Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-21 / 40. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 40. szám ÁRA: 1990. május 21., hétfő 4,30 FORINT Ml IS TÖRTÉNT A GYÖNGYÖSI MÁTRA KINCSE TSZ-BEN? „...magukból kikelve fenyegetőztek...” — „Ilyet még a párt­államban sem pipáltak...” (3. oldal) EGY NÍVÓDÍJ HÁTTERÉBEN A fedémesi Fehér Jánosné munkáit a nemzeti érték része­ként kezelik. (4. oldal) NÉGYESFOGAT-HAJTÓ MAGYAR DERBI Szilvásváradon Bozsik József 8 pont előnnyel várta a tegna­pi akadályhajtást. (6. oldal) MIKROHULLÁMÚ ÁTJÁTSZÓ Füzesabony város újtelepi részén (8. oldal) „Magyarországot változatlanul modellnek tekintik” Göncz Árpád hazaérkezett az Egyesült Államokból Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes nőkével és az amerikai zsidó szervezetek vezetői­elnöke szombaton este hazautazott az Egyesült Ál- vei, valamint polgárjogi szervezetek irányítóival, lamokban tett nem hivatalos látogatásáról. Az elnök sajtó-, rádió- és tévényilatkozatok sorá­Az államfő mindkét részről igen szívélyesnek és ban világította meg az új,-demokratikus magyar sikeresnek minősített tárgyalásokat folytatott kormányzat bel- és külpolitikáját. George Bush amerikai elnökkel, a törvényhozás veze- Göncz Árpádot díszdoktorává avatta az in­tőivel és tagjaival, a politikai és a gazdasági élet ki- dianapolisi Butler Egyetem. A magyar állam­emelkedő személyiségeivel. Göncz Árpád New főt és feleségét a washingtoni repülőtéren a Yorkban baráti légkörű megbeszéléseket folytatott magyar nagykövetség vezető munkatársai bú- Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus el- csűztatták. Minden várakozást felülmú­lóan baráti fogadtatásban része­sült az Egyesült Államokban, ahol Magyarországot változatla­nul modellnek tekintik Kelet- Európa számára — összegezte látogatásának tapasztalatait Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság ideiglenes elnöke. Az államfő ötnapos, nem hi­vatalos amerikai útja befejezté­vel nyilatkozott magyar újságí­róknak. Göncz találkozott George Bush elnökkel, a törvény- hozás sok vezetőjével. Mondani­valójának lényege az volt, hogy Magyarországon szabad, szilárd rendszer alakult ki, benne ellen­zékkel, amely az új kormányza­tot ellenőrizni tudja. Az ország külpolitikája a korábbihoz ké­pest folyamatos, kiszámítható, gerincében a szomszéd orszá­gokkal való barátság kimunká­lása áll. Az elnök megerősítette, hogy amerikai hivatalos körökben nem kívánnak állást foglalni nemzetiségi kérdésekben, de örömmel fogadták, s készek tá­mogatni a magyar kezdeménye­zéseket a nemzetiségi jogokat védő nemzetközi charta kidol­gozására, olyan fórum létreho­zására, amelyhez a kisebbségi jo­gok megsértése esetén fordulni lehet. „Felmerült a nacionaliz­mus kérdése is: elmondtam, hogy dühödt nacionalizmus ve­szélyét Magyarországon nem tartom reálisnak — még akkor sem, ha valamely szomszédos or­szágban felmerül. Ám meg­mondtam azt is: teljesen érthető a magyarok reagálása, ha ma­gyarokat vernek agyon határain­kon túl.” Göncz Árpád szólt arról, hogy az utóbbi időben az amerikai saj­tóban „aránytalanul fekete ár­nyék borult Magyarországra” , így sokszor (bár a vártnál keve­sebbszer) szegezték neki a kér- (Folytatás a 2. oldalon) A maratoni Sevardnadze—Baker tárgyalásso­rozat ellenére Washingtonban elmarad az aláírás Későbbi csúcstalálkozóra lesz egyezmény a hadászati támadófegyverek korlátozásáról Maratoninak nevezhető moszkvai tárgyalássorozat után szombaton este elutazott a szov­jet fővárosból James Baker ame­rikai külügyminiszter. Az amerikai politikust pénte­ken a Kremlben fogadta Mihail Mihail Gorbacsov szombaton közzétett elnöki rendeletben nyilvánította semmissé az észt parlamentnek azt a március 30- án hozott döntését, amely Észt­ország elvi függetlenségét dekla­rálja. Az észt döntés értelmében a teljes függetlenség megszerzé­séig tartó átmeneti időszakban a szerdán megalakult „ideiglenes vezetőség” irányítaná Észtor­9 Gorbacsov is, és szokatlanul hosszú, több mint 5 órás eszme­cserét folytattak a június elején esedékes szovjet-amerikai csúcstalálkozó előkészítése ke­retében. (Folytatás a 2. oldalon) szágot. Gorbacsov rendelete szerint az észt parlament „anél­kül hozta döntését, hogy előző­leg konzultált volna a hatóságok­kal, és hogy figyelembe vette vol­na a köztársaság lakosságának érdekeit, valamint a köztársa­ságnak a többi köztársasághoz és az egész föderációhoz fűződő kapcsolatait”. (MTI) Ötszázan már csatla­koztak Megalakult a Hatvan és Vidéke Ipartestület Szombaton reggel 9 órára kö­zel 70 kisiparos gyűlt össze Hat­vanból és környékéről a Liszt Ferenc Művelődési Házban, hogy a KIOSZ Országos Köz­pontja megszűntével döntsön új érdekvédelmi szervezetük, az ipartestület létrehívásáról. Mint a tanácskozás során megtudhat­tuk, a területről 500-nál többen jelezték vissza hivatalosan, hogy tagjai kívánnak lenni az új tömö­rülésnek, amely sokoldalúan igyekszik majd szolgálni a kisi­parosok érdekeit. Segítik példá­ul nemcsak az anyagellátást, az engedély nélküli ipargyakorlás felszámolását, vagy a tagok ré­szére végzett számítógépes köny­velést, hanem a klubélet újbóli fellendítését abban a Petőfi utcai székházban, amelyet meglévő (Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov érvénytelenítette Észtország függetlenségét Választás Romániában Romániában tegnap reggel hat órakor megnyitották a szavazóhe­lyiségeket és elkezdődött a vokso­lás. Tizenhatmillió 83 ezer állam­polgár 12372 választókörzetben adhatta le szavazatát. Megválasztásra került a 387 ta­gú képviselőház, a 119 tagú szená­tus és a köztársaság elnöke. A vá­lasztásokon összesen 88 politikai párt, alakulat vagy csoport, továb­bá 17 kisebbségi szövetség össze­sen 7290jelöltet állított. A köztár­saság elnöki tisztére csak három jelölt maradt versenyben: Ion Ili­escu (Nemzeti Megmentési Front), Radu Campeanu (Nem­zeti Liberális Párt) és Ion Ratiu (Keresztény és Demokrata Nem­zeti Parasztpárt). A többi hat pá­lyázó azért esett ki, mert nem sze­rezte meg az induláshoz szükséges százezer aláírást. (Folytatás a 2. oldalon) Elásott mezsgyekövek KEDVES KÉT ROKONOMRÓL emlegetik még mindig a csa­ládban, hogy a nagy téeszszervezések idején földjeiken elásták a birtokjelző mezsgyeköveket. Jó mélyre, hogy az eke ki ne szántsa, senki avatatlan rájuk ne akadjon. Csakis ők, maguk tudjanak ró­luk, s utódaik, ha szükségük lesz rájuk. Mert éppenséggel a nadrágsztjparcelláról sem könnyű lemon­dani. Őrzi a paraszt, amit jussolt, szerzett, művelt fogyó erejével, s öntözött verejtékével. Emlék és élettér a számára, belőle létezhet, reá építkezhet. Jelené és jövőé egyszerre az, amit örökül is hagy­hat. Két rokonom már nem keresi az elsüllyesztett határtuskókat. Régen feladták a reményt, jó ideje örökre abbahagyták az álmo­dozást. Az álmokat, amelyek megszépítették a csúfat is, elfeled­tették velük sok esztendő megannyi vesződségét, fáradságát, csu­pa nagybetűvel csalták újra és újra szemeik elé a földet. A csodála­tosat, ami az élet bölcsője és koporsója egyszerre. S gondolom, öregeim korosztályából még sokan nem ballagnak már ki a mezőre a maguk mezsgyeköveiért, elmentek ők is a társa­ik után. Csöndben, ahogyan a világot járták egykoron. Gyerekek, unokák maradtak utánuk titkaikkal, néma őrzőiként azoknak, amiket eleik rájuk bíztak haláluk közeledtével valamely meghitt éjszakán. Pipafüstben, pohárka bor mellett az asztalnál. Hogyha maradt annyi, hogy jusson a korsóba, kancsóba. Utánanéznek-e majd a mesének, szakítanak-e időt, veszik-e a fáradságot, hogy fölkutassák a rejtélyes köveket? Ki tudja... Le­het, hogy eszükbe sem jut a történet. Ha meg igen, rá sem akadnak már arra, amit kutatnak. S ha meglelik, akkor sem nagyon tudnak mit kezdeni vele. Ki ez lett, ki meg az, messzire vetődtek nemcsak a régi földtől, hanem a hajdani szakmától is. Mit ér, amihez nem ért már az ember, amitől elvették, s amihez máig sem adták vissza eléggé a kedvét? Szíthatják, élesztgethetik a tüzet, de a hűlő parázs, még inkább pedig a hamu aligha, vagy talán soha nem is lobban lángra, bárho­gyan iparkodnak. Félő, hogy sok-sok mezsgyekő ott marad hát rejtve, ahová vala­mikor óvatos gonddal elásták. Nem kíváncsiskodik utánuk senki, nem törik magukat utánuk gyermekek, unokák. Legendává fosz­lik az emlék, majd idővel eltűnik az is. S még csak nem is gondo­lunk rá, hogy egyszer mit jelentett kőtől kőig a búzatáblában, a tengeriben, a termést hozó vetemények, palánták, gyümölcsfák között. Vagy az a tűz mégis lángra lobban? Vannak, akiket izgat eleik üzenete, nem téveszt meg az összeszántott föld, kiássák az eldu­gott köveket, netalán a kövek nélkül is eljutnak oda, ahol a helyü­ket hajdan kijelölték? Legyenek ilyenek is. S boldoguljanak. MÚLJÁK FELÜL a mesét, legendát. Gyóni Gyula Vasárnap délelőtt a Vitkovics utcai szerb, közismertebb ne­vén Ráctemplomban hagyományos szerb búcsút tartottak, amelyen mintegy kétszázan — köztük nemzetiségiekkel — voltak jelen. Az istentiszteletet Branyiszlav Brborics, a Szerb Köztársaság kulturális miniszterhelyettese is meg­hallgatta. A szertartás az úrvacsoravétellel ért véget Szerb bú­csú Eger­(Fotó: Gál Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents