Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-30 / 23. szám
NÉPljjSÁG, 1990. április 29., vasárnap Hírlap-HÉTVÉGE Mackó az erszényben Sok gyermek kedvence a Teddy mackó. Kevesen tudják, hogy ezt a játékot egy Ausztráliában élő erszényes mackóról, a koaláról mintázták. Néhol - elsősorban persze Ausztráliában - olyan élethűen, hogy a játékmackó bundája is sokszor eredeti koalaprém volt. Bájos pofácskájára, lágy, puha bundájára és igen jámbor viselkedésére rá is fizetett a koala. Amikor jóllakva, szőrgombóccá gömbölyödve elszunyókált a rit- kás erdő fáinak elágazásaiban, könnyű célpontot nyújtott a puskás embereknek. A kipusztulástól csak az mentette meg, hogy még idejében szigorú védelem alá helyezték. így ma már legfeljebb csak a fényképezőgépek za- vaiják meg a pihenését. Az erszényesek, ezek a viszonylag kezdetleges fejlődési fokon megmaradt emlősök ma már csak Ausztráliában.és - néhány fajuk - Dél-Amerikában élnek. Nevüket arról a hasfalukon lévő bőrtasakról kapták, amelyben - mintegy utóvemhességként - még jó ideig hordják a fejletlenül, magatehetetlenül világra jött kölykeiket. Némely erszényesnek erszénypótló bőrkettő- zete van a hasfalán, mások hasaljuk sűrű, puha szőrzetében őrizgetik az igen rövid vemhesség után megszülető, és az anya egyik csecsbimbójára a szájával rátapadó kölyküket a teljes kifejlődésig. Némely fajnak ez a bőrtasakja nem előre, a fej felé nyílik, hanem hátra, a végbélnyílás felé. Ilyen a koaláé is. Ennek a biológiai szerepe bizonyára abból fakad, hogy a megszülető, alig gyű- szűnyi koalaapróság - az anyaállat egyszerre csak egy kölyköt hoz a világra - életének első hónapjában nemcsak tejen él. Úgy Képünkön: még mindig csak anyja erszényében él ez a hathónapos koalabébi Miamiban, a Metrozoo állatkertben. Születésekor csak néhány centi volt. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) erősödik önálló életre, hogy időnként anyja vitaminokban gazdag, bélsárszerű tápürülékét is fogyasztja. Ezt a hátrafelé nyíló erszényből könnyen eléri, csak fejecskéjét kell kidugnia a biztonságot nyújtó helyről. Néhány hónap múlva az apróság már kinő az erszényből, de egy ideig még továbbra is az anyja cipeli magával, most már a hátán és a vállán. A koalának medveszerű az alakja és a tartása, olyannyira, hogy erszényes medvének is nevezik, bár fejlődésében igen távol áll a medvéktől. De nemcsak ez indokolja, hogy találóbb róla mintázni egy játékot, mintsem a mézevés mellett egyébként nagyon is ragadozó „igazi” medvékről. A mézet a koala is szereti, ha hozzájut, de ha nem talál, csupán az eukaliptuszok leveleit pusztítja. Az eukaliptuszok mintegy 350 fajából a koalát csak huszonkettőnek a levele érdekli, s ebből is csupán hat faj a fő tápláléka. Voltaképpen e leveleken kívül nincs is másra szüksége. A koala családtagjai - egy hím, több nőstény és a kölykök - gyakran hónapokig is ugyanazon a fán élnek. Csak akkor költöznek át egy „házzal” odébb, ha már lerágtak minden ehetőt. Egy újszerű szóláshasználati jelenségről Azok az olvasók, akiknek a körében nem veszítette el társadalmi tekintélyét a vers, s nem gyengült a versbeli szövegrészietek nyelvi finomságai iránti érzékenységük és érdeklődésük, felfigyelhettek arra az újszerű és alkalmi jellegű szóláshasználati jelenségre, hogy a versbeli szöveg- részletekbe ékelődő szólásformák alkotó elemei megszokott kapcsolatrendjükből kimozdulnak, s merészebb kifejező erőt megtestesítő alaki sokszínűségükkel, s a velejáró mondanivaló jelképi értékének megváltozásával a versbeli szó- és sorközökben meglapuló szólástöredékek képzetkeltő ereje is megsokszorozódik. Mindezt a jelenséget és folyamatot csak az a versolvasó képes érzékelni, aki helyes arányokban és használati értékekben tudja a szólásfoszlányokat a szövegrészletekből kihámozni. A korszerű anyanyelvi műveltség, illetőleg versműveltség mellett gazdag és színes szóláskészletünk ismerete is szükségeltetik ahhoz, hogy alábbi példatárunk versrészleteinek sajátos, külön mondanivalóját értelmezni képesek legyünk: „Mi véletlen itt: ezen a sártekén?/Korpa között gyöngyöt? vakszemet a tyúkban?/ Ezt a vak csillagot megeszik a disznók,/, Négylevelű porszem csillan a hasukban.” (Tábor Eszter: Gyöngy). - „Áll a világ!,/de már nem a szemesnek./Sokka\ inkább áll /a szemtelennek! Ezért ne légy mai veréb,/De holnapi túzok,/ Úgyis felkapkodnak minden/szemet a vak tyúkok”(Baranyi: Atyai tanácsok). - „Jutunk ám lassan hatról ötre,/kinek birkája volt, lesz azután ökre,/, annak is kell a bőre dobra/mivel a gazdája verebet fogna,/s ki örömében fogna madarab,/ száját fogja be itt hamarabb” (Csíki László: Kiolvasó). - „Addig üsd a vasat,/ameddig a takaród ér/Ki mint veti ágyát/, úgy ítél” (Baranyi: 3+1 magyar igazság). Egyéni és közéleti magatartásformáinkat éppen „átköltött” nyelvi formájukban jellemző szólástöredékek hátteréül szolgáló közkeletű változatairól és tanúságairól ez a példatárunk bizonykodik: Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók (aki rossz társaságba keveredik, maga is elzüllik), a vak tyúk addig, piszkál, míg szemre nem talál (addig próbálkozik az ember, amíg sikert nem ér el), vak tyúk is talál szemet, gyöngyöt (az ügyetlen is rátalál a jó megoldásra, a gyöngy csak gyöngy, ha sárba esik is; dobbal megy verebet fogni, dobbal nem lehet verebet fogni (előre kifecsegi titkait), olyan jó kedve van, hogy madarat lehet vele fogatni; szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna (csak az érvényesül, aki ügyes és élelmes), jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, jobb a mai veréb, mint a holnapi túzok (többet ér a biztos kevés, a bizonytalan soknál) stb. Az iróniával, a groteszk szemléletmóddal, a kritika és az önkritika célzatosságával formálta át a költő a verssorokba szervi- tett szólásváltozatokat: Addig üsd a vasat, ameddig a takaród ér; ki mint veti ágyát, úgy ítél (Baranyi: 3+1 magyar igazság). Ä tudatos költői ötletként átköltött szólásformák csak úgy teljesítik sajátos szerepüket, ha az olvasó ismeri közismert alakjait is: Addig üsd a vasat, míg meleg, addig nyújtózz, ameddig a takaród ér, ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát, ki mint él, úgy ítél. A választásokkal kapcsolatos közéleti, politikai szócsatározások hangneme, etikailag elítélhető szó- és nyelvhasználata ismeretében már nemcsak furcsa nyelvi játéknak értékeljük Baranyi Ferenc versmondataiban megbúvó és sajátos időszerű mondanivaló közvetítésére is szánt e szólásformákat: „Lassan ne járj, ha tovább akarsz élni, áll a világ, de már nem a szemesnek, sokkal inkább áll a szemtelennek, bizony a jó bornak cégér kell, s aki másnak vermet ás, aranyat lel. Dr. Bakos József Hozzájárul a mozgásszegény életmód Koleszterin az erekben Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a keresőképtelenséget okozó szív- és érrendszeri betegségek száma egyre nő. Ezen belül legszámottevőbb a szívinfarktus előfordulása, valamint az ebből következő halálozás. Hazánk az infarktus előfordulását tekintve a világon vezető helyen áll. Korunk technikai fejlődése és ennek hallatlanul felgyorsult üteme a mai ember alkalmazkodóképességét minden eddiginél nagyobb mértékben veszi igénybe. Ennek egyik szomorú eredménye, hogy nagymértékben növekedtek a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az életmódbeli változások, az étkezési szokások átalakulása, a mozgásszegény életmód, a fokozott stresszhatások felborítják a szervezet belső egyensúlyát, és elősegítik az érelmeszesedés, az isémiás szívbetegség gyakoribb előfordulását. Azokat a tényezőket, amelyek elősegítik a koszorúér kialakulását, rizikótényezőnek nevezzük. Az egyik legveszélyesebb rizikótényező a vér zsírtartalmának kóros megnövekedése: ezen belül a vér koleszterintartalmának emelkedése a legveszélyesebb. A koleszterin több fontos hormon és vitamin alapját képezi, és normális körülmények között megfelelő egyensúly alakul ki. A túlzott mértékű állati zsír, tojás, vaj fogyasztása azonban rendellenes mértékben emeli a vér koleszterintartalmát. Ha a vér koleszterinszintje eléri vagy meghaladja a 300 mg/100 ml szintet, akkor négyszer gyakoribb az isémiás szívbetegség lehetősége. Az állati eredetű zsírok (például a hazánkban szokásos disznózsír, illetve a disznó zsíros húsa), a vaj-, a tojásfogyasztás csökkentése, a tej teljes elhagyása (illetve zsírszegény tejek fogyasztása) - ugyanakkor a növényi eredetű olajok (étolaj, tök- magolaj, szójabab-kivonat) fel- használása a kóros arányokat normálissá teheti. A koleszterinanyagcserére hatnak bizonyos hormonok, így a női nemi hormon, az ösztrogén is. Részben ezzel magyarázható a termékeny korban lévő nők viszonylagos védettsége az isémiás szívbetegséggel szemben, bár újabban egyéb rizikótényezőkkel, például dohányzással, antibébiszerek- kel a hormonális védettségüket elrontják. A bőséges táplálkozás határozott összefüggést mutat az isémiás szívbetegséggel. A nagymértékű energiafelvétel, ezen belül a telített zsírok és cukrok túlzott fogyasztása, a szénhidrátdús étrend elősegíti az infarktus megjelenését. A bő táplálkozás elhízáshoz vezet, és emelkedik a vér koleszterinszintje. Hozzájárul mindehhez a mozgász- szegény életmód. A rendszeres testmozgás elősegíti ugyanis a fölös kalóriák felhasználását, a fölösleges zsírok fokozottabban égnek el az anyagcsere folyamán, csökken a kóros koleszterin mennyisége a vérben, így csökken az érpálya és általában a szervezet trombózishajlama. Képünkön: francia orvosok új orvosi eszközt fejlesztettek ki a koszorúér-elzáródás ellen. A „Rotac” segítségével megszüntethető a koleszterin okozta elzáródás a koszorúérben. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Mark Twain mondása A rejtvényábra fő sorai Mark Twain egyik mondását tartalmazzák. Megfejtendők a visz. 2., 25., valamint függ. 2. és 4L számú sorok. VÍZSZINTES: 2. Az idézet első része (zárt betűk: N, C, F, A). 14. A palántát földbe rakja. 15. Valahonnan szabadba történő jutás. 16. Ford. határrag. 17. Szédült. 19. A zsarnok ... (filmcím). 21. A szebbik nemhez tartozik. 22. Holland úszónő (Ada). 24. Helyeslő szó. 25. Az idézet negyedik, befejező része. 30. Egylet része! 31. A völgybe jutó. 32. Merészen. 34. Azok a személyek. 35. Jobbá váló. 36. Vízinövény. 37. Kutya. 39. Magasabbra tartott. 41. Névelős munka. 43. Visszaás! 44. Folyó Romániában. 46. Egyszerű gépek. 47. Helyrag. 49. Rászorulónak nyújtott támogatás. 52. A szerelmi költészet múzsája a görögmitológiában. 53. Szamár része! 55. Tárgyakon alkalmazott fedőelem. 57. Költő (Zoltán). 59. Lábbal továbbít. 60. Hollandia gk-jele. 61. Kitöltendő nyomtatvány. 63. Spanyol festő (Francisco). 65. Tőszámnév. 66. A három ... (istennők a római mitológiában). 68. A Reggeli napsütés c. könyv írója. 70. Vonatkozik rá. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet második része (zárt betűk: L, F, B, Y, N). 2. Arab fiúnév. 3. Ragaszkodó. 4. Helység Szabolcs- Szatmár-Bereg . megyében. 5. Fogyóban levő anyagot pótol. 6. Zongoraművész (György). 7. Község Baranya megyében. 8. Félig régi! 9. Aszlányi Károly. 10. Apró. 11. Szemével követi. 12. Mástól valamit sajnáló. 13. Főnév előtt álló szócska. 18. Tömítés robbanóanyagoknál. 20. Óvodás korú. 22. Törzsszövetség a primitív népeknél. 23. Nyugatiráni nép tagja. 26. Folyó Angliában. 27. Pirulás ikerszava. 28. Szovjet folyó. 29. Kicsinyítő képző. 33. Száraz keleti szél Erdélyben. 38. Selyemfiú, a nők kedvence. 40. Oltóanyag. 4L Az idézet harmadik része. 42. Színész (Attila). 44.... herceg (Bo- rogyin operája). 45. Kismértékben. 48. Amelyik irányba. 50. Házőrző. 51. Részben folytat! 54. Egy helyben tartózkodás. 56. Az 1707-es országgyűlés jelzője. 58. Növényi kapaszkodószerv. 62. Levarrt hajtás női ruhán. 63. Csuk és... (Gaj-dar). 64. Angolna - németül 65.Zúdít. 67. Az ezüst vegyjele. 68. A szobába. 69. Tiltószó. Báthory Attila A megfejtéseket május 2-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet, Fekete sereg, Corvin János, Kincstartóság, Frigyes császár. Ä helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutalványt, amelyet postán küldünk el: Csirmaz Ágoston (Tarnale- lesz), Papp Zoltánná (Berettyóújfalu), id. Antal Lajosné (Szilvásvárad), Protovin Istvánná (Eger) és Sipos Istvánné (Eger). Gratulálunk!
