Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-03 / 1. szám

HEVES MEGYEI I. évfolyam, 1. szám ÁRA: 1990. április 3., kedd 4,30 FORINT | Németh Miklós levele Helmut Kohlnak Németh Miklós miniszterel­nök hétfőn levélben üdvözölte Helmut Kohlt, a Német Szövet­ségi Köztársaság kancellárját 60. születésnapja alkalmából. A le­vélben a magyar kormányfő mél­tatja Helmut Kohl tevékenysé­gét, és köszönetét fejezi ki Hel­mut Kohlnak azért a fáradhatat­lan munkáért, amelyet az orszá­gaink közötti együttműködés fejlesztése érdekében végzett és végez, tevékenyen támogatva a magyarországi demokratikus át­alakulást. Megtárgyalták kor­mányfőnk kérését Az Alkotmány- bíróság határozata megfelleb­bezhetetlen Az Alkotmánybíróság hétfő dél­előtti teljes ülésén megtárgyalta Né­meth Miklós miniszterelnöknek az Alkotmánybírósághoz intézett leve­lét, amelyben a kamatadó tárgyában hozott alkotmánybírósági határozat felülvizsgálatát kérte. A testület a kö­vetkező döntést hozta: az Alkot­mánybíróságról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíró­sághatározatai véglegesek, azok ellen fellebbezésnek nincs helye. A törvény általános szabályai értelmében az al­kotmánysértőjogszabály akkor veszti hatályát, ha az alkotmánysértést meg­állapító határozat a Magyar Közlöny­ben megjelenik. Az Alkotmánybíró­ság nem látott elég okot arra, hogy a törvénynek a megsemmisítés idő­pontjára vonatkozó szabályától eltér­jen. Nyilatkozatban sürgetik, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait Francia nemzetgyűlési képviselők — Erdélyről A francia nemzetgyűlés fran­cia — magyar baráti csoportja nyilatkozatban sürgeti, hogy Ro­mániában tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait, az etnikai pluralizmust. A csoport vélemé­nye szerint ez a feltétele annak, hogy Románia megnyíljon a de­mokrácia és Európa számára. René Drouin képviselő, a ba­ráti csoport elnöke a csoport ne­vében kiadott nyilatkozatában rendkívüli súlyosságúnak minő­síti a Marosvásárhelyen történte­ket, emlékeztetve arra, hogy az erdélyi magyar kisebbség a Cea- usescu-rezsim idején is sokat szenvedett. „Az ilyen jellegű fej­lemények megváltoztathatják a demokratikus fejlődés irányát Romániában” — hangoztatja az állásfoglalás, amely elítéli a gyű­lölet megnyilvánulásait, és egy­más iránti türelemre, párbeszéd­re hívja fel az érintetteket. Egyet­értését fejezi ki a magyar politiai pártok nyilatkozatával. Amot úr rokonszenve kísérte a szerkesztőség vállalkozását A Német Szövetségi Köztársaság nagykövete Egerben A körülményeknek megfele­lően szívélyes és kötetlen volt az a fogadtatás, amellyel a megye és város politikai és gazdasági veze­tői üdvözölték dr. Alexszander Arno/NSZK nagykövetet és Jó­zef Aufricht követségi első tit­kárt, akik tegnap délelőtt érkez­tek megyeszékhelyünkre. A kedves vendégeket Maróti Sándor, Heves Megye Tanácsa általános elnökhelyettese üdvö­zölte először. A megyei tanácson egy rövid beszélgetést követően megnézték azt az idegenforgalmi ismeretterjesztő filmet, amely ta­valy készült német és angol nyel­ven. így nemcsak a történelmi és népművészeti nevezetességek­ről, de a megye legújabb létesít­ményeiről is áttekintést kaphat­tak. A városi tanácson Békési Jó­zsef általános elnökhelyettes be­szélt a megyeszékhely helyzeté­ről, gondjairól és változásairól. Egyebek mellett a választások ideje alatt kialakult politikai hangulatról is szó esett. Amot urat természetesen élénken ér­dekelte, hogy eleddig milyen nyugatnémet — magyar gazda­sági és kulturális együttműkö­dést építettek ki régiónkban. Bé­kési József beszámolt az Esslin­gen am Neckar nyugatnémet iparvárossal kialakított testvér- városi kapcsolatról, amely azon­ban egyelőre még csak nagy le­hetőség Eger számára. Bár a né­met üzletemberek szívesen be­fektetnének, úgy néz ki, a foga­dókészségünk egyelőre nem tel­jes. A helyhatósági választások után több mint valószínű, válto­zik a helyzet. A belvárosban tett séta alkalmat adott arra, hogy megkérdezzük a nagykövetet. Miért esett a választása most ép­pen Egerre? Elmondta, hogy egy éve van hazánkban, s sorra láto­gatja a megyéket. Legelőször Baranyában járt a német ajkú nemzetiségek miatt is, de volt már Tolnában, Borsodban, s most végre első ízben Hevesben. Természetesen igyekszik nyo­mon követni az alakuló német — magyar gazdasági kapcsolatokat régiónkban is. A városnézés alkalmat adott a vendégeknek arra is, hogy a va­lóságban is megtapasztalják: Eger nyüzsgő iskolaváros. A pa­pírgyűjtő kisdiákok egy kis időre útját is állták a vendégeknek és kísérőiknek. Ezzel kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: az ő hazájában is „nagy kultusza van a papírgyűjtésnek”, és takaré­kosságból és természetvédelmi megfontolásból minisztériu­mokban is az „újra felhasznált” szürke színű papírok vannak for­galomban. A műemlékek történelmi ne­vezetessége mellett sok minden­re kiteijedt a vendégek figyelme. Bekukkantottak a piacra is. Az Ifjúsági Házban járva pedig Ar- not úr megjegyezte, náluk aligha lehetne ilyen rendben és tisztán tartani azt a helyet, ahol a fiata­lok megfordulnak. Az ebédet az éppen ma két- esztendős HBH-sörözőben köl­tötték el, s így alkalmuk volt megnézni a sorfejtést is. Ebéd után lapunk szerkesztőségét ke­resték fel. Egy olyan, kollektí­vánk számára történelmi pilla­natban érkeztek, amikor már a Heves Megyei Népújság volt dol­gozói a Heves Megyei Hírlapot szerkesztették. A rangos vendé­geket Kaposi Levente főszer­kesztő tájékoztatta a megyei lap munkájáról, s arról az elhatáro­zásról, amely mostantól fogva ezt a közösséget az Axel Springer céghez köti. Utalt arra, hogy ez egy hosszabb folyamat eredmé­nye, s egyben biztosítéka annak, hogy a jövőben pártoktól és poli­tikai érdekektől függetlenül mű­ködhessen a megyei sajtó. A nagykövet úr élénken érdeklő- (Folytatás a 2. oldalon) A látogatás pillanatai... (Fotó: Szántó György) Döntő lépés a függetlenséghez Kedves Olvasók! Biztosan meglepődtek és csodálkoztak, talán kicsit irritálta is Önöket az, amikor ma reggel megszokott újságjukat kézbe vették. Az évek óta oly megszokott címlap és lapcím megvál­tozott. Természetes a kérdés: mi történt? Mi lehet e mögött? Az „én újságom” ez egyáltalán? Ezt az érthető bizonytalansá­got szeretnénk eloszlatni, jogosan. Felmerült kérdéseiket megválaszolni, és egyúttal bevonnánk Önöket az együttgon­dolkodás folyamatába, hogyan lehetne a legjobban megfelel­ni egy nyitott, liberális sajtópiac követelményeinek, az Önök érdekében is biztosítva ezáltal újságuk jövőjét egy demokrati­kus Magyarországon. A változtatás nem csupán divatot követő játszadozás, vá­lasztóvíz ez egy újság történetében. Nem a régi újság öltött új ruhát, egy újonnan alapított újság van a kezükben. Az újjáala- pítás az első, ám döntő lépés a függetlenséghez azon az úton, amely nélkül az újság léte és fennmaradása szabad és demok­ratikus berendezkedésű országban nehezen lenne elképzelhe­tő. Más demokráciák tapasztalataiból tudjuk, hogy bármilyen irányú párt vagy állam, illetve kormánytól függőségben lévő újság az ő befolyásuk alatt áll, így az olvasók bizalmát elnyerni vagy megtartani nem képes. Ez a bizalom sokat jelent nekünk, hiszen az újságot nem magunknak, hanem Önöknek csináljuk, Kedves Olvasó! Elő­ítélettől mentes, az igazságnak megfelelő információt aka­runk írni az eseményekről és hátterükről, megvilágítani az ösz- szefüggéseket, bemutatni a fejlődés perspektíváit, hogy ezzel megkönnyítsük tájékozódásukat és véleményalkotásukat. Az információ- és véleményszabadság, mely végre hazánk­ban is megvalósult, kötelez minket: államunkhoz és alkotmá­nyához lojálisán viszonyulunk, viselkedésünk nem igazítjuk pártokhoz, pártatlanok vagyunk, érdekeiktől függetlenek, és senkinek nem vagyunk a szócsöve. Meggyőződésünk: lapunk így lehet igazán azoké, akiknek szól, az olvasóké. S persze világos számunkra, hogy csak akkor járhatunk si­kerrel a függetlenség útján, ha olyan partnerrel lépünk szövet­ségre, aki mindig is fellépett ezért a kiadói és újságírói alapel­vért, aszerint cselekedett, hogy ezzel is elősegítse sikerét; szá­munkra ő különösen bizalomra méltó szaktanácsadó. Magyarország legutóbbi évtizedei sajnálatos módon azt eredményezték, hogy itthon elég nehezen lehet olyan partnert találni, aki az emh'tett alapelveket képviselheti, valamint a szükséges kiadói tapasztalat birtokában van, hogy ezáltal ga­rantálja újságunk szerkesztési és gazdasági függetlenségét és szabadságát. Ezért örülünk, hogy mától a budapesti Axel Springer la­punk kiadója. A budapesti Springer magyar vállalat, amely­ben a német Axel Springer Verlag Berlin vegyes vállalati part­nerként a részvények nagyobb részének tulajdonosa, élén azonban magyar ügyvezető igazgató áll. A Springer-konszern az európai földrész legnagyobb és legjelentősebb „médiaház”-ainak egyike, ahol újságok és fo­lyóiratok (regionális és határokat átlépők) jelennek meg igen nagy számban, különös tekintettel a rádió és televízió program- újságjaira. Az itt dolgozó szerkesztők és újságírók száma majd 1600, őket a következő mottó vezérli munkájukban: „A mi árunk az élő szó.” A kiadó erősen érdekelt a magán rádiós és televíziós társa­ságok tevékenységében, mind külföldön és belföldön, ami a külföldet illeti, főleg európai kapcsolatokban vállalt kötele­zettségeket. Új partnerünk alapításától fogva, azaz már jó negyven éve, a néhány éve elhunyt Axel Springer kiadói hitvallását érzi sa­játjának: A szabad és demokratikus rend, és különös tekintettel a saj­tó- és véleményszabadság védelmét. A szociális piacgazdaság védelmét. A politikai totalitarizmus minden formája elleni harcot. Ez a kiadói és újságírói meggyőződés lesz a jövőben is mun­kánk alapja. Az Axel Springer Budapest kiadó, amely újsá­gunknak a szerkesztői és gazdasági függetlenséget biztosítja és a Heves Megyei Hírlap szerkesztősége hozzá akar járulni ah­hoz, hogy hazánk folytathassa útját egy stabil, szociális piac- gazdasággal rendelkező demokrácia felé! Ez az új partnerkapcsolat mindenekelőtt Önöknek, kedves Olvasók, előnyös. A jövőben még gyorsabban, még idősze­rűbb információkkal látjuk el majd Önöket, és egy igényesebb és terjedelmesebb helyi újságot ajánlunk fel. A Springer-konszem rendelkezésünkre bocsátja az újság korszerűsítéséhez szükséges jelentős beruházási összeget, hogy ezzel is felvértezze magát a szabad médiapiacon várható kemény harchoz. A szerkesztőség és kiadó hangot ad reményének, hogy a to­vábbiakban is hűséges partnereink maradnak. Bizalmuk se­gítséget jelent, és arra sarkall, hogy továbbhaladjunk a meg­kezdett úton. A Szerkesztőség és Kiadó Nem munkaszüneti nap az idén április 4-e. A Munka tör­vénykönyve végrehajtásáról szó­ló MT-rendelet módosítása ér­telmében munkaszüneti napok ezentúl: újév (január 1-je), nem­zeti ünnep (március 15-e), hús­véthétfő, munka ünnepe (május 1-je), alkotmány ünnepe (au­gusztus 20-a), a köztársaság ki­kiáltásának napja (október 23- a), karácsony két napja (decem­ber 25-e, 26-a). A március 15-e körüli munka­rend-módosítás után tehát a kö­vetkező munkanap-áthelyezés április 28-án lesz, amikor szom­baton munkanap szerint dolgoz­nak a legtöbb helyen. Az április 30-ai hétfő viszont szabadnap lesz, így hosszabb pihenésre nyí­lik lehetőség. Munkaszüneti nap körüli módosítás még, hogy de­cember 22-én, szombaton mun­kanap, december 24-én, hétfőn szabadnap, december 29-én, szombaton munkanap, decem­ber 31-én, hétfőn szabadnap lesz. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése nem vonatkozik a mezőgazdasá­gi, a halászati termelőszövetke­zetek, a mezőgazdasági szakszö­vetkezetek, valamint a folyama­tosan, illetve a munkaszüneti na­pokon is üzemelő munkahelyek­re. Eltérésre adhatnak engedélyt az ágazati miniszterek, a lakos­sági ellátást, szolgáltatást végző, általánostól eltérő munkaidő- beosztással dolgozóknak, az ÁBMH-val, az illetékes szak- szervezettel, az országos érdek- képviseleti szervezettel egyetér­tésben. Április 4-e munkanap

Next

/
Thumbnails
Contents