Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-03 / 1. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1990. április 3., kedd 4,30 FORINT | Németh Miklós levele Helmut Kohlnak Németh Miklós miniszterelnök hétfőn levélben üdvözölte Helmut Kohlt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját 60. születésnapja alkalmából. A levélben a magyar kormányfő méltatja Helmut Kohl tevékenységét, és köszönetét fejezi ki Helmut Kohlnak azért a fáradhatatlan munkáért, amelyet az országaink közötti együttműködés fejlesztése érdekében végzett és végez, tevékenyen támogatva a magyarországi demokratikus átalakulást. Megtárgyalták kormányfőnk kérését Az Alkotmány- bíróság határozata megfellebbezhetetlen Az Alkotmánybíróság hétfő délelőtti teljes ülésén megtárgyalta Németh Miklós miniszterelnöknek az Alkotmánybírósághoz intézett levelét, amelyben a kamatadó tárgyában hozott alkotmánybírósági határozat felülvizsgálatát kérte. A testület a következő döntést hozta: az Alkotmánybíróságról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybírósághatározatai véglegesek, azok ellen fellebbezésnek nincs helye. A törvény általános szabályai értelmében az alkotmánysértőjogszabály akkor veszti hatályát, ha az alkotmánysértést megállapító határozat a Magyar Közlönyben megjelenik. Az Alkotmánybíróság nem látott elég okot arra, hogy a törvénynek a megsemmisítés időpontjára vonatkozó szabályától eltérjen. Nyilatkozatban sürgetik, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait Francia nemzetgyűlési képviselők — Erdélyről A francia nemzetgyűlés francia — magyar baráti csoportja nyilatkozatban sürgeti, hogy Romániában tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait, az etnikai pluralizmust. A csoport véleménye szerint ez a feltétele annak, hogy Románia megnyíljon a demokrácia és Európa számára. René Drouin képviselő, a baráti csoport elnöke a csoport nevében kiadott nyilatkozatában rendkívüli súlyosságúnak minősíti a Marosvásárhelyen történteket, emlékeztetve arra, hogy az erdélyi magyar kisebbség a Cea- usescu-rezsim idején is sokat szenvedett. „Az ilyen jellegű fejlemények megváltoztathatják a demokratikus fejlődés irányát Romániában” — hangoztatja az állásfoglalás, amely elítéli a gyűlölet megnyilvánulásait, és egymás iránti türelemre, párbeszédre hívja fel az érintetteket. Egyetértését fejezi ki a magyar politiai pártok nyilatkozatával. Amot úr rokonszenve kísérte a szerkesztőség vállalkozását A Német Szövetségi Köztársaság nagykövete Egerben A körülményeknek megfelelően szívélyes és kötetlen volt az a fogadtatás, amellyel a megye és város politikai és gazdasági vezetői üdvözölték dr. Alexszander Arno/NSZK nagykövetet és Józef Aufricht követségi első titkárt, akik tegnap délelőtt érkeztek megyeszékhelyünkre. A kedves vendégeket Maróti Sándor, Heves Megye Tanácsa általános elnökhelyettese üdvözölte először. A megyei tanácson egy rövid beszélgetést követően megnézték azt az idegenforgalmi ismeretterjesztő filmet, amely tavaly készült német és angol nyelven. így nemcsak a történelmi és népművészeti nevezetességekről, de a megye legújabb létesítményeiről is áttekintést kaphattak. A városi tanácson Békési József általános elnökhelyettes beszélt a megyeszékhely helyzetéről, gondjairól és változásairól. Egyebek mellett a választások ideje alatt kialakult politikai hangulatról is szó esett. Amot urat természetesen élénken érdekelte, hogy eleddig milyen nyugatnémet — magyar gazdasági és kulturális együttműködést építettek ki régiónkban. Békési József beszámolt az Esslingen am Neckar nyugatnémet iparvárossal kialakított testvér- városi kapcsolatról, amely azonban egyelőre még csak nagy lehetőség Eger számára. Bár a német üzletemberek szívesen befektetnének, úgy néz ki, a fogadókészségünk egyelőre nem teljes. A helyhatósági választások után több mint valószínű, változik a helyzet. A belvárosban tett séta alkalmat adott arra, hogy megkérdezzük a nagykövetet. Miért esett a választása most éppen Egerre? Elmondta, hogy egy éve van hazánkban, s sorra látogatja a megyéket. Legelőször Baranyában járt a német ajkú nemzetiségek miatt is, de volt már Tolnában, Borsodban, s most végre első ízben Hevesben. Természetesen igyekszik nyomon követni az alakuló német — magyar gazdasági kapcsolatokat régiónkban is. A városnézés alkalmat adott a vendégeknek arra is, hogy a valóságban is megtapasztalják: Eger nyüzsgő iskolaváros. A papírgyűjtő kisdiákok egy kis időre útját is állták a vendégeknek és kísérőiknek. Ezzel kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: az ő hazájában is „nagy kultusza van a papírgyűjtésnek”, és takarékosságból és természetvédelmi megfontolásból minisztériumokban is az „újra felhasznált” szürke színű papírok vannak forgalomban. A műemlékek történelmi nevezetessége mellett sok mindenre kiteijedt a vendégek figyelme. Bekukkantottak a piacra is. Az Ifjúsági Házban járva pedig Ar- not úr megjegyezte, náluk aligha lehetne ilyen rendben és tisztán tartani azt a helyet, ahol a fiatalok megfordulnak. Az ebédet az éppen ma két- esztendős HBH-sörözőben költötték el, s így alkalmuk volt megnézni a sorfejtést is. Ebéd után lapunk szerkesztőségét keresték fel. Egy olyan, kollektívánk számára történelmi pillanatban érkeztek, amikor már a Heves Megyei Népújság volt dolgozói a Heves Megyei Hírlapot szerkesztették. A rangos vendégeket Kaposi Levente főszerkesztő tájékoztatta a megyei lap munkájáról, s arról az elhatározásról, amely mostantól fogva ezt a közösséget az Axel Springer céghez köti. Utalt arra, hogy ez egy hosszabb folyamat eredménye, s egyben biztosítéka annak, hogy a jövőben pártoktól és politikai érdekektől függetlenül működhessen a megyei sajtó. A nagykövet úr élénken érdeklő- (Folytatás a 2. oldalon) A látogatás pillanatai... (Fotó: Szántó György) Döntő lépés a függetlenséghez Kedves Olvasók! Biztosan meglepődtek és csodálkoztak, talán kicsit irritálta is Önöket az, amikor ma reggel megszokott újságjukat kézbe vették. Az évek óta oly megszokott címlap és lapcím megváltozott. Természetes a kérdés: mi történt? Mi lehet e mögött? Az „én újságom” ez egyáltalán? Ezt az érthető bizonytalanságot szeretnénk eloszlatni, jogosan. Felmerült kérdéseiket megválaszolni, és egyúttal bevonnánk Önöket az együttgondolkodás folyamatába, hogyan lehetne a legjobban megfelelni egy nyitott, liberális sajtópiac követelményeinek, az Önök érdekében is biztosítva ezáltal újságuk jövőjét egy demokratikus Magyarországon. A változtatás nem csupán divatot követő játszadozás, választóvíz ez egy újság történetében. Nem a régi újság öltött új ruhát, egy újonnan alapított újság van a kezükben. Az újjáala- pítás az első, ám döntő lépés a függetlenséghez azon az úton, amely nélkül az újság léte és fennmaradása szabad és demokratikus berendezkedésű országban nehezen lenne elképzelhető. Más demokráciák tapasztalataiból tudjuk, hogy bármilyen irányú párt vagy állam, illetve kormánytól függőségben lévő újság az ő befolyásuk alatt áll, így az olvasók bizalmát elnyerni vagy megtartani nem képes. Ez a bizalom sokat jelent nekünk, hiszen az újságot nem magunknak, hanem Önöknek csináljuk, Kedves Olvasó! Előítélettől mentes, az igazságnak megfelelő információt akarunk írni az eseményekről és hátterükről, megvilágítani az ösz- szefüggéseket, bemutatni a fejlődés perspektíváit, hogy ezzel megkönnyítsük tájékozódásukat és véleményalkotásukat. Az információ- és véleményszabadság, mely végre hazánkban is megvalósult, kötelez minket: államunkhoz és alkotmányához lojálisán viszonyulunk, viselkedésünk nem igazítjuk pártokhoz, pártatlanok vagyunk, érdekeiktől függetlenek, és senkinek nem vagyunk a szócsöve. Meggyőződésünk: lapunk így lehet igazán azoké, akiknek szól, az olvasóké. S persze világos számunkra, hogy csak akkor járhatunk sikerrel a függetlenség útján, ha olyan partnerrel lépünk szövetségre, aki mindig is fellépett ezért a kiadói és újságírói alapelvért, aszerint cselekedett, hogy ezzel is elősegítse sikerét; számunkra ő különösen bizalomra méltó szaktanácsadó. Magyarország legutóbbi évtizedei sajnálatos módon azt eredményezték, hogy itthon elég nehezen lehet olyan partnert találni, aki az emh'tett alapelveket képviselheti, valamint a szükséges kiadói tapasztalat birtokában van, hogy ezáltal garantálja újságunk szerkesztési és gazdasági függetlenségét és szabadságát. Ezért örülünk, hogy mától a budapesti Axel Springer lapunk kiadója. A budapesti Springer magyar vállalat, amelyben a német Axel Springer Verlag Berlin vegyes vállalati partnerként a részvények nagyobb részének tulajdonosa, élén azonban magyar ügyvezető igazgató áll. A Springer-konszern az európai földrész legnagyobb és legjelentősebb „médiaház”-ainak egyike, ahol újságok és folyóiratok (regionális és határokat átlépők) jelennek meg igen nagy számban, különös tekintettel a rádió és televízió program- újságjaira. Az itt dolgozó szerkesztők és újságírók száma majd 1600, őket a következő mottó vezérli munkájukban: „A mi árunk az élő szó.” A kiadó erősen érdekelt a magán rádiós és televíziós társaságok tevékenységében, mind külföldön és belföldön, ami a külföldet illeti, főleg európai kapcsolatokban vállalt kötelezettségeket. Új partnerünk alapításától fogva, azaz már jó negyven éve, a néhány éve elhunyt Axel Springer kiadói hitvallását érzi sajátjának: A szabad és demokratikus rend, és különös tekintettel a sajtó- és véleményszabadság védelmét. A szociális piacgazdaság védelmét. A politikai totalitarizmus minden formája elleni harcot. Ez a kiadói és újságírói meggyőződés lesz a jövőben is munkánk alapja. Az Axel Springer Budapest kiadó, amely újságunknak a szerkesztői és gazdasági függetlenséget biztosítja és a Heves Megyei Hírlap szerkesztősége hozzá akar járulni ahhoz, hogy hazánk folytathassa útját egy stabil, szociális piac- gazdasággal rendelkező demokrácia felé! Ez az új partnerkapcsolat mindenekelőtt Önöknek, kedves Olvasók, előnyös. A jövőben még gyorsabban, még időszerűbb információkkal látjuk el majd Önöket, és egy igényesebb és terjedelmesebb helyi újságot ajánlunk fel. A Springer-konszem rendelkezésünkre bocsátja az újság korszerűsítéséhez szükséges jelentős beruházási összeget, hogy ezzel is felvértezze magát a szabad médiapiacon várható kemény harchoz. A szerkesztőség és kiadó hangot ad reményének, hogy a továbbiakban is hűséges partnereink maradnak. Bizalmuk segítséget jelent, és arra sarkall, hogy továbbhaladjunk a megkezdett úton. A Szerkesztőség és Kiadó Nem munkaszüneti nap az idén április 4-e. A Munka törvénykönyve végrehajtásáról szóló MT-rendelet módosítása értelmében munkaszüneti napok ezentúl: újév (január 1-je), nemzeti ünnep (március 15-e), húsvéthétfő, munka ünnepe (május 1-je), alkotmány ünnepe (augusztus 20-a), a köztársaság kikiáltásának napja (október 23- a), karácsony két napja (december 25-e, 26-a). A március 15-e körüli munkarend-módosítás után tehát a következő munkanap-áthelyezés április 28-án lesz, amikor szombaton munkanap szerint dolgoznak a legtöbb helyen. Az április 30-ai hétfő viszont szabadnap lesz, így hosszabb pihenésre nyílik lehetőség. Munkaszüneti nap körüli módosítás még, hogy december 22-én, szombaton munkanap, december 24-én, hétfőn szabadnap, december 29-én, szombaton munkanap, december 31-én, hétfőn szabadnap lesz. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése nem vonatkozik a mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek, valamint a folyamatosan, illetve a munkaszüneti napokon is üzemelő munkahelyekre. Eltérésre adhatnak engedélyt az ágazati miniszterek, a lakossági ellátást, szolgáltatást végző, általánostól eltérő munkaidő- beosztással dolgozóknak, az ÁBMH-val, az illetékes szak- szervezettel, az országos érdek- képviseleti szervezettel egyetértésben. Április 4-e munkanap
