Heves Megyei Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-19 / 39. szám

2. Hírlap 1990. május 19., szombat A HETEN TÖRTÉNT Szombat: A három balti köztársaság vezetői tallinni csúcstalálkozójukon felújították az 1934 — 1940 között működött Balti Tanácsot — Bukarestben ismét nem jött létre az Egyetem téri tüntetők és Iliescu ideiglenes elnök találkozója — Mubarak egyiptomi elnök Pekingben tár­gyalt Csiang Cö Minnel, a Kínai KP KB főtitkárával és Li Peng miniszterelnökkel — Közel százezren tüntettek Prágában, a kommunista párt törvényen kívül helyezé­sét és vagyonának zárolását követelve. Vasárnap: Ramiz Alia albán államfővel tárgyalt Tira­nában az ENSZ-főtitkár — Moszkvába érkezett Pun- szalmágin Ocsirbat mongol államfő és Gombozsavin Ocsirbat, a MNFP vezetője — II. János Pál pápa befe­jezte mexikói látogatását. Hétfő: Általános sztrájkot kezdtek a nicaraguai közal­kalmazottak — Kohl nyugatnémet kancellár és de Maizi- ere NDK-beli miniszterelnök Nyugat-Berlinben tanács­kozott — Prágában bejelentették: Csehszlovákia nem lép ki a Varsói Szerződésből—Tom King brit védelmi mi­niszter Moszkvában tárgyalt — Több százezren tüntet­tek Párizsban az antiszemitizmus ellen — Bécsben megkezdődött a NATO — VSZ tárgyalások újabb fordu­lója — Az alsó-szászországi tartományi választásokon az SPD győzött. Kedd: A szovjet — amerikai csúcstalálkozó előkészíté­sére Moszkvába érkezett Baker amerikai külügyminisz­ter — Gorbacsov — Mubarak találkozó, politikai nyilatko­zat aláírása Moszkvában — Románia és a Vatikán hely­reállította kapcsolatait — Boriszav Jovics lett a jugoszláv államelnökség új elnöke — A Fülöp-szigetek hivatalo­san felmondta az amerikai támaszpont szerződést. Szerda: Mubarak egyiptomi elnök Moszkvában tár­gyalt Baker amerikai külügyminiszterrel — Csoóri Sán­dor Moszkvában tárgyalt — Leállították az NDK-beli szovjet csapatok kivonását — A salvadori kormány és a felkelők béketárgyalásokat kezdtek az ENSZ közvetíté­sével — Véget ért a nicaraguai közalkalmazott-sztrájk. Csütörtök: Gorbacsov és Rizskov tárgyalt Prunskiene litván miniszterelnökkel — Az izraeli elnök meghosszab­bította Samir kormányalakítási mandátumát — Bush — Kohl megbeszélés Washingtonban, a német egység megvalósulásának menetéről — Mubarak — Thatcher találkozó. Péntek: George Bush fogadta Göncz Árpád ideigle­nes köztársasági elnököt — Bonnban aláírták a két né­met állam pénzügyi, gazdasági és szociális unióját ke­retbe foglaló államszerződést — Alexander Dubcek, a csehszlovák parlament elnöke Moszkvába utazott. Rendőrök ve­szik körül Ri­gában a Leg­felsőbb Tanács épületét, ami­kor a függet­lenséget támo­gató és ellenző erők egy idő­ben tartanak tüntetést a tör­vényhozás előtt Több autóban robbant bom­ba május 13- án Kolumbia fővárosában, Bogotában, egy bevásárló­centrum par­kolójában. A detonáció kö­vetkeztében több gépkocsi megsérült. Ál­dozatokról nem érkezett pontos infor­máció Szovjet botrány Cannes-ban Göncz Árpádot fogadta Bush elnök (Folytatás az 1. oldalról) nácsból és a külügyminisztéri­umból. Az államfő felkereste a hivatalhoz tartozó Amerika Hangja rádió szerkesztőségét, és nyilatkozott a nemzetközi, illet­ve a magyar adásnak. Ezután az Amerikai Magyar Szövetség és a Magyar Emberi Jogi Alapítvány adott fogadást az államfő tiszteletére egy was­hingtoni magyar étteremben. Az igen meleg hangulatú összejöve­telen, amelyen az amerikai poli­tikai élet számos vezető képvise­lője is megjelent, Göncz Árpád a Magyar Köztársaság második legmagasabb kitüntetését, a Ru­binokkal Ékesített Zászlórendet adta át Tom Lantosnak, az ame­rikai képviselőház magyar szár­mazású képviselőjének. Lantos a II. világháború után vándorolt ki az Egyesült Államokba. Kalifor­niai közgazdaprofesszor, aki im­már az ötödik ciklusban demok­rata párti képviselő. Nagy szere­pe volt a magyar ügy törvényho­zási felkarolásában. Segített ki­vívni a kereskedelmi könnyítése­ket, kezdeményezően lépett fel az emberi jogok védelmében, különösképpen az erdélyi ma­gyarságéban. Lantos az ünnepségen han­goztatta: ritkán látogat az ameri­kai fővárosba olyan sokoldalú, felkészült államférfi, aki a Göncz Árpádéhoz hasonló fel- készültséggel képviselné orszá­gát. A köztársasági elnököt teg­nap, közép-európai idő szerint 16 órakor fogadta George Bush amerikai elnök. További látoga­tások, intetjük sora után Göncz ma utazik haza. A román vezetés ellen tüntettek Torontóban Május 17-én, zuhogó esőben szépszámú tömeg gyűlt össze To­rontóban a parlament előtt, hogy tüntetéssel ítéljék el a romániai vezetés súlyos hibákkal terhes politikáját. A transzparensekre és a román kormánynak címzett levelükbe a következőket írták: „ALAPVETŐ EMBERI, NYELVI, KULTURÁLIS JO­GOKAT AZ ERDÉLYI MA­GYAROKNAK! TILTAKOZUNK A BRU­TALITÁSOK ELLEN! LE AZ ÚJRAÉLEDŐ FA­SIZMUSSAL, VASGÁRDÁ­VAL, VATRÁVALÉSSZECU- VAL! TILTAKOZUNK A TITKOS ROMÁN ATOMFEGYVEREK KIFEJLESZTÉSE ELLEN! TILTAKOZUNK A VÁ­LASZTÁSI HADJÁRAT TISZTÁTALANSÁGA EL­LEN! KÖVETELJÜK A ROMÁ­NIÁBAN ÉPÜLŐ CANDU- REAKTOROK NEMZETKÖ­ZI ELLENŐRZÉSÉT! A Hungarian Humin Rights Fundation radikálisabb szárnya; által szervezett tüntetésre a kor­mányból is több embert vártak. A vezetőség két tagja, Gyurán János és Trott Kovács Ildikó tele­fonban elmondták, hogy a kor­mány három federális pártja le­vélhetj támogatta őket, Ontario állam pártjai pedig két kép viselőt és nyolc támogató levelet küldtek. Megemlítették azt is, hogy Kana­da öt megfigyelőt küldött a romá­niai választásokra. Megbotránkoztató hír foglal­koztatja a kanadai lapokat: az új román kormány segítséget kért a kanadai kormánytól, a Candu- atomerőmű további építésére. (Pár héttel ezelőtt a Hírlap ha­sábjain értesülhettünk Koncz Já­nos írásából a földrengéses kör­zetben épülő szörnyűséges Can- du-reaktorokról.) Ceausescu ké­résére akkor hárommillió dollárt fektettek be ebbe az üzletbe a ka­nadaiak. Most a román vezetés folytatni kívánja az építkezést, s úgy néz ki, hogy a kanadai kor­mány sajnos, hajlandó a támoga­tásra. Sziki Károly Az természetes, hogy egy-egy rangosabb nemzetközi filmfesz­tivált egyfajta botrányszag leng körül. Manapság az is természe­tesnek tűnik immár, hogy a Szov­jetunióból érkező hírek olvas- ván-hallatán az újságolvasó, rá­dióhallgató a válságra gondol, hiszen a Baltikumban a helyzet válságosra fordult, a kaukázu- sontúli térségben különböző nemzetiségek ölik egymást, ve­zető szovjet politikusok egymás­nak alaposan betartanak. Az idei cannes-i filmfesztivál fényesen igazolja ezeket a tételeket, mert­hogy az idei menetrendszerű botrány mi más lenne Cannes- ban, mint szovjet. A világsztáro­kat felsorakoztató seregszemlén ugyanis a szovjet filmesek vesze­kednek a nemzetközi közvéle­mény előtt. A vita tárgya: ki for­galmazza külföldön a szovjet fil­meket, természetesen nem fillére­kért. Az eddigi képlet viszonylag egyszerű volt: az állami tulajdon­ban lévő legnagyobb szovjet stú­dió, a Moszfílm elkészítette a fil­meket, és köztük nem is akármi­lyeneket, mivel a Szállnak a dar- vak, a Ballada a katonáról, a Moszkva nem hisz a könnyeknek innen kerültek ki. Ezeket az al­kotásokat aztán az ugyancsak az állami tulajdonban lévő filmela­dással és -vásárlással foglalkozó külkereskedelmi vállalat, a Sov­exportfilm adta el külföldön. Vi­ta nem volt, hiszen a pénz magát a szovjet államot, a központi költségvetést illette meg. A múlt év januárjától azonban a helyzet gyökeresen megválto­zott: a gazdasági átalakítási fo­lyamatnak köszönhetően a Moszfilm áttért az önelszámolás rendszerére, azaz mintegy jogo­sultnak tekintheti magát arra is, hogy saját remekműveit maga adhassa el keményvalutáéű, amely összeg immár nem vala­miféle rejtélyes központi alapba, hanem a stúdió bankszámlájára folyik be. Ez értelemszerűen a világhírű filmes műhely művé­szeinek ad anyagi biztonságot újabb alkotások minél színvona­lasabb elkészítésére. Egyszóval, a moszfilmesek ezt a dolgot úgy értelmezik, hogy joguk van gaz­dálkodni mindazzal a 2500 film­kópiával, amelyet eddig a moszkvai stúdióban készítettek. S itt van az ütközési pont. A Sovexportfilm illetékesei ugyanis azt hangoztatják, hogy köztük és a Moszfilm között szer­ződés szabályozza a filmek for­galmazását, márpedig a stúdió szerződést szegne, ha kikerülné a külkereskedelmi vállalatot a fil­mek eladásánál. A forró dél­franciaországi nyárban zajló fesztivál egyik sajtóértekezletén jött a riposzt a Moszfilm részéről: a Sovexport nehézkes, ügyetlen tevékenysége káros, miatta a szovjetfilmipar, de ha úgy tetszik, a szovjet állam százezer rubelek­ben mérhető keményvalutától esik el, mi szükség van hát rá? Ezt, persze, a Sovexportfilm sem hagyta válasz nélkül. Egy nappal későbbi sajtóértekezletü­kön képviselőjük mindenekelőtt kikérte magának a Moszfilm ke­resetlen szavait munkájuk minő­sítését illetően, majd leszögezte: a vállalat igenis eleget tesz szer­ződésben vállalt kötelezettségei­nek. S különben is, hogy jön a Moszfilm ahhoz, hogy az összes filmmel, amely eddig a stúdió­ban készült, rendelkezzék, hi­szen a tavaly január előtt készült alkotásokat még az állam pénzé­ből, és nem sajátjából forgatta. Nagyjából itt tart a civakodás, és mindez a világ színe előtt. A Cannes-ból tudósító kritikusok pedig csak álmélkodnak, hová lett az eddigi szovjet „filmes egy­ség”. Mindenesetre a Moszfilm Cannes-ban eddig kilenc új film­jén, köztük egy Gleb Panfilov-al- kotáson adott túl, és egyben megígérte: a jövőben jobban igyekszik alkalmazkodni a világ filmpiaci értékrendjéhez. Feltehető, hogy a Moszfilm — Sovexport csata újabb fordulato­kat hoz, mint ahogy azt a nagy si­kerű francia film címe is suggall- ja: „A házibuli folytatódik”. Hegedűs György A szovjet fővárosba érkezett május 16-án James Baker amerikai külügyminiszter, hogy vendéglátójával, Eduard Sevardnadzéval el­végezze az utolsó simításokat a két hét múlva esedékes Gorbacsov - Bush csúcstalálkozó előkészületein Teng Hsziao-Ping, a legbefolyásosabb kínai politikus május 13-án fogadta Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt. Az elmúlt napokban elterjedtek olyan hírek a fővárosban, amelyek Teng betegségére, esetleges halálára utaltak Vagyon­kimérés Misztikus erők őrölnek a demokrácia malmaiban. Alig csitult el az MSZMP vagyona körüli hercehurca, máris suty- tyomban folyik a hoci-nesze osztozkodás. Jó példa erre a hajdani megyei pártbizottság épülete. Túl azon, hogy elég­gé el nem ítélhető módon a pártvagyon kívülkerülni látszik a helyi önkormányzat hatáskörén, a megmaradó - és oszt­ható - rész — színfalak mögötti alkuk martaléka lesz. Egy, a népszavazást semmibe vevő kormányhatározat eredményeképpen a Telekessy utcai épület kezelőjének — Eger Város Tanácsa és az Igazságügy lett kijelölve. — Az, hogy ez miért pont így történt, a város minden jelentős poli­tikai ereje véleményének ellenére, ugyanolyan furcsaság, amelyre fényt deríteni szükségszerűség. Mindazonáltal az, hogy az MSZP úgymond megtartotta az épület földszintjét, és a maradék három szintből kettőt a napokban(l) gálánsán az igazságszolgáltatás részére kíván átadni, nemcsak érthe­tetlen, de az SZDSZ szerint törvénysértő is. Sérti a népsza­vazást, de sérti a Minisztertanács határozatát is, amely — el­vileg osztotta meg a kezelői jogot — az Igazságügy és a ta­nács között, s az egész épületre vonatkozólag - nem pedig a maradék három szintre. Az is meghökkentő, hogy a tanáps miképpen értelmez­hette úgy a döntést, hogy — két szint kerüljön ki — a város kezelése alól, mégpedig olyan emeletet is beleértve, melyen hatalmas előadóterem és tanácskozó van, s amelyek tudva­levőleg nem kívánalmai az irodai munkának. Átalakításuk erre sók pénzbe kerülne. Erős a gyanú, hogy olyan erők és személyek munkálnak a háttérben, kiknek affinitása az épülethez még a múltból gyökereztethető. Csakis és kizáró­lag a nyilvánosság, a tények, szándékok széles körű ismerte­tése lehet a járható út a leendő önkormányzat vagyonát érintő döntések meghozatalánál. W. Zoltán Iván az SZDSZ egri ügyvivője á*

Next

/
Thumbnails
Contents