Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-07 / 5. szám
Hírlap, 1990. április 7., szombat Hírlap-HÉTVÉGE A komputer nem tud sakkozni... Az agy működése A „gondolkodó anyag” tárháza, az idegsejt. A gúla, az orsó és a csillag alakú sejtek felfogják és továbbítják a hozzájuk érkező jeleket „Erős a kísértés, hogy azt állítsuk: az emberi agy olyan, mint egy bonyolult komputer. Mégis jobb, ha ellenállunk, mert az agy működését egyáltalán nem hasonlíthatjuk egy komputeréhez” — állítja az 1972-ben orvosi No- bel-dijjal jutalmazott amerikai tudós, Gerald Edelmann. A „gondolkodó anyag” egyik legtekintélyesebb kutatója szerint a kísértés azzal magyarázható, hogy a felületes szemlélő több hasonlóságot is felfedezhet az agy és a komputer között. Ha például az agyat figyeljük, úgy tűnik, mintha finom szálak, kábelek indulnának ki az idegsejtekből, a neuronokból, és kötnék az egyik ideget a másikhoz. Az agy elektromos tevékenységet is kifejt, villamosáramot gerjeszt, akkor miért ne gondolhatnánk, hogy egyfajta nedves félvezetőről van szó? Edelmann szerint a hasonlat azért sántít, mert ha erős nagyításban vizsgáljuk az agy valóságos anatómiáját, világosan kitűnik, hogy az inkább sűrű aljnövényzethez, vagy őserdei liándzsungelhez hasonlítható, semmint egy komputerhez. Ha az emberi anatómiát követnénk, nem építhetnénk két azonos számítógépet, mint ahogy a természetben sem találunk két ugyanolyan agyat — véli Edelmann professzor, aki jelenleg d New York-i Rockefeller egyetem Idegtudományi Intézetét vezeti. „Az evolúció szempontjából kétségkívül meghatározott és rendkívül fontos szerepe lehet ennek a változékonyságnak” — magyarázza az amerikai kutató. De mielőtt megvizsgálnánk, hogy mi is lehet ez a funkció, álljunk meg egy pillanatra! Elég bonyolult dolog megtanulni valamit, mégis egy gyerek, mielőtt iskolába kezdene járni, már képes arra, hogy a valóság tárgyait kategóriákba sorolja. A kérdés az, hogyan lehetséges, hogy egy emberi lény az érzékein és az észlelésein keresztül fel tudja osztani a világot tárgyakra, mozgásokra és tárgycsoportokra, mielőtt megismerné a világ dolgait jelölő szavakat. Ha elfogadjuk, hogy a világot több, egymástól eltérő módon lehet felosztani aszerint, hogy az élet során mire van szükség, és azt, hogy az emberi agy rendkívüli változékonyságra képes, akkor kezdjük megérteni, miképpen működik a „gondolkodó anyag”. Edelmann feltételezése szerint szoros összefüggés létezik a között, amit az egyén lát vagy hall (ahogy egy tárgyat érzékel) és amilyen variáció megjelenik az agyában. Az amerikai tudós úgy véli, hogy bizonyos variációkombinációk gyakrabban fordulnak elő, mint mások, mert fontqsabbnak bizonyulnak az életben maradás szempontjából. Ez gyakorilatilag a neuro- darwinizmus kiindulópontja. A tudós nevéhez fűződő elmélet szerint az agyfunkciókat darwini rendszerként lehet felfogni. Eszerint a változékonyság nem biológiai véletlen, hanem nélkülözhetetlen alapja annak, hogy az élőlény alkalmazkodni tudjon a változó környezet diktálta körülményekhez. Az agy azért sem hasonlít a komputerhez, mert ez utóbbi logikai folyamatokat követve működik. S annak ellenére, hogy a logika széles körben alkalmazható mind a matematikában, mint a bírósági ítéletekben, mégsem ez a fő elv, amely köré a világ szerveződik. A logikánál fontosabb dolgok is vannak — állítja Edelmann. A tudományt sem köti gúzsba a logika. Ha így lenne — állítja a tudós —, nem lenne szükségünk laboratóriumokra, hanem csak komputerekre. Mindig történik valami a tudományos kutatásban, amit logikusan nem tudunk elképzelni. Az evolúció nem követi a logikát, s a kreativitás is távol áll tőle. Ahhoz azonban, hogy egy komputer működni tudjon, logikára és hatékony lépéssorozatokra van szükség. Amikor például a gép sakkozik, valójában nem tesz mást, mint hogy összefoglalja az emberi tapasztalatokból származó szabályokat. „Feltételezhetjük — mondja a tudós —, hogy létre tudnánk hozni olyan komputert, amely a rendkívüli gyorsaságnak köszönhetően képes lenne legyőzni egy nagymestert. De nem a gép találja ki a szabályokat.” Szóval a komputer nem tud sakkozni. Erdősi Lilian Csúsztatás Napjainkban egyre gyakrabban hallhatjuk és olvashatjuk a címbeli szóalakot. A divatszóvá válás útján egyre világosabbá válik, hogy a jelentésváltozás sajátosjelenségéről is árulkodó megnevezés olyan szerepkört vállal magára, amellyel érzékelni és ér- telmesíteni vagyunk képesek közéleti és politikai életünk egészen sajátos és időszerű eseményeinek, megnyilvánulásainak többértelmű célzásokkal terhelt változásait. ’’Hétköznapi” jelentésében a csúsztat és a csúsztatás szavak elsősorban arra utalnak, hogy óvatosan és titkon belehelyezünk valakinek a zsebébe pénzt vagy értéktárgyat. Arany János e versrészlete is erre utal: „Nyomatékéül egy tallért dob/ Az igazság mérlegébe,/Mit a bíró csúsztat a jobb oldalon levő zsebébe”. Közkeletűvé vált a csúsztat és csúsztatás új, átvitt értelmű jelentésének szerepvállalása, amelyről ezek a szövegrészietek tanúskodnak: Egy napot csúsztat, késő estig dolgozott, mert csúsztatott. Ez a jelentésváltozat erre az új valóságháttérre utal: a dolgozó munkaidejéből valamennyit eltérő időpontra helyez, illetőleg a korábban teljesített túlórák időtartamának megfelelő munkaidőre szabadságot vesz ki. A sajtó hasábjain, a rádió és televízió adásaiban legújabban feltűnő gyakorisággal elsősorban a zavarkeltés célzatával új je- lentésámyalattal vállal közlő kifejező szerepet a csúsztatás nyelvi forma. A kritika és az önkritika, az elítélő rosszallás, a gunyo- rossággal terhelt viselkedésformák húzódnak meg a háttérben ennek a sajátosan új jelentésátvitelnek oly gyakori jelentkezésében. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben találkozunk az átvitt értelmű csúsztatás szóforma felhasználásával, arról alábbi példatárunk bizonykodik: „Egyre inkább eldurvul a hangnem, ám az aljas szó kimondása mellett elszaporodnak a ferdítések, a csúsztatások, a valótlan állítások.” (Magyar Nemzet. 1990.febr.13.). — „Az interpellációra adott válasz- szal nem értek egyet, miután abban némi csúsztatást érzek” (Népújság, 1990.febr.24.). — „Hosszú évek óta nem tapasztalok magam körül ”elkenő előítéletet, vagy céltudatos csúsztatást” (Magyar Nemzet, 1990.márc.ll.). — „A pártállam lebontásában az elmúlt másfél évben több tényező erősítette fel egymást. Ám, ez nem ment fel a későbbi sommás ítéletek, tévedések és csúsztatások alól” (Magyar Nemzet, 1990.márc.l3.. — „Ez is előre kitervelt csúsztatás” ?! (Magyar Hírlap, 1990.márc.3.). — „Tudjuk, ki csúsztatott, mondjuk hazudott éveken át gazdasági kérdésekben” (Televízió: Választási vitaműsor, 1990.márc.9.). Az idézett szövegrészietek is tanúsítják, milyen gazdag és változatos jelentésámyalatok érzékelésére vált alkalmassá a csúsztatás szavunk. Politikusaink szócsatájában, mindennapi vitáinkban, érveléseinkben jelentkező csúsztatások nagy nyelvhasználati ívet fognak át, az enyhébb ravaszság, megtévesztés, csalafin- íasűgjelentésámyalatoktól a nagyobb fokú és szándékosan cél- zatos csalásig, hazugságig, az alattomos szédelgésig, a fondorlatos svihákságig. A félrevezetés, a becsapás, a megtévesztés, az álnokság, a rafinéria, a fifika, a fortély, az ámítás legtöbbször kioktató hangnemben mindennapi nemkívánatos jelenség és gyakorlat nyelvhasználatunkban. De a csúsztatás szó mintha egyedül vállalná magára e felsorakoztatott nyelvhasználati és magatartásbeli módok és formák kifejezését. Helyesebb lenne, ha a jelentésbeli változatok sem szorulnának háttérbe, s így színesebb, kifejezőbb lenne beszédünk, szó- és nyelvhasználatunk. Dr. Bakos József „Jégakkumulátor” Egy japán cég új típusú víz- és jégtárolórendszert fejlesztett ki. Ez azért előnyösebb, mint a csupán hideg vizet keringető hűtő- rendszer, mert a házak helyiségeit nappal az olcsó éjszakai áram termelte jéggel hűthetik. A rendszer jéggyártó egységében a jég éjjelente folyamatosan táblaalakban képződik. Amikor a táblák kellően vastaggá híztak, önműködően a törőegységbe kerülnek, ahol is felmorzsolják őket. A jégmorzsákat a szállítóegység juttatja a részben vízzel töltött tárolóba. Minthogy az ösz- szetört jégnek nagy a felülete, nappal gyorsan elolvad, s a belőle keletkező víz azonnal belefolyik a ház hűtőhálózatainak a csöveibe. Ez a rendszer a folyamatosan hűtött vizet keringtető- nél olcsóbb, kevesebb helyet foglal el, azonkívül a teljesítménye is megfelelő: benne óránként 346 kilogramm jég keletkezik, s óránkénti hűtőteljesítménye 163 megajoule. A nagy vonzerő Az a legújabb felfedezés, hogy a mi térrészünkben lévő valamennyi galaxis az égbolt azonos pontja felé száguld, alaposan meghökkentette a csillagászokat. Az ilyen erős, helyi áramok eddig ismeretlenek voltak a kozmosz tengerében. A legújabb elemzés arra vall, hogy a gálaxi- sok rendkívüli koncentrációja vonzza őket — és ez a tízezer Tej- útrendszerrel egyenértékű tömeg 150-300 millió fényévnyire van tőlünk. Ez az eddig ismert legnagyobb szerkezet az univerzumban — álh'tja Alan Dressier amerikai csillagász, „Nagy Vonzerőnek” elnevezve a most felfedezett galaxis-csoportosulást. A Centaurus halmaz mögött elhelyezkedő gigantikus konglome- ráció a déli égbolt jelentős részét elfoglalja. Főként spirálgalaxisokból áll, legalább 200 millió fényév széles és fele ilyen vastag. Legalább tízezerbillió Nap tömegével egyenértékű a tömege — harmincszor több, mint a helyi galaxishalmazé. Sajnos, a Tejútrendszer porsávja elfedi előlünk, így nincs mód színképelemzéses vizsgálatáfa. Most megpróbálják feltérképezni, hogy miként befolyásolja még szuperhalmazok és galaxishalmazok mozgását. Ezek a kutatások hozzásegíthetnek az univerzum anyagsűrűségének új felbecsüléséhez, és annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy nyitott vagy zárt-e az univerzum. Hűtősapka — hajhullás ellen Bizonyos gyógyszerektől, például azoktól, amelyeket a daganatos betegeknek adnak, mellékhatásként ki szokott hullani a betegek haja. Ezt a lélektanilag nyomasztó hajhullást lassíthatja vagy meg is állíthatja az Angliában kifejlesztett hűtősapka. A fejbőr hűtését egy londoni kórházban ötven betegen próbálták ki, 88 százalékos sikerrel. Kétséges azonban, hogy a fejbőr hűtése alkalmazható-e például olyan betegen, akinek a gyógyszerek a petefészke vagy a tüdeje, illetőleg a melle megbetegedését gyógyítják. Határozottan nem ajánlják akkor, ha a gyógyszeres kezeléstől a teljes gyógyulás várható, mivel a hűtés esetleg tartósítja a koponyában keletkező áttéteket, s azok a hűtés abbahagyása után buijánozni kezdhetnek. Az, hogy ilyen veszély csakugyan fenyeget-e, még nincs bizonyítva, de megléte elvileg nem zárható ki. A hűtősapka hamar hűthető le 30 Celsius-fokról mínusz 10 Cel- sius-fokra, s a hőfoka + 0,5 Cel- sius-fokos pontossággal állítható be. A sapka biztonságos, könnyű és nem kényelmetlen. Ez azért fontos, mert vele a kezelés olykor több óráig is eltart. Anyakoca-robot Egyszerre nyolc malacot szoptató robotberendezést szerkesztettek Kanadában. A szoptatást számítógép vezérli. A szoptatás megkezdésekor kikapcsolódik, befejezésekor újra bekapcsolódik a világítás. A malacok 40 százaléka a robotot választotta, ha lehetővé tették, hogy az anyakoca vagy a robotberendezés között választhassanak. Az új kanadai robotnak főként akkor vehetik hasznát, ha az anyakoca az ellés után elpusztul vagy megbetegszik. Az erdőirtások és az eső Egy brit-brazil közös kutatási program során az Amazonas medencéjében azt tapasztalták, hogy eső idején a víz egy része azonnal visszapárolog a légkörbe, fokozva ezáltal annak pára- tartalmát, és elősegítve a későbbi újabb esők kialakulását. Ez az azonnali visszapárolgás a trópusi esőerdőből 10-20 százalékkal több, mint az irtásterületekről. E mérési eredmény alapján azt igyekeznek felbecsülni, hogy miképp hatnak majd ki a trópusi övezetek nagymértékű erdőirtásai az éghajlat világméretű változásaira. Ellesett beszélgetés: — Szívem, holnap lesz a házassági évfordulónk. Levágjak egy csirkét? A félj válaszát lásd a vízsz. 1. és függ. 16. sz. sorokban. Vízszintes: 1. A férj válaszának első része (zárt betűk: R, T, E, L) 14. Francia kikötőváros a Doveri szorosnál 15. Titokban megtanulták 16. Valaminél alacsonyabban 18. Női név 19. Mély, zsongó hangot adó 20. Hibázik 22. Skandináv férfinév 23. Római szám és ennek tízszerese 24. Arab fiúnév 25. Irányít 27. ... Ferrer (színész) 28. Csók páratlan hangzói 29. Oltalmazás 30. Balkezes 31. Masírozik 32. Keszegféle hal 33. Színlel, tettet 35. Becézett női név 36. Jelfogók 37. Produkciókra épülő rendezvény jelzője 39. Fűrészes élű maláji tőr 40. A személyetekkel 41. Réni- um 42. Fizikai képesség 44. Masinák 45. Magyar Államvasutak 46. Szintén ne 47. Virágos mező 49. Szintén nem 50. Jugoszláv aprópénz 51. Lovaglásra használt ló 53. Pástétommal töltött kelt tészta 54. Váratlanul rajtaütnek 57. Goethe személyneve 58. Te és ő Függőleges: 1. Urán és szén 2. Szerszámmal forgácsleválasztást végző 3. Dunakeszihez csatolt község lakója 4. Agresszív katonai tömb 5. Kicsodát 6. Kötőszó 7. A mélybe 8. Princípium 9. A történetírás görög múzsája 10. A közvetlen közelébe 11. Tudásanyag — régiesen 12. Görög betű 13. Francia sziget 16 .Az idézet folytatása (zárt betűk: S, E, M, T) 17. Vélemény 20. Mértéktelenül iszik 21. Emberlakta hely 23. A magot földbejuttatják 25. Gyűjtőerek 26.... Aviv (Izrael legnagyobb városa) 27. Operaénekes (György) 29. Mag földbe juttatása 30. Lábfej része 31. Környezet 32. Színművésznő (Kati) 34. Melyik irányba 35. Vallásos tisztelettel övezett tárgy a természeti népeknél 37. Összeadáskor használt szó 38. Udvart takarít 41. Valakire meglepetésszerűen támad 43. Kihúzott vizsgakérdés 45. A francia forradalom vezér- egyénisége volt 47. Golyót röpít feléje 48. A siker megnyilvánulása 50. Apró tollpehely 51. Magyarország és Görögország gk- jele 52. Ő — németül 53. Polonium és hidrogén 55. Tojás — németül 56. Kilométer, röv. 57. Indulatszó (Ford.) Báthory Attila Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A jó cél elérhető cél. Nem a nyelv felelős azért, ha az emberek nem értik meg egymást. A helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyv- utalványt, amit postán küldünk el: Gócza Tibor (Erk), Helli Vik- torné (Egerszalók), Szabó Tibor (Miskolc), Csiffáry Tamásné (Eger) és Barta Lászlóné (Eger). Gratulálunk! Tudományos kishírek
