Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-14 / 11. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 11. szám ÁRA: 1990. április 14., szombat 5,30 FORINT INNI IGEN - ENNI NEM? Elegánx, kongó éttermek — zsúfolt csehók. ^ oldal) KI VÁGJA EL A LELESZI CSOMÓT? „...a pénz hollétéről még mindig nincsenek meg a bizonyla- lok” (10. oldal) CSONKA KEZŰ ÉS FÉLLÁBÚ HŐSÖK OTTHONA A MARGITSZIGETEN A Tolnai Világlapja két számából — az 1935 és 1942-esből — válogattunk apróbb írásokat, jellegzetes hirdetéseket és üzeneteket. (u old(d) KIGYULLADT EGY CSALÁDI HÁZ KERECSENDEN A kisfiú szalonnát sütött a gáztűzhelyen. A történtekről ké­pekben is... 16 oldal) A magyarok az idei húsvétot szabad hazában ünneplik Paskai László nyilatkozata A kereszténység, az egyház legnagyobb tavaszi ünnepe, a husvét alkalmából Paskai László bíboros, prímás, esztergomi ér­sek nyilatkozott az MTI-nek és a 24 óra Komárom-Esztergom megyei napilap munkatársának. — Négy évtized után, március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasz- szony ünnepén megtörtént az el­ső szabad választás, s a magyarok az idei húsvétot már egy demok­ratikus és szabad hazában ün­nepük — mondotta. — A társa­dalmi változások az egyház sza­bad működésének a lehetőségét is meghozták. Ezt a változást ki­emelkedő események jelezték. Február 8-án Esztergomban or­szágos megemlékezés volt Mind- szenty József bíboros, hercegprí­más, esztergomi érsek igazságta­lan elítélésének 41. évforduló­ján. A Szentatya külön levélben méltatta az elhunyt hercegprí­más személyét. Az egyházi és társadalmi megemlékezés jelké- esen lezárt egy szomorú idősza- ot. Február 9-én a Vatikánnal megtörtént a diplomáciai kap­csolat újrafelvétele, amely jelké­pesen egy új korszakot nyitott meg a magyar egyház számára. Mindkét eseményen a Szentatya megbízottjaként jelen volt Agos- tino Casaroli bíboros, államtit­kár, aki ünnepélyes hálaadó mi­Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások Az MDF és a KDNP között Pénteken koalíciós tárgyalá­sok kezdődtek a Magyar De­mokrata Fórum és a Keresztény- demokrata Néppárt vezetői kö­zött. Az MDF III. Országos Gyűlésének küldöttei felhatal­mazták pártelnökségüket a koa­líciós tárgyalások folytatására a Kereszténydemokrata Néppárt­tal. A KDNP intéző bizottsága felhatalmazta a párt vezetését ar­ra, hogy mind a választással kap­csolatban, mind pedig a kor­mány összetételéről koalíciós tárgyalásokat folytasson az MDF-fel, illetve az FKgP-vel. sét mutatott be, és a Magyarok Nagyasszonya pártfogásába ajánlotta népünket. További je­lentős változás, hogy február 12- én hatályba lépett a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló tör­vény. — Manapság sokfelé és sokfé­le módon reflektálnak a Közép- Kelet-Európában bekövetkezett társadalmi változásokra. Az egy­ház szerepkörét illetően Ön mi­képp vélekedik erről? — 1988-ban ünnepeltük or­szágalapító első királyunk, Szent István halálának 950. évforduló­ját. A Szent Jobb-ereklyét elvit­tük az ország valamennyi székes- egyházába, kérve közbenjárását hazánkért. Augusztus 20-án pe­dig — Szent István király ma­gyarországi ünnepén — ünnepé­lyesen megújítottuk országalapí­tónk felajánlását a Boldogságos Szűznek. A történelem folya­mán Szent István király volt az első, aki halála előtt népét a Bol­dogságos Szűz pártfogásába ajánlotta. A magyar nép ezt a fel­ajánlást drága örökségként meg­őrizte, és a Boldogságos Szüzet mint a Magyarok Nagyasszonyát tisztelte. — Az egyetemes kereszténység szempontjából hogyan értékeli a magyarországi változásokat? — Az elmúlt négy évtizedben A BM Határőrség Országos Parancsnoksága pénteken sajtó­Bevásárló-turizmus 1990 első negyedévében az előző év hasonló időszaká­hoz képest már 20 százalék­kal több utas fordult nteg ha­tárainkon. Az ugrásszerű nö­vekedés a kelet-európai vál­tozásoknak köszönhető, de tavaly jelentős szerepet ka­pott az ausztriai és jugoszlá­viai bevásárló-turizmus is. A leglátványosabb növekedés 1989-ben a szovjet kishatár- forgalomban jelentkezett. a vallás elleni erős nyomás elle­nére is sokan hűségesen és áldo­zatokat vállalva kitartottak hitük mellett. Lelkiismeretes munká­juk, becsületes helytállásuk ta­núságtétel volt amellett, hogy az autentikus keresztény élet min­dig építő jellegű a társadalom­ban, még ha ezt sokan nem is akaiják elfogadni. Az egyháznak a történelme folyamán sokszor kellett bizonyítania, hogy a ke­reszténység nem visszahúzó, ha­nem építő erő a közösségben, mert azokat az erkölcsi értékeket hordozza, amelyek az egész tár­sadalmi élet nélkülözhetetlen alapját alkotják. — A Bíboros Úr nyilatkozatá­ból leszűrhető-e, hogy a szabad légkörben sem csökken a keresz­tények társadalmi felelőssége és feladata? — A szabadság magával hozza azt a kísértést is, hogy a liberaliz­mus szellemében az evangéliumi tanításból sokan egyénileg válo­gatva értelmezzék a keresztény életet. Csakis Krisztus tanításának fenntartás nélküü elfogadása és követése lehet igazi világosság és kovász egy szebb, emberibb és sza­badabb társadalom kialakításá­ban. Ezért folytonosan tanúságot kell tenni arról, hogy az evangéliu­mi tanítás a rendezett társadalmi élet alapját alkotja. tájékoztatót tartott az idegenfor­galmi főidényre való felkészülés­ről, valamint a határforgalom-el- lenőrzés szelektív rendszerének bevezetéséről. Bakondi György alezredes, a határforgalmi osztály vezetője az idegenforgalmi helyzettel kap­csolatban elmondta: a 74 ma­gyarországi határátkelőhelyen az elmúlt évtized közepe óta folya­matosan növekedett az átlépők száma. 1989-ben a határőrök már 90,8 millió határátlépést re­gisztráltak. A növekedés to­vábbra is tart. Bakondi György a továbbiak­ban arról tájékoztatta a jelenlé- (Folytatás a 2. oldalon) Nagy határforgalom Másnap Aki életében legalább egyszer fogyasztott már jelentősebb mennyiségű szeszesitalt, az tudja: a másnap reggel, az ébredés, szóval ami utána kö­vetkezik, az egy eléggé kellemetlen állapot. Nem is a rosszullét, a közérzet, hanem a kiábrándulás: mikor a jótékony sötétség széttöredezik, a fény pedig kegyetlenül rávilágít a tényekre, az arcok­ra. A szép és vonzó vonások eltűnnek, a valóság pedig úgymond: nem hagy kétséget. Egy illúzió vége. Most hogy lezajlottak a választások — vége van a „bulinak” —, és ünnepélyesen lezárult az előző rendszer, nem árt tudnunk, hogy mostantól a hétköznapok következnek szigorú egymás­utánban. Igaz persze, ha úgy veszem, könnyebb lesz eztán, de ha úgy veszem, nehezebb is. Nem hivatkozhatunk többet elnyomásra, diktatúrára, nem mutogathatunk ide-oda, a játék élesben zaj­lik, az a csapat van a pályán, amely a jelek szerint a legerősebb. Nincs aübi, és ez szárnyakat adhat, ugyanak­kor bizonytalanná is tehet. Tudj’isten, így hajnalban a rosszból is többet látni, nagyobb a folt, szélesebb a repedés és több a kosz, a mocsok is. Nem a hajnal az oka, mert a szemét még tegnapról maradt, de mégis: eddig úgy gondoltuk, hogy a holnap majd megold min­dent, jön a demókrácia, lesz itt móka, lesz itt kacagás. Én azt hiszem, könnyebbnek képzeltük (kép­zeljük) az egészet. Csak a végeredményt látjuk, magunk előtt, a jóléti társadalmat a piacot, de hogy ezeknek ára van... az igen hamar ki fog de­rülni, és képletesen szólva már egy deci vodkánk sincs, kiürültek a poharak. Lassan kivilágosodik, a dolgok pedig kiderülnek. Ma sokan siránkoznak azon, hogy nem volt igazságos a választás, pedig hát a demokráciában sem fog minden mindenkinek tetszeni, de az íté­letet tudomásul kell venni. Ma sokan azt is nehez­ményezik, hogy a tőke „így” betör az országba, hogy nem kéne ennyire, pedig mi piacot kíván­tunk, a tőke pedig nem tréfál, és ha nem tévedek — ugyebár —, akkor mi pontosan ezt akartuk... Racionális gazdaságot igen, munkanélkülisé­get, idegen tőkét viszont nem nagyon. Az illúziók nem tűntek el az új korszak kezdetére, és ez érthe­tő: mi voltunk azok, akik itt éltünk kettő, három, öt éve is, nincs ezen mit csodálkozni, az agyvelő nem cserélhető ki a választások miatt. Nehezebb ügy ez annál. Nem lettünk tehát boldogabbak, de legalább igaznak tűnik, ami körülöttünk van. És akkor már inkább a szemetsértő és kellemetlen fény, mint a jótékony, de bizonytalan sötét. Inkább né­zünk egy kicsit idegenkedve (hogy: ki van az ágyunkban?), inkább az üres üvegek szanaszét. Akkor már inkább ez. Havas András Magyar—mexikói megbeszélések Könnyítik a hivatalos vízu­mok kiadását Magyarország és Mexikó között — ebben állapo­dott meg pénteki találkozóján Horn Gyula és Fernando Solana Morales mexikói külügyminisz­ter a latin-amerikai régiót képvi­selő Riói Csoport delegációjá­nak tagjaként tartózkodik ha­zánkban. A két miniszter kézjegyével is ellátta a diplomáciai, illetve szol­gálati vízumok eltörléséről szóló jegyzőkönyvet. Horn Gyula fel­vetette, hogy a vízumkényszer feloldását a közeljövőben tegyék teljes körűvé, azaz terjesszék ki a turistaforgalomra is. Mindketten szorgalmazták a gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatok fejlesz­tését, annál is inkább, mivel e té­ren az együttműködés jelentősen elmarad attól, amit a két ország gazdasági háttere lehetővé ten­ne. Ezt taglalva úgy ítélték meg, hogy újabb felső szintű találko­zók révén alapozható meg a szé­les körű gazdasági kapcsolat- rendszer. A két ország kontaktu­sában fontos lépésként értékel­ték a mexikói elnök jövőre terve­zett magyarországi látogatását, s úgy vélték: ekkorra több kétol­dalú megállapodás aláírását le­hetne időzíteni. A magyar külügyminiszter­rel folytatott tárgyalás után Szűrös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök is fogadta Fer­nando Solano Moralest. A vendég e találkozón is megerő­sítette, hogy a mexikói elnök jövő évi látogatása új szakaszt nyithat a két ország közötti kapcsolatokban. Versenyfutás a naponta emelkedő árakkal — Folytatódik a pincék megerősítése Egerben — A Tanép bővíti a miskolci Centrum Áruházat — Tanácsi lakásépítés helyett önerőből Beruházások — szűk forintok Nehéz napok járnak mostanság azkokra, akik beruházni, fej­leszteni akarnak. Szűkösek az anyagi lehetőségek, és a szerény forintokat is nagyon be kell osztani. Az élet azonban nem áll meg, vannak, akik naponta versenyt futnak az emelkedő árak­kal, mégis vállalják a fejlesztést az előrehaladás érdekében, a kétségtelen szigorú és változó feltételek között. Gyakorta bosz- szankodnak a dráguló anyagok, az emelkedő szállítási költségek miatt. A gondok közepette is, amint azt Racskó Gyula, a Heves Me­gyei Beruházási Vállalat igazga­tója érdeklődésünkre elmondta, megfelelő ütemben halad a gyöngyösi kórház rekonstrukci­ója. Szeretnénk 1993-ban üzem­be helyezni. Ennek érdekében erőfeszítéseket tesznek a me­gyei, illetve a gyöngyösi városi tanács illetékesei is. A vállalat versenykiírást hirdetett meg az érintett cégek között a kórház orvostechnológiai berendezései­re, Azokkal kötnek szerződést, akik a legelőnyösebb feltételek alapján vállalkoznak. Ébben az esztendőben átadás­ra kerül Egerben, a Vörösmarty úton az APEH-székház, amely­nek kivitelezője a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Új­donságról is értesültünk. Miután az egri Centrum Áruház bővíté­sének bonyolítását eredménye­sen végezte a beruházási vállalat, így elnyerték a miskolci Búza téri Centrum bővítésének irányítását is, amely elismerést jelent. 450 milliós fejlesztés lesz, amelynek kivitelezési pályázatán a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat ajánlatát tartották legalkal­masabbnak. A munkák előkészí­tését már megkezdték, a bővítést nyáron indítják Borsod megye székhelyén, és előreláthatólag két évig tart majd. Az idén tovább folytatják Egerben a pincék megerősítését. A város alatt húzódó több mint 100 kilométeres rendszer feltá­rása és megerősítése immár egy évtizede tart. Ebben az évben er­re 15 millió forint jut. Főként a Bárány utca alatt dolgoznak, a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat, valamint a Dorogi Szénbá­nyák munkásai, akik a megerősí­tést, a helyreállítást, illetve az ez­zel kapcsolatos közműépítést vé­geznek. Miután a tanácsi lakásépítés anyagi források hiánya miatt egyelőre szünetel, így a tanácsok maradék pénzüket segítő szán­dékkal inkább az új otthonok lé­tesítéséhez szükséges terület-elő­készítésre, illetve közmű-kiala­kításra fordítják. Megyénk váro­saiban ezeken az Országos Taka­rékpénztár és a lakásszövetkeze­tek építenek, illetve a lakosság saját erőforrásait felhasználva alakít ki otthonokat. Lebonyolí­tásukban a beruházási vállalat aktívan közreműködik. Már ed­dig is részt vettek a helyi taná­csokkal együttműködve Füzes­abonyban és Hevesen a városi gázprogram megvalósításában. Élkészültek az úgynevezett ge­rincvezetékek, a belső összekö-. tők megépítésével pedig minden remény megvan ahhoz, hogy ősz­szel a két említett város lakóinak gázzal szolgáltassák a meleget. A beruházási vállalatnál tehát vállalkoznak. Lehetőséget nyújt ehhez dolgozóik kellő szakmai tudása, felkészültsége. Az új vi­szonyokhoz való igazodásukat bizonyítja, hogy az országostól eltérően eddig nem kényszerül­tek az 55 fős létszám csökkenté­sére. Minden lehetőséget megra­gadnak, hogy a jövőben sem ke­rüljön sor erre. Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents