bak Józsefnét a programok egyeztetésével kapcsolatban semmilyen felelősség nem terheli. A téves információadásban a Vitkovics-ház dolgozói sem hibáztathatok, mivel nyilvánvaló, hogy a templom nem része az intézmények, hanem az a szerb egyház tulajdona. Városi Tanács VB Művelődési és Sportosztálya Gyalogösvény Nem erdőben található — bár oda képzelem magamat, amikor látom — a főiskola előtt Eger egyik terének —, amely hazánk legszebb tereinek egyike — parkját szeli át évek óta átlós irányban. Tervezése, kivitelezése nem került pénzbe. Önkéntes alapon — két pont között legrövidebb távolság az egyenes jelszóval — készítették névtelen gyalogosok. Stabilizálását is ötletesen megoldották. Betonkeményre taposták. Virágágyon át a Kazamata borozóhoz vezet. Ezért neve „virágos ösvény” is lehetne. Végét kőkerítés zárja le, amelynek tetejét építői virágvázának képezték ki. Ez az akadály nem riasztja el az itt közlekedőket, akik köny- nyed mozdulattal átdobják magukat rajta, nem kímélve a beültetett növényeket. Megszüntetésére a kertészek olykor kísérletet tesznek — felássák, bevetik fűmaggal, pótolják az eltiport virágokat —, de munkálkodásuk nem vezet eredményre. Ismeretlenek a „tönkretett ösvényt” rövid időn belül „felújítják”. E városképet és teret csúfító állapot végleges, megszüntetésére a park déli oldalát lezáró kőkerítésen legalább két átjárót nyitni nem lenne érdemes? H. Búzás Ágoston Eger Éttermek, panziók, büfék, melegkonyhás egységek, egyéb kis- és nagykereskedők figyelmébe: folyamatos PACALVÁSÁR minden mennyiségben, előzetes megrendelés alapján. Cím: Finom Falatok Húsbolt Eger, Egészségház u. Telefon: 36/13-306. Finom Falatozó és Mintahúsbolt Gyöngyös, Április 4. út. Telefon: 37/13-181.
