Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-24 / 18. szám
HEVES MEGYEI I. évfolyam, 18. szám ÁRA: 1990. április 24., kedd 4,30 FORINT AZ OLAJNYOMOK A FAISKOLA UTCAI NYÍLT ÁROKHOZ VEZETNEK... Az ügy egyszerűen piszkos és büdös — a szó igazi értelmében is. (3. oldal) CSIGAVADÁSZAT „Nem a tudás szomja vezette tehát azt a huszonöt embert sem az egyik reggel, akiket a Bogács és Eger közötti úton megszámoltam, hanem a haszon. ^ 0ua^ VETTÉK VOLNA, HA NEM LELTÁROZNAK AZ UJSÁGOSSTANDOKON „...minden ellenkező híresztelés ellenére — a Hírlap ára hétköznapokon (pénteken is) 4,30, szombaton 5,30 forint.” (8. oldal) KIDŐLT-BEDŐLT BÁRÁNY UTCA „1987-től csak bukdácsolnak utcájukban, autóval pedig szinte lehetetlen közlekedniük.” (8. oldal) Megkezdődött a csapatkivonás a lőrinci szovjet laktanyából Most búcsúznak, és elmennek... Tárcaközi bizottság dönt az ingatlanok sorsáról — A helyi nagyközség mellett a herédi tanács és a hajléktalanok szervezete is tervezi a kiürülő bázis hasznosítását A Lőrinci és Heréd határában fekvő katonai bázistól széles csapást vágtak a szántóföldeken át a harckocsik a selypi vasútállomásig, ahol a „bevagonírozás” folyik. A megye egyetlen szovjet laktanyájából is megkezdődött a tervszerű csapatkivonás. Erről a „hadműveletről” a Magyar Honvédség Vezérkari Főnöke — Borsits László altábornagy aláírásával — idejekorán értesítette levélben a lőrinci nagyközségi tanács vezetőit és testületét. íme: „A Magyar Köztársaság és a Szovjetunió kormá- rtya közötti megállapodás értelmében 1991. június 30-ig végrehajtásra kerül a hazánk területén állomásozó szovjet csapatok teljes kivonása. Tájékoztatom, hogy az Ön vezetése alatt álló köz- igazgatási területen állomásozó szovjet csapatok és anyagi készletek kivonására előzetes tervek szerint 1990. 03. 25. - 04. 30., 1990. 12. 01. - 1991. 02. 28., 1991. 04. 01. —07. között kerül sor. A csapatkivonások tervszerű, zavartalan végrehajtása érdekében kérjük megértő támogatásukat. A felszabadult ingatlanok további hasznosítására a kormány által kinevezett — az illetékes belügyminiszter-helyettes által vezetett — tárcaközi bizottság tesz javaslatot. ” példás rend és tisztaság, üde pázsit és nemrég ültetett facsemeték látványa feledteti, hogy ez bizony „szigorúan őrzött terület.” Alekszandr Lesenko, a bázis parancsnokhelyettese azzal kezdi a beszélgetést, hogy büszkén újságolja: a kis fák zömét ő ültette, s ápolgatja. Nálunk erre azt mondják — idéztem neki —, hogy aki fát ültet, bízik a jövőben... — Én is bízom abban, hogy még viszontlátom ezeket a fákat — válaszolta. — Nem titkolom, szeretnék eljönni még ide, persze szigorúan turistaként, mert az évek során sok-sok igaz barátot szereztem a környéken. Tőlük, s mindazoktól, akikkel valamilyen kapcsolatban álltunk, most búcsút veszünk majd... Témánál vagyunk. A parancsnokhelyettes elmondja, hogy komoly felkészülés előzte meg a technika és az állomány kivonulását. Ez az eddiginél több munkát igényel, mert először el kell végezni a napi feladatokat, ezután pedig a szállítási parancsok végrehajtását. Ezt úgy akarják megoldani, hogy ne zavarják a környék lakosságát, s az eddigi jó kapcsolatok se szenvedjenek csorbát. — Minden híresztelés ellenére állíthatom, nekünk senki sem * Hihetetlenül könnyen jutunk be a szovjet laktanyába. Ami már a bejáratnál feltűnik, mindenütt szólt egyetlen rossz szót sem. Sőt, még köszönetét is kaptunk, amikor segítettünk például a faluban három-négy utca építésében... (Folytatás 3. oldalon) Magyar küldöttség utazott az ENSZ- közgyűlésre Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi államtitkár vezetésével magyar delegáció utazott hétfőn az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakára. Az április 23 — 27. közötti tanácskozáson foglalkoznak a világgazdaság fejlődésének kérdéseivel, a nemzetközi együttműködés problémáival, a fejlődő országok gazdasági-társadalmi fejlődésének meggyorsításával. Ismételt kérelem az Országos Választási Bizottsághoz Az MDF egri szervezetének előterjesztése Amint az várható volt, a Heves Megyei Bíróság döntésébe nem nyugodott bele az érintett fél. A Magyar Demokrata Fórum egri szervezete április 21-ei dátummal újabb kérelmet terjesztett elő az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). A hivatalos irat tanúsága szerint — mivel a megyei 1-es választókerület választási bizottságához benyújtott kifogásukat az OVB hatásköre hiánya miatt a Heves Megyei Bírósághoz továbbította, s az végzésével a kifogást érdemi elbírálás nélkül elutasította azzal, hogy az adott határozat bíróság előtti megtámadását jogszabály nem teszi le(Folytatás a 2. oldalon) Hét év alatt 1,3 milliárdos nyereséget „elszívtak” — Annyit fejleszthettek, amennyit értékcsökkenésként leírhattak — Már 1987-ben is kezdeményezték önállóvá válásukat, de elutasították...! — Most megismételték szándékukat — Már négyszázan kényszerszabadságon Erőfeszítések másfél ezer munkahely megtartásáért A történet régi, ezelőtt hét esztendővel a Mikroelektronikai Vállalat átvette a Tungsram volt gyöngyösi gyárát, és ezzel létrehozták az úgynevezett „MEV-szervezetet”. Az akkori elképzelések szerint olyan beruházási program kezdődött, hogy Budapesten elemgyárat építenek — amely meg is valósult —, Gyöngyösön pedig mikroelektronikai szerelő- és mérőlétesítményt hoznak létre. Innen kezdődtek azután a bajok, amelyek mára feszítővé váltak a gyöngyösi gyárban. Olyannyira, hogy fennmaradásukat veszélyezteti a kialakult helyzet. De erről halljuk Kovácsszegi László igazgatót: — Az 1983. január 1. és 1989. december 31. közötti időszakban 1,3 milliárd forint adózott nyereséget „ szívott el” gyárunktól a nagy vállalati központunk. Több alkalommal is szóba hoztuk ezt, de tagadták, és arra hivatkoztak, hogy jön majd olyan időszak, amikor megkezdődhet gyárunkban a rekonstrukció. Egyébként az elmúlt hét évben 300 milliót fordítottunk beruházásokra, részben a félvezető-készítés, illetve a gépgyártás korszerűsítésére. Ez értékben annyi volt, mint amennyit ez idő alatt értékcsökkenésként leírhattunk. Tehát bővített újratermelésre nem volt lehetőség. — Ugyanakkor hogyan alakultak bevételeik? — Sorra meghaladták kiadásainkat. Ez 1989-ben is érvényes volt. Gyárunk a már említett időszakban több mint egymilliárd forintot fizetett be költség címén a vállalat központi irányítására. Lényegében tehát több mint kétmilliárdot elvontak tőlünk ilyen vagy olyan címen, amely összességében gyárunk mai vagyonának több mint a kétszerese. Ilyen jellemzők mellett bevételeinkből az elmúlt időszakban nem a gyárunk tartozásait fizették, hanem a vállalatét. így 6 — 700 millió kifizetetlen tartozásunk van, melynek rendezésére jelenleg nincs pénzünk. Gazdasági helyzetünk viszont nem indokolja ezt a jelenleg kialakult pénzügyi helyzetet. — A feszültségeket ismerve tudomásunk szerint már 1987-ben kezdeményezték önállóvá válásukat! — Valóban, ezt tettük az Ipari Minisztérium illetékeseinél, miután a Mikroelektronikai Vállalat elemgyára közben leégett, így a technológiai kapcsolat megszűnt. Kérésünket elutasították, és arra hivatkoztak, hogy a nagy- vállalatot egyben kell tartani, ezt kívánja a kormány által meghirdetett elektronizációs program megvalósításának érdeke. A döntés helytelenségét éppen a már kialakult viszonyok bizonyítják. 1989 végén a Mikroelektronikai Vállalat anyagi, pénzügyi csődbe került. Noha ezt sokan látták, mégis együtt kezdtük az 1990-es esztendőt. A csődhelyzet azért alakult ki, mert véleményem szerint a vállalat gazdálkodását nem szakemberek irányították. Mindent egy lapra tettek fel azért, hogy Budapesten újból létrehozzák az elemgyártást. Ennek érdekében meggondolatlanul hiteleket vet(Folytatás a 2. oldalon) Nem gumibottal kell megoldani a gondokat — A bűnözők egyharmada cigány? — Változtatni kell a foglalkoztatásban — Uszka a példa? Társadalmi fórum a cigányságról Napjainkban igazán sok szó esik a nemzetiségek helyzetéről, elsősorban a határainkon túl élő magyarokról, sokkal kevesebb azonban az itthon megtalálhatókról, köztük épp az egyik legnagyobb népcsoportéról: a cigányságról. Szerencsére meglehetősen sokan vannak, akik kellő felelősséget éreznek értük, s ezt tettekkel is próbálják bizonyítani. Emiatt került sor az elmúlt hét végén arra a társadalmi fórumnak nevezett tanácskozásra, amelyet Hevesen a városi tanács tanácstermében rendeztek. Az ott elhangzottakról dr. Francsics Ottó r.századost, a Hevesi Rendőrkapitányság vezetőjét, a rendezvény szervezőjét kérdeztük. — Önként adódik a kérdés, egy ilyen országos horderejű kérdésben miért pont Hevesen születik kezdeményezés, s különösen miért egy vidéki rendőrkapitányságon? — A tanácskozás megnyitójában is elmondtam, sok más területen dolgozó rendőrkapitánya sággal együtt mi is úgy tartjuk, alapvető, hogy mielőbb megoldást találjunk a cigánybűnözéssel kapcsolatos feszítő, mi több, drámai helyzet megoldásáért. Csak egyikét adatot hadd mondjak: annak ellenére, hogy a cigánylakosság aránya legfeljebb 5 — 10 százalék, a bűncselekmények elkövetői között legalább egyharmados arányt képviselnek. Ez azt jelenti, hogy dinamikusan nő az utóbbi hónapokban az úgynevezett cigánybűnözés aránya. Ugyanakkor azt is tudni kell, nem a gumibot jelenti a megoldást, hanem az, hogy kellő időben, kellő módon nyújtsunk segítő kezet a cigányok közül azoknak, akik ezt igénylik. Épp ez volt fő célja összejövetelünknek, hogy a jelenlévők tudatosítsák ezt a véleményt mindenkiben, s megfelelő igényt támasz- szanak a továbblépés érdekében. — Kik voltak az értekezlet meghívottjai? — A Borsod megyei Edelény- ből itt volt a kapitányságvezető, Andrékó Jánosr. őrnagy, Csíkos Gusztáv, a helyi cigány önkéntes szervezet képviselője és Dányi Mária rakacai népművelő. Békés megyéből tartotta fontosnak a rendezvényt Surinás János r. százados, kapitányságvezető. Szolnok megyéből eljött Burai Flórián, a Magyarországi Cigány Demokratikus Szövetség választmányi elnöke. Emellett ott volt a tanácskozáson Lóié Mihály, az MCDSZ Heves megyei tagszövetségének elnöke, valamint a négy megye cigányságának és tanácsainak képviselői. — Bizonyára adott volt a keret, amely szerint ezt az igen sokrétű témakört — amely a hazai társadalom szempontjából egyáltalán nem lényegtelen — megvitatták... (Fotó: Perl Márton) — Elsőnek Kárpáti Gyula, a cigányságnak szóló Új Szemle című újság főszerkesztője — aki egyben a vitát is vezette — tartott referátumot. Országos képet adott a Magyarországon végbemenő demokratikus folyamatokról, s e körben külön is kitért a kisebbségi jogok érvényesülésének tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy mindazokért a gondokért, amelyek most különösen élesen tükröződnek a hazai cigányság helyzetét illetően, a volt pártállamot terheli a felelősség! Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az a megoldás sem kielégítő, amely szerint az egyes nemzetiségieket a magyar parlamentben csupán egy-egy személy képviseli. Éz ugyanis nem más, mint csekély hatású díszképviselet. — A felszólalók mely témákat érintették beszédeikben? — Szó esett arról, hogy volt előrelépés, mégpedig a cigány- gyermekek óvodai elhelyezésében, és a velük való bánásmódban. Az oktatás azonban mielőbbi reformokra szorul. Elhangzott az a felvetés is dr. Kovács György orvos véleményeként, hogy a szocialista állam az elmúlt években óriási összegeket áldozott a cigányság helyzetének javítására. Azonnal érkezett az ellenválasz, miszerint lehet, hogy nagy pénzeket fordítottak erre a célra, de az összegek nem a meg(Folytatás a 2. oldalon) Szűrös Mátyás fogadta Borisz Sztukalin búcsúlátogatása a Parlamentben Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke hétfőn búcsúlátogatáson fogadta Borisz Sztukalint, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A találkozón áttekintették a magyar-szovjet kapcsolatok helyzetét és a további tennivalókat. A nagykövet tájékoztatta az ideiglenes köztársasági elnököt a litván helyzet-- ről. Szállásfoglalási igazolást kérnek Visszaküldött utasok a jugoszláv határon Szombaton 0 órától vasárnap éjfélig jugoszláv határőrök 2400 utast küldtek vissza, mert nem volt 200 dollárjuk, amely összeget április 21-től minden, kelet-európából érkező egyéni turistának be kell váltania a határállomásokon. Bakondi György, a BM Határőrség határforgalmi osztályvezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a magyar utasok közül mintegy 300-at nem engedtek be a jugoszláv határőrök, közöttük sok olyat, aki tranzitutas lett volna, de ezt nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani. A jugoszláv határőrök — az átutazók esetében — vagy a célország vízumát kérik, vagy pedig igazolást arról, hogy a kiutazó harmadik országban szállásfoglalással rendelkezik. A legtöbb visszaküldött utas egyébként szovjet állampolgár volt, több mint 1200, rajtuk kívül 300 lengyel, több mint 200 román és bolgár, valamint száznál kevesebb csehszlovák utas kényszerült visszafordulásra. Voltak, akik többször is próbálkoztak az átkeléssel, de hiába. Az MTI-t arról is tájékoztatták, hogy vasárnap mindössze 5000 magyar turista utazott Csehszlovákiába, a pápa pozsonyi miséjére, noha a határőrség az előzetes hírek alapján több mint százezer magyar kiutazóra számított, s ezért megerősített szolgálattal készült fel. A vártnál jóval kisebb forgalom miatt nem volt szükség az ideiglenes átkelőállomás megnyitásara sem.
