Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-12 / 9. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 9. szám ÁRA: 1990. április 12., csütörtök 4,30 FORINT „URAM,ÖN TŐKÉS AKAR LENNI?!’ Környezetvédelmi feldolgozó géplánc behozatalán ügyködnek. (3. oldal) ZOMBI... „...a szerencsétlenségére épp ott tartózkodó hulladarab-fes- tőt vasláncokkal agyba-főbe verték.” (4. oldal) GYÖNGYÖSTŐL AZ OLIMPIAI DOBOGÓIG Kiss Antal és Holczreiter Sándor idézi pályafutása emlékeit. (6. oldal) SZUTYOKRIADÓ A parkokban: „szirmukat bontogatják” a nylonzacskók és műanyagdobozok. (8. oldal) Az új Országgyűlés alakuló ülését várhatóan május 2-án tartják meg Szűrös Mátyásnak, a Magyar Országgyűlésbe bejutott pártok Köztársaság ideiglenes elnöké- vezetői, képviselői. A tanácsko- nek kezdeményezésére és meg- záson — amelyen elsősorban az hívására konzultációt tartottak új Országgyűlés alakuló ülésé- szerdán a Parlamentben, az új (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós fogadta a kanadai pénzügyminisztert Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Michael Wilson kanadai pénzügyminisztert. Tájékoztatta a vendéget a magyarországi főbb folyamatokról, a választások után kialakult politikai helyzetről. Michael Wilson, aki Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes meghívására érkezett Budapestre, szerdán megbeszélést folytatott vendéglátójával is. Medgyessy Péter ismertette a kormány halaszthatatlan gazdasági intézkedéseit, és vázolta a két ország közötti együttműködésben rejlő új lehetőségeket. A nap folyamán a kanadai pénzügyminiszter találkozott Antall Józseffel, az MDF elnökével, Békési László pénzügyminiszterrel és a Kék Szalag Bizottság képviselőivel. Kelet-Európa lesz A tőkés csúcs fő témája Kelet-Európa jövője és annak világméretű kihatásai a hét vezető fejlett ipari ország júliusi csúcstalálkozóján központi kérdésként kerülnek megvitatásra, vált ismeretessé szerdán Tokióban. A Houstonban július 9. és 11. között megrendezésre kerülő tőkés csúcson e kérdéskörön belül a fő figyelmet a német újraegyesítés ügyére, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési— Bank (EBRD) létrehozására fordítják. A tagországok — az Egyesült Államok, Japán, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Anglia és Kanada — mellett az Európai Gazdasági Közösség is képviselteti majd magát a csúcstalálkozón, amelynek a fő célkitűzése a gazdasági politikák jobb összehangolása lesz, mutatnak rá japán diplomáciai körök. Éled a határ A csábítás heve — Hevesben Dél-Afrika kitárt karja... Egy hirdetés „lavinája” — Aki menni készül, s aki visszatért — Kalandorok kíméljenek A magyarok rohamát — köztük immár a Heves megyeiekét is — a West magazin indította el, amikor „világgá röppentette” a hírt: a Dél-Afrikai Köztársaság bevándorlókat vár. Nos, a bécsi követségüket elözönlötték a vállalkozó szellemű hazánkfiai, akik megkísértik a szerencsét. De ma már a Lajtán túlra sem kell utazni az érdeklődőknek, apróhirdetés tudatja: itthon angolul kitöltik, majd továbbítják az osztrák fővárosba a bevándorlási kérelmeket. Szemtanúk szerint naponta ezernél többen is ott topognak a távoli ország követsége előtt, zömük nem jut el a „mesék országába”, mert mint kiderült: a követelmények ugyancsak magasak. És hát, Afrika csücskében sem minden olyan, mint a prospektusok színes oldalain. A valós életről beszélt egy egri „megtért”, aki arra kért — hogy ne háborgassák majd a további érdeklődéssel honfitársaink —, csak ennyit írjunk le nevéből: H. József munkás. — Hány évet élt Dél-Afrikában? — Két több százezres nagyvárosban, Pietermoritzburgban és Eloemfonteinben éltem két és fél esztendeig. — Hogy kerül abba a távoli országba egy huszonéves magyar fiatalember? — Nekem szerencsés helyzetem volt, rokoni meghívásra vágtam neki az útnak. A nagybátyám több mint négy évtizede él kinn. Az anyagi bázisom, a hátterem így biztosított volt, ez tette aztán lehetővé, hogy két hónapig gondtalanul becsavaroghassam a másfél millió négyzetkilométert. Mit mondjak, turistaként csodálatos világban jártam-keltem. Azután pedig jöttek a dolgos hétköznapok... — Vagyis? — ... Vagyis háromszor hatórás műszak egy szénbányában, először felszíni szállítómunkásként, majd csapatcsillésként. Munkahelyben volt válogatási lehetőség, én a bányánál kötöttem ki, ott meglehetősen jó volt a kereset: havi 800 dollárnak megfelelő helyi pénzt kerestem indulásként, a végén már összejött 1400 Rand is... Ott nem nézik, hogy ki vagy, csupán azt, miként dolgozol. Igaz, a feketék kevesebbet kerestek, ez bizonyos feszültségeket is okoz, de egyébként jól kijöttünk egymással. Amit nehéz volt megszokni: az az elkülönítés, a tiltó rendelkezések, törvények, hogy „ Only white”, csak fehéreknek, vagy fordítva. Emlékszem, egyszer betévedtem egy feketéknek fenntartott kocsmába egy sörre, hát... kiszolgáltak ugyan, de ki is néztek maguk közül... Az ellentétek régi keletűek, amelyek ma már olyan beidegződöttek, hogy szinte képtelenség lesz feloldani a mai kísérletek, világméretű rá- • (Folytatás a 3. oldalon) A befizetett összegek visszatérítéséről az új Országgyűlés dönt Az OTP már nem utal át kamatadót Az Alkotmánybíróság határozata — amely a lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos törvény és rendelet hatálytalanításáról intézkedik — a Magyar Közlöny 1990. április 9-ei számában jelent meg. Ennek értelmében áprilisban már senkinek sem kell kamatadót fizetnie. Az Országos Takarékpénztár értesíti az átutalási betétszámlával rendelkező azon ügyfeleit, akik a kamatadó átutalására korábban megbízást adtak, hogy ennek visszavonásáról nem kell külön intézkedniük, mivel a takarékpénztári fiókok a megbízást tárgytalannak tekintik. Az előző hónapokban befizetett ösz- szegek visszatérítése az új Országgyűlés döntésétől függ. Új szolgáltatások, izgalmas sorozatok A Hírlap kínálja — változatlan áron Az utóbbi időben több napilap is rákényszerült arra, hogy — változatlan kínálat mellett — jelentős áremelést hajtson végre. A megyében sok olvasónk érdeklődött arról, hogy hasonló lépést várhat-e szűkebb hazánk új napilapjától, a Heves Megyei Hírlaptól. Kétségtelen, hogy szerkesztőségünk is érzi az infláció szorító hatását, ennek ellenére azonban jelenleg nem tervezzük a Hírlap árának emelését. Tudjuk ugyanis, hogy a Tisztelt Olvasó is egyre jobban meggondolja, mire költse napról napra kevesebbet érő forintjait, ezért azt szeretnénk, ha nem lenne hűtlen kedvenc lapjához. S hogy olvasóink az egyre színesedő hazai sajtókínálatban is egyre többet kaphassanak tőlünk, igyekszünk még inkább a kedvükben járni. Ennek első jelét már az elkövetkező hét végétől tapasztalhatják: péntekenként nyolc újságoldalnyi terjedelemben közöljök a rádió és a televízió műsorait, természetesen a külföldi adók programjaival egyetemben. Ebben nem csupán a címek és időpontok szerepelnek, hanem ajánlatok, filmismertetések, illetve egyéb érdekességek is. Terveink között szerepel továbbá lapunk terjedelmének további bővítése is, mégpedig úgy, hogy minél több helyi információt és izgalmas olvasnivalót nyújtsunk. Utóbbiak sorába tartoznak azok az elképzeléseink, melyek szerint rendszeresen közöljük az Uránia Csillagvizsgáló egri UFO-megfigyelő központjához érkező bejelentéseket, s nyomon is követjük azok kivizsgálását. Heves megyei rejtélyek címmel utánajárunk azoknak a helyi legendáknak, amelyek elásott kincsekről, titkos alagutakról, pincerendszerekről mesélnek. Ezekhez a kutatásokhoz — amelyekhez szakembereket nyerünk meg — önként jelentkező olvasókat is (főként gyermekeket) hívunk majd. A tudomány által még fel nem tárt, meg nem magyarázott jelenségek — például a gömbvillám, telekinézis, stb. — sokakat érdekelnek. Mindezek világszerte ismert magyar szakértőjét, Egely Györgyöt kértük fel arra, szóljon e titokzatos jelenségekről egy cikksorozat keretében. Most csak néhány dolgot villantottunk fel jövőbeli terveinkből. Talán ebből is kiderül, hogy a célunk: az olvasóinknak minél több információt és izgalmas olvasnivalót ajánljunk a Hírlap ha- sábj ain. A Hírlap Szerkesztősége A kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet negyven hektáros területén megkezdték a napraforgó vetését A szomszédos táblán pedig folyamatosan készítik elő a száraz, esőre szomjazó földeket más növénykultúráknak (Fotó: Perl Márton) Kálból Székelykálba Levélváltás az együvé tartozás jegyében... Áttelepült magyar a névrokon faluból — „Konvojdiplomácia” folytatásaként: látogatások — Van még: Ludas, Karácsond, Vécs és vagy nyolcvan település Tudósítás a Maros Megyei Népújság 1990. január 23-i számának első oldaláról „Kálból — Kálba” címmel: ”Az emberi kapcsolatok kiépítésének szép példájával találkoztunk a közelmúltban Székelykálban, ahová pontos címre érkezett Magyarországról két, egyenként 5 tonnás IFA. Amint Sumi Joákim szállításvezető pecsétes papírjai igazolják, Tóth János és László gépkocsi- vezetők a szokványostól eltérő rakománnyal jöttek el a Tárná vize mellékéről... Ám az ott lakóknak fogalmuk sem volt, hogy Romániában is létezik egy hasonnevű helység, s amikor Farkas Pál tanácselnök révén tudomást szereztek, adakozási kedvük valósággal megtízszereződött.” Ezt az újságcikket valóban az előzte meg, hogy váratlanul megjelent az erdélyi faluban a két teherautó január 13-án, és kísérőik elkezdték lerakodni a szállítmányt: többek között 1500 kilogramm étkezési burgonyát, babot, borsót, cukrot, lisztet, hagymát, őszi árpát, búzát, lencsét. Továbbá nyolcszáz egyszer használatos fecskendőt és tűt, s még valamit, ami talán a „legjobban” kifejezi az egyéni emberi gondoskodás példáját: négy ü vég ízes lek várt, tíz ü vég házi főzésű paradicsomot... Három nappal később levelet hozott a posta a káli tanácshoz, íme: "Örömmel olvastuk a hírt, hogy Magyarországon is van egy Kál község, amelyről mi, szé- kelykáliak nem tudtunk. Nagy volt a meglepetés és az öröm, hogy létezésüket anyagiakkal is igazolják... Köszönjük szépen a küldött anyagi javakat és a többet jelentő, jobban szükségelt lelkierkölcsi támogatást, együttérzést. Székelykál óhaja a szerető Kál községhez: jöjjenek! Azonosuljunk gondolatainkban, vágyainkban, reményeinkben, hogy egymást jobban megismerve, ne a véletlen munkáját lássuk ebben a most kialakult kapcsolatban. .. Demeter Gergely plébános, Balázs Sándor unitárius lelkész.” A mindössze 650 lakosú romániai falucska és a három településrészből álló nagyközség, Kál kapcsolata — hajói megnézzük — mégiscsak a véletlenen alakult... — Még a debreceni forradalmi időszakban települt át Erdélyből hozzánk Mikó István, akitől először hallottunk arról, hogy létezik a szülőföldjén egy Székelykál nevezetűfalu. Azokban a napokban a káli kisgazdák, a kápolnai MDF-esek megkezdték a gyűjtést az erdélyiek megsegítésére. Az akcióba a tanács is besegített, így szerveződött meg a két teherautóból álló „konvoj”, amely az itt élők első diplomáciai kapcsolatát jelentette... — mondja Farkas Pál tanácselnök. — S miután azt akartuk, hogy jó kezekbe és helyre kerüljön a segélyszállítmányunk, Mikó István tanácsára úticélként Székelykált jelöltük meg. De van még sok Heves megyei település-- nek hasonnevű faluja odaát, talán ők is egymásra találhatnának: a ludasiak, a karácsondiak, a vécsi- ek, meg még vagy nyolcvanan, mint arról hallottunk időközben. — Mit ígér a jövő ebben a „ kétfalunyi ” kapcsolatban ? — További ismerkedést, barátságot, hiszen onnan már többen jártak itt köszönetét tolmácsolni. Itt volt az unitárius lelkész, Balázs Sándor, aki arra tett ígéretet, hogy mindhárom templomunk oltárára, valamint a tanács házasságkötő termébe díszes népi hímzést ajándékoznak. De várják a műkedvelő csoportok látogatását, a gazdaságok kapcsolatának fejlődését, hiszen mind a kompolti kutatóintézetnek, mind az itteni szövetkezetnek sokat köszönhetnek. S ami még szóba jöhet: a két település vezetői is találkozni, barátkozni szeretnének egymással, hiszen — mint írtuk levelünkben — ”a küldemény kezdete lesz egy gazdagodó, fejlődő kapcsolatnak, amely hasonló nevű községeinket közelebb hozza egymáshoz, s a szó nemes értelmében testvérközösségi kapcsolat alakul ki településeink között. ” Szilvás István
