Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-19 / 39. szám

Hírlap, 15190. május 19-, szombat Hírlap-HÉTVÉGE 9. Tudományos kishírek Vészvilágítás Némelv ország tűzbiztonsági előírásai kötelezővé teszik, hogy a közösségi épületekben és a soklakásos házak lépcsőházai­ban legyen vészvilágítás, mert így akkor is kimenekülhetünk az épületből, ha a tűz miatt megsza­kad tíz áramellátás, vagy ha azt ki kellett kapcsolni. Vészvilágítás­ra általában akkumulátorról táp­lált lámpákat használnak, de ezek már többször fölmondták a szolgálatot. A brit építési kutató- intézet most erre a célra különfé­le lumineszkáló anyagokat pró­bált ki. Ezek — például a cink- szulfid — elnyelik a fényt, s azt hosszú ideig visszasugározzák. A visszasugárzott fény meglehető­sen halvány, ezért csak akkor vá­lik láthatóvá, ha a rendes világí­tás megszűnik. Ahhoz azonban eléggé erős, hogy a sötétséghez már hozzászokott szem számára jól látható legyen. Ilyen Jumi- neszkáló anyagok kaphatók kü­lönféle világító festékek, felra­gasztható csíkok és kész figyel­meztető táblák formájában. Az akkumulátoros lámpákkal ellen­tétben ezek nem romolnak el. A brit kutatók olyan lumineszkáló anyagot használtak, amely a vi­lágítás eloltása után egy óráig bocsát ki fényt. Ez a vészvilágí­táshoz elegendő. A kísérlet részt­vevői nagy biztonsággal tudtak közlekedni a teljesen elsötétített, de lumineszkáló anyagokkal megjelölt közlekedőutakon, s különösen a lépcsők luminesz- káló-anyagos megjelöléséről nyilatkoztak nagyon elismerően. Álomkór ellenszere A cecelegyek terjesztette afri­kai álomkórt valószínűleg gyó­gyítani lehet difluor-metil-omi- tinnel, egyfajta vegyileg módosí­tott aminosawal. Az álomkór kórokozóival beoltott kísérleti egerek túlélték a halálos injekci­ót, ha ivóvizükbe 1-2 százalék­nyi vegyszert adagoltak. A gyógyszer gátolja a paraziták szaporodását, gyorsan eltűnnek a szervezetből. Amerikai tudó­sok kísérletei szerint a vegyszer a különböző fontos biológiai poli- aminok szintézisét akadályozza, és ezzel gátolja a kórokozók fej­lődését. A kísérletek során bebi­zonyosodott, hogy — legalábbis a kísérleti egerekre — nem mér­gező. Szájon át juttatható a gyo­morba, és a bélcsatornába, így könnyebben alkalmazható, mint az eddigi gyógyszerek, amelyek csak injekciózással kerültek be a szervezetbe. Szatyor és hátfájás Angliában (is) a vásárolt hol­mit füles műanyag szatyrokban cipelik haza, míg az Egyesült Ál­lamokban e célra testhez szorí­tott, kemény fenekű, erős, nagy papírzacskók szolgálnak. Ergo­nómusok elektromiográffal — amely az izomba szúrt tűelektró­dok révén az izomrostoknak a vizsgált izmokban föllépő és az izomfeszüléssel arányos villamosakciós potenciálját méri -megállapították, hogy a füles szatyrok cipelésével a test kétfél­ének izmait érő súlymegoszlás- egyenletlenség feszültséget okoz a cipelő ember gerincében. A so­kaktól panaszolt hátfájásnak ez lehet az egyik oka. A hátgerinc feszülése csökken, ha a terhet a testhez szorítják — miként Ame­rikában teszik —? de ez a lágy, füles zacskókkal nem lehetséges. A csontbetegeket gyógyító or­vosok brit szövetségének azt a ja­vaslatát, hogy a nagy-britanniai bevásárlószatyrokat tervezzék át az amerikai minta szerint, egy szupermarketláncnak a képvise­lője azzal vetette el, hogy nem látja bizonyítottnak a hátfájás és a szatyrok közti kapcsolatot. Cé­ge nemrégiben azért cserélte fel merev papír-bevásárlózsákjait füles, puhákra, mert az utóbbiak olcsóbbak. A homárok ismeretlen élete Az utóbbi években ismeretlen okokból jelentősen csökkent a homárállomány Anglia parti vi­zeiben. Ez adott indítékot arra, hogy behatóbban tanulmányoz­ni kezdjék ezeknek a rákoknak a fejlődését. Az akváriumi megfi­gyelésekből tudják, hogy a peté­ből kibújt lárvák körülbelül négy hétig a plankton-rétegben élnek, és három vedlésen mennek át mielőtt két centiméter hosszúsá­gú homárként a tengerfenéken letelepednének. Itt elrejtőznek a kövek között, vagy üregeket ás­nak maguknak. Könnyűbúvárok a felszíni vizekben kutatva kö­rülbelül 200 lárvára bukkantak, de egyetlen olyan homárt sem ta­láltak, amely tíz centiméternél kisebb lett volna. A kifejlett álla­tok életterét ismerik és védelme­zik, a fiatal homárok tartózkodá­si helye azonban ismeretlen. Ha csak egy napig akarsz boldog lenni, idd le magad. Ha egy hónapig, vágj le egy disznót. Ha egy évig, házasodj meg. De ha egy életen at — készíts kertet magadnak. így hangzik a bölcs kínai köz­mondás, amelyhez hasonlót majdnem minden nemzet irodalmá­ban találhatunk. Mi így mondjuk: „kertész legyen, ki boldog akar lenni”. Sajnos nem mindenki olyan szerencsés, hogy egy teljes ker­tet mondhasson magáénak. De egy két balkonládavak virágtállal, úgynevezett „ablakkerttel” sokan szépítik otthonukat. Aki már járt Ausztriában, bizonyára megcsodálta Burgenland, Tirol virág­díszbe öltözött házait, az osztrák nép irigylésre méltó fantáziáját, ízlését ahogy az elénk tárja ezt a gyönyörű muskátli-petűnia-begó- nia orgiát. Azután hazatérve megpróbáljuk a lakótelepi lakás erkélyén utá­nozni, legtöbbször sikertelenül. Mi a titkuk? Hogyan csinálják? Ehhez szeretnénk segítséget adni, eredeti osztrák recept szerint. Kertész leszek... Ház — virágdíszben Hozzávalók: 1. A virágláda. Nyugati szom­szédaink szerint ennek sokkal nagyobb a jelentősége, mint amit tulajdonítunk neki. Mivel legy- gyakrabban ablakok alá kerül, ehhez adok néhány tanácsot. Milyen nagy legyen' Akkor lesz mutatós, na alkalmazkodik az ablak méreteihez. Ez azt jelenti, hogy legalább ilyen hosszú, de meg szebb, ha túl nyúlik rajta. Szelessége és mélysége nem le­het 15 centiméternél kisebb (bel­ső méret). Nagyon széles ablak, távolság esetében célszerű több rövidebb ládát egymás mellé föl­szerelni. Készülhet fából, mű­anyagból, eternitből. A fa mér­ték után készítve egyedi igénye­ket is kielégíthet, ügyesebb kezű- ek maguk is barkácsolhatják. Viszont hamar korhad, vete­medik, nehéz, a kártevők meg­bújhatnak benne. A műanyag, eternit készen — de csak néhány méretben kapható, könnyű, tar­tós, jól kezelhető. A felesleges víz nem folyik végig a ház falan, ha a lyukakat a láda elülső olda­lára alulról fúrjuk 2-4 helyen. Még tökéletesebb, ha úgy szerel­jük föl, hogy a falnál 5 centimé­ter elmaradjon és kissé előredől­jön. Befelé nyíló ablakok eseté­ben közvetlenül a párkányra is szerelhetjük, ha elég széles és horganylemezzel vagy más mó­don szigetelt. Kifele nyíló abla­koknál 30-40 centiméterrel lej­jebb kell helyeznünk, vagy az ab­lakok közé. Balkonládák virág­dísze szebben mutat, és a térha­tás is jobb, ha az az erkélykorlát alsó részén fut végig. 2. A föld. Kevesebb fáradsággal jár ha készen veszünk balkonláda be­ültetésére alkalmas földkeveré­ket. Csaknem minden virágbolt­ban, csarnokban kapható. De készíthetjük magunk is. Az oszt­rákok szerint legjobb a jó minő­ségű kertiföld (1 rész), valamint a tőzeg (1 vagy 2 rész) keveréke megfelelő tapoldatozás, illetve nedvesítés után. Jól alkalmazha­tó a mostanában egyre divato­sabbá váló gilisztahumusz is. Ha szép növényeket akarunk, min­den évben friss földkeverékkel töltjük meg edényeinket. Ne töltsük tele, 1-2 centiméter ma­radjon az öntözővíznek. 3. A növény. Kiválasztásánál több szem­pont is fontos lehet. Első helyen mégis a npvény biológiai igényét emutem. A legdrágább virág is megcsúnyul, ha nem megfelelő klimatikus körülmények közé kerül. Melegigényes, fenykedve- lő növényeknek a déli oldalon a helye, míg az árnyékkedvelők ki­sebb hőigényűek, a keleti fekvést szeretik. Vegyük figyelembe há­zunk formáját, a homlokzat ki­építését, a fal színét. Ausztriában az úttól távolabb eső panziók, vendéglők mindig erős, világító virágszíneket választanak a fe­hér-barna összeállítású házaik­hoz, hogy a tekintetet már mesz- sziről vonzzák. Utcafronton jól mutat a gazdagon viruló piros muskátli, kontrasztként fehér petúniával. Aki a színes, tarka foltokat kedveli, összeültethet fehér, piros, rózsaszín, kék virá­gú növényeket. Azokat a növé­nyeket, amelyek virágformájuk­kal érnek el nagyobb hatást, in­kább „szemtávolságra” helyez­zük. Játszani lehet még azzal is, hogy a felfelé törő és csüngő nö­vekedésű virágokat hogyan he­lyezzük el. Leggyakoribb megol­-HOLZSTAB-WASSERABFLUSS ABNEHMBARE HAKEN így kell elkészíteni a virágládát dás, ha a láda elejére egy sor csüngő, mögéje pedig felfelé tö­rő kerül. Mindezeket és még na­gyon sok mindent (pl. pénztár­cánkat) is figyelembe veve, déli, délnyugati oldalra: muskátli, pe­túnia, verbena, salvia, porcsinró­zsa, tagetes (büdöske) kerüljön, míg a félámyékos, árnyékos he­lyekre: gumós begónia, lobélia, fuxia. A kiültetés a fagyosszentek után történik, egyméterenként 5-7 növényt számítva. Vegyünk, illetve ültessünk inkább eggyel többet, mint kevesebbet. A lada földjét takaijuk mohával, akkor az eső nem veri ki, és tovább ned­ves marad. A tövek mellé tűz­zünk fapálcikát, vagy keresztet, ezzel megakadályozzuk a szél kártételét és azt, bogy a növény kiforduljon a cserépből. Fárad­ságos munkánk csak akkor térül meg, ha virágainkat élőlénynek tekintjük, gondosan ápoljuk. Az öntözés ne legyen gépies, hanem igényének megfelelő. A láda földjét öntözés előtt lazítsuk meg, különösen a széleken. A víz lehetőleg langyos, lágy legyen, amit addig adagolunk, míg alyu- kakon megjelenik. Rendszere­sen tápoldatozzunk, hetente 1-2 alkalommal. Virágüzletek, me­zőgazdasági szakuzletek folyé­kony és szilárd formában árul­nak többféle tápanyagot tartal­mazó műtrágyát. Az osztrák háziasszony rend­szeresen eltávolítja a már elvirág- zott vagy magot fejlesztő növényi részeket. Nemcsak szebbé vará­zsolja, hanem folyamatos virág­zásra kényszeríti ezzel növényeit. A rendszerességet, az odaadó ápolást minden növény meghálál­ja. Egy osztrák cég tápoldatot tar­talmazó csomagolóanyagán olvas­tam: ”A növény két dolgot kí­ván: szer etetet és tápanyagot”. De lehet fordítva is, és erre oda lehet figyelni. V. Pénzes Judit MÉÜáiÉÉÉÉ Mindennapi nyelvünk 99 Pestiesen szólva. 99 A professzor válasza Mindennapi nyelvhasznála­tunkban, a hírlapi közlemények­ben újra meg újra találkozhatunk a címbeli nyelvi formával. A nyelvművelő szakirodalom már régóta emlegeti ezt a sajátos mi­nősítést, köztük szinte elsőként Gárdonyi Géza ilyen szövegösz- szefüggésekben: „Ennél pestie­sebb magyar szó alig akad szótá­runkban; ahogy pesti magyarul mondjuk; pesti magyarjaink be­széde már nem annyira nyomaté­kos” (Gárdonyi: Magyarul így!). A pesti nép nyelvének sajátos szóhasználata, nyelvi kiszólásai, így pl. jól átvertek; na ne mond­ja; majd mit mondok; ezen ne múljon; ne nézzen madárnak; ne játssza meg az okost; hogy oda ne rohanjak; menjen a bús franc­ba; na bumm, s akkor mi van; be­mondta az unalmasat, stb., külön minősítés nélkül jutnak nyelvi szerepükhöz. Újabban azonban újra jelent­kezik a pesri minősítő jelző: ”Pes­tiesen szólva, mindenki mondja a magáét” (Vasárnapi Hírek, 1990. márc. 18.). „Ez azért, pes­tiesen szólva, végképp nem sem­mi” (Magyar Nemzet, 1990. ápr. 5.). A például felsorakoztatott nyelvi formák eleinte inkább csak a bizalmas társalgási nyelvben, s az élőbeszédben jelentkeztek, de ma már egyre inkább olvashatjuk a sajtó hasábjain megjelent köz­lemények szövegeiben is. Típus­például idézhetjük a még szótá- rozatlan szájtépés, szájtépő, szá­ját tépi szóalakok nápjainkbeli szerepvállalásait: "Mostminden­ki csak a száját tépi — fogalmaz amúgy pestiesen ismerősöm, közben marad minden a régi­ben” (Népszava, 1989. jul. 29.). Hogy a szólásszerűen felhasznált szájtépés és alakváltozatai napja­ink nyelvhasználatában milyen beszédhelyzetekben és szöveg- összefüggésekben vállalják a ne­kik szánt nyelvi szerepeket, arról ezek a szövegrészietek tanús­kodnak: „Akkora mostanában a szájtépés, hogy magam jobbnak láttam csendben maradni” (Ma­gyar Hírlap, 1990. márc. 24.). „Abban teljes a közmegegyezés, hogy a szájtépésből elég, végre történhetne is valami” (Heves Megyei Hírlap, 1990. ápr. 19.). „A műveknek még mindig na­gyobb a becsülete a nagyközön­ség előtt, mint a szájtépéseknek, és a dolgos embereket is több tisztelet övezi, mint a keljfeljan- csi módjára pattogó szószapon- tókat. A csöndes, dolgos embe­reknek, szerzőknek még akkor is nagyobb a hitelük, ha nincsenek mindig reflektorfényben, ellen­tétben a sztárokkal, a „fürdősök- kel” (Magyar Nemzet, 1990. máj. 2.). Nem véletlenül került idéző­jelbe a „fürdősök” nyelvi forma testvérpárjául az ”ejtőernyősök” nyelvi alakulatnak. Mindkét szó­formának nemcsak sajátos hasz­nálati értéke, hanem többértel­mű, gunyoroskodó politikai át­hallásé kritikai célzásokkal meg­terhelve nagyon is szókimondó- an utalnak egyéni és közéleti, il­letőleg politikai magatartásunk mai jelenségeire. Az sem vélet­len, hogy a fürdősök nyelvi for­ma ennek a legújabban jelentke­ző szólásalakulatnak a kulcssza­va: ”Visszafürdi az ártatlansá­gát”. Azokra szokás alkalmazni, akik eszmék és társadalmak vál­tozása idején határtalan tisztál­kodási igyekezettel Próbálják meg elfeledtetni múltjukat”(Ma­gyar Nemzet, 1990. máj. 2.). Az ilyen 'típusú „életszagú” szólásformákhoz járulnak nap­jainkban a pesti, pesties, pestie­sen szólva, fogalmazva minősítő jelzések, s ezek nemcsak meg­hökkentő nyelvi fordulataikkal, hanem gyakran jó ízű, tréfás, hu­moros köznapiságukkal teszik elevenné a mondanivalót. íme, zárópéldáink: „Manapság egyre többen emlegetik külön a hatva­nas éveket, a hetvenes éveket, sőt a nyolcvanasakat is. Ha kicsit megerőltetem magamat — pesti­esen szólva — a különbséget ma­gam is le tudnám „zongorázni” (Magyar Nemzet, 1990. febr. 2.). "Egy régi pesti szólás szerint: van, aki annyira pesti, hogy még sosem járt Budán.” És, 1988. dec. 16.). A pesti jelzővel minő­sített nyelvhasználati formák, mint láttuk, általában túljutottak Buda határán is. Dr. Bakos József — Professzor úr, igaz, hogy Ön állandóan veri a feleségét? — teszik fel a kérdést az egyetemi oktatónak. A választ a vízsz. l.,20.,49. és a függ. 16. sz. sorok tartalmaz­zák. Vízszintes: 1. A válasz első ré­sze (zárt betűk: Z, G, A, M) 14. A megtörtént eseményt követő­en 15. Erődítmény földalatti rendszere 17. Zala megyei tele­pülés 19. Válogatott vízilabdázó (György) 20. A válasz harmadik része (zárt betű: I) 23. Alban Berg operája 24. Rövidítés angol férfiak neve előtt 25. Becézett Salamon 26. Századunk kiemel­kedő szobrásza (Amerigo) 28. Összeadáskor használt szó 29. A labda után ugró 31. Szőnyeget tisztít 33. Kettős mássalhangzó 34. Autóközlekedési Taninté­zet, röv. 35. Utcai harcokban emelt torlasz 37. Becézett Gábor 39. Kiváló egri sakkozó (Lajos) 40. Svájc fővárosa 42. Valamit elrendező 45. Tói et... (Géraldy) 46. Távirati ő 48. Kezével érinte­ni tudja 49. Az idézet negyedik, befejező része 51. Csúcsos mér­tani test 53. Regények szerzője 54. A Tízezer nap Film rendező­je (Ferenc) 55. Kiejtett mással­hangzó 56. Szőlészeti eszköz 58. Légi küldeményeken olvasható szöveg 60. Recseg, pattog 63. Pástétommal tölött kelt tészta 64. Műtét végzése 67. Támlás, karfás fekvőbútor 69. Nem kell több Függőleges: 1. Ritka mással­hangzó kiejtve 2. Szóösszetéte­lekben táplálkozásra utaló szócska 3. Összeroskad 4. Eléje zuhanó 5. Sakkban a győztes fél elnevezése a király örökös sakkja esetén 6. Növényt ritkító 7. Ige­végződés 8. Gyomnövény 9. Győz páros hangzói 10. Részes­rag 11. Magasabbra tart 12. Ma­nus... lavat (kéz kezet mos) 13. Bírói döntés 16. A tanár szavai­nak második része (zárt betűk: N, Y, F, S) 18. Becezett Emilia 21. ...Garbo (nemrég elhunyt színésznő) 22. Borbála becézve 26. Bikaviadal — spanyol erede­tű szóval 27. Óratartozék 30. Becézett Tibor-31. Jásztma 32. Végtag 35. Füzetbe jegyző 36. Kenusként világbajnok volt (Jó­zsef) 38. Szófaj 39. Cséplési te­rület 41. Körtánc 43. Arab fiú­név 44. Vesszőből font szállító- eszközök 47. A végső vissza­számlálás c. számot szerző együttes neve 49. Becézett Dóra 50. Folyó Olaszországban 52. Ilyen halmazállapotú a kása 54. Részesül 57. Az életkörülmé­nyek alakulása 59. Somogy m.-i település 61. Légnemű anyag 62. Erődítmény 65. Lásd, ott — röv. 66. A kén és a szén vegyjele 68. Kiejtett mássalhangzó Báthory Attila A megfejtéseket május 23-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Hogyne főnök, de hát még sem hagyhattam ott a lo­vat. A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutal­ványt, amit postán küldünk el: Cseh Andrásné (Bátonytere- nye), Csirmaz Ágoston (Tama- lelesz), Zele Valéria (Füzes­abony), Balázs Lászlóné (Eger) és Váraljai László (Eger). Gratulálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents