Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)

1990-04-30 / 23. szám

NÉPljjSÁG, 1990. április 29., vasárnap Hírlap-HÉTVÉGE Mackó az erszény­ben Sok gyermek kedvence a Teddy mackó. Kevesen tudják, hogy ezt a játékot egy Ausztráliá­ban élő erszényes mackóról, a koaláról mintázták. Néhol - első­sorban persze Ausztráliában - olyan élethűen, hogy a játékmac­kó bundája is sokszor eredeti ko­alaprém volt. Bájos pofácskájára, lágy, puha bundájára és igen jámbor visel­kedésére rá is fizetett a koala. Amikor jóllakva, szőrgombóccá gömbölyödve elszunyókált a rit- kás erdő fáinak elágazásaiban, könnyű célpontot nyújtott a pus­kás embereknek. A kipusztulás­tól csak az mentette meg, hogy még idejében szigorú védelem alá helyezték. így ma már legfel­jebb csak a fényképezőgépek za- vaiják meg a pihenését. Az erszényesek, ezek a vi­szonylag kezdetleges fejlődési fokon megmaradt emlősök ma már csak Ausztráliában.és - né­hány fajuk - Dél-Amerikában él­nek. Nevüket arról a hasfalukon lévő bőrtasakról kapták, amely­ben - mintegy utóvemhességként - még jó ideig hordják a fejletle­nül, magatehetetlenül világra jött kölykeiket. Némely erszé­nyesnek erszénypótló bőrkettő- zete van a hasfalán, mások hasal­juk sűrű, puha szőrzetében őriz­getik az igen rövid vemhesség után megszülető, és az anya egyik csecsbimbójára a szájával rátapadó kölyküket a teljes kifej­lődésig. Némely fajnak ez a bőrtasakja nem előre, a fej felé nyílik, ha­nem hátra, a végbélnyílás felé. Ilyen a koaláé is. Ennek a bioló­giai szerepe bizonyára abból fa­kad, hogy a megszülető, alig gyű- szűnyi koalaapróság - az anyaál­lat egyszerre csak egy kölyköt hoz a világra - életének első hó­napjában nemcsak tejen él. Úgy Képünkön: még mindig csak anyja erszényében él ez a hathónapos koalabébi Miamiban, a Metrozoo állatkertben. Születésekor csak néhány centi volt. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) erősödik önálló életre, hogy időnként anyja vitaminokban gazdag, bélsárszerű tápürülékét is fogyasztja. Ezt a hátrafelé nyí­ló erszényből könnyen eléri, csak fejecskéjét kell kidugnia a biz­tonságot nyújtó helyről. Néhány hónap múlva az apróság már ki­nő az erszényből, de egy ideig még továbbra is az anyja cipeli magával, most már a hátán és a vállán. A koalának medveszerű az alakja és a tartása, olyannyira, hogy erszényes medvének is ne­vezik, bár fejlődésében igen tá­vol áll a medvéktől. De nemcsak ez indokolja, hogy találóbb róla mintázni egy játékot, mintsem a mézevés mellett egyébként na­gyon is ragadozó „igazi” med­vékről. A mézet a koala is szereti, ha hozzájut, de ha nem talál, csu­pán az eukaliptuszok leveleit pusztítja. Az eukaliptuszok mint­egy 350 fajából a koalát csak hu­szonkettőnek a levele érdekli, s ebből is csupán hat faj a fő táplá­léka. Voltaképpen e leveleken kívül nincs is másra szüksége. A koala családtagjai - egy hím, több nőstény és a kölykök - gyakran hónapokig is ugyanazon a fán élnek. Csak akkor költöz­nek át egy „házzal” odébb, ha már lerágtak minden ehetőt. Egy újszerű szóláshasználati jelenségről Azok az olvasók, akiknek a körében nem veszítette el társa­dalmi tekintélyét a vers, s nem gyengült a versbeli szövegrészie­tek nyelvi finomságai iránti érzé­kenységük és érdeklődésük, fel­figyelhettek arra az újszerű és al­kalmi jellegű szóláshasználati je­lenségre, hogy a versbeli szöveg- részletekbe ékelődő szólásfor­mák alkotó elemei megszokott kapcsolatrendjükből kimozdul­nak, s merészebb kifejező erőt megtestesítő alaki sokszínűsé­gükkel, s a velejáró mondanivaló jelképi értékének megváltozásá­val a versbeli szó- és sorközök­ben meglapuló szólástöredékek képzetkeltő ereje is megsokszo­rozódik. Mindezt a jelenséget és folyamatot csak az a versolvasó képes érzékelni, aki helyes ará­nyokban és használati értékek­ben tudja a szólásfoszlányokat a szövegrészletekből kihámozni. A korszerű anyanyelvi mű­veltség, illetőleg versműveltség mellett gazdag és színes szólás­készletünk ismerete is szükségel­tetik ahhoz, hogy alábbi példatá­runk versrészleteinek sajátos, külön mondanivalóját értelmez­ni képesek legyünk: „Mi véletlen itt: ezen a sártekén?/Korpa kö­zött gyöngyöt? vakszemet a tyúk­ban?/ Ezt a vak csillagot meg­eszik a disznók,/, Négylevelű porszem csillan a hasukban.” (Tábor Eszter: Gyöngy). - „Áll a világ!,/de már nem a szemes­nek./Sokka\ inkább áll /a szem­telennek! Ezért ne légy mai ve­réb,/De holnapi túzok,/ Úgyis felkapkodnak minden/szemet a vak tyúkok”(Baranyi: Atyai ta­nácsok). - „Jutunk ám lassan hatról ötre,/kinek birkája volt, lesz azután ökre,/, annak is kell a bőre dobra/mivel a gazdája vere­bet fogna,/s ki örömében fogna madarab,/ száját fogja be itt ha­marabb” (Csíki László: Kiolva­só). - „Addig üsd a vasat,/amed­dig a takaród ér/Ki mint veti ágyát/, úgy ítél” (Baranyi: 3+1 magyar igazság). Egyéni és közéleti magatar­tásformáinkat éppen „átköltött” nyelvi formájukban jellemző szólástöredékek hátteréül szol­gáló közkeletű változatairól és tanúságairól ez a példatárunk bi­zonykodik: Aki korpa közé ke­veredik, megeszik a disznók (aki rossz társaságba keveredik, ma­ga is elzüllik), a vak tyúk addig, piszkál, míg szemre nem talál (addig próbálkozik az ember, amíg sikert nem ér el), vak tyúk is talál szemet, gyöngyöt (az ügyet­len is rátalál a jó megoldásra, a gyöngy csak gyöngy, ha sárba esik is; dobbal megy verebet fog­ni, dobbal nem lehet verebet fog­ni (előre kifecsegi titkait), olyan jó kedve van, hogy madarat lehet vele fogatni; szemesnek áll a vi­lág, vaknak az alamizsna (csak az érvényesül, aki ügyes és élel­mes), jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, jobb a mai ve­réb, mint a holnapi túzok (többet ér a biztos kevés, a bizonytalan soknál) stb. Az iróniával, a groteszk szem­léletmóddal, a kritika és az ön­kritika célzatosságával formálta át a költő a verssorokba szervi- tett szólásváltozatokat: Addig üsd a vasat, ameddig a takaród ér; ki mint veti ágyát, úgy ítél (Baranyi: 3+1 magyar igazság). Ä tudatos költői ötletként átköl­tött szólásformák csak úgy telje­sítik sajátos szerepüket, ha az ol­vasó ismeri közismert alakjait is: Addig üsd a vasat, míg meleg, addig nyújtózz, ameddig a taka­ród ér, ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát, ki mint él, úgy ítél. A választásokkal kapcsolatos közéleti, politikai szócsatározá­sok hangneme, etikailag elítél­hető szó- és nyelvhasználata is­meretében már nemcsak furcsa nyelvi játéknak értékeljük Bara­nyi Ferenc versmondataiban megbúvó és sajátos időszerű mondanivaló közvetítésére is szánt e szólásformákat: „Lassan ne járj, ha tovább akarsz élni, áll a világ, de már nem a szemesnek, sokkal inkább áll a szemtelen­nek, bizony a jó bornak cégér kell, s aki másnak vermet ás, ara­nyat lel. Dr. Bakos József Hozzájárul a mozgásszegény életmód Koleszterin az erekben Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy a keresőképtelenséget okozó szív- és érrendszeri beteg­ségek száma egyre nő. Ezen belül legszámottevőbb a szívinfarktus előfordulása, valamint az ebből következő halálozás. Hazánk az infarktus előfordulását tekintve a világon vezető helyen áll. Korunk technikai fejlődése és ennek hallatlanul felgyorsult üteme a mai ember alkalmazko­dóképességét minden eddiginél nagyobb mértékben veszi igény­be. Ennek egyik szomorú ered­ménye, hogy nagymértékben növekedtek a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az életmód­beli változások, az étkezési szo­kások átalakulása, a mozgássze­gény életmód, a fokozott stressz­hatások felborítják a szervezet belső egyensúlyát, és elősegítik az érelmeszesedés, az isémiás szívbetegség gyakoribb előfor­dulását. Azokat a tényezőket, amelyek elősegítik a koszorúér kialakulását, rizikótényezőnek nevezzük. Az egyik legveszélyesebb rizi­kótényező a vér zsírtartalmának kóros megnövekedése: ezen be­lül a vér koleszterintartalmának emelkedése a legveszélyesebb. A koleszterin több fontos hormon és vitamin alapját képezi, és nor­mális körülmények között meg­felelő egyensúly alakul ki. A túl­zott mértékű állati zsír, tojás, vaj fogyasztása azonban rendellenes mértékben emeli a vér koleszte­rintartalmát. Ha a vér koleszte­rinszintje eléri vagy meghaladja a 300 mg/100 ml szintet, akkor négyszer gyakoribb az isémiás szívbetegség lehetősége. Az állati eredetű zsírok (pél­dául a hazánkban szokásos disz­nózsír, illetve a disznó zsíros hú­sa), a vaj-, a tojásfogyasztás csökkentése, a tej teljes elhagyá­sa (illetve zsírszegény tejek fo­gyasztása) - ugyanakkor a növé­nyi eredetű olajok (étolaj, tök- magolaj, szójabab-kivonat) fel- használása a kóros arányokat normálissá teheti. A koleszterin­anyagcserére hatnak bizonyos hormonok, így a női nemi hor­mon, az ösztrogén is. Részben ezzel magyarázható a termékeny korban lévő nők viszonylagos védettsége az isémiás szívbeteg­séggel szemben, bár újabban egyéb rizikótényezőkkel, példá­ul dohányzással, antibébiszerek- kel a hormonális védettségüket elrontják. A bőséges táplálkozás határo­zott összefüggést mutat az isémiás szívbetegséggel. A nagymértékű energiafelvétel, ezen belül a telített zsírok és cukrok túlzott fogyasztá­sa, a szénhidrátdús étrend elősegíti az infarktus megjelenését. A bő táplálkozás elhízáshoz vezet, és emelkedik a vér koleszterinszintje. Hozzájárul mindehhez a mozgász- szegény életmód. A rendszeres testmozgás elősegíti ugyanis a fölös kalóriák felhasználását, a fölösle­ges zsírok fokozottabban égnek el az anyagcsere folyamán, csökken a kóros koleszterin mennyisége a vérben, így csökken az érpálya és általában a szervezet trombózis­hajlama. Képünkön: francia orvosok új orvosi eszközt fejlesztettek ki a koszorúér-elzáródás ellen. A „Rotac” segítségével megszüntethető a koleszterin okozta elzáródás a koszorúérben. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Mark Twain mondása A rejtvényábra fő sorai Mark Twain egyik mondását tartal­mazzák. Megfejtendők a visz. 2., 25., valamint függ. 2. és 4L számú so­rok. VÍZSZINTES: 2. Az idézet első része (zárt betűk: N, C, F, A). 14. A palántát földbe rakja. 15. Valahonnan szabadba törté­nő jutás. 16. Ford. határrag. 17. Szédült. 19. A zsarnok ... (film­cím). 21. A szebbik nemhez tar­tozik. 22. Holland úszónő (Ada). 24. Helyeslő szó. 25. Az idézet negyedik, befejező része. 30. Egylet része! 31. A völgybe jutó. 32. Merészen. 34. Azok a személyek. 35. Jobbá váló. 36. Vízinövény. 37. Kutya. 39. Ma­gasabbra tartott. 41. Névelős munka. 43. Visszaás! 44. Folyó Romániában. 46. Egyszerű gé­pek. 47. Helyrag. 49. Rászoruló­nak nyújtott támogatás. 52. A szerelmi költészet múzsája a gö­rögmitológiában. 53. Szamár ré­sze! 55. Tárgyakon alkalmazott fedőelem. 57. Költő (Zoltán). 59. Lábbal továbbít. 60. Hollan­dia gk-jele. 61. Kitöltendő nyomtatvány. 63. Spanyol festő (Francisco). 65. Tőszámnév. 66. A három ... (istennők a római mitológiában). 68. A Reggeli napsütés c. könyv írója. 70. Vo­natkozik rá. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet második része (zárt betűk: L, F, B, Y, N). 2. Arab fiúnév. 3. Ra­gaszkodó. 4. Helység Szabolcs- Szatmár-Bereg . megyében. 5. Fogyóban levő anyagot pótol. 6. Zongoraművész (György). 7. Község Baranya megyében. 8. Félig régi! 9. Aszlányi Károly. 10. Apró. 11. Szemével követi. 12. Mástól valamit sajnáló. 13. Fő­név előtt álló szócska. 18. Tömítés robbanóanyagoknál. 20. Óvo­dás korú. 22. Törzsszövetség a primitív népeknél. 23. Nyugat­iráni nép tagja. 26. Folyó Angliá­ban. 27. Pirulás ikerszava. 28. Szovjet folyó. 29. Kicsinyítő képző. 33. Száraz keleti szél Er­délyben. 38. Selyemfiú, a nők kedvence. 40. Oltóanyag. 4L Az idézet harmadik része. 42. Szí­nész (Attila). 44.... herceg (Bo- rogyin operája). 45. Kismérték­ben. 48. Amelyik irányba. 50. Házőrző. 51. Részben folytat! 54. Egy helyben tartózkodás. 56. Az 1707-es országgyűlés jelzője. 58. Növényi kapaszkodószerv. 62. Levarrt hajtás női ruhán. 63. Csuk és... (Gaj-dar). 64. Angol­na - németül 65.Zúdít. 67. Az ezüst vegyjele. 68. A szobába. 69. Tiltószó. Báthory Attila A megfejtéseket május 2-ig küldjék el. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet, Fekete sereg, Corvin János, Kincstartóság, Frigyes császár. Ä helyes megfejtők közül az alábbiak nyertek könyvutal­ványt, amelyet postán küldünk el: Csirmaz Ágoston (Tarnale- lesz), Papp Zoltánná (Berettyó­újfalu), id. Antal Lajosné (Szil­vásvárad), Protovin Istvánná (Eger) és Sipos Istvánné (Eger). Gratulálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents