Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-27 / 21. szám
2 Hírlap, 1990. április 27., péntek „Három-négy év alatt virágzó országgá válhat az NDK” Francianyugatnémet Michel Rocard francia miniszterelnökkel is találkozott — Mitterrand elnökkel folytatott megbeszélése után — szerdán este Helmut Kohl bonni kancellár. Ezen a megbeszélésen is szó volt európai kérdésekről, s a két politikus megállapította: a német egyesítés folyamatának párhuzamosan kell végbemennie a nyugat-európai egység megszilárdításával. Kohl egyébként egy szerda esti televíziós nyilatkozatában, amelyet a La Cinq állomásnak adott, úgy vélekedett, hogy a német egyesítés még 1991 vége előtt létrejöhet, s a mai NDK területe „három-négy év alatt virágzó országgá válhat”. A tulajdonképpeni egyesítési eljárás kidolgozása már ez évben befejeződhet, de ehhez megállapodásra kell jutni az úgynevezett 4+2 tárgyalásokon is. Szerinte „ez is jó úton halad”. Elismerte ugyanakkor, hogy az egységes Németország NATO-tagsága „bizonyos nehézségeket okoz”, de „itt is lehetséges a pozitív megoldás”. A kancellár úgy vélekedett, hogy a német — német gazdasági és pénzügyi unió megteremtése nem zavarhatja meg az EGK- tagállamok pénzügyi rendszerét. Franciaországban sokan attól tartanak, hogy az unió következtében Németországban infláció lép fel, s ez befolyásolhatja más valuták, köztük a francia frank helyzetét is. Kohl egy kérdésre válaszolva kifejtette véleményét a litván problémáról is. „Semmi olyat sem szabad tennünk, amely elmélyítené a litván válságot, vagy lehetetlenné tenné a peresztrojkát. Peresztrojka nélkül nem lenne lehetséges a szabadság Kelet-Európábán” — hangoztatta a bonni kancellár. A kancellárjelöltnek: Virág helyett késszúrás Túl van az életveszélyen Oskar Lafontaine A Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltjét egy nagygyűlésen sebesítették meg életveszélyesen. Jobboldali felvételünkön a merényletet elkövető asszonyt vezetik el Oskar Lafontaine csütörtök hajnalban fél ötkor felébredt a narkózisból. „Az SPD kancellárjelöltje hál’ istennek túl van az életveszélyen is, nyaki fájdalmakra panaszkodott” — jelentette be a rádió hét óra utáni műsorában Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke. Éjjel kétórás műtétet hajtottak végre a súlyosan sebesült SPD-kancellátjelöltön, aki ellen szerdán az esti órákban tisztázatlan hátterű merényletet követtek el egy politikai nagygyűlésen Köln- Mühlheimben. A Saar-vidéki miniszterelnököt, a párt alelnökét beszédének elhangzása után a szónoki emelvényen hosszú késsel nyakon szúrta egy 42 éves asszony. Adelheid Streidl virágcsokrának át- nyújtása közben hirtelen kést rántott, és mély sebet ejtett a népszerű szociáldemokrata vezető nyaki ütőere mellett. Az asz- szonyról a szerda reggeli órákig csak annyit tudott meg a rendőrség, hogy üldözési mániában szenved. Bizonyos halvány jelek azonban arra is utalnak, hogy tettére eddig még közelebbről (Hírlap-telefotó — MTI) meg nem határozható politikai indítékból ragadtatta magát. A rádióállomások azt a kérdést feszegetik, hogy nyilvánvalóan gyenge volt a politikus személyi biztosítása. A Párizsban tartózkodó Helmut Kohl szövetségi kancellár — a bonni pártok más vezető képviselőivel együtt — megdöbbenését és együttérzését fejezte ki a gyáva merénylet alkalmából. Lafontain megsebesülésével — az ügy ebbeli vonatkozásain túlmenően súlyos politikai veszteség is érte az SPD-t az év végi választásokra való tekintettel. Összehívják a rendkívüli arab csúcsot Az Arab Liga tagállamaiból immár 11 hivatalosan is hozzájárult a PFSZ kezdeményezéséhez, hogy összehívják az arab vezetők rendkívüli tanácskozását. További államok, így Irak és Bahrein, szintén jelezték, hogy megteszik ennek érdekében a hivatalos lépéseket. A pánarab szervezet szabálya szerint ilyen támogatás esetén a Liga főtitkárának, Sedli Klibinek kötelező megkezdenie a konzultációkat az összes tagállammal, hogy megegyezzenek az arab csúcs időpontjáról és helyszínéről. A tárgyalás témája a PFSZ indítványa szerint egyrészt a megszállt területeket egyre inkább betelepítéssel fenyegető nagyarányú zsidóbevándorlás, másrészt az Irak elleni fenyegetések lennének. Az arab csúcs várható helyszíne Bagdad, vagy esetleg Tunisz lesz. A tanácskozást Arafat szeretné még a május végi amerikai — szovjet csúcs ele időzíteni, hogy arra befolyást tudjanak gyakorolni. A dinár külföldön nem konvertibilis — nyugati bankok nem is jegyzik Felárért adták a keményvalutát(?) Elnéptelenedtek a magyar—jugoszláv határátkelők Elnéptelenedtek az átkelőhelyek Jugoszlávia Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával közös határán, miután a belgrádi kormány elszánta magát, és a nemzetközi turizmus évében, amikor a 200 dolláros, drasztikusan nagy összegű beváltási kötelezettség elrendelésével gyakorlatilag lezárta az országot a kelet-európai turisták előtt. A nyugati állampolgárok ezzel szemben májustól útlevél és vízum nélkül látogathatnak déli szomszédunkhoz. Vajon mi késztette az Ante Markovics vezette szövetségi kormányt erre a lépésre? Hivatalos magyarázat szerint az, hogy idén január 1-je, a konvertibilis dinár bevezetése óta hirtelen megnövekedett a bóvlipiacokon adó-vevő, üzérkedő kelet-európai, főként a román, bolgár, szovjet és lengyel állampolgárok száma. Ezek mind kliringesek — mondják —, csak azért jönnek, hogy keményvalutához jussanak”. A magyar turisták azonban nem „kliringesek”, hiszen országaink között már több mint egy évtizede mind kereskedelmi, mind egyéb területen a tényleges dollárelszámolás gyakorlata érvényesül. Az is felettébb különös, hogy Kuba viszont, amely viszont valóban „kliring-állam” valahogy kimaradt a rendelet hatálya alól. Belgrádi hivatalos magyarázat szerint a jugoszláv állampolgárok az év első negyedében 817 millió dollárt vásároltak meg dinárért az ország bankjaiból. Ebből csak 234 millió dollárt helyeztek el deviza-betétszámláikon a hazai bankokban. A következtetés: 583 millió dollárt feketén eladtak a kelet-európai turistáknak. Ha tehát ez így folytatódik, akkor egy év alatt a kelet-európaiak 2,5 milliárd dollárt „kivisznek” Jugoszláviából, s ezzel igen érzékenyen csökkentik jelenleg 8 milliárd dollárnyi ke- ményvaluta-tartalékát. Nincs azonban semmiféle bizonyíték arra, hogy a jugoszláv állampolgárok elfeketézték a fenti 583 millió dollárt. Ebből ugyanis az következne, hogy a jugoszláv bevásárló turisták egy fillért sem költöttek el Olaszországban, Ausztriában, Magyarországon, Törökországban és másutt. Márpedig köztudott, hogy olyan tömegesen még sohasem utaztak a szomszédos országokba, mint éppen az idén. Hiszen a jugoszláviai belső árszint még az olaszországinál is jóval magasabb. A jugoszláv állampolgárok tömegesen utaznak Olaszországba konfekcióért, cipőért, kávéért, élelmiszerért stb., Ausztriába műszaki árukért — köztük a szlovén gyártmányú „Gorenje” hűtő- szekrényekért, amelyek 50 százalékkal olcsóbbak, mint Szlovéniában —, és még tucatnyi cikkért, Magyarországra főként élelmiszerért. A helyzetet érzékelteti, hogy Jugoszláviában jelenleg 1 liter tej 65 cent, 1 vekni (80 dekás) fehér kenyér 50 cent, 1 kg sertés- vagy marhacomb 5 dollár, 1 kg szalámi 8 — 10 dollár. A tejtermékek pedig valóban igen drágák. így aztán nem véletlen, hogy még a belgrádi piacok is tele vannak a „feketézők” által olcsón kínált magyar vajjal, margarinnal, sajttal, téliszalámival, stb. A „200 dolláros rendelet” életbe léptetésének egyik lényeges oka tehát a Jugoszlávia és a környező országok közötti nagy árkülönbség. Aligha kétséges azonban az, hogy a legdöntőbb szerepet a dinár konvertibilitása körüli problémák játsszák. A konvertibilis dinár árfolyamát a nyugatnémet márkához kötötték. Hivatalosan 1 NSZK-márka 7 dinárt ér. Az utóbbi hetekben már számos jugoszláv közgazdász és pénzügyi szakember is kifejtette azt a véleményét, hogy az árfolyam akkor lenne reális, ha 1 márkáért 12 dinárt fizetnének. Ezt a nézetet támasztja alá az a tény is, hogy a kelet-európai üzletelő turisták a jelenlegi hivatalos árfolyamnál 30 százalékkal magasabb árat adnak a Jugoszláviában vásárolt keményvalutákért. Ezért valóban elképzelhető, hogy sok jugoszláv állampolgár a hivatalos árfolyamon csak azért vált ki dinárért dollárt vagy márkát, hogy utána nyomban felárral eladja. De azt senki sem tudja, hogy ily módon mennyi keményvaluta kerül ki az országból „Kelet-Európába”. A jugoszláv nemzeti valuta konvertibilitása körüli gondok közé tartozik az is, hogy a dinár külföldön nem konvertibilis, a nyugati bankok árfolyamlistáin nem is jegyzik. Feltételezhető, hogy a „200 dolláros rendelet” bevezetését szorgalmazták egyes nagyüzemek vezetői. A bolhapiacokon lebonyolított hatalmas forgalom nyomán ugyanis megcsappant egyes textil-, vegyi, elektromos, élelmiszeripari stb. üzemek drága termékei iránt a kereslet. Közeleg a fő idegenforgalmi idény. A zágrábi piackutató intézet kimutatása szerint a déli szomszédunkhoz látogató nyugati vendégek személyenként és naponként csak 4 dollárral költenek átlagosan többet, mint a kelet-európaiak. Ez a tény a szövetségi kormány rendelete ellen szól. Miután Bukarest ellenintézkedést tett, és kötelezte a jugoszláv állampolgárokat, hogy Romániába történő belépésükkor szintén 200 dollárt váltsanak be lejre, kiderült, hogy sok ezren a saját kormányukat kezdik hibáztatni. Érdekes a Borba című belgrádi napilap véleménye: „Úgy látszik, hogy a szövetségi kormányban egyes miniszterhelyettesek és tanácsadók lassan megkaparintják a hatalmat, és folytatják a régi gyakorlatot: tiltanak, ellenőriznek, parancsolnak, szabályoznak. Bízunk abban, hogy Ante Markovics kormányelnököt ezúttal azok ugrattak be, akiktől mielőbb meg kellene szabadulnia, ahelyett, hogy eszközükké váljék”. Márkus Gyula Szigorítják a pálya- és újrakezdési kölcsönfeltételeket (Folytatás az 1. oldalról) tek hogy az új „minisztertanács” zökkenőmentesen kapcsolódhassák be az ország irányításába. Ezért a lehető legtöbb és legalaposabb információkkal kell ellátniuk a teendők átadás-átvétele során. Ehhez — határozta el a távozó kabinet — az egyes tárcák legjobb szakemberei állnak majd rendelkezésre az elkövetkezendő időszakban, ők név szerint is felkérést kapnak, hogy adják meg a kellő szakmai segítséget a koalíciós kormánynak. A szóvivői tájékoztató „vendége” ezúttal Annus Antalvezé- rőrnagy volt, aki a Magyar Honvédség tárgyalódelegációját vezeti a szovjet csapatkivonások során. Mint elmondotta — s előzőleg a Minisztertanács tagjait informálta, — a szovjet egysegek kivonása a terveknek megfelelően történik, ezek előkészítése során mindenben igyekeznek érvényesíteni a Magyar Köztársaság érdekeit. Gondként jelentkezik — emelte ki —, hogy a záhonyi átrakókörzet „szűknek” bizonyul a feladathoz, miután ezen keresztül vonják ki a Csehszlovákiában állomásozó csapatok egy részét is. Viták vannak a mintegy 100 milliós magyar nemzeti vagyont jelentő ingatlanok értékeléséről, az állaguk romlásának megítéléséről, valamint azokról a beruházásokról és berendezésekről, amelyek eredete a háború befejezése, illetve az 1956 közötti időszakra vezethető vissza. Alapos vizsgálatra szorul a szovjet fél 2,7 milliárdos követelése is, amely az itteni beruházásaikkal lenne kapcsolatos. Említést tett Annus Antal arról is, hogy az ingatlanok sorsáról döntő tárcaközi bizottság — a leendő kezelői jogok átadásához — a pályázó tanácsok, szervek, pártok közös véleményére és megegyezésére számít... S még valami, ami a távozó szovjet katonákkal kapcsolatos: a Kereskedelmi Minisztérium közleménye szerint a Déli Hadseregcsoport tulajdonában lévő anyagokat, eszközöket magyar felek csak a külkereskedelmi importszerződések alapján és transzferábilis rubelelszámolással vásárolhatják meg, a hazatelepülő magánszemélyek ingóságait, használati tárgyait csak forintért és csak a Bizományi Áruház vásárolhatja meg. A kormány tagjai tárgyaltak a költségvetési egyensúly veszély- forrásairól, melyek között a 4,5 milliárd forint értékben visszavont kamatadó, a tízmilliárdos nagyságrendű rubelelszámolású exportkiesés, valamint az ugyancsak 100 milliós nagyságrendű jogos szociális és szociálpolitikai többletkiadás szerepel. Ezek pótlására a tárcák — döntött a kormány — javasoljanak alternatívákat, hogy az új kormány intézkedését elősegíthessék. Itt jegyezte meg a szóvivő, hogy a jövőben 16 — 26 százalékkal csökkent a szovjet és a KGST-ex- port, s 12— 21 százalékkal pedig az importunk. Tájékoztatott a szóvivő a továbbiakban arról is, hogy a kormány megvizsgálta a foglalkoztatási alappal kapcsolatos helyzetet, s úgy ítélte meg, hogy jelentős „forráshiány” alakult ki: kétmilliárd forintos újabb támogatásra lenne szükség a feladatok megoldására. Kiderült, hogy a segítséget igénylők elsősorban a 400 ezer forintos pálya- és újrakezdési kölcsönt vették igénybe, a vártnál tízszer többen. Megállapították azt is a szakemberek, hogy nem minden esetben olyan helyre került a pénz, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá, s nem is mindig a rendeltetésnek megfelelően használták fel. Ezért úgy döntött a kormány, hogy megszigorítják e kölcsönfajták igénylésének a feltételeit. Szilvás István Döntött a tanács Hevesen (Folytatás az 1. oldalról) vállalták, hogy amennyiben megkapják az épületet, ők kifizetik a négy és fél milliós értékkülönbözetet, de anyagi nehézségeik miatt csak részletben: az idén 2,5, jövőre pedig 2 milliót. A csere tehát létrejött, s az így nem is ellentétes a kormány azon korábbi döntésével, miszerint a volt pártház egészségügyi célokat kell, hogy szolgáljon, ugyanis az épületek cseréje a szülőotthon visszaállításának lehetőségét is biztosítja. A most született határozat az előbbieken túl kimondja azt is: utasítsák a tanács illetékes osztályait, hogy gondoskodjanak a volt szülőotthonban levő szakrendelések elhelyezéséről, készíttessék el az átalakítási terveket, s a szakrendelések elhelyezése után kezdjék meg a munkákat, mégpedig a rendőrség által befizetett különbözet terhére. Nem titkolt cél azonban, hogy a volt szülőotthon — a rendőrség területével — a jövőben kórház céljára is bővíthető lenne. E napirendi pont után Szoko- di Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese átadta a településfejlesztési verseny győztesének — Hevesnek — az oklevelet, valamint az ezzel járó 300 ezer forintot, amelyet a város szépítésére fordíthatnak majd a helyiek. Az új országgúlés... (Folytatás az 1. oldalról) az állandó bizottságok vezetői posztjára. Az aláírásra váró tervezet szerint az Alkotmányügyi, a Törvény-előkészítő és az Igazságügyi Bizottságot MDF-es, az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságot SZDSZ-es, a külügyit MSZP-s, a honvédelmit FKgP-s, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságot SZDSZ-es, a gazdaságit MDF-es, a szociális és egészségügyit MDF-es, a Környezetvédelmi Bizottságot a KDNP-s, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtófelügyeleti Bizottságot MDF-es, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságot pedig Fideszes képviselő vezeti. Az öt különbizottság felállításának mikéntjében is megoszlottak a vélemények. Egyetértés alakult ki abban, hogy a házbizottságot az Országgyűlés elnöke vezesse, ám csak szavazategyenlőség esetén szavazzon. Egyébként minden kérdésben a pártok frakcióvezetői és a függetlenek megbízottja dönt. A tanácskozás végén technikai kérdésekről volt szó. A nyűt szavazás módja az eddigiek szerint alakul. A szavazási listákat a képviselők és a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az eredményjelző táblán és a jegyzőkönyvben a képviselők neve mellett pártjukat tüntetik fel. Mivel a Belügyminisztérium vezetésével megbízott államtitkár képviselő lett, őt politikai államtitkárnak tekinti majd az ügyvivő kormány. Április 29-ére összehívták az FKgP nagyválasztmányát Az intéző bizottság határozati javaslata alapján a Független Kisgazdapárt elnöke jóváhagyta, hogy vasárnapra, április 29-én délelőtt 10 órára a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házába összehívják a párt nagyválasztmányának ülését.
