Heves Megyei Népújság, 1990. április (41, 1. évfolyam, 77., 1-23. szám)
1990-04-23 / 17. szám
Hírlap, 1990. április 23., hétfő GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3. Erőteljes szerkezeti átalakulás kezdődött—Mérséklődött a rubelelszámolású kivitel — Ötven-hatvanezer munkanélkülit prognosztizálnak erre az évre — Megfelelő gazdaságpolitikával a 25 százalékos infláció tartható Elérhető-e az egymilliárd dolláros aktívum...? Beszélgetés dr. Vértes Andrással, a Gazdaságkutató Intézet igazgatójával Nehéz, ellentmondásokkal teli első negyedévet zártunk. Elsősorban politikai csatározásoknak lehettünk részesei és tanúi az elmúlt kilencven napban. Eközben a gazdaságról viszonylag kevesebb szó esett, holott a választások utáni politikai rendszerváltást természetszerűen a gazdasági rendszerváltásnak is követnie kell. Noha ettől még messze vagyunk. Bizonyos összefüggéseket, a pillanatnyi helyzetképre utaló folyamatokat azonban érzékelhetünk. Ezekről és a várható lehetőségekről beszélgettünk dr. Vértes Andrással,* Gazdaságkutató Intézet igazgatójával. Kutyát is eresztenek az ellenőrre Száznegyvenmilliós tartozás a társadalombiztosítónak Csak a kőolaj-feldolgozás és az élelmiszeripar — Az első negyedév tapasztalatai alapján miként összegezhető a népgazdasági termelés? — Bár nincsenek végleges adataink, mégis azt mondhatom, hogy tovább tart a gazdasági recesszió. A termelés a múlt év ele- jihez képest 4 — 5 százalékkal csökkent. Természetesen ez ágazatonként eltérő. A legnagyobb mérséklődés az alapanyag-termelésben, de a feldolgozóiparban is tapasztalható, különösen a kohászatban, a szénbányászatban, ahol 15 — 20százalék a visz- szaesés 1989-hez képest. Azt mondhatom, hogy csupán a kőolaj-feldolgozás és az élelmiszer- ipar növelte termelését. A csökkenés jellemzi az építőipart, ami elsősorban a beruházások további mérséklődésével is magyarázható. — Miközben gazdasági recesz- szió van egyik oldalon, a másikon erőteljes szerkezeti átalakulás tapasztalható! — Ez valóban így van. Gondoljunk csak vissza január második felére: a Kereskedelmi Minisztérium — igaz, kézi vezényléssel, de kényszerből — exportstopot rendelt el a rubelelszámolású kivitelre. Sokan támadták ezt az intézkedést, mégis, akármennyire is nehéz volt, lépni kellett. Bebizonyosodott a szükségessége ugyanis, hogy partnereink nem tudnak fizetni! Ez viszont a korábbi évek kedvezőtlen tapasztalatai szerint nem tartható. Ennek köszönhetően az első negyedévben legalább 30 százalékkal csökkent a rubelelszámolású, ugyanakkor mintegy 3 százalékkal növekedett a konvertibilis elszámolású export. Ez önmagában is jelzi a változást, és várhatóan az esztendő hátralevő részében is így marad. Kedvezően értékeljük, hiszen ha szerény mértékben is, de nem csupán az alapanyagok piacát, hanem a gép-, a könnyű- és az élelmiszer- ipari kivitelt is sikerült növelni az elmúlt időszakban a konvertibilis elszámolású területeken. Ez az üzemek, vállalatok fokozatos igazodását jelzi a megváltozott piaci körülményekéhez. Természetesen, hogy ez erőteljesebben kibontakozhasson, ahhoz éveket igénylő műszaki fejlesztésre és a szellemi erőforrások átalakítására lesz szükség. Svájc után a második — Ezeket látva nemrég a Kereskedelmi Minisztérium közleményt adott ki, amelyben olvasható, hogy ebben az évben elérhetjük a 90-es évtized rekordját, az egymilliárd dolláros aktívumot. — Kétségtelen, bár hozzáteszem, hogy optimista a Kereskedelmi Minisztérium prognózisa. Ugyanis figyelembe kell vennünk a kelet-európai országok rendkívül nehéz gazdasági helyzetét, amely hatással van Magyarország gazdaságára is. Ez vonatkozik főleg a nyersanyag, illetve az energiahordozók ellátására, amelyhez még mindig sok szállal kötődünk. En óvatosabb vagyok, és inkább a tervben megfogalmazott 7 — 800 millió dolláros aktívum elérését tartom reálisabbnak 1990-ben. Bár nem kizárt az egymilliárd sem, kívánom: úgy legyen! — Már említette a termelés csökkenését az első negyedévben. Ez miként hat a munkanélküliségre? Nem beszélve a rubelelszámolású export visszafogását, amely szintén kihatással van a termelőüzemek tevékenységére! — Igaz, mindez növeli a munkanélküliséget. Mégis azt tartjuk valószínűnek, hogy ebben az évben az említettek száma nem haladja túl az 50 — 60 ezret. Bár ez Magyarország nagyságát és adottságait figyelembe véve sok, európai összehasonlításban viszont egy százalékot jelent. A tavalyi adatokat figyelembe véve, kontinensünkön ez Svájc után a második. Példaként említem, hogy a szomszédos Ausztriában nagyobb, eléri a négy százalékot, amely legalább kétszázezer munkanélkülit jelent. — Naponta beszélünk az inflációról, amely velünk él. Milyenek az idei várakozások ezzel kapcsolatban? — Magas, legalább 30 százalékos infláció prognosztizálható erre az évre, amely sújtja a vállalatokat és az egyéneket. Az esztendő első két hónapjában már elérte a 24 százalékot, elsősorban a központi, hatósági áremelések révén, amelyek termékeket, szolgáltatásokat érintettek. Az idei népgazdasági terv szerint további nagyobb áremelés nem várható. Kétségtelen, hamarosan új kormány alakul, és bizakodunk, hogy az infláció megfelelő kezelésére törekszik. Ma még van esélyünk arra, hogy megfelelő gazdaságpolitikával 25 százalék körül tartható legyen. Arra számítunk, hogy az esztendő során a lakosság jövedelmei is legalább ilyen arányban növekszenek, mint a jelzett infláció. így a reál- helyzet a tavalyihoz hasonló marad. 1900 kft. alakult — Persze, a különböző rétegeket más és másként érinti ez! — Valóban, nem inkább a szegényeket sújtja tovább, hanem a középrétegeket. Ez persze foglalkozási körönként változik és változhat. Szeretném elmondani, hogy például azoknál a gépipari vállalatoknál, ahol a rubel- elszámolású export csökken, ott a bérből és fizetésből élő alkalmazottak jövedelmének mérséklődésére lehet számítani. Ugyanakkor a már említett középrétegeken belül a vállalkozók jövedelme növekszik. — Ebben az évben máris szép számmal gyarapodott ezek köre! — Tavaly több mint 14 ezer volt a gazdálkodóegységek száma Magyarországon, és négyezerre nőtt a számuk, főként az ötven fő alatt foglalkoztató vállalatoké. Az idei első negyedévben további 1900 új gazdálkodóegység alakult, amelyek zöme kft. Ezek minden bizonnyal képesek lesznek arra, hogy javítsák anyagi helyzetüket, miután életképesek, és rugalmasan alkalmazkodnak a változásokhoz. Leginkább az iparban, így a gép- és a fémtömegcikkgyártás, illetve a nyomdaipari területen alakultak legutóbb új vállalkozások. Ezenkívül az építő- és a tüzelőanyagkereskedelemben, illetve a külkereskedelemben is. Mint már mondtam, erőteljes szerkezeti átalakulás kezdődött meg gazdaságunkban, reméljük, ennek kedvező hatásai a következő időszakban még jobban érvényesülnek majd. Mentusz Károly Morgunk a hivatalra, szidjuk az„SZTK-t”, ha késik a táppénz, a szülési, a gyermekgondozási és -nevelési segély, vagy netalán a nyugdíj. Hiszen nehezedő életünkben több embernél, családnál bizony akár egyetlen napos csúszás is komoly gondokat okozhat, felboríthatja az otthoni gazdálkodást. Jól tudják ezt a társadalombiztosítás munkatársai, de mint mondják: sajnos, nem tudnak ellene sokat tenni. S amikor erről beszélgetünk, tulajdonképpen korábbi szavaikat ISMÉTLIK, csak más, újabb adatokkal. — Bevételeink lényegében a járulékokból képződnek — magyarázza Törő /sí va'/mé csoport- vezetővel együtt Koczka József, a Heves Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója —, s ha kevesebb gyűlik össze, nyilvánvalóan szerényebb a keret is, amiből adhatunk. Jóllehet, immár milliárdokkal mérhető pénzforgalmunkban elég elenyésző a „kintlévőségünk”, azért a munkáltatók több mint 140 millió forintos hátraléka, a 2300 magánkisiparos és -kereskedő együttesen közel 30 milliós tartozása sem éppen jelentéktelen... Sorra-rendre sikertelenek maradnak követeléseink, az adósok vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak fizetni. Arra hivatkoznak, hogy megrendelőiktől maguk is lassan, nehezen jutnak járandóságaikhoz. Számosán pedig a lehető leggyorsabban eltüntetik számláikról — olykor eleve rá sem vezettetik — a csordogáló vagy ömlő pénzeket, hogy ne legyen honnan leemelni, ami mást illet. Teljességgel érthetetlen számunkra az ipar- és Részvényeseinek 12 százalékos osztalékot fizet a Mezőbank Rt. — nyilatkozta Kábái Gyula, a Mezőbank Rt. vezérigazgatója az MTI-nek. Elmondotta továbbá, hogy a bank az elmúlt évet 405 millió forint adózatlan nyereséggel zárta, ez közel 192 százaléka az 1988. évi hasonló eredménynek. A vezérigazgató tájékoztatása kereskedelmi engedélyesek berzenkedése, bliccelése, hiszen voltaképpen csak az évi 48 és 240 ezer forint közötti adóköteles jövedelem után kérjük tőlük a nagyobb szervezetekben általános, 43 százalékos társadalombiztosítási és 10 százalékos nyugdíj járulékot, ugyanekkor az állam a jövedelmek terheit egy sor kedvezménnyel könnyíti. Többel, mint az alkalmazottakét, akiknek ráadásul minden fillér bevételét pontosan tudja ellenőrizni az APEH, s ismerheti hivatalunk is. Nem kis probléma — sorolják tovább —, hogy az egyéni VÁLLALKOZÓK HÁTRALÉKA több mint felerészben 50 ezer forinton felüli összegekből adódik, s hasonló arányban megszűnt jogosítványokhoz kötődik. Olyanokéhoz is, amiknek gazdái korábban elmulasztották forgalmuk önbevallását. Vagy történetesen megtették az ilyenféle bejelentést, csak éppen elköltötték, amit kerestek, s egyelőre úgyszólván semmi más megoldásuk nincs a békességre. Súlyosbítják a gondokat a gmk-k, ahonnan egy-egy esetben is több millió forintot várnak, de a kötelességtől nem egy a legfondorlatosabb módon iparkodik szabadulni. Tagjaik megpróbálnak elérhetetlenek lenni, „el-eltűnnek”, leta- gadtatják magukat, hamis kutyát tartanak a telepen póráz, lánc nélkül, szabadon, hogy a puszta látványtól elinaljon az ellenőr. Nem nagyon akarnak tudni az egyetemleges felelősségről, tiltakoznak, ha közös kötelességüket külön-külön is számon kérik. Aztán, amikor a hátralék miatt nem kapják a társadalombiztosíszerint a Mezőbank közgyűlésén az eddigi több mint 2,3 milliárd forintos alaptőkét nem emelték fel. A részvényesek úgy határoztak, hogy a mostani, bemutatóra és névre szóló részvényeket bevonják. Helyettük egységesen bemutatóra szóló, egyenként 10 ezer forint névértékű részvényt adnak a részvényeseknek. Ezzel azt akaiják elérni, hogy az induló tási ellátásukat, a tagok hirtelen alkalmazottakká változtatják magukat kis szervezeteikben úgy, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik a váratlan helyzetben. — Igyekszünk humánusan eljárni minden esetben. Az elsején esedékes befizetéseket a hónap közepéig elfogadjuk pótlékmentesen, helyet adunk az elfogadható kérelemnek, reális esetekben igazán méltányosak vagyunk. Ám, ha már SEMMISEM HASZNÁL, kénytelenek vagyunk adók módján is behajtani, ami intézményünknek jár. Ha kell, végrehajtást, árverést indítványozunk, netalán a működési engedély megvonását is követeljük a hatóságoknál. Ami azért igencsak megfontolandó a szabálysértőknél, vétkeseknél. Mivel ilyenkor az illető vagyonrésze, netalán teljes tulajdona, s egzisztenciája mellett a szolgálati idejéből is veszít... Mégsem akar javulni évek óta a helyzet, egyre csak szaporodnak a kellemetlen tapasztalatok. Úgy, hogy a társadalombiztosítási alapból ma országosan kereken 10 milliárd forint hiányzik. Ami a Heves megyeivel összevetve bizony már igen tisztes summa! Ennélfogva pedig semmiképpen sem veszhet el a nemesebb cél számára. Mert valamennyien megéreznénk, kárát vallanánk. A jelenlegi módszereknél feltétlenül célravezetőbb eszközökre van hát szükség, a törvény jelenleginél sokkal nagyobb szigorára, hogy az ellátásban soha ne legyen zavar. tőzsdén magánszemélyek is hozzájuthassanak a Mezőbank részvényeihez. A részvényesek arról is döntöttek, hogy belátható időn belül külföldi tőkét nem vonnak a pénzintézetbe. A tavalyi év sikerességét bizonyítja az is, hogy a mérlegfőösz- szeg 8791 millió forint volt, ez 184.6 százaléka a bank 1988-as hasonló adatának. Az emberség nem üzlet A reflexológia tudomány, nem sarlatánság A Mezőbank Rt. 12 százalékos osztalékot fizet részvényeseinek Magyar-olasz bútorgyártó vegyes vállalat Mátészalkán Tre Esse Auro- mobili néven nemrég magyar — olasz bútorgyártó részvénytársaság alakult mátészalkai székhellyel, a Szat- már Bútorgyár, az olasz Snai- dero cég, a Skála-Coop Rt., valamint az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részvételével. A részvény- társaság alapításában részt vevő Snaidero cég Olaszország és Európa egyik legnagyobb konyha- és irodabútor- gyártója. Kiterjedt kereskedelmi hálózattal rendelkezik, az Európai Gazdasági Közösség országaiba és más földrészekre is szállít. Mag 10 millió dollár gi leányvállalatának termékeiből évente mintegy értékű exportot vállalt el. Nemcsak a bútorokat, hanem a konyhák teljes berendezésiéhez tartozó háztartási gépeket — hűtőszekrényt, mélyhűtőt, mosogatót, tűzhelyet, szagelszívót stb. — is szállítja a vevők igényei szerint. Képünkön: A konyhabútorok végszerelése — egyelőre a bemutatóteremben (MTI-fotó: Oláh Tibor) Jó másfél esztendeje annak, hogy a Népújság és a Hevesi Szemle közéleti klubjának tagjaiból létrejött az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület. Az alapszabály egyértelműen rögzítette azt, hogy a humánus töltésű társulás, összefogás célja az, hogy fórumot kapjanak azok a sokáig el nem ismert, ám mégis neves kutatók, akik a megelőzést szolgálják, akiknek átlagon felüli képességei garantálják a majdani sikert. A dokumentum azt is rögzíti, hogy ez a csoport a lelki, az esztétikai, az erkölcsi, a szellemi környezetvédelmet szolgálja, propagálja, azaz küzd a vagdalkó- zás, a nyerseség ellen, s harcol a vélemények korrekt, tisztességes ütköztetéséért, egymás eddiginél jóval zavartalanabb megértéséért. Szép számmal akadtak jelentkezők, és Kovács Adám rákkutató személyében olyan szponzor lépett a színre, akivel régóta azonos hullámhosszon voltunk, hiszen népszerűsítettük igényes vállalkozását, a segítségnyújtás jegyében formálódó Celladam- szűrőállomások kiépítését is. Méghozzá a teljes nézetazonos- ság jegyében! Jó érzés leírni, hogy a hasonló gondolkodásúak vették a lapot, s rangos személyiségekkel készültek azok a nyilvános interjúk, amelyek a fentebb már említett programot gazdagították. Emiatt indultak a reflexoló- giai tanfolyamok, amelyek résztvevői hat hónapig havonta két alkalommal sajátíthatták el az ősi keleti gyógymód fortélyait. Az első csapat már számot is adott felkészültségéről. Tanúsítvány igazolja, hogy elvégezték ezt a kurzust, és végül sikeresen vizsgáztak. Aztán érkeztek a nem éppen szívderítő hírek. Természetesen nemcsak ebből a körből, hanem máshonnan is. Lényegük az, hogy olyanok is akadtak, akik úgy vélik: az emberség üzlet. Konkrétabban fogalmazva: botcsinálta doktorként saját kurzusokat rajtoltattak, rá sem döbbenve arra, hogy ilyen rövid idő alatt aligha tehettek szert elegendő tapasztalatra. Ettől a szemlélettől valameny- nyien elhatároljuk magunkat, hiszen mint Kulin Imre, választmányunk tagja többször is hangsúlyozta: az efféle felkészítés csupán arra jogosít, hogy az otthoniak gondjait enyhítsük, hogy barátaink bajait előzzük meg. Arra azonban aligha, hogy iparengedély nélkül — ehhez minimum szakmunkás-bizonyítvány szükségeltetik — vagy annak birtokában — vajon miként szerezhették meg — arcul csapják az emberséget, s a régmúlt, hála Istennek vissza nem hozható Rákosi-éra gyakorlatának megfelelően a tudorok pózában tetszelegjenek, és haszonszerzésre fordítsák azt a keveset, amit magukénak mondhatnak. Nem értünk egyet ezzel, mert a reflexológia — ha jó néhányan vitatják is — tudomány, s annak lépcsőfoközönét végig kell járni mindazoknak, akik bensejükből fakadóan törődni óhajtanak másokkal. Ehhez sokesztendős kitartás, alázat, szerénység kívántatik, s az a fajta szeretet, amely nem szólamokban, hanem félreérthetetlen, egyértelmű tettekben mutatkozik meg. Az ilyesféle nemes buzgalom aligha való azokba a „szalonokba”, ahol vak vezet világtalant. Reméljük: nem sokáig... Pécsi István