Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-02 / 77. szám

RAKTÁR ÜZLET EGER, LENIN UT 136. NYITVA: HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG *1 OKAIUL 13 UKAib itLtruiv NÉ PÚJSÁG, 1990. április 2., hétfő PF 33. 5. h ? H H P.J. Hosszúra sikerült leveléből a nyitó gondolatot adjuk közre: „A Népújság március 5-i számá­nak első oldalán örömmel talál­koztam Eger régi címerével. Kár, hogy a számomra nem elfogad­ható második változatot is oda­tették. Az eredeti címer csodála­tos hangulatával, optimizmust és erőt sugároz, az impozáns pajzs­ban lévő motívumok életerőtől duzzadnak, jól komponáltak, azokon sem elrajzolással, sem rosszul értelmezéssel nem talál­kozunk. Az Unicornis a második válto­zaton egy kutyafejű, sunyifülű, tehénnyakú, a farából és ágyéká­ból kinövő bástyával, a bástyafal vonala mintha a farkát rögzítené. Mivel ez a valami térben áll, te­hát előbb mint a várfal, így a le­vegőben kalimpál a lábaival. Úgy gondolom senkinek sincs joga Eger régi címeréből gúnyt űzni, inkább ennek az ereklyé­nek a megbecsülésén kellene fá­radoznunk. Nekem a címer em­beri tudatot őriz, belőle gondo- lat-szépség-művészet árad. ” Úgy hisszük, hogy az utolsó három szóért írta le egyébként egri vonatkozású művészettörté­neti kitérőkkel gazdagon illuszt­rált levelét. Mi is azon a vélemé­nyen vagyunk, hogy az alkotá­son, amely a nemzet és az ember tudatát jól hordozza, amelyben a gondolat, a szépség, művészet eggyéötvözötten jelenik meg, ott nincs okunk másítani.Nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt, a nem lényegtelen körülményt, ál­lapotot sem, amelyben jelenleg él az ország, ahogyan a magyar társadalom éppen megéli min­dennapjait. Múlt és jelen ekkora törésvonalon ritkán vánszorgott át az utolsó évszázadban, mint éppen napjainkban. És az embe­ri tudat nagyon érzékeny valami. Jó, hogy út erről a kérdésről. Sz.J. Gondolatainak, érzelmeinek, jogos vagy jogosnak vélt felhá­borodásának lényegét a nyilvá­nosság elé kívánkozó írásának első része tartalmazza: „ Az 1990. március 20-i Népújságban „Vissza a feladónak” című írásu­kat olvasva azon kezdtem medi­tálni, vajon lehetséges volna-e mindez az áta-bota politikai ösz- sze-visszaság, ez a féktelen ver- didktek ismételgetése, ha nálunk valóban a jogállamiság rendszere létezne, érvényesülne, amiről a jelenlegi rezsim vezetői oly fenn­hangon szónokolnak, s úgy tűnik még büszkék is az általuk megte­remtett állítólagos szabadságra, amely valójában nem egyéb, mint a szélsőségesek szabados­sága s mindehhez statisztálnak a szocialista hatóságok. A szélsőséges elemek az or­szágban félelem nélkül döntö­gethetnek szobrokat, lecserél­hetnek utcanévtáblákat anélkül, hogy a hajuk szála is meggörbül­ne. S a hatóságok — talán-talán szégyenkezve — félszemüket be- húnyva még csak annyit sem tesznek, hogy ejnye-ejnye drága honfitársak — jogállamban élünk, vagy nem?” Felsorolja a Lenin-szobrot, a Népkert közepéről „Ivánt”, a ta­nácsköztársasági emlékművet és von egy olyan párhuzamot is, hogy a Kossuth szobra Washing­tonban nem teszi magyarrá Amerikát. Az ön gondolatmenetében azonban akad egy kis csúsztatás. A választások előtt pár nappal már úgy beszélt a ma még hata­lom nélkül létező pártokról, tár­sadalmi szervezetekről, mint akik már mindenért felelősek, többek között azért is, hogy a szobrokat döntögetik. Itt van még az egész államigazgatási struktúra, a jog és a rend megvé­dése azok kötelessége, akik ed­digi megbízatásukat negyven év parancsnokaitól kapták. Egyéb­ként: az erőszakos cselekmé­nyeknek mi sem vagyunk hívei, mert erőre erő szokott felelni, ha a jog nem érvényesül. Áremelés és tisztességes haszon Megszoktuk már, hogy min­den áremelés indokolásánál nyo­matékosan kihangsúlyozzák, hogy elkerülhetetlen, mert a régi ár nem fedezi a vállalat költsége­it, nincs biztosítva a talpon mara­dáshoz szükséges és tisztességes nyereség. Pontos számításokkal bizonyítják az elkerülhetetlen emelés mértékét. Az üzletek pol­cain, a raktárakban rohamosan növekszik az eladhatatlan kész­letek mennyisége, de nem való­színű, hogy a vásárlói magatartás kiszámíthatatlansága miatt. Az okosok összeülnek, meg­tárgyalják a tennivalókat és dön­tenek: termékbemutatókat kell szervezni ingyenes kóstolókkal. Azonnal lépjen működésbe a reklám és a szervezési gépezet. A költség most nem nagyon érde­kes! Hirdessük meg az engedmé­nyes vásárt, „amíg a készlet tart”. A gyorsan romló áruféleségek­ből készítsünk ingyenes egység- csomagokat a szegényeknek. Aztán a felelős vezetők tudatják a lakossággal, hogy az akcióik hány forint megtakarítást ered­ményeztek a lakosságnak. Jog­gá^?) váiják el a lakosságtól, hogy jótékony akcióikat megfe­lelő képpen méltányolják, mert ismét bebizonyították hogy a fo­gyasztókat szolgálják. Sértő az, hogy a lakosság egy része rosszindulatúan feltételezi; ezeknek az akcióknak a költsé­geit, illetve veszteségeit beépítik az árkalkulációkba, vagy beke­rülnek az önköltségszámításba, majd egy újabb áremelés szüksé­gességét igazoló „ elkerülhetet­len” tényezőként szerepelnek a tiszteséges nyereségek és a tal- ponmaradást biztosító újabb ár- kalkulációkban. Hiába! Ez az árspirál elkerülhetetlen velejáró­ja! A vevők magatartását tudo­mányos ívek és számítógépek nélkül egyszerűen a vásárló ereje befolyásolja. Ezen kár lenne vi­tatkozni. A másik oldalon vi­szont nem ártana elgondolkozni azon, hogy jó-e a kereskedelmi politikánk, megfelelő-e a felvá­sárlás az értékesítés kialakított rendje és szervezete, nem lehet- ne-e más módon is elérni a fo­gyasztók ellátására hivatott szer­vezetek tisztességes nyereségét, ami a talpon maradásukat bizto­sítja. Akik talpon akarnak maradni jól vigyázzanak arra, hogy agyon ne tiporják azokat, akikből élni, sőt jól megélni akarnak! Aranylakodalom Adácson A karácsondi Győri József és felesége nemrégen ünnepelte há­zasságkötésük 50. évfordulóját. Köszöntötték őket gyermekeik és unokáik. Az eltelt időszakban a szülők féltő gonddal figyelték és segí­tették gyermekeik munkáját, életét. Az egyik fiú orvos lett, a lányuk könyvelő, a legfiatalabb fiú a MÁV-nál dolgozik. Az unokák közül még a legkisebbnek, Ádámnak is volt néhány megható, kedves mon­dandója nagyszüleihez: „Legyetek egészségesek, boldogok és még sokáig gondozzatok, neveljetek bennünket!” Nagyváradi János Adács Nagyon örültem annak a lehe­tőségnek, hogy mint szülőnek módomban állt bepillantani ,az egri Tavasz úti kiscsoportos óvo­dások mindennapi életébe — úja levelében egy anyuka, aki azt kérte, hogy ne nevezzük meg, bár írása alá teljes nevét és címét is közölte. Kisfiam, — folytatja — sokat mesél óvodai élményéiről, de valós képet csak most kaptam a kétórás foglalkozás során. Ed­dig is sokszor elgondolkoztam azon, hogy egy óvónő az átlagos csoportlétszámnál jóval több apróságot, hogyan tud összetar­tani, versre, mondókára, énekre megtanítani őket. Még ott vol­tam, csak csodálkoztam. Az óvónő olyan természetesen — mint az édesanyák — vette ölbe a legmozgékonyabb kicsit, hogy az érdeklődőknek szánt mesét vé­gig olvashassa, majd a történetet el is játszották a szülőknek. Köz­ben felügyelt az asztalnál színez- gető, kézimunkázó gyerekekre, és még sorolhatnám tovább mennyi mindenre figyelt egy­szerre. Ők azok, akik nem lehetnek rosszkedvűek, fáradtak, idege­sek, mert a gyerek ezt megérzi, és akkor nincs kedve oviba járni. A fiamnak van, és ezt nekik kö­szönhetjük, Gabi, Icu, Kati óvó­néniknek. „Bomba­biztos” készülé­kek Meg­ron­gált tele­fonok nyo­má­ban Megjavított és megerősített készülékek. Több, mint 30 millió forintos kár érte múlt év augusztusa óta a Magyar Postát. Csak a fővárosban 800 készüléket tettek tönkre a ron­gálok. A tetemes veszteség arra késztette a szakembereket, hogy a gyári kivitelhez képest jelentősen megerősítsék a készülékek dobo­zát. Mivel, a tervek között új, „bombabiztos” készülék vásárlása, ri­asztók felszerelése is szerepel, talán lépéselőnybe kerülnek a telefo­nok gondozói a rongálókkal szemben. A Budapesti Távbeszélő Igazgatóság műszerész műhelyében. (MTI Fotó: Mónos Gábor) Kecské­re káposz­tát A mai, reformoktól hangos politikai helyzetben hitetlenked­ve fedeztem fel, hogy a Gyön­gyösön tartott gazdasági tudo­mányos napok programsoroza­tának ki volt a megnyitó előadó­ja. Nevezetsen: Kisköre szülötte, dr. Sipos Aladár. Mondani min­dent lehet, ha van aki elhiszi, de ilyen, parasztszármazása ellené­re, hitehagyott, „fel kellett áll- nom” reformegyéniségekre, úgy gondolom nem sok szüksége van az országnak. Kár tovább zavar­ni az emberek tisztánlátását. A valódi egyéniség nem az akiről azt híresztelik, hogy több tízezer forint nyugdijat kap. Mert vajon hogyan fogja az országot a bajból kihúzni az, aki több évtizeden keresztül a kátyúba jutott esz­mék híve, többek között a párt­főiskola vezető embere volt, te­hát felelőssége — mint nevelő­nek — többszörösen halmozott. Becsapott hazánkfiainak - soha jobban, mint most — végre hit kell és bizonyosság. Márványszobrok tűnnek el a nemzet látószögéből, de a még ténykedő, szélfordulós ideoló­giai szakemberekre sincs tovább szükség. Nincs hitelük, csak ár­tanak. Jóllehet, azok is kivételes egyéniségek, akiknek egy kellő időben való lépést a javukra le­het írni. ó sem tehet mást, legfel­jebb annyit, hogy levonja a be­csület kívánta konzekvenciát, és élvezi a „kétes” értékű, „megér­demelt” nyugdijat. Hiszen ez a felszínenmaradási erőlködés ko­rántsem a nemzet iránti felbuz­dulásból indíttatott szándék, nem más, mint közönséges ha­szonlesés. ,, _ „ Nagy Edit Eger „Gondoskodunk, tehát vagyunk” — de minek!? Egy sajnálatos autóbaleset kapcsán kerültem kapcsolatba a Hungária Biztosítóval. Múlt év novemberében vásároltam egy Suzuki Swift 1,3 GL típusú sze­mélygépkocsit Ausztriában. Az idén, január 18-án álló helyzet­ben belém rohant 80-90 kilomé­teres sebességgel egy „ARO” fék nélküli román csoda, egy ámok- futó által vezérelve. Ettől az én autóm totálkáros lett. A Hungá­ria Biztosító annak rendje-mod- ja szerint felvette a jegyzőköny­vet, de harminc napig semmi sem történt. Érdeklődésemre viszont meglepő választ közöltek: minek vett maga nyugati autót. Aztán ismételten megkérdeztem, hogy mikor kaphatom meg a csereau­tót. Agyamban fel sem merülhe­tett más, mint az, hogy ki kell, hogy cseréljék, hiszen két hó­napig sem használtam a károso­dott kocsit. Húsz éve vagyok a biztosító ügyfele, és ebben a gép­kocsiban a család fél életének a munkája volt. Ez persze Hungá- riáéknal nem fontos. Tisztelt Biz­tosító Urak! Felhívom szíves fi­gyelmüket, hogy a Rabszolgasors című folytatásos film véget ért egy pár éve. Újabb, emberibb, egymást szolgáló, segítőtársi vi­szonyt kéne kialakítani. Szükség van erre a fennmaradáshoz. Kalandom azonban nem ért véget, következett az Állami Biztosító, mert hogy vesztemre a cascót ott kötöttem. Bejelentet­tem, hogy az autóm totálkáros lett, és a Hungária Biztosító be­vonta a forgalmi engedélyt, s kértem, függesszék fel a cascó- mat, aminek dija április 30-ig ki van fizetve. De ne küldjék vissza a pénzt, mert ha rendeződnek a dolgok, újabb biztosítást kötök, s majd akkor elszámolunk. A vá­lasz: rosszul tetszik tudni, mert egy éves dijat ki kell fizetni. En­nek összege 18 ezer forint. Azt autót tizennyolc napig használ­tam, de fizetni akkor is kell, ha már nincs, mert a biztosító koc­kázatot vállal. Jó lenne, ha valaki nekem megfejtené, hogy vajon mire? Arra amire nincs, bárki vállalhat kockázatot! Tisztelt autós társaim. Ma én, holnap te alapon javaslom, for­duljunk a szavatossági biztosítást kezelő Hungáriához panasszal, s követeljük, nogy az ügyfelek igé­nyeinek megfelelően korszerű­sítsék tevékenységüket. Minden esetben kárrendezési ügyem megkezdése óta Andaxinon élek, és igen bosszús vagyok, amikor folyton azt hallom a rek­lámokban: „Gondoskodunk, te­hát vagyunk.” — De minek? — kérdezek vissza az illetékesektől. Cserkúti Attila Hatvan Jt A \ MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ és a VIDEODA Kölcsönző és Értékesítő Kft. 1990. április 2-án megnyitotta MŰSOROS VIDEOKAZETTA KÖLCSÖNZŐJÉT. Mezőkövesden a Matyóföld Áruházban!!! Vígjátékok, gyermek-, akció-, karate-, kaland és erotikus filmek nagy választékban! Kölcsönzési díj: 1 kazetta 1 napra 100.- Ft 1 kazetta szombat-vasárnap 150.- Ft. MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! ÁFÉSZ VIDEODA Kft. Mezőkövesd Budapest. X f Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat pályázatot hirdet nyugdíjazás miatt a gyöngyösi fő-építésvezetőségen megüresedésre kerülő üzemgazdasági vezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: középfokú szakirányú végzettség, lehetőleg mérlegképes könyvelői oklevél. 5 év szakmai gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. A pályázatot kérjük a HÁÉV Személyzeti és Oktatási Osztályára eljuttatni. Cím: 3300 Eger, Lenin út 140/B. Telefon: 36/10-266/33 J \ A beriet garancia, nem csak akció! Mi 1990. december 15-ig ingyen állunk ki bérletes utasainkért. EGED TAXI 11-222 Megnyerheti jovo évi nyaralását. (X) r \ j

Next

/
Thumbnails
Contents